Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-24 / 8. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY pay Terus, Sereghy Annuska, Sereghy Margitka, Sepsy Esztike, Szabó Ella, Székely nővérek, Szil- vássy Mariska. — A jótékonyezélra felülfízettek. Asztalos Kálmán 2 kor., Berey József 5 kor., Dely Nándor, Erdélyi Ferenez 2—2 kor., Fintha Sándor 1 kor., Jékey Zsigmond 10 kor., Juhász László 5 kor., dr. Kápolnay Kálmán 3 kor., Lénárd Jenő 3 kor , Monó Ferenez 2 kor., Sepsy István 1 kor., Spitz Dezső 5 kor., dr. Szepesi Károly 2 korona, Sztruhár István 3 korona. — Meglincselt sztrájktörő. Az aratási szerződé­sek megkötése előtt állunk. Már előre sötét árnyé­kot vet a bekövetkezendő eseményekre a napról- napra újabb és újabb tapasztalata annak, bogy a munkások és munkaadók nem értik meg egymást. A-falvak lakosai lázas izgatottsággal tárgyalják a szerződési pontokat s azokban nem találják meg az őket kielégítő feltételeket. így aztán elhatározzák, hogy a szerződéseket nem Írják alá. Ha ellenben akad egy-egy olyan munkás, ki megbeszélésük elle­nére azt elfogadja, lársai nem riadnak vissza a ter­rorizmus legerősebb fegyverétől sem. Ez az eset történt Fehérgyarmaton is meg, hol egy sztrájktörő, Danó György. Spitz Dezső nagyecsedi föld- birtokossal kötött aratási szerződést. Erdélyi Lajos és Varga Péter azonban amint ennek neszét vették megtámadták Danót, kit leütöttek s megöléssel fe­nyegettek. A merénylőket elfogták. A szomszédos községekben nagy izgatottságot keltett ennek hire. A pozsonyi borvásár. Miután a márczius 23—25. tartandó IV-ik országos borvásár iránt or­szágszerte rendkívül nagy az érdeklődés és az utolsó napokban tömegesen érkeztek bejelentések, ezért is a vásár rendező bizottsága elhatározta, hogy a be­jelentés határidejét meghosszabbítja és visszavonha­tatlanul folyó 28-ig kitolja. Aki tehát a vásáron, melynél kedvezőbb boreladási alkalom egyhamar nem fog nyílni, részt akar venni, az lépjen eziránt haladéktalanul a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatóságával (Budapest, Üllői-ut 25.) érintkezésbe. CSARNOK. Társadalmi bajok. Nagykároly, 1907. febr. 23. Hangzatos, szép, magyar anyanyelvűnkben igen sok szónak mély értelme vagyon, ha alaposan gondolkozunk rajta. Itt van például e szó: feleség. — A feleség fele segítsége a férjnek. A férj, mint családfentartó, mint családfő sokat fárad, gondolkozik, tesz, vesz, hogy családját a mindennap' szükségesekkel ellát­hassa. Igen ám, csakhogy a mai világban nem minden férfi házasodik meg, illetve simáb­ban mondva: nem minden férfi nősül meg. Azt mondhatnák erre, hogy van egy kis iga­zam! Én is azt hiszem, hogy van. Pedig jobban szeretném, ha egy szemernyi igazságom se volna! Eltekintve attól, hogy mig nem minden pap nősül meg, — pedig a Megváltó nem tiltotta meg nekik a nősülést, hisz teszem azt a római katholikus világi és szerzetes papokon kívül a görög katholikus és más vallásu papoknak meg van engedve a nősülés, ha ugyan kedvük van hozzá e nehéz megélhetési viszonyok között; mig a katona­tiszteknek csak biztosíték lekötése, avagy letétele mellett lehet nősülni, addig, más bármily állású, bármily foglalkozású férfiúnak kénye-kedvére van bízva az, hogy megnősülj ön-e, avagy agg le­gény'mar ad jón! Ez igy nem jól van! Nincs teljesítve a minde­nek Urának parancsa: „Szaporodjatok és töltsétek bé a földet.“ Kisfaludy Károly szerint: „Kereszt az élet, jó feleség a gyémánt, mely rajta tündöklik.