Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-10 / 10. szám
SZATMAR ME GYEI KÖZLÖNY Vegyes. — Felekezeti iskolák államsegélye. A vallás és közokt. minisztérium, — mint illetékes helyről értesülünk — több esetben elvi jelentőséggel ki mondotta, hogy miután az elemi iskolai tanítók illeletményeinek kérdése közelebbről törvényhozásilag uj szabályozást nyer, a felekezeti tanítók részére uj fizetéskigészitési államsegélyek utalványozását az uj törvény életbe léptéig függőbe tartja. Az illető egyházak ez irányú kérvényeiket a szóban levő törvény életbe lépte után annak rendelkezéseihez képest adják majd be. — Uj bányatársulat. A borpataki aranybányák egyik legkitűnőbb bányacsoprtjára: a Zsófiái, Liszabon és Sándor bányákra Nagybányán—borpataki Miskolczy- bányatársulat elnevezés alatt ötszáz részvénynyel uj bányatársulat alakult meg a múlt vasárnap Nagybányán. Miután a részvényesek elfogadták s aláírták a dr. Miskolczy Sándor bányatulajdonossal megkötött szerződést, megválasztották a tisztikart. Elnök lett Almer Károly, igazgató Brebán Sándor, jegyző Bálint Imre. Bányaművezető Kusnyér György. — A Szatmámegyei Gazdasági Eegyesület fogyasztási és értékesítő szövetkezetének igazgatósága a folyton emelkedő forgalom könnyebb lebonyolítása érdekében elhatározta, hogy kicsinybeni elárusitás eszközlésére Szatmáron központi áru üzletet nyit, mely a központi raktárral és irodával ugyanolyan elszámolási viszonyba fog állani, mint a vidéki fiók telpek áruüzletei. Ennek az üzletnek vezetésére kerestetik megfelelő biztosítékkal rendelkező keresztény egyén, állandó fizetés és az összes forgalom után nyerhető jutalék mellett. CSARNOK. Iparpártolás. Régi nóta, a melynek akkordjai azonban folytonosan füleinkben zsongnak az, hogy ipar nélkül szegény az ország. Ezt a nótát fújja mindenki széles e hazában évtizedek óta. És az untató zenének már mintha eredménye lett volna, meghallgatást talált az eddig süket füleknél és azóta rendelik a nótát egyre másra. És a sajtó huzza is szakadatlanul, de már kezd nyírni a sokat használt vonó. Erre aztán átvette szerepét a társadalom. Megindult a tulipán jegyében a nagy iparpártolási mozgalom, ki lett adva a jelszó, védeni a magyar ipart a legszívósabb következettséggel minden irányban, de viszont az idegen árukkal szemben felállítani a sorompót minden igaz magyar ház küszöbén. A mozgalomnak eredménye is lett. Előállítottak egy pár százezer magyar gyártmányú tulipánt és árulták nyakra-főre mindaddig, mig nem kezdett tért hódítani az osztrák gyártmány is. Ekkor aztán abba maradt a vásárlási buzgóság is, a szövetség elszámolta a nyakán maradt tulipánokat, mint jelentős vagyonállományt és ezzel vége volt mindennek. Ment minden tovább a maga utján és ebben a szép korban, a mint annak idején olvastuk, volt egy csomó millióval több behozatalunk, mint azelőtt. Ez lett a mozgalom eredménye, no meg az a néhány védő tábla, ,amit elvétve láthatunk. És ez talán igy is maradt volna, ezzel talán vége is lett volna a mesének. Minden lett volna, úgy amint eddig volt és ezután is külföldön vásároltunk volna mindent, csak most már jó drágán, mert hiszen nem bolond a német. Ezt a jövőt sejthette az a néhány fiatal kolozsvári egyetemi hallgató is, aki a nemzeti felbuzdulás lehültével kezébe vette az olyan nagyon is hamar eldobott zászlót, megakarja mutatni, hogy az ő lelkesedése nem lesz szalmaláng és a magyar faj jövőjébe vetett bizalommal, ős ösztönü tett erejével legyőzhetetlen minden