Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-19 / 20. szám

SZATMARMEG YEI KÖZLÖNY

szorító intézkedésektől eltekintve, semmi akadálya nincs és a ki egyszer e hazának polgára lett, annak, ha adóját megfizeti, épp olyan közpolgári jogai vannak, mint Önnek! Ezeknek az állampolgároknak pedig feltétlen joguk van az építési szabályrendelet és a törvény határain belül annyi templomot építeni a maguk számára, a hányat csak vallási czéljaikra szükségesnek tartanak és hogy erről mi az Ön, vagy bárki véleménye, avval az illetők, nem csalódom, ha állítom, nem törődtek eddig sem és nem fognak törődni még ezután a czikk után sem.

Épen a fenn elmondottak folytán botrányos állapot az, hogy mikor a 48-as idők nagy szellemének utjain vélünk haladni, akkor egy közönséges ujság- czikket arra akarnak felhasználni, hogy a miatt egy felekezet ellen intézzenek támadást, mely felekezetnek ahhoz a czikhez annyi köze van, mint akár a boldogult sziámi ikreknek. Botrányos állapot, hogy egy ilyen czikk egy politikai lap vezérczikk rovatában jelenik meg és nem a csodabogarak között. Csodálkozunk a szerkesztő uron, hogy ezt a czikket lapjában eddigi lapszámai után kiadatta. Egy czikk miatt, melyért a czikk íróján kívül senki sem felelős, reactiós, a középkori állapotokat is megszégyenítő felekezeti hajszát indítani, abból zsidókérdést csinálni, a sajtónak elfajulása, visszaélés a sajtószabadsággal. Ha nem volt igaz az a czikk, úgy tessék a czikkiró ellen sajtópert indítani és ha hazudott, csukják be érte, megérdemli. De ne tessék a felekezeti türelmesség dicsőítésének leple alatt felekezet elleni izgatással delectálni olvasóit főleg akkor, mikor ha jól emlékszünk az a czikk, nem csupán a zsidókról szólott, a mire ha elolvasta, a czikkiró ur is emlékszik.

Az a kijelentése pedig, hogy a gyermek is tudja, hogy a nevezett lap háta mögött a nagykárolyi zsidóság áll, a legilletékesebb — ezen vélemény forrását képező — helyeken is beismerten téves, tendenczius állítás.

Ön szerint tisztelt czikkiró ur, a nevezett lap hazudott. Revolverezett. Ha ezt tette, súlyosan vétett az illetők és a sajtó tisztessége ellen. Be kell csukni érte, megérdemli, örömmel veszem. Lehet, hogy Önnek azzal a lappal, annak a czikknek írójával szemben igaza van. Nem tudom. De addig, mig az bebizonyítva nincs, ne tessék álszenteskedés leple alatt e város eddig békességben egymással megfért felekezeteit egymás ellen izgatni. De azután sem, mert egyes ember hibája nem annak a felekezetnek hibája, melyhez az véletlenül tartozik.

Tisztességes embereket, derék honpolgárokat rágalmazott Ön meg tisztelt czikkiró ur! Indíttassa meg Ón azokkal, kik a nevezett czikk által sértve érzik magukat, azonnal a sajtópert és ott igazolja be, hogy kik vétkeztek, kik írták azta czikket. Csukkassa be azokat. Csukássá be azokat is, kik a sérelmezett czikk íróját annak megírására felbujtották. De ha ezt nem teszi, úgy kérjen bocsánatot a megrágalmazott nagykárolyi zsidóságtól, vagy ha egyesek ellen igazolni tud valamii, azok megrágalmazott részétől, mert ha ezt nem teszi, úgy Ön is abba a hibába esett, a mit panaszol és akkor Ön is ugyanazt követte el, a mit a másik czikk Írója.

Dr. Antal István.

HÍR e k.

— Személyi hir. Dr. Elbel Károly m. kir. honvéd- főtörzsorvos a pozsonyi honvédkerület egészségügyi főnöke a napokban pár napi tartózkodásra városunkba érkezett.

— Ebéd a főispánnál. Folyó hó 14-én délután 2 órakor Dr. Falussy Árpád főispán és neje ebédet adtak, amelyre 35 törvényhatósági bizottsági tag volt

úszni tudjon. Megmagyarázta az úszás fortélyát is. Kétszer is elmondotta neki, de a nagy tahó még se értette:

— Nem tesz semmit, ha nem is érted, majd meg tanulod magadtól, mondotta s kommandirozott a három legénynek. Ezek megragadták Vári Szabó Jánost. Rávitték a tutajra, erősen meglóbálták a levegőben, s bedobták a vízbe. A hullámok szétcsaptak. Nagy locs- csanás hallatszott és Vári Szabó János úgy elmerült egy szempillantás alatt, mint a balta.

