Szatmármegyei Közlöny, 1907 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-12 / 19. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY szerintük szükségtelen vagy haszontalan alkotórészt kiküszöbölni akarják; és másodszor azzal, hogy az ily módon megrostált és egyszerűsített művelődési anyag közvetítésére szolgáló intézményeket javítják és szélesbitik. Mi, akik a művelődés fejlődésének történeti alapján állunk, nem fogadhatjuk pl az ajánlott radi­kális megoldást, hanem czélravezetőbbnek véljük, ha a modern állam követelményeihez elégé simuló tan­ügyi szervezetünk mellett gondoskodunk oly intéz­mények létesítéséről, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki, aki iskolai képzettségének hiányát pótolni avagy azt kiegészíteni vagy felfrissíteni akarja, azt felnőtt korában is megtehesse és versenyképessé váljék a többi, a műveltség kellő eszközeivel ren­delkező polgártársaival szemben. A közművelődés feladatát nem lehet egysze­rűen csak az iskola körében és a fejlődő gyermek vagy ifjúkor idején megoldani, hanem számba kell venni, hogy a lelki fejlődés szüksége nem ösmer úgy, mint évzáró és tanfolyamokat befejező vizsgá­latokat. A közművelődés folytán alakuló folyamata a népélet minden tagjának egész életén át számit érdeklődő részvételére. A művelődés munkája nem szünetelhet sem életkorok, sem társadalmi körök külömbsége szerint, hanem folytonos gondozást kíván az egész életen át és a nép minden rétegében. Kétségtelen tehát, hogy ezt a nagy feladatot az erőtlen társadalom nem tudja egymaga megoldani és hogy ez az uj feladata huszadik századiján az államra is nehezedik, amelynek megvalósítása és a nemzeti irányban való fejlesztése azért is könnyebb, mert csak az élet és a fejlődő kor követelményeit kell szemelőtt tartanunk. Ez időszerűit a viszonyok törekvéseink közvet­len czéljául azt tűzik, hogy a magyar kultúra fölé­nyéről és vezető szerepéről az egész ország lakossá­gát meggyőzni siessünk és ez által minden állam­polgárban felkeltsük a vágyat a kultúra megisme­résére és elfogadására. E feladat megoldásának első feltétele, hogy összpontosítsuk az egész magyar kultúra erejét; minden eszközt, minden ágazatát és tényezőjét csa­tasorba állítsuk és egy egységes terv szerint velük nyomuljunk előre. Bacillusgyártás városunkban. Nagykároly város utczáin május 1-je óta egy hengerseprő és kotrógép látható, a milyenre nagyon jól emlékezhetnek azok, a kik Budapesten haj­nali két óra tájban úgy nyár idején végigbandukol- tak. Egy nagyon elmés szerkezetű találmány külön­ben, melynek rendeltetése^ az, hogy a sok apró koczkakőből összeállított úttest koczkái közül a szemetet és a tenger sok betegséget okozó port kiszedje, hogy azt az utszélre kiseperve az azonnal utána jövő szemétgyűjtő kocsik felszedjék -és a városból kifuvarozzák. Ez a kétségtelen hasznos és egészséges művelet, mint már fennebb említettük hajnali két órakor szokott történni, a mikor a városi lakosok átlagos többsége a hívők mélységes álmát aluszsza, tehát a lakosokra nézve sem nem kelle­metlen, sem nem egészségtelen. S igy van ez más városokban is. A technika ezen vizmánya természetesen vége­zetül az államépitészeti hivatal jóvoltából városunkba is elérkezett. De hogyan! Tessék csak egyszer egy ilyen utczasepróst végig