“ Igaz! Csakhogy terhessé, nehézzé, súlyossá a házas-életet maga a társadalom tette és az teszi azzá mai nap is. — Mai világban — nehézzé teszi a megélhetést a divat, a szegényebbeknek a gazdagab­bak utánzása! Sokat követel a társadalom a mai világ emberétől, a mai Világban elő egyénektől. Pedig olyan szép az élet, csak tudjuk meg azt, hogyan kell élnünk. Az élet módban rejlik a megélhetés művészete. Egyszerűen, takaré­kos a n, k e 11 ő beosztással, egymást se­gítve a jóban, ha igy tudnánk élni mindnyájan, pem lenne olyan sok agglegény s talán mondhat­nám minden leány férjhez menne. Mert, mi a nő­nek a hivatása?, hogy feleség és pedig jó feleség és jó anya, a férfiúnak pedig, hogy férj, és pedig gondos, jó családfő, családapa legyen! Es mit lá­tunk az életben? így van-e ez egészen? Nincs! Csak részben van igy!! A nők közül nagyon sokan — hogy tisztessé­gesen megélhessenek, kénytelenek pályát választani. Még kimondani is sok és nagy merészség! Agyön- gédnő küzd a tisztességes megélhetésért az erős fér­fival az élet viszontagságaiban. Nézzünk csak szét egy kissé a világban és nap-nap mellett tapasztaljuk, hogy ez igy van ! Igaz, hogy nem jól van. Ez nem álom, hanem valóság! Avagy nem látjuk-e a különböző munkáknál, a kü­lönböző iparágakban, a sokféle hivatalban a nőt a férfiúval egysorban dolgozni, munkálkodni, küzdeni ? De nagyon is látjuk. Igaz, hogy ez nem jól van, de mégis igy van! Pedig csak a férfiúnak monda­tott annak idején, hogy arczának verítékével keresse kenyerét saját maga és hozzátartozói részére. \ isszás állapotok ezek ! Segíteni kellene magá­nak az egyénnek, de a nagy társadalomnak is ezeken. Hány szakképzett munkásnő, hány iskolázott, okleveles leány van, ki nem kap magának állást, mert nincs üres hely ? Sok, nagyon sok! és ha tu­dománya, szakképzettsége után sem állást nem kap, sem férjhez nem mehet, a következmények végzete­sek igen sokra közülök, elsodorja őket, szegény, gyenge teremtéseket az ár és ha végtére nincs hova hajtaniok fejeiket, elbuknak. Nem ők a hibásak, a társadalom az. Egy kevés kis jóakarattal lehetne rajtok segí­teni. Azon nő, ki állásban van és férjhez megy, le­gyen bármily állása, avagy foglalkozása, mondjon le, illetve mondassák le állásáról az intéző körök, a munkaadók. Ez által az állás nélküli, végtelen, gyenge nők álláshoz jutnának és sokan meglenné­nek mentve a korai elzülléstől, az elbukástól. Ne kívánjon a társadalom az egyénektől olyan sokat. Az ember társas lény és mint ilyen egymás segítésére, egymás gyámolitására van utalva.'Gon­doljuk meg, hogy milyen rövid az -élet, de azt is, hogy milyen sok jót cselekedhetünk e rövid életben is. Cselekedjünk is mindnyájan, dolgozzunk is mind­nyájan, nyugodtak lehetünk, hogy sikeres munkát fogunk végezni. Az egyszerűség által úgy ruházko­dásban mint étkezésben; a takarékosság által elér­jük azt egyenként, hogy az úgynevezett nagy kö­zönség, a társadalom nem fog tőlünk olyan dolgot kívánni, a mi anyagi megerőltetésünkbe kerülne. Ez által a jelzett visszás állapotok meg fognak szűnni. Ezt én szivem mélyéből és nagyon, de na­gyon kívánom. Mikesei János. KÖZ G A Z D A S Á G. A tavaszi szőlőmunkákról. I- A nyitás. Közeledvén a szőlők tavaszi munkái, ideje­korán szóba kívánjuk hozni a nyitást és metszést, mint amelyek a gazdákat ilyenkor leginkább érdek­lik és a szakírókat leginkább foglalkoztatják. A nyitás módjára nézve megemlítem a fiatal és idősebb tőkék nyitása közti külömbséget, mint a melyet sok helyen figyelmen kívül hagynak. Ajánlom, hogy a nagyóvatosságon kívül, melylyel az 1—2 éves fiatal tőkéket nyitjuk: legyen gondja a gazdának arra is, hogy ezeket pár órai szellőztetés után újra betakarják porfölddel, mert a tavaszi szá­raz, szeles erős napsütés kivált az oltványokban kárt tesz, ha azokat kifedve hagyjuk. A nyitás idejét meghatározni igen fontos dolog, a melynél részint az általános, részint a helyi tapasz­talatokat vesszük figyelembe. Az általános tudni­valók ezek: 1. Akinek szélmentes alacsony oldalon, vagy nedves völgyben, vagy síkon .lené van a szőlője; az korán ne nyisson, mert ezek a helyek vannak leginkább veszélyeztetve. 