Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-09 / 23. szám

SZATMARMEGYEI közlöny

Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés.

és működéséhez szerencsét kívánt. Madarassy István meleg szavakkal mondott köszönetét a nem várt figyelemért és megígérte a küldöttségnek, hogy a község ügyeit minden személyi érdektől menten, mindenkor csakis a köz éredekében fogja ellátni. A küldöttség az uj főbiró lelkes éltetése közben távozott el.

— Városunk rendőr nélkül. A városi rendőrlegénység Nagykároly város képviselőtestületéhez egy kérvényt nyújtott be állásuknak nyugdíjjogosulttá tétele iránt, mely kérvényük azonban a legutóbbi városi közgyűlésen érdemlegesen el nem intéztetett, illetve egyelőre nem teljesittetett. E miatt az egész rendőrlegénység, úgy a próbaidősök, mint a véglegesítettek, f. évi julius hó elsejére állásukat felmondották és ezt már főnöküknek Demidor Ignátz rendőrkapitánynak írásban át is adták. Nem akarva e helyen a kérdésben állást foglalni, csak annyit jegyzünk meg, hogy bármi módon is, de egy szolgálati pragmatika kidolgozására és életbe léptetésére a rendőrségnél tényleg szükség volna, mert a rendőrség szervezetében tényleg anomalia uralkodik és ez az oka annak, hogy folyton uj és uj rendőrök felvételére van szükség, mi csak a városi közbiztonsági viszonyok rovására történik.

— Uj lövedéket kapunk! Csömör fogja el már az embert, amikor a tömeggyilkoló szerszámoknak a tökéletesítéséről hall. Az örök béke gondolatának, a leszerelés kérdésének, a czivilizációnak fejlődésével még mindig egyenlő lépést tart ez a törekvés. Uj Mannli- cher-töltést kapunk nemsokára, jön Bécsből a hir, mint általában minden jő. A hadügyi uraknak már másfél év óta fő a fejük a gondban, amióta arról van szó, hogy úgynevezett „hegyes lövedék*-et találjanak fel. Olyan hegyes lövedéket, amely a franczia lövedék tökéletességét érje el. Örvendj békés polgár, ki abban verejtékezel, hogy éhen ne halj, — megvan már a kitűnő találmány! Megvan, de persze nagy a titkolódzás körülötte, nehogy elcsenjék a titkát idegen konkurrens államok. Maradna a pokolban azonban az egész hegyesformáju lövedék ! Inkákb vágnának már hozzánk hegyesformáju olcsó és jó kenyeret, hegyes formájú jó és nem drága vajat s minden egyebet, a testünknek, a gyomrunknak, akármilyen hegyes formában, csak tisztességes legyen az ára és minősége. Ez kell nekünk és nem uj Manlicher-lövedék 1

— Függetlenségi pártszervezkedés Misztótfaluban.

Május hó 30-án Misztótfaluban megalakították a függetlenségi pártot s ezzel Misztótfalu ismét szép jelét adta annak, hogy polgárai nemcsak a múltban, de a jelenben is lelkesednek a függetlenségi eszmékért. — 1849-ben Misztótfaluban is kihirdették a templomi szószékről a detronizácziót s ezzel történelmi jelentőségűvé avatták a kis református templomot. Most pedig azzal mutatja ki hazaszeretetét Misztótfalu, hogy a függetlenségi párt eszméinek megnyerte a nemzetiségi választókat is s bevonta őket a párt keretébe. A párt szervezésében igen nagy része van a nagybányai függetlenségi párt vezérférfiainak, kivált Farkas Sándor nyug. ezredesnek, pártelnöknek, ki több függetlenségi vezérember képviseletében megjelent az alakuló gyűlésen is s összetartásra buzditotta misztótfalusi elvtársait. Nagy ünnepléssel fogadták őket, nemkülönben Papolczy Zoltán apai ev. ref. lelkészt, ki az alakuló gyűlés alkalmából meglátogatta régi híveit, hogy népszerűségével és szónoki képességével segítse a függetlenségi eszmék diadalra jutását. Az alakuló gyűlést Simon Aurél hívta össze, ki meleg szavakban mondott köszönetét a megjelenteknek. A gyűlés a pártot meg- alakultnak jelentette ki s táviratilag üdvözölte a párt országos elnökét: Kossuth Ferenczet.

Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 7-én tartotta meg rendes havi ülését. Dr. Falussy Árpád főispán hivatalos ügyben távoliévén, helyette Ilosvay Aladár alispán elnökölt.

