Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-10 / 6. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY tott a vagyoni felelősség, mig városunk az adóbe­hajtás körül szerzett érdemeiért dicséretet kapott. Az államépitészeti hivatal jelentése alapján a vármegyei utak jókarban tartására szükséges kő- szállitást további 6 év tartamára az eddigi vállalkozó Grósz L. H. czég kapta meg. A kir. ügyész jelentése szerint letartóztatva volt a múlt hónapban a megye területén 175 férfi és 17 nő, ezek közül szabadult 146 férfi és 16 nő, letartóztatva van 29 férfi és 1 nő, legnagyobb a letartóztatás aránya Nagybányán. Szökés vagy rend­kívüli eset nem fordult elő. Dr. Aáron Sándor helyettes főorvos jelentése szerint az egészségügyi viszonyok a megye terüle­tén kielégitők voltak, járványok nem igen fordultak elő. Legkedvezőtlenebb viszonyok Nagybánya vidékén voltak. Elmebeteg a megye területén csak 3 volt. Végül a főispán tett jelentést azon igazán nagy horderejű ügyben, mely szerint egyelőre a járási központok a központtal telephon összeköttetést kapnak, később pedig ez fokozatosan a többi köz­ségre is ki lesz terjesztve. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 3-án dél­előtt 10 órakor közgyűlést tartott, melyen a képviselő- testületi tagok igen kis számmal jelentek meg, mit talán a tárgysorozat kevésbbé érdekes volta okozott, A közgyűlés lefolyásáról következőkben számolunk be. A lapunk múlt számában közölt tárgysorozat 1, 7, 8, 9, 10, 11, 14, 19, 27. és 28. pontjai hozzá­szólás nélkül tudomásul vétettek. A 12. és 13. pont alattiak nem lévén elegendő képviselőtestületi tag, tárgyalhatok nem voltak, azok a márczius 3-án tar­tandó újabb közgyűlésen fognak újból tárgyalás alá vétetni. A legtöbb adótfizető városi képviselők 1908. évi névjegyzékének kiigazitására Dr. Kovács Dezső elnöklete alatt egy Csipkés András, Fürth Ferencz és Vida Sándor tagokból álló küldöttség lett meg­bízva. Az igazoló-választmányba Roóz Samu és Stróhmájer Ferencz lett megválasztva. A jogügyi bizottságba Dr. Antal István ügyvéd, lapunk felelős szerkesztője, a szinügyi bizottságba Kaufmann Jenő és a Kossuth Lajos szobor-bizottságba Schuszterits Ferencz lett megválasztva. A városi pénztárvizsgáló-bizottság tagjaiul Ber­ger Ármin és Schuszterits Ferencz lett megválasztva. Az adókivető bizottságba bizalmi férfiakul Papp István, Stróhmayer Ferencz és Szalay Bálint lettek kiküldve. Az esküdtképes egyének alaplajstromát össze­állító bizottságba Csipkés András és Stróhmayer Ferencz lettek megválasztva, A honvédkerületi parancsnokság azon értesítése folytán, hogy a honvéd-laktanya törzsépületét és fegyverraktár épületét továbbra is használni kívánja, a polgármester a bérleti szerződés megkötésére fel­hatalmaztatok;. A nagykárolyi óvoda államosítása ügyében, a tanfelügyelőtől nyert felvilágosítás folytán elhatá­rozta a közgyűlés, hogy az államosítás megtörténte előtt a helybeli népnevelési egylet összes vagyonát és terheit átveszi. Az óvoda egyelőre városi intéz­mény lesz és minden gyermeket teljesen díjtalanul fognak felvenni. Ezen intézkedés által a városi pót­adó 3 százalékkal emelkedni fog. A közgyűlés megengedte, hogy az anyakönyvi kivonati dijak a kivonatot kiállító anyakönyvvezetőt, illetve ennek helyettesét illessék. A közönségnek tüzeseteknél az oltásban való segédkezésére serkentése tárgyában megfelelő javas­lat kidolgozására egy 10 tagból álló bizottság kül­detett ki. A városunkban a múlt év 12-én megnyílt népkönyvtár kezelőjének Andó Ferencz kiadónak tiszteletdija 50 koronában megállapittatott. Rendőrkapitánynak rendőrségi fogda létesítése iránt tett előterjesztése következtében utasította a kép­viselőtestület a városi tanácsot a tervezet és költ­ségvetés elkészíttetésére és bemutatására. Kalmár Imre, Csúcsai Borbála és Brózman ,1 ános itteni illetőségüeknek el nem ismertettek. Fleisz János kérelme folytán fényi-utczai tel­kéhez az 1899. évben csatolt utczaterület kártalaní­tási árának □-méterenként 2 koronáról 1 