Egy pillanatig se tudta magát a viz felszínén tartani. Hogy komolyabb baja ne essék, nagynehezen kihúzták a partra. Annyi vizet ivott szegény, hogy egy homok pusztának is elég lett volna. De azért összeszedte magát Vári Szabó János. Gyorsan talpra ugrott és egyenesen oda lépett a kapitány ur elé:

— Kapitány urnák aláson jelentem, nem láttam a vízben sehol az ellenség.

Kapitány ur Komorovcsák csodálkozva nézett a legényre, nem értette ezt a bolond jelentést. De nem értették a többiek sem. Pedig egyszerű dolog ez nagyon.

A jámbor legény azt hitte, hogy patrullirozni küldte a viz fenekére a kapitány ur, hogy kémlelje ki, tartózkodik-e ellenség a vízben s ha igen, milyen erős, mit csinál, mit szándékozik ? Mert a katonák folyton ellenségről beszélnek, ezt keresték, zavartatják erdőn, mezőn és a levegőben : azért kereste ezt Vári Szabó János a vízben is. Vagyha ha nem kereste, mikor a partra húzták, eszébe jutott bogy bizonyosan ez lett volna a kötelessége.

Ezért jelentette a kapitány urnák, hogy nem látott a vízben sehol ellenséget.

hivatalos. A meghívottak közül 5 kimentette magát és igy az ebéden, mely délután 4' óráig tartott, 30-an vettek részt.

— Uj vármegyei tb. tisztviselők A folyó hó 14-iki vármegyei közgyűlésén a főispán törvényadta jogánál fogva, hódolva egyszersmind az ősi szokásnak, Dr. Rottenbiller Ödön budapesti orvost, bikszádi fürdőorvost, vármegyei tb. főorvossá, Szuhányi Lászlót és Stoll Tibort tb. szolgabirókká, Dr. Németh Bélát tb. aljegyzővé, Dienes Dezsőt és Gyene Istvánt fizetéses közigazgatási gyakornokká nevezte ki.

— Vizsgaletétel. Debreczeni Sándor joghallgató, városunk polgármesterének fia, folyó hó elején az első tételes szigorlatot a budapesti egyetemen sikeresen letette és igy az ügyvédjelölti képesítést elnyerte.

— Pályadijat nyert orvostanhallgató. Cukor István V-öd éves orvostanhallgató, a II. számú kórboncztani gyakornoka az egyetemi Arányi-dij 60 koronás jutalmat nyerte el önálló kísérletei és észlelete alapján készített pályamunkájával. Gratulálunk városunk fiának ez első pályadijhoz.

— A vármegye 14-iki közgyűlésén az adófelszó- lamlási bizottságba az 1908 —1910. évek tartamára rendes tagul BudiszJenő, póttagul Stróhmájer Ferencz választattak meg.

— Bérmálás. Dr. Boromissza Tibor püspök ur Öméltósága a bérmálás szentségének kiosztása czéljából folyó hó 25-én d. u. 4 óra 6 perczkor érkezik városunkba, s bevonulása után a nála tisztelgőket fogadja. Május 26. és 27. napján a már közzétett sorrend szerint kiosztja a bérmálás szentségét, 27-én délután látogatást tesz a róm. kath. elemi iskolákban, s ugyanaz nap este 6 órakor székvárosába visszautazik.

— Kinevezés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja a penészleki anyakönyvi kerületbe Lukácsi Ferencz jegyzősegédet anyakönyvvezető helyettessé kinevezte.

— Érettségi vizsgák a nagykárolyi főgimnáziumban.

A főgimnáziumban az idei érettségi vizsgálatok írásbeli része f. hó 16., 17. és 18-án, szóbeli része pedig junius hó 13., 14. és 15-én fognak megtartatni.

— Hivatal-vizsgálat. Papp Béla szatmári kir. ügyész, a nagykárolyi kir. járásbíróság bűnügyi osztályának megvizsgálása czéljából városunkban időzik.

— Matiné. A főgimnázium ifjúsága f. lió 18-án a torna-teremben évzáró ünnepélyt rendez.

— Esküvő. Balázsy Miklós járásbirósági aljegyző, folyó hó 19-én köt házasságot danitzky Albert kereskedő leányával, Margittal.

— A debreczeni táblai elnök városunkban. Po- rubszky Jenő a debreczeni kir. ítélőtábla elnöke e hét elején látogatások czéljából városunkba érkezett. A nagykárolyi ügyvédi kar Balogh Kálmán és a városi tanács Debreczeni István vezetése alatt tisztelegtek az elnöknél, a ki igen szívélyesen fogadta a küldöttségeket és jó akaratának adott kifejezést úgy a város, mint a nagykárolyi ügyvédi karral szemben. Vele együtt városunkban időzött Róth Ferencz törvényszéki elnök, Papp Béla kir. ügyész és az elnök titkára. Ebédre Domahidy Istvánhoz mentek ki Domahidára.