nézni. Nem hiszem, hogy a számum, a mikor a Szahara sivatagjain végigszá­guld ilyen port képes felverni. Igazán megáll az ember esze, hogy lehet valamit ilyen meggondolat­lanul csinálni. Olyan porfelhőt ver fel az a reggel 8 óra tájban végig menetelő gép városunk utczáin, hogy igazán csodálatos, hogy a tüdővész bacillusok országos egyesülete városunknak még egy arany­érmet nem adományozott sikeres munkálkodásáért a tüdővész terjesztése körül. Mikor az egész ország­ban harczolnak a tüdővész és a bacillusok ellen, akkor mi mesterségesen igyekszünk ezeket a város lakosaiba bele plántálni. Vagy tessék ezt a kétség­telen hasznos utczatisztitást éjjel eszközöltetni, a mikor talán kevésbbé veszélyes, vagy pedig men­jen utána állandóan egy öntöző kocsi, a mi azt a felvert porfelhőt leverje és lekösse, mert ennek a műveletnek ilyetén folytatása, mint jelenleg, kész veszedelem a város lakosainak egészségére, mit nagyon is figyelembe venni a város vezetőségének kötelessége, miért is felkérjük az illetékes köröket, hogy az államépitészeti hivatnál minél sürgősebben odahatni szíveskedjenek, hogy az utczaseprés a város lakosaira való tekintettel az általunk javasolt módon történjék. I I I K E K. — Föispáni ebéd. A legközelebbi kedden tar­tandó vármegyei közgyűlés után Dr. Falussy Ár­pád vármegyénk főispánja és neje ebédet adnak, amelyre mintegy 150-en hivatalosak. — A vármegyei muzeum rendezése, a katalógus összeállítása befejezést nyert. A nagy szakértelem­mel összeállított katalógusból kitünőleg 310 sorszám alatt 582 darab tárgy van a múzeumban, melyet a szemlélhető elhelyezéshez szükséges szekrények el­készülte után a közönség számára is megfognak nyitni. A megyei könyvtár katalógusának összeállí­tásán most munkálkodik Dr. Barna Leander főgimn. tanár, muzeumőr. — Nőegyleti közgyűlés. A nagykárolyi nőegylet folyó hó 4-én a polgármesteri hivatalban ülést tar­tott, melyen a gr. Károlyi Istvánná elnökségének 25 éves évfordulója alkalmából megtartandó ünnepsé­gekre vonatkozólag tárgyaltak. — Énekesmise. A bérmálás napjain a róm. kath. templomban tartandó ünnepélyes misén Vitek Károly karnagy vezetése mellett Hollósi Helén, Filep Margit, Boros Antal, Demidor Ignácz és Let- linger Béla fognak énekelni. — Vizsgatétel- Luby László vármegyei közigaz­gatási gyakornokot a budapesti tudomány-egyetemen folyó hó 7-én avatták doktorrá, ugyanaznapon szigor­latozott Luby Géza közigazgatási gyakornok is. A bérmálás kiosztásának rendje. — A bér­málás szentségét felvevők tájékoztatására a követ­kező tudni valókat közli a róm. kath. plébánia hi­vatal. 1. A bérmálás szentsége május 26-án a fér­fiaknak, május 27-én a nőknek osztatik ki. 2. Azt megelőzően minden bérmálandó kell, hogy elvégezze szent gyónását és szent áldozását az arra kijelölt napokon. 3. A bérmálás napjain (máj. 26. és 27.) a szentmise 8 órakor veszi kezdetét, amelyen a bér- málandóknak is jelen kell lenniük bérmaszüleikkel együtt, akik a bérmálás alatt jobb kezöket a bér­málandó jobb vállára teszik. 4. A szentmise végez­tével Püspök Atyánk Öméltósága szentbeszédet tart. 5. A szentbeszód után a szószékről előimád­kozott hit, remény és szeretet erényeinek felébresz­tését ezélzó imádságot a bérmálandók térdepelve utána mondják az előimádkozónak s e helyzetben maradnak mindaddig, amíg Püspök Atyánk fölöttük a bérmálás előtt való imádságot elmondja. 