akadálylyal daezolni tudó akarattal, nemes ideálokért, magasabb nemzeti czélokért heviilő lelkesedéssel, czéltudatosan, csiiggedetlenül és komolyan munkához fog. Ezen jelszavakkal bontja ki a zászlaját a „Sorompó, Országos Iparvédő Liga“. Maga köré, a maga zászlója alá akarja gyűjteni e haza egész ifjúságát és fennen hirdeti, „hogy a sorompó lesz az, mely a magyar ipar támogatásának szükségességét nemzeti öntudattá fejleszteni, a kényes igényekről való lemondani tudást faji erénynyé növelni, az együttérzés s a szívós kitartás hatalmas gondolatát az egy czélra törekvők ezreinek lelkében felkelteni hivatva van“. És mi most kezdjük hinni, hogy a magyar ipar védelme már jó kezekbe lesz letéve. Ha lesz valaki, aki az ifjúság hevességét, gyors lelkesedését egy kissé mérsékelni fogja, akkor e Liga eredményeket fog elérhetni. Nem várjuk momentán a teljes siker elérhetését. Hiszen ehhez nagyon kicsi erő az a ma még gyenge ifjúsági szövetség, a mely most még csak gyermekkorát éli és amely még csak most készül harczot üzenni a közismert közönynek és részvétlenségnek. Nem is olyan erős az a fegyver a mi most még az ő kezükben van. Csakhogy itt mi is ismételhetjük Dr. Apáthy Istvánnak, a kolozsvári egyetem tudós tanárának szavait „Halt már bele elefánt is szunyogcsipésbe. Vannak mérgek, melyek nem a tömegükkel, hanem azzal hatnak, hogy tovább termelik a mérget és sejtről-sejtre ölik meg a szervezetet. Lehet ez a szunyogcsipés is olyan, a melytől az osztrák elefánt is egérré zsugorodik.“ De nem úgy véli e kérdést megoldani, mint az amerikaiak tették az ő iparpártolási mozgalmaik idejében, hogy letépték honfitársaikról azt, ami angol volt. Van ennél hatalmasabb fegyver is. Tudjuk, hogy nőink a legszebb, a még egészen uj kalapot is félredobják, ha eltudja velük Intetni valaki, hogy az már nem divatos. Divatos ne legyen semmi más, csak ámi magyar! mert azt, ami magyar csak az nem találja jónak, aki méltatlan a magyar névre“. A most alakuló Liga tagjai kötelezik magukat arra, hogy bármely részén lakjanak is e hazának, az iparpártolás eszméjét teljes erejével terjeszti, bojkottál minden olyan üzletet, amelyik nem magyar árut árul és csakis olyan czégeknél vásárol, melyek a Magyar Védő Egyesület kirakati védő táblájával rendelkeznek és lehetőleg nélkülözi mindazon ipar- czikkeket, a melyeket a magyar ipar még nem termel. És mi reméljük is, hogy a Liga czélt is fog érni. Mint fenn említettük nem momentán. Az idő, a természetes fejlődés már annyi mindent nagygyá, hatalmassá fejlesztett jótékony hatása és az esetleg vezető hely, melyet majd a Liga tagjai egykor elfognak foglalni, meghozzák a kívánt sikert. És ebben a gazdasági sovinismus jegyében megindult mozgalomban, mi a sajtó is kifogjuk venni osztályrészünket, igyekezni fogunk állandóan ébren tartani az ügy iránt a közönség érdeklődését és örvendenénk, ha hazafias kötelességünk eme teljesítése némi biztosítéka volna a. mozgalom sikerének. Midőn tehát a Liga felkérése folytán ehelyütt ismertetjük a „Sorompó“ tervbe vett működését készségesen teszünk eleget felszólításának és felhívjuk városunk ifjúságát, hogy a magyar ipar védelme és győzelme érdekében alkossa meg a helyi szükebbkörü szerveztet és segítse elő azt, „hogy az egész jövendő magyar társadalom ne legyen egyéb, mint az országra kiterjedt, az egész ország népességét magába foglaló óriási Sorompó liga!“ 2nT 37‘Ilttér(E rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem felelős.) 