— Uj állategészségügyi felügyelő. A debreczeni állategészségügyi felügyelői kerületben, melyhez Nagykároly város is tartozik — állategészségügyi felügyelővé Tátray János lett kinevezve.

— Katonai szemle. Nemes Ede ezredes, dandár- parancsnok folyó hó 2l-én és 22-én fogja megtartani a rendes tavaszi szemlét a helybeli honvéd-zászlóaljnál. — Dr. Kepets Gyula vezértörzsorvos, m. kir. honvédorvosok főnöke folyó hó 13-án városunkban volt és egészségügyi szemlét tartott a helybeli honvédzászlóaljnál. Távozása előtt a tapasztaltak felett megelégedését fejezte ki, Tanárky Béla zászlóaljparancsnoknak.

— Lemondott körorvos. Az érendrédieknek megvan az a rósz szokásuk, hogy — orvosi kifejezéssel élve — botrányosan egészségesek. Ezért aztán orvos nem bir megélni Érendréden. A megválasztott körorvosok alig egy pár hónap után mind a faképnél hagyják őket. Most Dr. Aczél Sándor mondott le az érendrédi körorvosi állásról.

— Dalestély. A „Nagykárolyi Dalegyesület“ f. hó 20-án, azaz Pünkösd másodnapján estve a „Lövöldékért“ helyiségében a m. kir. 12-ik honvéd gyalogezred zenekarának közreműködése mellett, az Egri országos dalverseny7 költségeinek fedezésére, saját pénztára javára jótékonyczélu s tánczmulat- sággal egybekötött dalestélyt rendez, mely dalestélyre felhívjuk olvasóink figyelmét, mert a Dalegyesület megérdemli városunk közönségének legintenzivebb támogatását.

— A szinházépitésnél egy pár nap óta már megint szünetel a kőmives-munka. A munkások nem akarják a „munkásigazolvány“ rendszert elfogadni, miért is a vállalkozó a munkából kizárta őket.

— Megyebizottsági tag választás. A Nagyecseden megtartott megyebizottsági tag választáson Fehér István községi birót választották meg. Az ellenjelölt Plachy Gyula nagykárolyi kir. pénzügyigazgató volt.

— Jóváhagyott alapszabályok. A „Nagykárolyi Épitőiparosok Szövetsége“ alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

— Rendőrségünk figyelmébe. Nagykároly város

fejlődésével kapcsolatban természetesen fokozódik annak forgalma is, miáltal nagy bérkocsiszükséglet áll elő. A bérkocsi állomásokon azonban bérkocsit csak a vonatok érkezése és távozásakor lehet kapni. — Arra kérjük tehát városunk rendőrségét, hasson oda, hogy a bérkocsi állomásokon kocsi a nap bármely szakában mindig kapható legyen. (Beküldetett)

— Kendergyár megnyitás. Mintegy másfél éve, hogy a „Magyar Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság“ hozzáfogott a szomszédos Börvely községben nagyszabású kendergyárának felépítéséhez. A gyár ünnepélyes megnyitása e hó 12-én volt és igazi örömmel láttuk a szomszédságban épült fényes és a modern gyárépítés minden vívmányával felszerelt gyártelepet. A megnyitás előtt reggel 9 órakor a kálmándi róm. kath. templomban volt szent-mise, melynek megtörténte után az összegyűlt szép számú közönség Te- mesváry, városunkban is közkedvelt, igazgató vezetése alatt megtekintette a gyártelepet. A magunk részéről kívánjuk, hogy a városunk vidékén nagy szocziális tevékenységre hivatott gyártelep fejlődjék és maholnap a magyar gyáripar egyik jelentékeny tényezőjévé váljék.

— Birtokváltozás. Kubinyi Bertalan a helybeli Takarékpénztár-egyesület főkönyvelője és neje Buttyán Irma helybeli lakosok megvették Yetzák Ede a Takarékpénztár-egyesület vezérigazgatója és neje szül. Hellermann Terézia helybeli lakosoknak a nagykárolyi 1287. sz. betétben felvett 2553—7. és 2553—8. hrsz. alatt foglalt házas beltelkét a rajtuk levő összes épületekkel és tartozékaival 6600 korona vételárért.

— Eljegyzés. Lakay Géza gyógyszerész eljegyezte Filep Gábor tasnádi főjegyző leányát, Erzsikét.

— Nagykároly város czirrere. Nagykároly rendezett tanácsú város ősrégi czimere helyett az 1848-ik évi első felelős minisztérium belügyminisztere egy újabb czimert adományozott. Az adományozó okiratot annak idején irattárba tették és a szabadságharcz után bekövetkezett szomorú időkben teljesen megfeledkeztek róla. Az okirat 1902. évben véletlenül napfényre került, amikor is a városi tanács a czimert az országos törzskönyvbe belajstromoztatta. Ez után folyamatba tétetett a czimer használatának megengedése iránti eljárás, a mely a következő, a „Budapesti Közlöny“ múlt csütörtöki számában megjelent legfelsőbb kézirattal nyert végleges befejezést: „Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére megengedem, hogy Nagykároly rendezett tanácsú város a hemutatott czimert használhassa. Kelt Prágában, 1907. ápril hó 19-én. Ferencz József s. k. Gr. Zichy Aladár s. k.“ A czimer eredeti színes rajza Nagykároly város irattárában őriztetik.

— Királyi kegyelem. Ismeretes dolog, hogy júniusban lesz a király megkoronáztatásának negyvenedik évfordulója. A király ebből az alkalomból különféle kitüntetésben részesíti a politikai és társadalmi élet jeleseit. A kitüntetéseken kívül igen sok államfogoly kap amnesztiát s kegyelmet kapnak az Amerikába és általában az idegen államokba elszármazott hadkötelesek is, akik jórészt hadkötelezettségük miatt nem mertek visszajönni Magyarországba.

— A fegyvergyakorlatok alóli fölmentés. A közös hadseregbeli és honvéd tartalékosoknak a fegyvergyakorlat alól való fölmentése, illetőleg annak valamely későbbi időre való elhalasztása iránt benyújtott kérvényeknél a honvédelmi miniszter több alkalommal tapasztalta, hogy — noha a kérvények az illetékes közigazgatási hatóság véleményező vagy igazoló záradékával el voltak látva, a kérvényekben fölhozott megokolás a valóságnak nem felel meg teljesen. Ennélfogva a honvédelmi miniszter leiratában szigorúan meghagyta az illetékes közigazgatási hatóságoknak, hogy fegyvergyakorlat alól történendő föl mentéseknél, vagy későbbi időre kért elhalasztásoknál a megokolásra fölhozott körülményeket hivatalos vizsgálat utján, mindenkor előzetesen határozzák meg és szabályszerű igazolással csakis akkor lássák el, ha a fölmeníés, vagy elhalasztás helyes okairól kétségtelen meggyőződést szereztek.- Baleset. Lang Mihály kálmándi lakos f. hó 10-én a közeli erdőben egy fára mászott varjufészket szedni, miközben onnan leesett s szörnyet halt. Az orvosrendőri vizsgálatot Dr. Cukor Lajos járásorvos eszközölte. Mivel gondatlanság senkit sem terhel, a temetési engedély a járásbíróság részéről kiadatott.

— Tűzesetek. A tavaszt és nyarat gyorsan utolérte hű kísérője a szárazság és a tűz. Alig kezdődött meg a meleg időjárás gyors egymásutánban követik egymást a tüzek, mely körülmény fokozottabb óvatosságra inti a város közönségét, mert tagadhatatlan, hogy sem az őrszolgálat, sem a tűzoltóság szervezete nem felel meg városunk igényeinek, a mit a már megtörtént tüzesetek fényesen bizonyítanak. Folyó hó 12-én délután az ^rpád-utczában Czimmermann Jakab tulajdonát képező istálló és szín az ezekben felhalmozott és meggyűlt szalmától tűzet fogott s a benne levő 7 sertéssel együtt leégett. A főépület is tűzet fogott, de a kivonult tűzoltóságnak sikerült azt megmenteni. — Czimmermann s egy gyermek égési sebeket szenvedtek. — 13-án Fleisz János fényi-utczai lakos színjében lévő szalma gyuladt meg, de a tűzoltóság — telefonon értesittet- vén,— minden nagyobb bajnak elejét vette. — 14-én a város határában egy meggyujtott szalmakazal égett el; a tűzoltóság ide is kivonult, dolga azonban nem akadt.

— Elfogott tolvaj. Özv. Szűcs Józsefné f. hó

13-án, a hetivásár alkalmával számos kendőt és más különböző holmit lopott. A rendőrség letartóztatta s megindittatott a vizsgálat az iránt, hogy kitől lopta a nála talált tárgyakat.

A nemzetközi sütő és czukrász kiállítás, melyről lapunk múlt számában már említést tettünk e hó 28-án délelőtt nyílik meg.

— Ipari tanfolyamok városunkban. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter tervbe vette, hogy az ország minél több városában ipari tanfolyamokat szervez. — Városunkban az ács, asztalos, bádogos, czipész, csizmadia, esztergályos, fazekas és kályhás, kalapos, kerékgyártó, kőmives, kovács, lakatos, pintér, szabó, szijgyártó, szobafestő, szűcs iparágakban.

— Betiltott szinielőadás. A csomaközi gör. kath. egyház arany-ifjúsága műkedvelői szinielőadást akart rendezni,, melyen a „Kisetói búcsú“ ezirnű román