Áz ülésről, melyen G-r. Károlyi István és Dr. Kovács Dezső kivételével a bizottsági tagok mind megjelentek, részletes tudósításunk a következő:

Az alispáni jelentés szerint a vármegye személyi és vagyoni közbiztonsága május hóban kielégítő volt és semmi oly körülmény, mely különös intézkedés megtételét igényelte volna, nem fordult elő. Az ügyforgalmi statisztikai adatok és az állategészségügyi jelentés felolvasása után, közli az alispán, hogy a legutóbb tartott vármegyei közgyűlésen megválasztott uj tisztviselők állásaikat elfoglalták, továbbá, hogy Szintay Gábor aljegyzőt az árvaszéktől szolgálattételre a központba rendelte be, mig az árvaszékhez Dr. Gyene Pál aljegyzőt osztotta be. A május havi közigazgatási bizottsági ülésen hozott azon határozat, hogy az Amerikából visszátért hadköteleseknél megállapított trachoma esetek össze- irassanak, — végrehajtatván, összesen 14 trachomába szenvedő hadköteles találtatott. Ezek gyógykezelése, illetve kórházi ápolása, a járvány tovább terjedésének megakadályozása czéljából, elrendeltetett. A „Petőfi-ház“ létesítésének támogatása czéljából a vármegyei közművelédési alap-ból 200 korona szavaztatott meg. Zagyva József kapnikbányai állami iskolai tanító ellen, egy tanítványán elkövetett halált okozott súlyos testi sértés miatt a fegyelmi eljárás elrendeltetett. Az eljárás foganatosításával a nagybányai főszolgabíró bízatott meg.

A tanfelügyelői jelentés a május havi iskolai látogatásokról számol be. Tizenhárom községben 17 iskola lett megvizsgálva. A nemzetiségi vidéken lévő állami iskolában a magyar nyelv sikeres tanítása szempontjából a legszebb eredmény Laczfaluban találtatott, amelyben — egy éves fennállása-óta — 40 gyermek tanult meg kifogás!alan magyarsággal beszélni. Ez az eredmény a magyar kultúra szempontjából nagy jelentőséggel bir, miért is a tanfelügyelő javasolja a bizottságnak, hogy a vármegyében még 65 állami iskola létesítése iránt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett felterjesztés elintézése megsiirgettessék. A bizottság ily értelemben határozott. Tanfelügyelő jelenti, hogy a „Szatmármegyei Széchenyi-Társulat“ az iskolai tanulók részére ajándékkönyvek beszerzése czéljából 300 koronát, a vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig a nagykárolyi iparos tanoncz iskolának rajzszerekre 50 koronát adományozott.

Az árvaszéki elnöki jelentés szerint a vármegyei árvaszéknél alkalmozott 3 leiró személy nem képes a 7 előadó által elintézett ügydarabokat kellő időben leírni, miért is elhatároztatott, hogy megfelelő leiró személyzet rendszeresítése iránt a belügyminiszterhez felterjesztést intéznek.

A pénzügyigazgatói, a kir. államépitészeti hivatal főnöki és a kir. ügyészi jelentések a szokott statisztikai adatokon kiviil közérdekű dolgot nem tartalmaztak.

Az ülésen elintézett felebbezési ügyek közül felemlítjük, hogy Balogh Kálmán, mint a nagyká- rolyi róm. kath. egyház világi elnökének Nagykároly város polgármesterének a róm. kath. egyházi adóhátralékoknak közadók módjára való behajtását megtagadó határozata ellen beadott felebbezésének hely adatott és a polgármester utasítva lett, hogy a hátralékos egyházi adókat közadók módjára végrehajtási utón hajtassa he.

Városi közgyűlés.

Nagykároly város képviselőtestülete folyó hó 2-án d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, a képviselőtestületi tagok megszokott csekély érdeklődése mellett. A gyűlés lefolyásáról részletes tudósításaink a következők:

Elfogadtatott és a pénztárnok, ellenőrnek a felmentvény megadatott a városi 1906. évi házi pénztári; községi közmunka, vámosközuti, szegénypénzintézeti és a többi alapokról valamint a villamos-mű alapról készített pénztári zárszámadásra.

A városi szervezeti szabályrendeletnek a 137 1906. kgy. sz. véghatározattal elrendelt módosítása jóváhagyásának bejelentése, s a szervezeti szabály- rendeletnek az 58. és 59—1907. kgy. sz. véghatározatok értelmében leendő módositása tudomásul vétetett.