6. A bérmálandók a beiratkozásnál kapott jegyet (ezédu- lát) tartsák kezökben ; ha azt véletlenül elveszítették volna, annak újból való kiállításáért forduljanak a plébánia hivatalhoz. 7. ügy a szent mise, mint a bérmálás alatt a bérmálandók s a hívek csak a templom hajójában foglal!latnak helyet. 8. A bér­málásban részesültek a templomot csak a főpásztori áldás vétele után hagyhatják el. A bérmálandók oktatása áldozó-csütörtökön (máj. 9.), máj. 12-én vasárnap és pünkösd két ünnepén történik a tem­plomban a délutáni litánia után, a melyeken a bér­málandók — az iskolások kivételével — megjelenni tartoznak. — Dalegyesületi ünnepség. A dalárda pünkösd táján a Lövölde kerthelyiségében nagyobbszabásu ünnepségeket szándékozik rendezni katonazenével kapcsolatban. A programúi megállapítása most van folyamatban. — A nagykárolyi iparkiállitás elhalasztása. A nagy­károlyi iparosok által rendezendő kiállítás, — melyhez a kormány is megígérte támogatását — nem f. hó 19-én, hanem a jövő hó 16-án fog megnyílni. — Öngyilkos gazdatiszt. Szakáll János a gróf Dégenfeld uradalmának gazdatisztje, tegnap reggel „Fekete tanyai“ lakásán forgó pisztolylyal agyonlőtte magát és azonnal meghalt. Az öngyilkosság oka állítólag nagyfokú idegesség. — Felhívás a dalegyesület elnökségétől. A dal­egyesület elnöksége felhívja mindazokat, kik az egri országos dalversenyre a dalárda működő tagjaival együtt folyó évi augusztus havában Egerbe elmenni akarnak, hogy e tekintetbeni szándékukat a dalárda elnökénél Cseh Lajos főgimnáziumi igazgatónál, vagy a dalárda jegyzőjénél Medvey Ernő kereske­delmi banki könyvelőnél folyó hó 15-ig bejelenteni szíveskedjenek. — Parallel osztály a főgymnasiumban. Évek óta állandóan hangzik városunk vezető köreiben, hogy a város által nagy áldozattal fenntartott főgymriasium növendékeinek száma állandóan fogy. Többször fel­vettetett az a vélemény, hogy ennek valószínű oka az, hogy az első osztályba elegendő növendék számára hely nincs és ezért sok szülő kénytelen gyermekét idegen helyre vinni, a kik aztán ott is fejezik be közép­iskolai tanulmányaikat. Bár a magunk részéről ezt a nézetet soha nem osztottuk, hanem gymnasiumunk növendékei létszámának folytonos csökkenését más okoknak tulajdonítottuk, mégis örömmel értesülünk illetékes helyen arról, hogy a bekövetkező 1907/1908. évi tanév elejétől, tehát ez évi szeptember hónaptól kezdőleg a gymnazium első osztályában parallel osz­tályok állíttatnak fel, a mi által lehetővé lesz téve azon anomáliának elkerülése, hogy Nagykároly vidéki szülő más városba volt kénytelen vinni gyermekét nevel­tetés czéljából, a mi természetesen sokkal nehezebb és költségesebb volt, mint ha ez itt közelben megtörtén­hetett volna. Midőn tehát ezt a körülményt a Nagy­károly' vidéki szülőknek tudomására hozzuk, azt hisz- szük városunk érdekében cselekszünk, midőn szívesen vállalkozunk arra, hogy minden hozzánk forduló vidéki szülőnek készséggel felajánljuk szolgálatainkat az irányban, hogy legnagyobb készséggel nyújtunk fel­világosítást, hogy gyermekeik ho], illetve kinél helyez­hetők el városunkban, miért is kérjük azon családokat, a kik gymnasium! növendékeket teljes ellátásra maguk­hoz venni