Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-29 / 26. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY annak emlékét maradandó érczben meg kell sokszorozni s juttatni kell belőle mindenhová egyet- egyet, hogy mindenütt élessze s táplálja a haza- és szabadságszeretet a haza nagy és kicsiny fiainak szivében egyaránt. Ez a gondolat vezérelte a Bács-Bodrog megyei Irodalmi Társaságot, midőn első ünnepi ülésén elha­tározta, hogy országos mozgalmat indit II. Rákóczi Ferencz emlékének a vármegye székhelyén érczben való megörökitése végett. Ha valahol, itt van szükség arra, hogy a sza­badság nagy hősének érczemléke hirdesse a büntet­lenül meg nem szeghető szent kötelességet: a haza és szabadságszeretetet, itt, ahol a nagy fejedelem és kuruczai végig gázoltak a haza ellen támadt hálátlan jövevényeken. Ezen eszme hóditó erejébe vetett bizodalommal fordulunk a városhoz, a vármegyéhez s az ország közönségéhez, hogy áldozatfilléreivel tegye lehetővé az eszme megvalósítását. * * * Hazafias kegyelettel kérjük, vegye szivére II. Rákóczi Ferencz emlékének megörökítését, terjessze a gyűjtő-ivet ismerősei körében is és szolgálja hazafias lelkesedéssel a hazafias szent czélt. A törvényhatóságokat, a hatóságokat, a pénzin­tézeteket, az egyesületeket, a testületeket, a társaskö­röket, a társaságokat kérjük, adakozzanak e hazafias szent czélra. A hazafias eszmékért lelkesülő honleányokat kérjük, támogassák kegyeletes törekvésünket. A hírlapokat kérjük, tegyék közzé jelen felhí­vásunkat. Az ifjúság is lelkesüljön e magasztos eszméért; a hazafias kegyelet édes érzése lesz érte jutalma. A nyilvános nyugtázást a Zomborban megjelenő lapokban tesszük közzé. A hazafias adakozás minden fillérjét hálás kö­szönettel veszi a szoborbizottság. A begyült pénz postautalványon, a felhívás szö­vegétől elkülönitett számozott gyüjtőiv-lap pedig egy­szerű borítékban küldendő be Zomborba, a Zombori Takarékpénztár czimére. A gyüjtőiv lapok beküldésének határideje 1907. évi deczember hó 1. napja. Isten áldása legyen a nagy szabadsághős em­lékén ! Hazafias tisztelettel Zomborban, 1907. évi junius 1. napján. Dr. Várossy Gyula, kalocsai-bácsi érsek, valóságos belső titkos tanácsos, diszelnök. — Vojnits István, Bács Bodrog vármegye alispánja, tisztb. elnök. —• Vértesi Károly, a Bács Bodrog Megyei Irodalmi Tár­saság és a Rákóczi szoborbizottság elnöke. — Fern- bach Péter Bács Bodrog vármegye és Zombor sz. k. város főispánja, diszelnök. — Hauke Imre, Zombor sz. kir. város polgármestere tisztb. elnök. — Fernbach Péter, Zombor sz. kir. város országgyűlési képviselője tb. elnök.“ A felhívással a magunk részéről nem mindenben értünk egyet. Ha már II. Rákóczi Ferencznek szobrot akarunk állítani, — azt nem szabad egy jelen­téktelen vidéki városban elhelyezni. II. Rákóczi Fe­rencz az egész magyar nemzet félistene volt s igy szobrának méltó helye, — ha azt országos közada­kozásból óhajtják létesíteni — csak az ország szivé­ben : Budapest lehet. Ezért ne siessünk a Rákóczi-szoborral. Az ő emléke minden idők magyar emberének szivében kitö­rölhetetlenül meg lesz örökítve. alásan jelentem. Komorovcsák kapitány ur megvető- leg végignézte a legényt, s csak ennyit mondott neki: - Na hallod, te nagyon szamár lehetsz, ha még az én beszédemet sem érted meg. Azután őrmester ur Sólyom felé fordult: — Őrmester, legyen gondja rá, hogy ez a gyöngeelméjü ember is megtanulja, amit mondot­tam. Két hétig minden reggel, minden este mon­dassa fel vele, amit most elmagyaráztam, mert azt úgy kell tudni, mint az apostolok tudták a szentirást. Aztán újra lovára ült Komorovcsák kapitány, újra összeállt a század, s vig nótázás mellett indul­tak hazafelé. Mikor a nótázásba belefáradnak,: el­kezdik a fütyülést. Velük