Szatmármegyei Közlöny, 1908 (34. évfolyam, 14-52. szám)

1908-04-12 / 15. szám

S Z A T M A R M SGYEiKŐZLONY ben nagy változatosság fordult elő a múlt hóban a vármegye területén. Különösen a tüdőgümőkór, idült hurut, tüdővész szed­ték áldozotait. Legnagyobb mérvben a tü­dővész uralkodott és pedig a nagybányai kerületben és városban, Mátészalkán, mig Felsőbányán alig fordult elő hasonló meg­betegedés, illetőleg haláleset. A tuberkuló­zis elterjedésének megakadályozására egyéb­iránt széleskörű intézkedést tesznek. Áilamépitészet. Különös jelenteni valót nem tar­talmaz. Végül dr. Fabó Zoltán jelentése kö­vetkezett. A kir. ügyész jelentése. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész je­lenti, hogy letartóztatva a múlt hónapban 239 egyén volt, akik közül szabadult 216, maradt 23. Megemlékezik ezenkívül egy pár oláh iskoláról, ahol a tanítók a magyar állameszme ellen küzdöttek, de elévülés folytán őket már kérdőre nem vonhatván: az ügyet befejezettnek nyil­vánították. Ezzel a közgyűlés véget ért. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselő-testülete f. hó 5-én Debreczeni István polgármester el­nöklésével rendes tavaszi közgyűlést tartott, amelyen mintegy ötven képviselő-testületi tag vett részt. A gyűlés kezdetén Néma Gusz­táv jegyző felolvasta az 1907. évről szóló pol­gármesteri jelentést, amit egyhangúlag vettek tudomásul. Majd elnöklő polgármester a kép­viselő-testület legutóbbi rendkivüli közgyűlése által kiküldött küldöttség eljárásáról számolt be, amely szerint Ilosvay Aladár alispán ve­zetésével küldöttség járt az igazságügy- és miniszterelnöknél, valamint főispánunk veze­tésével a polgári fiúiskola létesítése ügyében a kultuszminiszternél és Papp Béla képviselő vezetése alatt a miniszterelnöknél. A küldöttség azzal az eredménynyel végezte kötelességét, hogy habár a törvényszék felállítására nézve pozitív ígéreteket nem nyertek, azonban azt a kor­mány felvette programjába. A polgári fiúiskola És mennyit mond az a madárda] és mennyi értelem van abban a szerelmi énekben! Sze­relmi vallomás az tele költészettel; kifejezése a szerelmi vágynak, az érzelmek árjának! Hall­gassák csak meg a fülemüle énekét: szava miként hajlong, dala miként ömleng, éneke miként emelkedik vagy száll alá, miként erő­södik vagy gyengül, majd siralmassá, majd panaszossá válik, majd meg örömmel teli ujon- gásba csap át a szerint, amint kebelében az érzelmek tengere viharosan zajlik, vagy csen­des hullámzásban van. Aki azt mondja, hogy a madárdalban nincs igazi érzelem, nincs ben- sőség; hogy a madár csak ösztönből, kénysze­rűségből, vagy szokásból, érzés nélkül dalol: az sohasem bírta, vagy sohasem akarta meg­érteni a madarak énekét. Hiszen akkor a fü- lemile bájos éneke, meg az ég felé repeső pa­csirta gyönyörűséges dala is csak kintorna gé­pies, hideg szava! Hiszen akkor lehetetlen volna, hogy egyik szebben, bájosabban éne­kelne mint a másik; lehetetlen volna, hogy az idősebbek jobb dalosok volnának mint a fia­talok. Pedig minden madarász tudja, hogy egyazon faj egyénei ,között is vannak jó és kevésbé jó dalosok. És tudja, érti ezt a ma­dárhölgy is; mert a tapasztalás azt bizonyítja, hogy férjéül mindig a legszebben, a legkitar­tóbban daloló kérőt 'választja. Igen! Minden dalos versenyre kél a vetély társak kai; minde­gyik túlszárnyalni, legyőzni igyekszik a mási­kát a dal szépségében, hogy ő legyen a sok hivatalos között a kiválasztott. Természetes, hogy a dallal csak a jó éne­kesek igyekesznek szivet hódítani. Mások másféle módhoz folyamodnak, hogy hölgyük tetszését megnyerjék. A jó repülők a magas­ügye pedig aként áll, hogy azt a közoktatás- ügyi m. kir. miniszter már ez év folyamán megfogja