608—3—1906. B. szám. Kiadmány. Ő Felsége a Király nevében! A halmii kir. járásbíróság mint büntető bíróság, becsületsértés vétsége miatt vádolt Kunéry Kálmán és Rózenberg Rudolf elleni bűnügyben, Dr. Vider Arthur ügyvédtől képviselt, Rózenberg Rudolf főmagánvádló által emelt vád felett Halmiban, 1906. évi október hó 19-én, Igaz Gusztáv kir. aljárásbiró és Gaal Gyula mint jegyzőkönyvvezető, úgy Dr. Tímár Zsigrnond ügyvéd helyett: Teleki Endre ügyvéd-jelölt, mint Kunéry Kálmán vádlott védője részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád- és védelem meghallgatása után következőleg Ítélt, : A kir. járásbíróság Kunéry Kálmán szentágo- taiszül., róm. katli., 30 éves, lapszerkesztő, nős, 1 gyermek atyja, vagyontalan, érettség^ vizsgát tett, katona nem volt, nagykárolyi lakos és Rózenberg Rudolf, beregbródi szül. izraelita, 32 éves, kántor, nős, 3 gyermek atyja, vagyontalan, ir és olvas, katona nem volt, nagyszőlősi lakos, vádlottat azon cselekményük miatt, hogy Nágytarna fürdőn, 1906. július 29-én — Rózenberg Rudolf, Kunéry Kálmánt bitang, gyalázatos, rabló kifejezésekkel illette, Kunéry Kálmán pedig ezért Rózenberg Rudolfot egyszer arczul ütötte, bűnösnek mondja ki a btkv. 261. §-ába ütköző és ezen szakasz szerint büntetendő eg}rmás sérelmére elkövetett becsületsértés vétségében és ezért a btkv. 91. §-ának alkalmazásával ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, az 1892. évi XXVII. t.-cz. 3. §-ában meghatározott czélokra fordítandó, behajthatlanság esetén a btkv. 53. §-a alapján 1—1 azaz egy-egy napi fogházra átváltoztatandó 15—15 azaz tizenöt-tizenöt korona pénzbüntetésre — bünteti. Egyidejűleg a B. P. 479., 480. §-a alapján Kunéry Kálmán 16 korona 20 fillér tanudijnak, Rozen- berg Rudolf vádlottat pedig 7 korona tanuzási díjnak megfizetésére; mindkét vádlottat pedig egyénenként arra is kötelezi, hogy a jövőben esetleg felmerülendő bűnügyi költségeket az 1890. évi X Lili. t.-cz. 9. §-ában meghatározott módon az állam- kicstár részére térítse meg; de ezeket a költségeket ellenükben az idézett t.-cz. 4. §. 2. bekezdése alapján egyelőre behajthatatlanoknak mondja ki. Dr. Vider Arthur ügyvéd- dijját 20 koronában, Teleki Endre ügyvéd-jelölt diját pedig 8 koronában a Bp. 485. §-ához képest megbízójuk irányában megállapítja. A btkv. 277. §-ához képest Rózenberg Rudolf viszonvádlott kérelmére elrendeli, hogy jelen ítélet indokaival együtt a „Szatmármegyei Közlöny“ és „Ugocsa“ czimü időszaki lapban, felek közös költségére közzététessék. Indokok. Rózenberg Rudolf előbb főmagánvádló, utóbb viszonvádlott panassza folytán mai napon tartott tárgyaláson Landó Aladár, Rózenberg Józsefné szül. Veisz Tobi, Tóth Mihályné szül. Grebuj Mária és Áros András tanuknak esküvel megerősített vallomása által az alábbirt tényállás nyert megállapítást: Nagytarna fürdőben, 1906. julius 29-én Kunéry Kálmán vádlott, mint lapszerkesztő a „Szatmármegyei Közlöny“ egy példányából vezérczikket akart összeállítani, ezen lappéldányt azonban a fürdő vendégek közül valaki elvitte, vádlott a lapot kereste és megtalálta egy izraelita fürdő-vendég zsebében, a honnan kivette s az illetőnek azt mondta, hogy szemtelenség volt tőle, hogy az elvett lapot kérdés, illetve kérés után sem adta elő. Kunéry Kálmán vádlott indulatos hangon beszélt, arra figyelmes lett Rózenberg Rudolf viszonvádlott és Kunéry Kálmán közelébe ment, őt bitang, gyalázatos és rabló kifejezésekkel illette, mire Kunéry Kálmán a hozzá egész közel ugrott Rozen- berg Rudolfot arczul ütötte. Vádlottak ezen szóbeli és tettleges viselkedése egymással szemben kétséget kizáróan kölcsönösen meggyalázó lévén, őket az egymás sérelmére elkövetett becsületsértés vétségében bűnösnek kellett kimondani és megbüntetni. A büntetés kimérésénél vádlottak büntetlen előélete, fel indult kedély állapottá, enyhitőkörülményt képez, ezzel szemben Rózenberg Rudolf ellenében annak kezdeményező fellépése, Kunéry Kálmánnal szemben pedig a sértés tettleges jellege súlyosító körülmény; ezek mérlegelése mellett, a bíróság a btkv. 91. i?-ának keretében szabta ki az ítéleti büntetést. A btkv. 277. §-ához képest elrendelendő volt az Ítélet közzététele Rózenberg Rudolf főmagánvádló kérésére, a közzétételi költségek azonban felek között a kölcsönös elitéltetés folytán megosztandók lesznek. A bíróság mellőzte a bizonyítás kiegészítését, mert a kihallgatott négy ténytanu esküvel megerősített vallomásával és telek előadásával szemben a további bizonyítás a tényállás tisztázása folytán nyilván felesleges. Egyébb rendelkezés a megfelelően felhívott törvényhelyeken alapszik. _ Halmi, 1906. október 19-én. A kir. járásbíróságnál. Igaz Gusztáv, kir. aljárásbiró. Másolat. Az 14989—1906. B. számú Il-od bírói Ítéletről. Ő Felsége a Király nevében! A szatmárnémetii kir. törvényszék, mint felebb- viteli bíróság Dr. Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt, Szabó József és Hunyor Ödön kir. törvényszéki bírák és Dr. Bakó Ferencz kir. törvényszéki joggyakornok, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett, kölcsönös becsületsértés vétsége miatt vádolt Rózenberg Rudolf és Kunéry Kálmán ellen folyamatba tett bűnügyben, melyben a halmii kir. járásbíróság 1906. évi október hó 19-ik napján 1906. B. 608—3. szám alatt Ítéletet hozott, Rozen- berg Rudolf vádlott részéről a bűnösség megállapítása s a hírlapi közzététel költségének közös viselése miatt használt felebbezése folytán 1906. évi deczember hó 12-én Teleki Endre ügyvéd-jelölt, mint Kunéry Kálmán vádlott képviselője helyettesének a jelenlétében megtartott felebbviteli tárgyalás alapján a vád- és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: A felebbviteli bíróság az első fokban eljárt bíróság ítéletének a felek képviselői dijjait megállapító, valamint Kunéry Kálmán vádlottra vonatkozó nem felebbezett részét nem érinti, egyébb felebbe- zett rendelkezését pedig indokainál fogva helybenhagyja, — egyszersmind Dr. Tímár Zsigrnond ügyvéd felebbezési, eljárási dijját saját felével szemben 10 koronában állapítja meg. Kelt Szatmárnémeti, 1906. évi deczember hó 12. Dr. Róth Ferenc«, s. k. elnök. Hunyor Ödön, s. k. előadó, kir. törvényszéki biró. Jelen hivatalos másolat hiteléül. Bakos Jenő sőt majdnem teljesen lehetetlen oly szert találni, mely gyermekek részére épp oly megbízható és eredményes hatású, mint a gyógycsukamájolajból alphosphorsavas mész és nátron hozzáadásával készülő Scott-féle Emui sió; mert a Scott-féle Emulsio a fiatal szervezetbe uj erőt vezet és átsegíti a fejlődéssel kapcsolatos nehézségeken. A Scott-féle Emulsio egyúttal jó izü, könnyen emésztheiő és oly tiszta szer, hogy a legcsekélyebb zavarokat sem okozza és állandóan csak a legjobb sikerrel használható. A Scott- féle Emulsio sohkal jobb, mint a közönséges csukamájolaj. /! . í% A Scott féle „EMULSIO“ valódiságának, jele a „hátán nagy csukahalat vivő halász“ védjegy. SCOTT-féle EMULSIO minden gyógyszertárban kapható. Egy eredeti üveg ára: 2 K 50 fillér.
