Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)
1908-10-18 / 42. szám
I Nagykároly, 1908. október 18. 42. szám. XXXIV. évfolyam. r ■ 1 ■ I SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi részét érdeklő jl a hová a lap anyagi részét érdeklő közlemények küldendők || közlemények küldendők Széchenyi-u. 4. sz. NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 59. szám. Telephon 56. szám. FŐSZERKESZTŐ: DR PILISY ISTVÁN, országgy. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. ANTAL ISTVÁN. — ...: Megjelenik minden vasárnap. ■ ■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fi Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér* sora 40 Allé r Uj csatatér. Irta: Lengyel Zoltán. A magyar politikai helyzeten majdnem kizárólag a választási reform kérdése uralkodik. így is marad sokáig. S a mint látszik, ez a kérdés is úgy lesz megoldva, hogy megoldás után kezdődik majd a több évtizedes harcz. A kérdés helyes megoldása nehéz. Elméletben úgy áll, hogy igazságos és demokratikus alapon úgy kellene a jogokat kiterjeszteni, hogy ezzel a magyarságot, államiságunkat íölfelé is, lefelé is megszilárdítsuk. Fölfelé azáltal, hogy minél szélesebb rétegeket vonjunk be az alkotmány sánczaiba, lefelé akként, hogy a parlament ezután is és szükségszerűen magyar maradjon és e parlamentben a hamisítatlan népakarat jusson kifejezésre. Vagyis: nem szabad olyan reformot sem csinálni, mely a császári hatalom letéteményesének, a kormánynak, mindenre többséget biztosit,, de olyat sem, a mely a magyarságon csorbát ejtsen. Nekünk ugyanis kétfelé kell védekeznünk s a hódításra területet nyernünk. Egyfelől fölöttünk az idegen hatalom, amelylyel szemben védelmet a parlamentnek kell adnia, másfelől itt vannak a különböző népfajok, amelyeket meg kell tartani állami egységünk és faji hatalmunk keretében és nem szabad engedni, hogy a széthúzó, kifelé gravitáló törekvések tért nyerjenek. Nézetein szerint mindkét irányban kezünkben van az eszköz a legjobb megoldásra. Erőssé tehetjük a parlamentet, ha a választók száma nagy lesz és megtarthatjuk magyarnak, ha a kerületeket jól osztjuk be. Egyéb nem kell és egyéb nem is használ. A kerületek beosztásáról s a vármegyék kikerekitéséről több-kevesebb hitele- lességgel nyilvánosságra került tervezetekkel nagyjában meg lehetünk elégedve. Lelkiismeretes és beható tanulmány képezi ennek alapját, csak egy hiba van. A kerületeket jól beosztani nem lehet a nélkül, hogy előbb a vármegyék mai helytelen rossz viszonyain ne változtassunk. A jó kerületi beosztást tehát meg kellene előznie a megyék rendezésének. Ez esetben azonban lényeges nehézségek ’^támadnak a reform keresztülvitele szempontjából a parlamentben. Ezért úgy látszik, e tekintetben vagy egészen vagy csak egyelőre sokat engednek az elméleti kívánságokból. Ez pedig nagy kár. A parlamentnek ily esetben felül kellene a helyi kicsinyeskedésen emelkednie s egy ilyen átfogó nagy többséggel rendelkező kormánynak kellene, hogy elég bátorsága és tettereje legyen arra, hogy e részben a helyes álláspontból egy tapodtat se engedjen. De mig itt engedékenység jeleit látjuk: addig a javaslat anyagi intézkedéseinél annál szigorúbbak. Pedid ép itt a hiba. A pluralitás, vagyis a négy művelet: az összeadás, kivonás, osztás, szorzás utján rekonstruált alkotmányt nem veszi be a magyar ember gyomra. Ellenkezik egész jogfejlődésünkkel, ellenkezik az igazság követelményeivel. Az egész magyar alkotmány az egyenlőség elvén alapszik. A nemesség egyenlően volt jogosítva hajdanán, később a főrendiház kialakulásával, mikor a főnemesség fej szerint, a köznemesség pedig képviselet utján gyakorolta jogait, lényegében ez a helyzet nem változott. Voltak jogokkal felruházottak, voltak jogtalanok is, de egyiknek több joga nem volt, mint a másiknak. A plurálitás ellenben épen ezt az alapelvet forgatja fel. Egyik embernek kétszer, másiknak háromszor annyi jogot ad, mint ma van, másik osztályból csak tíznek ad egy emberre valót. Lesznek tehát háromszoros, kétszeres, egyszeres, egytizedes emberek. Harmincz szegény írástudatlan r Á R C Z A. Krónika. A földgolyón az ördög Fészkes fenéje rág, Felfordul fenekestül Már az egész világ. Egymást hajszolja gyorsan A sok szenzáczió, Az újság mindmegannyi Naponta egy — kiló. Tegnap még a fülünkbe Zümmögtek a legyek, Ma fujdogálnak immár A háborús szelek ; Csönd volt az Aldunán még Tegnap, mint bármikor, S hajnalra fölvonult már Két-három monitor. Tegnap azon mulattunk, Fürödni hogy mi jó Ma a fülünkbe harsog Már az annexió. Tegnap még ránk mosolygott A. bájos külügyér. Ma rideg komoly arczczal Pénzt hadseregre kér. Tegnap még Hamid szultán Küldött ajándokot, Ma már a hárem hőse Zord jegyzéket kapott. Tegnap az érdekelt csak, Szép lesz-e vagy bora ? Ma azon spekulálunk, Hogy lesz-e háború? Tegnap még azt se tudtuk, Hogy hol van Bosznia, S az ifjúnak ma érte Kell sorakoznia; A földgolyón az ördög Fészkes fenéje rág, Felfordult fenekestül Már az egész világ! Fenti. & A hatalom. Irta: Zsoldos László. — A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Vladimir czár izgatottan pattant fel az Íróasztala mellől: — De hisz ez tűrhetetlen! — kiáltotta haraggal. — Hol kopog? — és hangja itt egyszerre félénkké meg zavarossá vált. — Hol kopog itt az írógép? Becsöngette a szolgálattevő udvari tisztet és csöndesen, mint akinek fontos titkolni valója van, maga mellé intette: — Hallod ? Kip-kop ? ... kip-kop ? Hallod Pacsov ? Pacsov, a szolgálattevő tiszt nem hallott ugyan semmit, de azért mialatt úgy állott uralkodója előtt, mint a czövek, vak engedelmességgel válaszolta: — Parancsára felség, hallom. A czár tenyerével az asztalra támaszkodva, szemében a téboly tekintetével mered a levegőbe: — Kip-kop . . . kip-kop kopog az írógép. A halálos Ítéletemet kopogtatja, hallod-e Pacsov? ■ A tiszt homlokán kiütött a hideg verejték: — Minden szentekre, a czár niegőrült, — villant át az agyán egy pillanatra. Ám a másik szempillantásban már elszánt nyugalommal szólalt meg:__________________________ Aki olcsón szeret jót, szépet, ujjat venni az őszi és téli Idénynek megfelelő czikkekben, u. m., valódi Hückl-féle pliischkalap, meleg alsó trikó, harisnya, meleg kesztyű, sapka, alsó és felső alj, berliner blúz és gallér, kész ruhácska és kabát lányok részére, kézimunka, játék, gyermekkocsi, öv stb. az szerezze be szükségletét POLITZER IGNÁC Z, úri és nőidivat, rövid-, kézimunka- és játékáru megbízható kereskedőnél Nagykárolyban, Hadnagy Ignácz ur házában. 99* Ugyanott egy tanuló felvétetik. “US 28—