valósítani, ami örvendetes tudomásul szolgált. Ehhez az iskolához a város csupán ingyen telekkel fog hozzájárulni. Mindezek keresztül yiteléért úgy az alispánnak, mint dr. Falussy Árpád főispánnak a közgyűlés köszö­netét szavazott, egyszersmind felhatalmazta a polgármestert, hogy e köszönetét a város ne­vében tolmácsolhassa is. Újabb megbízatások. Polgármester jelentette ezután, hogy a képviselő-testületben őket megillető jogaik képviseletére özv. Fűzy Istvánná Ősz Jánost, Schuszterits Ignácz Papp Bélát, gróf Károlyi Antal Buchala Samut és Czilly György Schnébli Károlyt bizta meg, akik már be is hivattak. Tudomásul szolgált. A napirend. Az 1907. évi nyugdijügyi jelentés, vala­mint az 1907- évi zárszámadás az előfordult munkatorlódás miatt elkészíthető nem volt s Így azok bemutathatok nem lettek. Ez is tu­domásul vétetett. A gyámoltak és gondnokoltak múlt évi va­gyon kezelésre vonatkozó számadások elfogad­tattak s a számadóknak a közgyűlés a felment­vényt megadta. Felolvasták ezután a belügyminiszternek a tolonczélelmezézi dijak ügyében kelt leiratát, amely szerint a miniszter e dijakat 1907. decz. 1-től fogva 1908. május 1-ig 80 fillérre emelte fel és kérelmezte a város e dijak állandósítá­sát is. E kérvényre az a válasz érkezett, hogy a tolonczügy végleges szabályozására vonat­kozó munkák most vannak folyamatban és a város kérelme figyelembe fog részesülni. A városi írnokok és végrehajtók folyó évi április hó 1-től kezdve 900 kor. helyett 1000, illetve a II. oszt. végrehajtók 800 kor. helyett 920 koronát kapnak drágasági pótlók czimen, amit a közgyűlés szintén egyhangúlag fogadott el, annyival is inkább, mivel a köz­költő emelése e miatt újabban nem követke­zik be. A rendőrkapitánynak azon kérelmét, hogy egy uj fogalmazói állás rendszeresittessék, vala­mint, hogy a rendőrlegénység száma emeltes­sék, a gyűlés fedezet hiányában nem teljesít­hette. Az adóügyi tanácsosnak egy földadó-nyil­vántartói állás szervezése s az adóhiva­tali helyiség kibővítése iránti előterjesztését illetőleg kimondották, hogy akkor fog­nak érdemleges határozatot hozni, mikor az ban, az úszók a vizen, a földön járók a földön udvarolnak a legkülönfélébb módokon. A sasok, a levegőnek ezen urai, a repü­lés mesterfogásainak legmerészebb mutatvá­nyaival remekelnek a magasban: villámként suhannak el a hölgy szeme előtt; majd alá, majd fölfelé kerülnek, majd rohamosan, majd lengedezve repülnek, forognak, kanyarognak körülötte, avagy örvényeinek azokkal a játszi szárny]egyintésekkel, melyeket mi is megbá­mulunk. így udvarolnak az ölyvek is. A gunár alárepül a nyugodtan keringő tojó alá, azután függőlegesen rohan fel választottja szeme előtt a magasba, hogy a következő perczben öröm- rivalgással hulljon elébe és felgerjessze szivé­ben a, viszontszerelem érzetét. És valamennyi talál utat, módot a női szivekhez közelebb juthatni. A szerelmes fecske odaül a párja oldala mellé és cseveg, csicsereg, csacsog neki min­denfélét ; sokat, szépet beszédes ajakkal, amint kis szive sugallja. Érzelmeinek hevében, mi­kor már csordultig van kebele, felreppen, egyet kerül a levegőben, dalol, dalol, azután kecses kanyarulattal megint visszaszáll, hogy dalának utolsó, legédesebb szavait szépen a fülébe mondja kedvesének. Bájosan, váltig turbékolva udvarol, szé- peleg a gunár galamb is, miként azt a házte­tőn, vagy a galambducz eresze alatt minden­nap láthatjuk. A gyurgyalog, az Al-Duna vidékének ez ékes ruháju szárnyasa, órák hosszáig üldögél párjával az ágon, némán szótlanul; mert hi­szen az ő szava nem bájoló. A sok szó helyett odasimul, odaszorul a mátkája oldalához egész benső melegséggel és érzelmeinek világa csak ingatlanforgalmi adóra vonatkozólag