Úgyszintén tudomásnl vétetett a vármegyei törvényhatósági bizottságnak azon határozata, hogy ezidén a városi nyomtatvány szükségletének beszerzése részben a Sarkadi N. Zsigmond, részben a Kölcsey-nyomdából, mint az egyes meghatározott tételekre nézve legolcsóbb ajánlattevőktől eszközöltessék.

A főgimnázium I. és II. osztályának párhuzamossá tételével felmerülő mintegy 2400 K költséget megszavazta a képviselőtestület.

Kir. tanfelügyelő értesítése folytán, melylyel a polgári fiúiskola felállításának feltételeit közli, uta- sittatott a tanács, hogy az iskolai épület terveit és költségvetését készítesse el, úgy hogy az épületben a keresk. és iparos tanoncz iskolák is elhelyezhetők legyenek.

Az iparos-tanoncz iskola fejlesztésére vonatkozólag elhatároztatott, hogy a jövő évre megállapított 800 korona államsegély többlet folytán az 1907—908. tanévben 2 párhuzamos közismereti osztály lesz felállítva.

A gazdasági ismétlő iskolai alap tulajdonát képező 1500 korona értékű 472o/o-ot kamatozó kötvénynek a szegény-pénztár részére, megfelelő készpénz ellenében leendő átvétele, valamint a gazdasági ismétlő iskolai tanitók alkalmazásának beszüntetése elhatároztatott.

A honvéd-kerületi parancsnokság értesítése a laktanya régi épületének igénybevételére vonatkozólag : tudomásul vétetett.

„Magyarország vármegyéi és városai“ szerkesztő bizottságának aziránti megkeresése folytán, hogy a városnak „Szatmárvármegye Monográfiája“ keretében leendő ismertetéséért 1000 korona szavaztassák meg, a képviselőtestület kimondotta, hogy a már megszavazott 500 koronánál többet adni nem hajlandó.

A város kezelő- és segédszemélyzetének azon kérelme, hogy a nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel, évi fizetésük f. évi julius 1-től kez- dődőleg 300 —300 koronával felemeltessék: eluta- sittatott.

A város kezelő- és segédszemélyzetének kérelme annak megengedése iránt, hogy tűzifa szükségletük a városi 'tűzifa szükséglettel együttesen szereztessék be: teljesittetett.

A városi rendőrlegénység kérelme állásuknak nyugdíjjogosulttá tétele iránt, valamint

A városi utkaparók kérelme fizetésük javítása iránt: elutasittatott.

Polgármester előterjesztése: az Árpád- és Fazekas-utczán 2 uj közkút létesítésének elrendelése iránt: elfogadtatott. Az uj közkutakat 1000 korona költséggel, a “jövő évi költségvetés terhére, még ez évben elkészítik.

lyáját Németországban mint igénytelen vidéki körorvos kezdte meg. Nevezett tudós fedezte fel 1882-ben a tűdővész kórokozó élősdijét, a tuberculosis baci- lusát, azt tenyésztette és sikerült neki állatokon mesterséges tuberculosist létrehozni, ami által egészen uj irányt adott a betegség természete felől vallott addigi nézeteknek.

Ha a gümőkór a tüdőket támadja meg, akkor tűdővész fejlődhetik ki, ez az élet minden szakában pusztítja ugyan az embereket, de különösen az ifjú korban szedi nagy mértékben áldozatait.

A betegség ragadós mérge legerősebben abban a köpetben van elszaporodva, melyet a tűdővészes kiköhög, — ezen köpet azonban csak akkor fertőz- teti meg az egészséges embert, ha nedvességét elveszti, ha megszárad, por alakúvá válik, a mikor is a gümőbacillusok óriási számban a levegőbe jutva, belégzés folytán az ember tüdejébe jutnak.

Tudom, hogy t. hallgatóim közül ebben sokan kételkednek ezen okból, hogy ilyen viszonyok mellett, minden élő ember tüdővészt kapna, hiszen a tömérdek bacillus közül, ami sok beteg köpetéből a levegőbe jut. majd minden embernek kerülhet egy csomó tüdejébe amikor lélegzetet vesz. Hiszen alig van olyan ember a világon, aki olykor-olykor közel ne jusson egy köhögő tüdő-vészes emberhez, vegyük csak az orvosokat, ápolókat, gondozó család tagokat stb. és igy a fertőzésnek mindenki ki van téve ? A dolog szerencsére nem igy van!