2. A szellőstetőkön, nyílt oldalakon kevésbbé vagyunk a fagynak kitéve. Fontos a helyi tapasztalat is, mert a fagy leg­inkább ugyanazon helyeket látogatja. Azt is figyelmébe ajánlom minden gazdának, hogy ha a múlt évben fekete tücsök (ziieskő, szöcske stb. néven is nevezik) mutatkozott szőlőjében, el ne mulassza egy csapat csirkét vagy tyúkot telepíteni ki nyitásra a szőlőbe, mert a tücsök ellen ez bizo­nyult a legjobb védelemnek. Ha tanya nincs: moz­dítható ketreezben hordjuk 'ki őket naponkint. Nagyon megszolgálják. Vaday József. 2xT 3rllttér_ (E rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség nem felelős.) Szoptató anyák sokszor oly időben érzik magukat teljesen kimerült nek, mikor éppen erőre és legjobb egészségre volna szükségük, hogy anyai kötelességeiknek megfelelhesse­nek. Különösen ők találnak tehát a S c o t t-f é 1 e Emul- s i o-ban egy valósággal felülmúlhatatlan táp- és erősítő szert. A legjobb gyógy-csukamájolajból alpsosphorsa- vas mész és nátron hozzáadásával készülvén, feltétle­nül jó izü és rendkívül könnyen emészthető, az étvá­gyat gerjeszti és igy fiatal anyák erősítésére minden más szernél jobb. A Scot t-f éle Emulsio segélyé­vel megszüntetjük a gyöngeséget és gyorsan uj erőre, uj életkedvre teszünk szert. — A Scot t-f éle Emul­sio sokkal hatásosabb és megbízhatóbb, mint a közön­séges csukamáj-olaj. jele a „hátán nagy csukahalat vivő halász“ védjegy. Ezen lapra való hivatkozással és 75 fillér levélbélyeg beküldése ellenében mintával bérmentve szolgál : Dr. B U D A I E M I L ;,városi gyógy: szertára“ BUDAPEST, IV., Váczi-utcza 34/50. Egy eredeti üveg ára: 2 K 50 fillér. WR Kapható minden gyógyszertárban. Csütörtökön folyó hó 28-án a „Közpoti Kávé ház“ összes termeiben Nagy Purimestélyt rendeznek. Havas Testvérek, szálloda és kávéháztulajdonosok. Kossuth Ferenez levele. Tek. Balázsovich Sándor gyógysze­rész urnák Sepsiszentgyörgy. „Csúzos bántalmaknál az „INDA­SZESZ“ bedörzsölése jó hatásúnak mu­tatkozott. Kérem legyen szives nekem há­rom üveggel küldeni.“ Kossuth Ferenez. Számos előkelőségek és orvosok iga­zolják, hogy a törvényesen védett szé­kely havasi INDASZESZ gyógy fii-sós borszesz legj objb sz érnék bizonyult a test és izmok edzésére. Üdit és frissit. Megóvja a tes­tet a hideg káros befolyásától. Másságé­hoz (gyúró-kenő kúra) felette ajánlatos. Leghatásosabb szer csúz, köszvény, rheuma, fejfájás, nátha, influenza, tag­szaggatás és mindennemű meghűlésből eredő bajok ellen. A s z é k e ly h a va s i „I N- D A SZESZ“ össze nem tévesztendő kö­zönséges sósborsze.sz készítményekkel, melyek egyszerű szeszkeverékek, holott az „INDASZESZ“ székelyhavasi gyógy- füvekből előállított és hatásában felül­múlhatatlan gyógy fü-sósborszesz. Egy üveg székelyhavasi „INDASZESZ“ fölér 10 üveg közönséges sósborszeszszel. Készíti: Balázsovich Sándor gyógy­szerész Sepsiszentgyörgy. A törvénye­sen védett székelyhavasi „INDASZESZ“ ka'pható 2 és 1 koronás üvegekben min­den gyógyszertárban, valamint Nagyká­rolyban: Gaál Kálmán, Ferenczy István, ifj. M a t o 1 c sy^S á n d o r, Wagner Lajos, Tóth D á n i el, Hahn János, Petz János, Vida István czégeknél. 1—3 Eladó ház. A Kálmánd-utcza 23. sz. alatt levő liáz — melyben 16 év óta vendéglő van — szabad kézből ©lacLó, vagy május 1-től bérbe Értekezheti Magtár-utcza 1-SŐ szám alatt. i_i Deák Ferencz-téri házamban, a gyógytár mellett egy bolthelyiség kiadó. 1-2 Igra-z KZdrol3T. Kiadó lakás. A tulajdonunkat képező Széchenyi-utczában levő volt Szokolovszky-féle ház egész emeleti lakása 1907. május 1-től kezdve kiadó. Bővebb felvilágosítást nyújt a 1-3 A Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank.

Next

/
Thumbnails
Contents