koronára való leszállítása elhatároztatott. Ifj. Farkas Sándor ^rpád-utczai telkéből utczához csatolt terület kárta­lanítási ára □-méterenként 1 koronában állapít­tatott meg. A nagykárolyi Deák-téri kereskédők képvise­letében Dr. Vetzák Ede ügyvéd egy Írásos indít­ványt nyújtott be. Az indítványban az foglaltatik, hogy a vásárvámbérlő vasárnapokon az üzletek előtt megálló és az üzletben vásárlókra várakozó üres szekerek után is helypénzt szed be. Kérik az indít­ványozók, hogy ezt a képviselő-testület hátározati- lag tiltsa meg. Minthogy azonban az ilynemű határozat ho­zatala a városi-tanács hatáskörébe tartozik : az in­dítvány érdemleges tárgyalása mellőztetett, hanem a városi tanácsnak és illetve a jog- és pénzügyi bizottságnak javaslattétel czéljából kiadatott. Több tárgya a közgyűlésnek nem lévén, polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Cservenyák Károly, Lukácsovits János, Spitz Antal, id. Vida Sándor és Papp István képviselőtestületi tagokat kérte fel, minek megtörténte után a közgyűlést berekesztette. A „Hitelbankiról. Lapunk múlt heti számában már említést tet­tünk arról, hogy városunkban egy uj pénzintézet van alakulóban. Vázoltuk is megalakulásának törté­netét és kilátásba helyeztünk olvasóinknak erre vo­natkozólag egy közleményt, mely a „Nap11 czimü fővárosi lapban napvilágot is látott és városunkban a czikkek és nyilatkozatok egész özönének szolgált kiindulási pontul. A szóbanforgó czikk egy, Gróf Andrássy Gyula belügyminiszterhez intézett nyílt levél volt, mely szószerint közli az egyik alapítónak, Bodoky Bélá­nak jegyzőtársaihoz a bank támogatása érdekében irt levelét. És ez volt a legnagyobb sérelem, mely levélre vonatkozólag úgy a főispán, mint az alispán azt a nyilatkozatot tették, hogy nekik ezen levélről tudomásuk nem volt. — Ennyi a kideritettnek vélt tényállás. A vita tárgyát ezen tényállás szerint most már csak az képezheti, hogy ez az intézet volna-e hivatva arra, hogy a főispán ennek elnöki székét elfoglalva véli ígért közgazdasági tevékenységét beváltani. Bízva a kormányban, melyDr. Falussy Árpádot Szatmárvármegye főispáni székébe ültette, bizva ma­gában a főispánban, nem szabad kétségbe vonni ma­gának a főispánnak tiszta, önzetlen törekvéseit és ezt kétségbe nem is vonjuk. Nem is volna nekünk az ellen sem megjegyezni valónk, ha egy érdekcso­port saját egyéni czéljainak előmozdítása végett egy bankot alakit. Ez mindenkinek egyéni dolga. De hogy mégis indíttatva érezzük magunkat ez ügyben ismételten felszólalni és nem csak a néma várakozó szemlélő szerepére vállalkozni, annak oka az, hogy nem tartjuk szerencsésnek a főispán ur választását czéljai elérésére egy gyenge vidéki bankot felhasz­nálni. Ha a főispán ur ezen intézet által véli prog- rammját megvalósíthatni, úgy félünk, hogy legjobb akarata mellett is vállalkozása hajótörést fog szen­vedni. Láthatta ezt akkor, a mikor czéljai megvaló­sítására a négy helybeli régi intézetet akarta igénybe venni, láthatta akkor, hogy ez nálunk nem sikerül. Az a kis tőke, a mi itt nálunk rendelkezésre áll, erre soha felhasználható nem lesz. Ez a mi erős hitünk és meggyőződésünk. Már pedig, ha ez a négy intézet által nem sikerült, egy uj, hitelt jobb helyeken még az ügy természetéből kifo­lyólag nem igen élvező intézet által sikerülni nem fog. És hogy ez így van, azt a főispán ur, biztosra vész- szűk, hamar befogja látni. De indokolja felszólalásunkat az is, hogy tény­leg városunk hiteligényeit nézetünk szerint a már meglévő intézetek teljesen kielégítették és minden elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy szilárd meg­győződésünk az, hogy az uj intézet feltétlenül küz­delemre lesz hivatva. De hangoztatjuk, ez is az ala­pítók és részvényesek magán ügye, elvégzik ezt majd ők. De azt be kell vallanunk, hogy a főispán ur ál­lása nem méltó arra, hogy egy fennállásáért har- czoló intézet küzdelmeibe, mint annak elnöke, maga is belevegyüljön a mindennapi, a kereskedelmi élet zsibongó vásárába. Nagykároly város ipari és kereskedelmi fejlő­dését, polgárai boldogulását mi más utakon látjuk elérhetőnek. Uj, még velünk érintkezésben nem álló vidékek uj vasutak, uj utak által való hozzánk kapcso­lása, városunk számára uj közintézetek megszerzése sokkal, de sokkal inkább elérhetővé tennék a főispán ur törekvéseit, mint a mit ezen intézet elérni képes lesz. Kívánjuk magunk is, hogy simuljanak el az ellentétek és kérjük a főispán urat, hogy vegye e várost más irányban gondjaiba és akkor czéljai elé­réséhez könnyen fog mindnyájunkban segítőtársakat találni, kik egy szívvel, egy íélekkel fogjuk követni és minden erőnkből támogatni. Lapunk zártakor vettük Dr. N. Szabó Albert- nek „Válasz a Szatmárvármegyének“ czimü brusür- jét, mely mint értesülünk, több száz példányban küldetett szét és a főispánnak a „Hitelbank“ alapí­tásában való részvételéről szól. Terünk most már nincs vele foglalkozni, csupán annyit jegyziink meg a magunk részéről, hogy a fenn említett czikk első bekezdésében foglalt azon gyüjtőmondat ellen, mely ránk is vonatkozik, mely szerint „a helyi koalicziós lapok a főispán személyes orgánumai,“ már e he­lyen is tiltakozunk, mert mi a köznek és nem egye­seknek vagyunk teljesen független orgánumai. H I Le R K. — Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád főispán, a Dr. Serly Gusztáv lemondása folytán megüresedett megyei tiszti főorvosi állásra ezen állás törvényszerű betöltéséig Dr. Aáron Sándor tb. tiszti főorvost helyet­tesítette. A magunk részéről a jövő biztos kinevezés reményében örömmel vesszük a hirt, mely egy min­den tekintetben kifogástalan orvos és Sympathikus férfiút részesít a megérdemelt jutalomban. — Áthelyezés. Reich János, városunkban állomá­sozó m. kir. főállatorvost, mint értesülünk a földmi- velésügyi miniszter hasonló minőségben Dévára helyezte át. — Adóhivatali kinevezés. Feldner Áron, a hely­beli m. kir. adóhivatalnál 23 hónapja díjtalanul szolgáló adóhivatali gyakornokot a nagykárolyi pénzügyigaz­gatóság dijas adóhivatali gyakornokká nevezte ki és ezen minőségében a szinérváraljai m. kir. adóhivatal­hoz helyezte át. — Munkácsy János hangversenye. Folyó hó 7-én este 8 óra után volt Munkácsy János hegedű művész és Zivuska Irén debreczeni urhölgy, hangverseny éne­kesnő hangversenye Réthy Janka zongora tanárnő közreműködésével a vármegyeháza dísztermében. Munkácsy János hegedű'művész már gyermekkorában nagy tanujelét adta zenei hajlamának és képességének. Hét éves korában a prágai Zene-conservatórinmba ment, itt Kubelikkel együtt képezte magát és tiz éves korában, mint kész művész lépett a nagy világ elé. Öt évig Amerikában mutatta be nagy zenei tudását. Járt Franczia és Németországban, volt Romá­niában is, hol Carmen Sylva művészetéért homlokon csókolta, hivatalos volt utóbbi helyen udvari ebédre is. — Most ismét Amerikába indul, kőrútjában váro­sunkat is felkereste, de városunk közönsége nem tanúsította iránta a kellő ragaszkodást, vonzalmat, mondhatni alig érdeklődött, hisz mindössze vagy kilenczvenen-százan jelentek meg a hangversenyen. Pedig igen élvezetes estély volt ez. De a részvétlen­ségnek sok oka van. Olyan időben tartatott az, mikor majdnem minden este van valami bál, valami felol­vasó, szavaló-estély. A közönség nagyon is igénybe van véve, a sok estélyezésbe szinte már ki van merülve és ez nem is volt circus, hanem magasabb, művészi színvonalú előadás. A megjelentek elragad­tatással nyilatkoztak ez estélyről. Zivuska Irén úrnő Debreczenből szívességből rándult át Nagykárolyba, a hangversenyen való közreműködés vegeit. Réthy Janka k. a. szintén kivette részét a sikerből. De lássuk a műsort; Wienawsky D-moll hangversenye volt a műsor első pontja, Munkácsy egyszerre meghódította játé­kával a jelen voltakat. Zenei előadása kitűnő, a kéz­ügyesség netovábbja volt. 2. Noseda „Balsors gyanánt“ dalát Zivuska Irén urhölgy remekül, tiszta, csengő hanggal, művésziesen átértve és átérezve adta elő, a közönség nagy tetszését beigazolta-azzal, hogy több­ször a lámpák elé hívta őt. Két szép csokrot nyúj­tottak át neki. — Liszt „Rigoletto Phanaphrasse“ volt a műsor harmadik pontja. Réthy Janka zongora tanárnő kifogástalanul játszotta el s praecis előadásával nagy­ban hozzájárult az est sikeréhez. 4. Majd Munkácsy lépett az emelvényre és Paganini „Mózes ábrándjá“-t játszotta el egy húron. 5. Deura. a) Si tu m’ aimes. Hangfogóval ellátott hegedűvel remekül adta elő Mun­kácsy, mig Zivuska Irén remek dalokat énekelt francziául és egy igen szép magyar bordalt. 6. Végül a) Mozart Mennet, b) Bazzini Rondo des Lutuis dara­bokat Munkácsy az ő finom művészetével játszta el. Minden egyes pont után frenetikus tapsban mutatta meg a közönség, hogy felette tetszettek a műsor pontjai.—Egyben megemlítjük, hogy Zivuska Irént Deb­reczenből elkísérte édes anyja, nővére és fivére. Munkácsy! pedig Bicskepércsről, hol ő földbirtokos, édes anyja. —- Kisérje Munkácsyt kőrútjában miadenütt a szerencse, mint magyar ember szerezzen önmagának, de egyúttal a magyar hazának is minél nagyobb dicső­séget. (M. J.) — A „Nagykárolyi Kereskedő Ifjak Köre“ mely már annyi sikerült estélyt rendezett városunkban, idei Cabaret-estélyét e hó 12-én tartja meg a Polgári Olvasókörben, mely sikerültnek Ígérkező estélyre ez utón is felhívjuk olvasóink figyelmét. Az estélyen Tihanyi Vilmos és Komáromi Gizella a szatmári szín­társulat tagjai, Kovács Klárika urleány, Kaufmann Sándor és Adler Ernő urak fognak szerepelni. A ren­dezőség a következő meghívót bocsátotta ki. Meghívó. A „Nagykárolyi Kereskedő Ifjak Köre“ jótékony alapja javára 1907. évi február 12-én a „Polgári Olvasókör“ összes termeiben tartandó Cabaretelőadásra és táncz- estélyre czimzett urat és családját tisztelettel meghívja az elnökség. Előadás kezdete 8 órakor. Belépő-dij : oldalszék és a 2 első sor 3 kor., a többi sor 2 kor. karzat-jegy 1 korona. Jegyek előre válthatók Singer Márton ur villany világítási és Kovács György ur női divatáru üzletében. — Lemondás. Bogscha Ferencz paposi lakos vár­megyei közigazgatási gyakornoki állásáról lemondott. — Házasság. Ifj. Matolcsy Sándor helybeli jó- nevü kereskedő e lió 9-én lépett házasságra Makay Emma kisasszonynyal, néhai Makay József leányá­val. A házasságkötésnél a vőlegény részéről Pénzéi Mihály, a menyasszony részéről Szabó Kálmán sze­repeltek mint tanuk. Ä magunk részéről a szympha- tikus párnak legjobb kivánatainkat tolmácsoljuk. — A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt f. hó 10-én, vasárnap d. u. 2 órakor a városháza tanács­termében szervezkedő gyűlést tart, melynek tárgyát a tisztikar és a végrehajtó-bizottság újraválasztása, a füg­getlenségi pártkör megalakítása és indítványok tárgya­lása fogja képezni. A párt tagjainak figyelmét ez utón is felhívjuk a szervezkedő közgyűlésre. Különben a párt falragaszok utján is meghívja a választókerület függetlenségi és 48-as érzelmű polgárait. — A helybeli ..Oltáregyesület“ IV. cyclusának III. felolvasó estélye, mely e hó 3-án tartatott meg a Polgári Casinóban fényesen sikerült. A szép szám­mal megjelent előkelő közönség igen jól mulatott Kerekes Annuska urleány előadásán, ki a „Bál után“ monológot interpretálta igen ügyesen és igázi élvezettel hallgatta a városunkban már oly előnyö­sen ismert Wolkenberg Alajos dr. szabad előadását a krisztusi iélekről és szeretetről. Vitek Károly har­monium játéka (Reinhard Sonatina I-II.) egy igen képzett és gyakorlott mester játékának hatásával volt a hallgatóságra, mig az „Egérke“ ez színdarab­ban Hetey Blanka és Juhász Ernő vívták ki ma­guknak a közönség elismerészét ügyes fellépésünk­kel és kifogástalan alakításukkal. — Esküdtek városunkból. A szatmári kir. tör­vényszéknél szervezett esküdtbiróság 1907. évi I. ciklusára városunkból mint esküdtek Csókás László és Liebhauser Lajos polgártársunk sorsoltattak ki. — A „Zenekedvelők egyesülete“ legutóbb tartott választmányi ülésén ifj. Andrássy Jenő p. ü. szám­tisztet titkárává, Vitek Károly, helybeli zenetanárt pedig karmesterévé választotta.

Next

/
Thumbnails
Contents