fütyül a kapitány ur is, s eközben észre sem veszik, hogy hazaérkeznek. Csupa víz, csupa 'sár valamennyi. Ember fel­szerelés, egyaránt. Ez még nem volna baj, de nagy baj az, hogy ruhát, felszerelést rögtön tisztára kell takarítani. Olyan tündöklő tisztára, hogy a délutáni viziten hibát ne találjon benne Komorovcsák ka­pitány. Mert délután meg vizitet tart a kapitány ur. Ettől irtózik legjobban a katona. Mi a vizit? Olyan ténykedése Komorovcsák kapitány ur­nák, mikor rendesen pocsékká szidja, fegyelmi bün­tetéssel sújtja a katonát. Megvizsgálja a szobákat, fegyvereket, ruhanemüeket, rendben van-e vala­mennyi. A szobában az ágyak reglama szerint állanak-e egymás mellett, rendesen vannak-e az ágyak meg­vetve, nem poros-c valahol az ágy alja, s hogy elő­írás szerint van-e a katona ruhája az ágy feletti polczra rakva. Nincs-e a nadrág a blúz fölé téve, s nem áll-e ferdén a csákó, vagy a csákó rózsája. Gondosan megnézi az ágy alját is, s jaj annak a legénynek, akinek bakancsa orrával kifelé fordítva kandikál ki az ágy alól. Ez már rettenetes fegyelmi vétség. Mert azt mondja az előírás, hogy bakancsnak sarokkal kifelé kell az ágy alatt elhelyezve lenni és pedig úgy, Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselő-testülete e hó 23-án a nagykárolyi iparkiállitás miatt a városháza nagy­terme elfoglalva lévén a leányiskola dísztermében rend­kívüli közgyűlést tartott, a képviselő-testületi tagok már megszokott csekély részvétele mellett, holott a város közönségét egy nagyon közelről érdeklő tárgy is volt a tárgysorozatba felvéve: a rendőrök fizetésjavitás iránti kérelme összekapcsolva a kisebb javadalmazásu városi tisztviselők részére drágasági pótlék megadása iránt tett tanácsi előterjesztéssel. A 12 pontból álló tárgysorozat elintézéséről rész­letes tudósításunk a következő : 1. Rooz Samu városi képviselő-testületi tag indít­ványa alapján a husvágási szabályrendelet olyképen való módosítása rendeltetett el, hogy junius és julius hónapokban a szombat esti állatvágás a vágóhídon 3A9 órakor fog megkezdetni. Nem hallgathatjuk el e helyen azt a különös körülményt, hogy még annak is voltak ellenzői, hogy e város polgárainak egy tekinté­lyes része vasárnap reggel friss húst ne kapjon, hanem még vasárnap is a pénteken levágott állat húsát legyen kénytelen fogyasztani. 2. Dr. Aáron Sándor és társai a bérkocsi-szabály­rendelet módosítása iránt nyújtottak be kérvényt. Ennek tárgyalása nagyobb vitát idézett elő. A közgyűlés a tanács javaslata alapján határozott. Megállapittatott, hogy a bérkocsi használat legrövidebb ideje egy fél óra. Ennek nappali használati dija 80 fillér, minden további negyed óra 30 fillér. Éjjeli dija 1 kor. 20 fillér, min­den további negyed óra 40 fillér. Az éjjeli idő nyáron este 10 órától reggeli 4 óráig, télen este 9 órától reg­geli 5 óráig tart. A szabályrendelet ily értelemben való módosítása elrendeltetett. Az orvosok azon kérelmét, hogy úgy éjjel, mint nappal egy-egy inspekcziós bér­kocsi álljon rendelkezésükre : a képviselőtestület nem teljesítette. 3. Polgármester előterjesztése a színkör építés czéljaira a városi alapokból kölcsönként átvett korona­járadék kötvények értékesítése iránt —• elfogadtatott. 4. A városi alkalmazottak fizetésrendezéséről la­punk más helyén teszünk említést. 5. A Csokonay-utcza északi oldalán és az Akáczfa- utcza keleti oldalának egy részén asphalt gyalogjáró készíttetése iránt tett tanácsi előterjesztés elfogadtatott. 6. A Hunyadi-utczai 25 népsorszámu telekből kisajátított részletre vonatkozó kisajátítási szerződés és vázrajz jóváhagyatott. 