Azt, hogy valaki ezen betegséget megkapja, kell, hogy szervezete erre hajlandósággal bírjon, azaz teste legyengült állapotban, lélegző szervei hu- rutos, azaz olyan állapotban legyenek, a minek folytán a tüdővész mérge a gyengült szervezettel úgyszólván birkózásra kél, hatalmába keríti és legyűri.

Ma napság már az az általános tudományos meggyőződés és tapasztalat a tüdővész eredetéről, hogy a gyermek szüleitől nem a betegséget, mint

ilyent, hanem a gyenge, beteges, törékeny testet, a kevésbbé ellenálló testalkatot, másszóval a hajlandóságot örökli!

Hogy pedig a hajlandóság ki ne fejlődjék az emberi szervezetben, az egészséget ápolni kell. — Törekednünk kell száraz, jó levegővel ellátott lakásokra ; egészséges jó ivó vizekre ; a szervezetet edzés által meghűlések ellenében ellenállóvá kell tenni, szóval az általános egészségi szabályokra kell ügyelnünk.

Az okos és practicus gondolkodású angolok már rég tudatára jöttek ennek a védekezésnek, mert tudnunk kell, hogy a XIX. század elején Angliában és kiváltképen Londonban annyira pusztított a tüdővész, hogy ezt londoni betegségnek nevezték el. — Ugyanis az angolok tapasztalva, hogy a tüdővészre hajlamú legtöbb ember gyenge alkotásu, mig a jól fejlett emberek ritkábban kapják meg a tuberkulózist, másrészt tapasztalva, hogy a rossz levegőben-tartózkodó emberek gyakrabban szenvednek köhögésben, másrészt tapasztalva, hogy a test ápolása, fürdés, köztisztaság az egészségnek főtenyezői. Az angolok már 1838-ban intézeteket állítottak fel közadakozásból szegény betegek részére, egészséges fekvésű és tiszta levegővel biró tájakon, ahol a betegek visszanyerték egészségüket.

Amint a kedvező eredményeket látták, rögtön hozzáfogtak a szanatóriumok alapításához és az évek hosszú soráig tartó munkásság meghozta a kedvező eredményeket, mert mostan Angliában 42 millió lakosság mellett, évenkint 30,000 emberrel kevesebb hal meg tüdővészben, mint a nem egészen 20 millió lakosságú Magyarországon!

Az angolok példáján felbuzdulva ezután a németek fogtak hozzá a nagy védő munkához és mintegy 42 év előtt a maga is tüdőbajos Brehmer állítja fel Görbersdorfban szanatóriumát és kedvező eredményeket ér el.

Amikor aztán a világhírű Koch Róbert 1882- ben felfedezi a tüdővész igazi mérgét, a védekezést hathatósabb alapokra fekteti és az ő ösztönzésére siirü egymásután állítják fel Németországban a szanatóriumokat vagyonos és szegény betegek részére, az üdülő-helyeket, egyesületeket, úgy, hogy manapság a németek 100 szanatóriummal bírnak körülbelül és csakugyan sikerült elérniök, hogy a tüdővész Németországban évről-évre csökken!

Ilyen viszonyok között nem maradhatunk mi sem tétlenül, először, mert a tüdővész nálunk Oroszország után a legtöbb áldozatát szedi Európában, másodszor, mert az Amerikába való kivándorlás olyan hallatlan mérveket öltött, amúgy is, hogy nemzeti létünk van fenyegetve. És csakugyan! Dr. Korányi Frigyes és néhány orvos lelkes és emberbaráti agitácziój ára mozgalom indult meg az országban, melynek eredménye: az „Erzsébet Szanatórium“ a budai hegyek között és „József“ szanatórium Gyulán.

Megalakulta „József kir. Herczeg Szanatórium Egyesület“ Budapesten, a mely ténykedése körébe vonja az egész országot, amennyiben vidéken is fiókegyesületeket szervez, ilyen egyesület alakult pár hét előtt Mátészalkán is.

Kérdés mostan, hogy mi legyen a feladata és hogyan teljesítse azt?

Tudvalévő és közismert dolog, hogy háború viseléséhez három lényeges kellék szükséges : pénz, pénz és ismét pénz! Á tuberkulózis ellen való küzdelmet csak úgy indíthatjuk meg sikerrel, ha az egyesület kellő tőkével és jövedelemmel fog rendelkezni.

Szükséges tehát, hogy a járás minden községében induljon meg a rendes és pártoló tagok toborzása, minden tag iparkodjék maga mellé legalább még egy tagot gyűjteni. Rendezendő hangversenyek, felolvasások, műkedvelői előadások és