hajlandók, szíveskedjenek czimüket a szer­kesztőséggel tudatni, hogy őket alkalom adtán a hozzánk fordulóknak javaslatba hozhassuk. — Az országgyűlési képviselő-választók névjegy­zéke kiigazítva minden városban és községben f. hó 25-ig közszemlére ki van téve. A központi választmány felszólamlási határidőül f. hó 15-ikét állapította meg, mig a felszólamlások elleni észrevételek beadásának végterminusa f. hó 25-ike. — A gimnáziumi tornaverseny. Évekkel ezelőtt még valóságos ünnepély volt városunkban a gimná­zium tornaversenye, hol ifjúságunkat láttuk egymás­közt nemes versenyben küzdeni, amint büszkén bizo­nyították be, hogy ép lélek csak ép testben lakhatik. Majd idővel ez is elsatnyult, mert már nem vasárnap, hanem hétköznapon tartották a versenyt, hogy minél kevesebben vegyenek azon részt, sőt beléptidijat is szedtek, megalázva ezzel az ifjúság önérzetét, mely pojáczaként volt kénytelen ugrálni a nézők mulatta- tására. Most pedig mint értesülünk az igazgató ur egyáltalán nem szándékszik tornaversenyt tartani, csak olyan kis tornavizsgát, amilyent a polgári leányiskola növendékei tartani szoktak — benn a tornateremben, anélkül természetesen, hogy a tornában a többiek közül kitűnő ifjakat éremmel, vagy más dijjal — mint az szokásban volt — megjutalmazná. Reméljük azon­ban, hogy az igazgató ur jobbat fog addig gondolni és nem tér el a szokástól, hogy a város közönségét megfossza azon gyönyörűségtől, hogy az a fiainak ép egészségében és ügyességében gyönyörködhessék. Mi magunk is szívesen minősítenénk ez esetben sorainkat egyszerű kósza hírnek. — A pesti Népszínház karmestere. Dr. Bródy Miklós ismert zeneszerzőt és sakkmertert — Bródy Lajos volt helybeli ügyvéd fiát — a budapesti Nép­színház Vigopera karmesterévé szerződtették — A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye közgyűlése május hó 7-én volt a vármegyeháza nagytermében. A folyó egyházi ügyek elintézése, előtt Berey Jó­zsef uj esperes és Dr. Falussy Árpád és Tukacs Lajos tanácsbirák ünnepélyes eskütétele volt, kik mindannyian szép beszédekben mondottak köszöne­tét megválasztásukért. A gyűlés után, melyről gr. Tisza Istvánt táviratilag üdvözölték, a polgári ka­szinóban közebéd volt. — Halálozás. Róth Alajos helybeli kereskedő neje szül. Matiák Lila folyó hó 7-én meghalt. — Tanitók gyűlése. A nagykárolyi ev. ref. egy­házmegyei tanító egyesület f. hó 6 án Nagykárolyban gyűlést tartott. A folyó ügyek elintézése után felolva­sás, szavalat és énekszámok előadása következett, melyek közül Kádár -Mariska érendrédi tanítónő éneke volt a legsikerültebb. — Halálos szerencsétlenség. A vármegye terüle­tén végig vonuló állami müut Szamosdob—Szatmár közötti részén a napokban borzalmas szerencsétlenség történt. Az utkészitésnél használtatni szokott nagy 14 tonnás gép munkája közben az egyik fütő, aki már 24 éve van az állami utkészités szolgálatában, a gépet menetközben olajozni akarván, a gépre az e czélra reáerősitett vasjárdára lépett, azonban lába megcsúszott és a henger kerekei alá esett és az egyik kerék tör­zsén keresztül ment és azt darabokra tépve hihetetlen vékonyra szétlapitotta, természetesen azonnali halált okozva. A vizsgálat ma már folyamatban . van annak kiderítése végett, hogy a borzalmas szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. — Ideális szer a fognak és a száj tisztántartá­sára és azok egészségének megóvására a Brázay-féle Kaiogén sósborszesz fogkrém. Rendes használat mellett még a legelhanyagoltabb, megsárgult vagy barna fo­gaknak is szép fehér szint és csillogó zománezot köl­csönöz. A Kalózén szerencsés összetételénél, de kü­lönösen sósborsí’esz tartalmánál fogva fertőtleníti a fogakat és a szájüreget. — Váitóhamisitó segédjegyzö. A Szaniszlón nem rég alakult „Arina“ czimü oláh bank a napokban meg­kapta az első és alapos érvágást. H. E. szaniszlói segédjegyző egy odavaló gazda nevére egy 2000 ko­ronáról szóló váltót hamisított. A hamis váltót az „Annádnál leszámitoltatta, a pénzt zsebre vágta és még az nap megszökött Szaniszlóról. Az oláh bank megkopasztója — értesülésünk szerint — már útban van Amerika felé. — (x) Az a szerencse, amely Dörge Frigyes bankházát (Budapest, Kossuth Lajos-utcza 4.) tünteti ki kegyeivel, határozottan meseszerü. A magyar királyi szab. osztálysorsjátéknak egyetlen húzása nem múlik el a nélkül, hogy ezen azonnali nyeremény-kifizetéseiről hires ezég egy tetemesebb összegről szóló örömhírrel ne örvendeztetné feleit. Ismételten s ezúttal kétszer egymásután itt nyerték meg az elérhető legnagyobb nyereményt. Sok más nagv nyereményösszegen kívül nevezeit bankház legújabban 1907. április . hó 15-én 400.000 koronás nyereményt fizetett ki és rövid idővel azelőtt úgy e ezég, mint az üzletileg hozzátartozó elárusítók 600.000 K., 4-szer 400.000 K.,3-szor 80.000 K., 2-szor 70.000 K\, 3-szor 60.000 koronát fizettek ki. Ez igazán mesébe illő szerencse és senki sem csodal- kozhatik a fölött, hogy a vevői körében oly népszerű főelárusitóhely napró-napra rohamosan nagyobbodik. Miért is játszunk tulajdonképpen ? Bizonyára csak azért, hogy nyerjünk. És természetszerűleg ott történik a legtöbb megrendelés, ahol azt legkönnyebben el lehet érni. Ez tehát logikus és egyszerű, de végül nem áll egyébből, mint levelező-lapon egy sorsjegyet megren­delni. (Egy egész 12 kor., egy fél 6 kor., egy negyed 3 kor., avagy egy nyolezad 1 kor. 50 fillér.) Minden­esetre azonban figyelmeztetnünk kell tisztelt olvasóinkat, hogy megrendeléseiket rögtön eszközöljék, mert a még eddig soha nem létezett óriási eredmények mellett, melyeket Dörge Frigyes bankháza, Budapest, Kossuth Lajos-utcza 4., folytatólagosan fölmutatott, nem lenne különös, ha széltében-hosszában ismeretes szerencse­számai a legrövidebb idő alatt el nem adatnának. Kívá­natra a ezég e szerencseszámokat 55460., 100706,, 65232., 67064.. 78809., 68309., 05731. tisztelt olvasó­ink részére néhány napig rezerválja. — „Megakadályozott közgyűlés“ czimü hírünkre vonatkozólag Major Aurél ivácskói gör. kath. tanító annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy ő az általunk jelzett közgyűlésen részt nem vett. Örömmel vesszük Major azon kijelentését, hogy soha életében még csak gondolatban sem volt a dákóromanizmus hive. — Korszakalkotó találmány. A szabadalmi hiva­talban egy uj találmány van bejelentve, mely szak­körökben igen nagy feltűnést fog kelteni. A feltaláló, egy szegény ördög, hiába keresett pénzforrást a modell elkészíttetéséhez és szabadalmaztatásához, mindenütt elutasították, úgy, hogy már kénytelen volt azzal a ■

Next

/
Thumbnails
Contents