7. Az „Adria halkonserv és halfüstölő gyár“ deb- reczeni czég díjmentes halelárusitó helyiség, adómen­tesség és kizárólagos eladási jog megadása iránt elő­terjesztett kérelmére vonatkozólag a képviselő-testület csak 3 évi községi adómentességet engedélyezett, azon feltétellel, ha olcsó tenger1 halat árusít. Mi a magunk részéről az elárusító helyiség iránti kérelmet is teljesi- tendőnek tartjuk a mai magas húsárakra való tekin­tettel, de épen erre való tekintettel helyeseljük a mono­polium iránti kérelem elutasítását. 7. Az „Adria“ halkonserv és halfüstölő gyár Trigarszky Emil és Társa debreczeni czég kérelme díj­mentes halelárusitó helyiség, adómentesség és kizáró­lagos eladási jog megadása iránt, elutasittatott. 8. A behajthatatlan telepedési dijak törlése elren­deltetett. 9. Vénig Mihály Tompa-utczai telkéhez csatolt utczarészlet kártalanítási ára □ méterenkint 1 koroná­ban megállapittatott. hogy se kijebb, se bejebb ne legyen, mint az ágy oldalának széle. Vonalzóval, zsinórral kell ezt ki­mérni, hogy hiba ne legyen benne. Ez a vizsgálódás igénybe vesz rendszerint egy pár órát. S ez alatt ágya mellet folyton haptákban áll a katona, s úgy hallgatja kapitány ur Komorov­csák kiabálását. Ilyenkor mindig mérges a kapitány ur. Majd megeszi az embereket. Most pedig a szo ­kottnál is mérgesebb. Ugyan mi hozta annyira indulatba? Őrmester ur Sólyom bizonyosan tudja, mert ő is sokkal mér­gesebb a szokottnál. Bizony nagy oka volt a kapitány ur haragjá­nak. Amint infanterist Kolozsi ládáját vizsgálta, meg akadt a szeme egy levélfogalmazványon és egy 5 forintról szóló utalványszeleten. A levelet anyjá­nak írta Kolozsi Mihály, az utalványt az anyjától kapta válaszkép a levelére. A levél igy hangzott: Kedves jó anyám! Nagyon rossz élet van itt. Nem is tudom már, hegy kibirom-e. De az bizonyos, hogy ha kedves édes anyám nem nézném, bizony már rég beugrot­tam volna a Dopperejbe. Most eltörtem az Indib- lánczot és öt forintot kell érte fizetni. Kérem ked­ves anyám, küldje cl nékem ez összeget, hogy megfizethessem, hogy meg ne tudja a kapitány ur, aki nagyon rossz ember, mert különben jóéjszakát kívánok mindenkinek és beugrók a Dopperejbe. Szerető fia: Kolozsi Mihály. Ez a Kolozsi Mihály szabólegény volt otthon. Anyja pedig szegény özvegy asszony, aki minden­nap megsiratja katona fiát. Mikor ezt a levelet meg­kapta, hangos zokogásra fakadt aztán sietve össze­szedett minden krajczárt, szaladt vele a postára, nehogy beleölje magát szegény Miska fia a Dop­perejbe. Mit tudja az ő szegény feje, mi az az Indib- láncz meg az a Dopperej ? Szentül meg volt győződve róla, hogy valami nagy folyó, amely túl Bosnyákországon a tengerbe szakad. 10. Az 1907. évi május hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása tudomásul vétetett. 11. Debreczeni István polgármester azon kérelme, hogy'részére a f. év julius 15-től hat heti szabadság- idő engedélyeztessék — teljesittetett. 12. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a nagykárolyi vásárvám-dijszabályzatra vonatkozó, lapunk múlt számában közölt határozata kihirdettetvén a kép­viselő-testület elfogadta a tanács javaslatát, mely szerint a határozat ellen a m. kir. közigazgatási bíró­sághoz a város közönsége panaszt ad be. A közgyűlés, egyéb tárgy nem lévén, d. e. V* 12 órakor ért véget. Leszavazott fizetésjavitás. Ismeretes lapunk olvasói előtt, hogy a városi rendőrlegénység fizetési minimumának 60 koronában leendő megállapítása iránt a képviselőtestülethez kérvényt nyújtott be. A tanács a 23-iki közgyűlésen azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a nehéz meg­élhetési viszonyokra és drágaságra való tekintettel adassék a rendőrlegénység, valamint a kisebb java­dalmazásu tisztviselők részére a jövő év végéig havi 10 korona, a tűzoltók és kocsisok részére pedig havi 5 korona drágasági pótlék. A javaslat 5 százalékos pótadó emelést vonhatván maga után, a közgyűlés hosszas vita után nagy szótöbbséggel a javas­latot elvetette. Utasította a közgyűlés egyszers­mind a polgármestert arra, hogy az esetben, ha a rendőrlegénység a szolgálatot tényleg abba­hagyná, azonnal pályázatot hirdessen s az uj ren­dőrök félfogadásáig a közbiztonsági szolgálat ellá­tására ideiglenesen a csendőrséget vegye igénybe. Elismerjük, hogy a községi pótadó ma már szinte elviselhetetlen terhet ró városunk polgáraira. Elismerjük, hogy a nehéz megélhetési viszonyok és folyton növekedő általános drágaság csak oly sulylyal nehezednek a város polgáraira, mint a városi alkal­mazottakra. Tény az, hogy 5 százalék pótadóemelés nem kis dolog. Elismerésre méltó a képviselő-testület buzgalma a város polgárainak anyagi érdekében. Azonban nem lett volna szabad szem elől téveszteni azt, hogy a város alkalmazottainak nagyrésze tényleg nagyon gyengén van fizetve és hogy egy első osz­tályú írnok fizetése egy vármegyei hajdú fizetésével egyenlő. Vannak esetek, amikor a takarékoskodás szép, de nem czélra vezető. Az eredmény már is látható. A rendőrlegénység e hó 25-én két tizedes és egy 18 éve szolgáló rendőrt kivéve, beadta lemondását. Városunkban ma már a csendőrség teljesít szol­gálatot. Nem lelkesülünk a csendőri szolgálatért. Ki­tűnő szolgálat ugyan, de drága és veszélyes. Váro­sunk közönsége nincs még hozzászokva ahhoz a fegyelmezettséghez és ahhoz a higgadtsághoz, ami oly városokban kell, hol a csendőrség teljesít szol­gálatot. De a többi tisztviselő és alkalmazott is joggal megkívánhatja, hogy habuzgó és odaadó munkát kívá­nunk tőle, akkor honoráljuk is fáradtságukat és ügy buzgalmukat. Reméljük, hogy mihamarabb megfogjuk találni azt az utat, mely a békés és mindkét felet kielégítő megegyezéshez fog vezetni és mielőbb minden téren helyre áll a rend és a most felizgatott kedélyek mielőbb lecsendesülvén mi sem fogja zavarni Nagy­károly város közigazgatási gépezetének rendes menetét. De honnan is tudta volna szegény, hogy a Dop­pel Reihe tulajdonképpen kettős-rend, melybe kom­mandó szóra ugrik „bele naponkint liáromszázhat- vanszor a katona? () nem volt katona soha boldo­gult ura sem volt az, német szót pedig Szt.-Andrá- son csak a zsidó korcsmárostól lehet hallani. Elküldte a pénzt Miska fiának. Erről tanúskodik az az utalvány szelet, melyet most vett kezébe Komorovcsák kapitány. Ezen arra kéri a szegény anya Miska fiát, hogy megküldi a pénzt, csak a jó Isten szerelméért bele ne ugorjon a Dopperejbe. Rögtön abbahagyta a vizitet Komorovcsák ka­pitány, s elővette Kolozsi Mihályt. Ez tudta már, hogy a kapitány ur mindent tud. Szeretett volna a föld alá bújni szégyenében. — Hát te ilyen gazember vagy ? így lopod, csalod a te szegény édes anyádat; no ezt megem­legeted. Bizony meg is emlegeti holta napjáig. A kapitány ur irgalom nélkül kikötette. Két órahosszat állott lábujhegyen az áristom falába vert karikán felhúzva. Rettenetesen szenvedhetett, mert belekékült, beleződült és elájult. Ekkor egy dézsa vízzel leöntötték s mikor magához tért, újra fel­húzták. A pokol minden kínját, fájdalmát átélte, átérezte egy negyedóra alatt. — Hazudsz-e még többet, csalod-e még többet édes anyádat? kérdezte tőle a kapitány ur. A legény sírni kezdett és esküvel fogadta, hogy nem, mire Komorovcsák megbocsátott neki s beszüntette a további tortúrát. De az özvegy asszonynak levelet irt. Megírta neki, hogy a fia haszontalan gaz­ember, aki nem érdemli meg, hogy aggódjon miatta, nincs semmi baja és pénzre sincs szüksége. Kap minden napra hat krajczárt: Elég ez a katonának. jy haszontalan Miskának meg sok is. És miután jól lehordotta Kolozsi Miskát, visz- szakiildötte az özvegy anyjának az öt forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents