Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-22 / 38. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

— Kossuth Lajos születés napja. Kossuth Lajos születésnapjának százötödik évfordulója volt f. hó

19-én. A kerepesi-uti sirkertben Kossuth-sirját a zarándoklók serege vette körül, akiknek megemlé- kezésekép valóságos virágtengerben úszik a sir. Dáliák, muskátlik, pálmák és cziprusok bokrai lepik el, a kerítés mögött és a lépcsőkön a kis bokréták százai bevernek. Itt említjük meg, bogy a Kossuth-mauzleum szobrászati diszitésével teljesen elkészült Strobl Alajos szobrásztanár s azokat máiéi is helyezték a síremlékre. A diszitések középponja Hungária alakja, a mely a gyászoló magyar nemzetet szimbolizálja. Hungária a bejáró előtt ül magyarosan stilizált trónuson, a melyre a két párdúcz őrködik. Most a belső kiképzés van még bátra, a mely Kölber Dezső tanár, festőművésznek tervei után gazdag bizanczi stílusban, mozaikból készül. Ezzel a munkával a jövő esztendő elejéig készülnek el, s Kossuth Lajosnak, meg hozzátartozóinak tetemeit a jövő nyáron viszik át örökös pihenőhelyükre.

A magyar kereskedelem.

Nagykároly, 1907, szeptember 22.

Hazánk küzdelmes jelenéből a magyar kereskedelem fokozottan kiveszi a részét. Ellentétes gazdasági irányzatok, széthúzó politikai törekvések választották ütközőpontjaikul ma a kereskedelmet és illetőleg a kereskedelmi osztályt, amelynek pedig a szorosan vett maga baja is éppen elegendő volna.

A tisztességtelen verseny dúlja és aknázza alá belső életét, mely bajnak sikertelenül szegzi ellen azt a pár fogyatékos törvényes intézkedést, melyet az 1884: XVII. és 1900: XXV. t.-cz. s még néhány egyéb törvényben elvétve található szakasz biztosit.

A kereskedelem korszellemi színvonala emelésének kérdése is bizonyos képesítési törvény bizonytalan orvosszerének óhajtásában merült ki, mig a gyakorlatban jórészt ma 'se megy más kereskedőnek, mint az, aki egyéb pályán boldogulást nem talál. Kereskedelmi iskoláink szépen kiépülő szervezetei pedig, mintha csak más czéluk nem lenne, tömegesen ontják — egyelőre legalább — a bank- tisztviselők ezreit.

Ez a két főbaja kereskedelmünknek belső szervi baj. Törvényhozási és társadalmi segédkezés mellett az egészséges fejlődés által indulna gyógyulásnak.

Sajnosán kell azonban tapasztalnunk, hogy külső körülmények, kívülről jövő okok is sulyos- bitólag hatnak a kereskedelemre s állam és társadalom nem nagyon sietnek ez okok és hatásuk ellensúlyozására.

Jelszavak után és alapján a fogyasztási szövetkezeteknek szinte erőltetése, államnak és társadalomnak hallgatólagos — olykor nyílt — tetszésével és pártfogásával találkoznak, daczára néhány súlyos kudarcznak, melylyel a túlságos lelkesedés és optimizmus már szörnyű bosszút állott hivőkön és hitelükön egyaránt.

Olyféle benyomást merítünk művelt társadalmunk gondolatvilágából, hogy az az előítéletet, mely a kereskedő keresetét valami nem egészen delikát jövedelemnek véli, még ma sincs szünőfél- ben. Pedig éppen a kereskedői közvélemény sürgette már évek óta a tisztességtelen verseny szabályozását, melynek egyes rikító, sőt gyakori eseteire vezetjük

János, szólt könyörgő hangon az asszony, add ide a pénzedet, kenyeret kell venni a gyermekeknek, egy kis húst is akarok sütni.

Az ember bután bámult az asszonyra. — Add ide no, ismétli az asszony, ha nálad marad, holnap estére egy krajczárunk se lesz. — Nem kell ahhoz a holnap este, mivel, hogy már most sincs egy megveszekedett fityingem sem, — azzal, mint aki egy jó viczczet mondott, röhögött. Teremtő istenem, tört ki az asszonyból a kétségbeesés, — hova tetted ember, az egész heti bért. Elvitte a kártya meg a bor, dadogta a részeg és tántorgó léptekkel ment az ágyához, ahol végignyulva, hortyogó álomba esett.

Az asszony nem akart hinni a füleinek. Odament az urához, kikutatta minden zsebét, csak amikor egy krajczárt sem talált benne, akkor lett előtte bizonyossá a holnap kétségbeejtő nyomorúsága.

Ránézett két ártatlan gyermekére, akik nagy bámuló szemeikből kicsorduló könnyeken néztek az anyjukra, várva a jó puha kenyeret, amivel éhségüket lecsillapítják és a meleg szobát, amely kicsiny testük dermedtségét felolvasztja. Az asszony pedig csak bámult maga elé szótlanul, tanácstalanul, agyában halványan kezdett derengeni egy miden szenvedést megváltó gondolat. Egyszerre testet öltött a gondolat és őrültek mosolyával látott a munkához. Bedugta a kályhacsövet, —- ajtó, ablak- hasadékot rongyokkal és elővette azt a kevés szenet, amivel estebédjét akarta megfőzni, egy pléh edényre tette s meggyujtotta a szoba közepén. A két kis gyermek boldogan guggolt a tűz körül Kicsiny kezüket föléje tartották, s mosolyogva tapsoltak, amint a hideg lassankint elszállott testűkből, hogy helyett adjon a jótékony melegnek. — A szoba lassan-lassan kezdett megtelni fojtó füsttel, az anya magához emelte két kicsiny magzatát, akik a jótékony meleg hatása alatt ölébe hajtott fejjel aludtak és várta a megváltó halált. — Az ember pedig megfordult az ágyon, egy nagyott rúgott a lábával, bizonyára azt álmodta, hogy ott iszik a lebujbán czimboráival, mert kurjantó hangon elkiáltotta magát. Tyu haj 1 Sose halunk meg!. Pedig akkor már a fél lábával a más világon volt . . .

vissza a kereskedői jövedelemre általánosított kedvezőtlen következtetéseket.

Ez a kedvezőtlen megítélés már-már a hivatalos felfogásba is beszivódik, aminek látható megnyilatkozásai a hatóság részéről tapasztalható azon törekvéseik, hogy a Kereskedők mellőzésével és a kereskedelmi érdekek lehető figyelmen kívül hagyásával nyerstermelő és nagyfogyasztó közvetlen kapcsolatba hozassanak, még akkor is, ha a termelő feltételei valamivel kedvezőtlenebbek.

Már az adózás tekintetében is súlyosabb elbírálás alá esik a kereskedő, ami abba fejeződik ki, hogy mig akármilyen kis szatócs harmadosztályú kereseti adója könnyedén állapittatik meg száznál több, sőt több száz koronában, addig igen jövedelmező helyzetben lévő honorátiorok harmadosztályú kereseti adója 30—80 korona közt variál.

E részben tudatos, részben öntudatlan kereskedelemellenes irányzatok tetőpontjukat a fogyasztási szövetkezetekben érik el. Jóhiszemű és lelkes, de hozzá nem értő emberek, pap, tanító, jegyző, hivatalos felsőbbségi tekintélylyel ténykedők, nemesebb ügyhöz méltóan buzgólkodnak, hogy sokszor szövetségestül és taglétszámostul együtt egy-egy kapzsi lélek önző törekvéseinek hálójába esvén, erkölcsi és anyagi bukást érjenek, de a legjobb esetben sem tudják a fogyasztó igényeit oly jól kielégíteni, mint a hivatásos kereskedelem. Áruik rendszerint nem olcsóbbak, nem jobbak mint a kereskedőéi, s a sok kedvezmény, segély, szubven- czió, hitel stb. daczára is egyetlen eredményűk biztos csak: hogy a nagy adót viselő, kedvezmény és támogatás nélkül működő hivatásos kereskedőt tönkreteszik.

Különösen a szövetkezetek italmérési joggal és dohányelárusitási engedélylyel való felruházása hívja ki a jogos Kritikát, mert ez a legfőbb akadálya annak, hogy működésének csak a tagokra való korlátozása keresztülvihető legyen. Pedig anélkül a fogyasztási szövetkezet nem egyéb, mint privilégiumokkal bőven ellátott kereskedő, a kereskedőnek összesjogaival, annak terhei és kötelezettségei nélkül.

És mialatt a fogyasztási szövetkezetekkel egy a kereskedelemtől idegen, neki ellenséges réteget tolunk a hazai detali-kereskedelem fölé, azalatt előszeretettel állítjuk föl igénypontjaikat a kereskedővel szemben. A kereskedő kutassa ki a magyar portékát, ne tartsa az idegent, mégha olcsóbb is, animálja rögtöni és jó fizetéssel a zsenge magyar ipart. A kereskedő legyen érzékeny és akadályozza meg, hogy idegen gyártmány magyar köntösben, magyar jelzéssel belopózhassék a magyar piaczra, megtévesztvén a hazafias fogyasztót.

Igaz, hogy kell, hogy mint valamely öntudatos közgazdasági testnek a kereskedő világnak törekvései legyenek, és merjük állítani, hogy kereskedelmünk törekvései általában ezek. Ha azonban ezek a törekvések nem vezetnek nagyobb eredményekre, annak oka nem a kereskedőben, hanem másban, talán éppen az imint elmondott körülményekben rejlik.

Alkalomszerűnek találtuk ezeket elmondani ma, mikor ismét egy újabb szövetkezet alakulásának hírét vesszük. A nagykárolyi kereskedők egy tekintélyes részének már megcsinálták a szövetkezeti konkurencziát. A fűszerkereskedők ellen már megtörtént a támadás: most a termény- és gépkereskedőkön a sor. Hogy mire fog ez a kereskedelemüldözés vezetni ebben a 96°/o-os pótadó alatt sínylődő városban, az előre látható. Jóra semmiesetre sem.

A vármegyei függetlenségi párt gyűlése.

Élénk emlékezetében van még lapunk olvasóinak az oly nagy port felvert Majos-ügy. Megemlékeztünk lapunkban annak idején azokról az afférokról, amelyek ez ügyből kifolyólag keletkeztek és elin- téztettek, megírtuk azt is, hogy Luby Géza ezen ügyből kifolyólag a „Szatmárvármegye“ ellen sajtó- pört indított. A kedélyek azóta lecsillapodtak, a megyei közéletbe visszatéri a csend.

Luby Géza, kit ez ügyben alaptalanul ineghur- czoltak közismert indítványa miatt, most legilletékesebb birájához, a vármegyei függetlenségi párthoz fordul elégtételért, összehívta folyó hó 26-ára a vármegyei függetlenségi párt gyűlését, s a következő meghívó közzétételére kérte fel lapunkat:

„A „Szatmárvármegye“ ez. hivatalos lap a szeptember 5-iki gyűlés után egy becsületemben, pártállásomban sértő, gyalázó valótlanságokkal teljes czikket irt ellenem. Megindítottam a szerkesztő ellen a sajtóügyi eljárást.

A czikk czélja: lehetetlenné tenni az óm pártelnökségemet. 1875. óta vagyok tagja a függetlenségi pártnak. Küzdöttem úgyszólván egyedül a szabadelvű párttal évtizedekig, mig cs ik a függelenségi párti megyei képviselők száma egyről hatra nem emelkedett.

Egy vagyont költöttem el pártunk érdekében s most ezt is ellenem fordítja nemtelenül a támadóm, így akarnak lehetetlenné tenni a párt elnökségben. E gyalázatos támadás ellen a vármegyei függetlenségi párthoz fordulok elégtételért. Nem tudom elhinni, hogy nekem, ki úgyszólván egész életemet a függetlenségi párt érdekeinek szenteltem, pártom igazat ne adjon.

E czélból szeptember 26-án d. u. 2 órára függetlenségi pártunk közgyűlését összehivom Fehér- gyarmatra a Társaskör helyiségébe.

Fölkérem pártunk t. tagjait, hogy e gyűlésen minél számosabban jelenjenek meg.

Házafiui üdvözlettel:

Luby Géza,

megyei pártelnök.

H I E K.

— A nagykárolyi Kossuth Lajos-szobor leleplezése.

A Nagykárolyban felállítandó Kossuth Lajos-szobor ünnepélyes leleplezése, amint értesülünk — csak a jövő év tavaszán fog megtörténni.

— Eljegyzés. Marsch alkó Leó nagyváradi gyógyszerész jegyet váltott özv. Bernáth Sándomé nevelt leányával, Ruttkay Jolánnal.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Bretán Sándor halmii kir. járásbirósági joggyakornokot Szat- márra aljegyzőnek nevezte ki.

— A szinügyi bizottság ülése. A nagykárolyi szinügyi bizottság f. hó 19-én, az épülő félben levő „Városi Színkör“ megnyitására vonatkozó intézkedések megállapítása végett ülést tartott. A színkör megnyitásának napja még ezen a gyűlésen elhatározható nem volt, mert a munkálatok még befejezve nincsenek. Minthogy azonban a tegnapi naptól kez- dődőleg a színkör befejezési munkálatai éjjel is eszközöltetnek, remélhető, hogy a megnyitás a jövő hó 5-én megtartható lesz. A szinügyi bizottság megállapította a színházi hely árakat és a tűz, valamint a személybiztonságra vonatkozó rendet. Megnyitó előadásul Herczeg Ferencz „Dériné ifjasszony“ czimü színműve kerül színre. Ezt megelőzi a nagykárolyi Dalárda éneke és Horváth Jenő róm. kath. segédlelkész által irt Prolog. A megnyitásra meghivatnak: Herczeg Ferencz, Gr. Festetits Andor és Molnár Viktor, valamint a szatmári szinügyi bizottság. Előadás után a Magyar Király-ban társas vacsora lesz, melyen hölgyek is részt vehetnem. Itt említjük meg, hogy a szinévad alatt a földszinten és az erkély székeken hölgyek kalappal nem jelenhetnek meg. A színigazgató köteles lesz a heti műsort a szinügyi bizottságnak előlegesen bejelenteni. Vasárnap és ünnepnapokon délutáni előadások lesznek tarthatók, erre azonban a szinigazgató kötelezve nincs.

— Szüreti mulatság. A nagykárolyi kath. Legényegylet szokásos szüreti mulatságát f. hó 29-én fogja megtartani.

— Uj politikai lap városunkban. Mint megbízható helyről értesülünk, városunkban a közel jövőben egy uj politikai lap fog megjelenni lietenkint kétszer. Az uj lap a legradikálisabb programmal indul meg és élén a vármegye és Nagykároly város igen sok jelentékeny politikai és társadalmi sulylyal biró vezető egyénisége fog mint „lapvezérlő bizottság“ állani. — A politikai lapoknál a törvény értelmében szükséges cautiót a napokban teszik le az itteni m. kir. adóhivatalnál.

— A színházban tilos a katona-zene. Az illetékes kormányhatóság az „Országos Szinész-Egyesü- let“ felterjesztése alapján kimondotta, hogy jövőre a katonai zenekaroknak a színházban való játszást nem engedélyezi.

— Há2asság. Balassa Béla, M. Á. V. tisztviselő, Ziring József polgártársunk fia, folyó év október 9-én köt házasságot Katz Sámuel polgártársunk leányával, Leonával.

— Vásártartási engedély. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Szatmáron a folyó évi október 1-ére eső országos állatvásár ez évben kivételesen folyó évi október hó 2-án, azaz a kirakó vásárral egy napon tartassák meg.

— Elitéit rablógyilkos. Megírtuk annak idején, hogy Kerezsi József encsencsi születésű kocsis, ki Fried Bernét nagykárolyi szikviz- gyáros szolgálatában állott, f. évi julius 1-én éjjel 1 órakor a gyár udvarán levő színben meggyilkolta Zádvári Márton 18 éves tasnád- szántói kocsis társát. Az elvetemedett gyilkos, miután áldozatának 110 korona pénzét elrabolta, a holttestet az udvaron levő trágyagödörben elásta. A gyilkosságot másnap reggel derítették ki. Kerezsi Józsefet nyomban elfogták és letartóztatták. Kerezsi József felett f. hó 19-én mondott Ítéletet a szatmári kir. törvényszék esküdt bírósága. Kerezsi Józsefet a bíróság az esküdtek igazmondása alapján 15 évi fegyházra Ítélte el. A hivatalból kirendelt védő az ítéletben megnyugodott s igy az jogerős lett. Az esküdt biróság tagjai között Nagykárolyból Adriányi Zoltán uradalmi kasznár és Müller Mihály építőmester foglaltak helyet.

— Árpád-ünnep. Honszerző Árpádnak emlékünnepét ülte meg a magyar nemzet vasárnap, halálának ezredik évében, Szeged közelében azon a helyen, amelyet az első országgyűlés emlékére a mai napig Szeripusztának hívnak. Az ünnepély nagy és méltó volt Árpád emlékékez.

— Egyházmegyei gyűlés. A szatmári ev. ref. egyházmegye őszi rendes közgyűlést folyó hó 26-án tart Fehérgyarmaton. 27-én a bírósági ügyek kerülnek elintézés alá.

— Maszlaghintós Szatmáron. A szatmári építőiparosok titkárja egy Polonyi Albert nevű ember a szervezetlen munkásokat „Keresztény Szoczialista Egylet“ czim alatt tömöríteni igyekszik, azonban nem valami sok eredménynyel, mert a tervezett egyletbe ezideig mindössze 3 iparos segéd jelentkezett.

— Ingyenutazás Kabától-Szatmárig a vonat kerekei között. Kedden reggel a Budapest felől jövő személy- vonatot a szatmári Gőzfürész állomáson az elindulás után egy pár perez múlva ismét megállították. Egy vasúti alkalmazott a kerekek között a féken

I egy meglapult asszonyfélét fedezett fel. Az illető már szinte meg volt dermedve, úgy hogy a fékszer-