alkotott városi szabályrendelet kormányhatóságilag is jóvá lesz hagyva. De mivel az adóhivatali he­lyiség tényleg szűk, utasította a képviselőtes­tület a polgármestert, hogy a rendőrséget a régi laktanya rendelkezésre álló épületébe helyezze át s az adóhivatal a mostani rendőr­ségi hivatal helyét foglalja el. A Nagykároly—soinkuti menetrend meg­változtatása, illetőleg a gilvácsi várási idő le­szállítása iránt a közgyűlés felír a kereskede­lemügyi miniszterhez. Ä kézimunkára nevelő orsz. egyesület czéljainak előmozdítására a képviselő-testület 200 korona segélyt szavazott meg. Az utczák kövezési sorrendjének meg­állapításánál Csipkés András, Magyar Károly, Vida István, dr. N. Szabó Albert és dr. Yetzák Ede hozzászólásai után akkép határozott a képviselőtestület, hogy a legközelebbi évek­ben a Gózson-utcza, Temető-utcza, Somos- utcza, a Vaday-köz, a Gr. Károlyi György-téri czifrasor előtti rész, ezzel egyidejűleg a Kis- hajduvárostól a Báthory-féle gyógyszertárig terjedő utczarész; a Pék-utcza és az Akáczfa- utcza egymásutáni sorrendben fognak kikövez- tetni. A Deák-téri utkövezésnél az aszfalt mel­lett csak 1 méter szabadteret hagynak. Nagyobb vita fejlődött ki Tóth János és társainak a Gózson-utczának a gr. Károlyi György-térre leendő megnyitása iránti kérel­ménél, amelyben részt vettek: Dr. N. Szabó Albert, dr. Ádler Adolf, Reök Gyula, Csipkés András, Schnébli Károly, Orosz Lajos és dr. Yetzák Ede bizottsági tagok. A képviselő-tes­tület megbízta a polgármestert, hogy a gencsi- utczai sikátor elzárása ügyében az érdekeltek­kel tárgyaljon, a kérvényezők pedig felhivat­nak, hogy az utczanyitás keresztülvitele czél- jából szükséges házakat a tulajdonosoktól al­kudják ki, amelyeket a város méltányos árért sajátít ki. Több kisebb ügy elintézése után elnöklő polgármester a közgyűlést bezárta. Szobrot Gaál Józsefnek. Hogy Ilosvay Aladár alispánunk Nagykároly érdekében minden lehető üdvös eszmének feltét­len hive: nincs okunk kételkedni. Legutóbb is bebizonyította, hogy ott lesz a tett mezején, melyen fejlődésünket előmozdíthat­juk. Többek között a következő rendeletet bocsá­a szemében csillog. Majd felrebben, tovaszál, a távolból édes, sóvár tekinetet vet vissza az ágon ülő tojóra, mely elmerülve férje bájaiban, biztató nézéssel követi minden mozdulatját. És a megigézett vőlegény a következő perczben már ismét ott ül, ott enyeleg, ott sug-bug a párja oldalán. A feleségszerzés nehéz feladatában még a táncz, a délczeg lejtés művészetéhez is hozzá folyamodnak a házasulandók, különösen a föl­dön tartózkodó tyúkfélék. Még a gazdasági udvarok hetyke legénye, a peczkes kakas is olyan kaczkiásan forog, pereg, mikor udvarló kedvében van, hogy akárkinek is díszére vál­nék ; pedig ő már rég kivetkezett a vadon élő ősök szokásaiból és oly bőviben van a tyúkok­nak, hogy csakugyan nincs szüksége a külö­nös udvarlásra. A bullogó pulykakas, mikor kerekre nyitott farktollaival, kékbe, vörösbe játszó le- fiiggő orrával idegesen lépked és kotorja szár­nyával a földet: már kifejezőbb alakja a má­moros szerelemnek. Mennyi sokat mond, milyen ékesen udva­rol a pávakakas az ő tyúkjának, mikor ke­rekre nyitva gyönyörű farktollait, jobbra, balra, forog előtte, ragyogtatja, terjengeti, fölé borítja aranyos sátorát, mint valami keleti királyné fölé az ünnepi mennyezetet! Hát még a fajdok, kivált a süket fajdok ! Ezek olyan tánczot járnak tyúkjaik előtt, olyan lelki állapotban, hogy megfeledkeznek önma­gukról, meg saját életükről. De hát nekik is hatniok kell a női szivekre! Az ő bizarr tán- czuknak is az a czélja, mint az ékes pávatol­lak ragyogtatásának. (Vége következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents