Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-14 / 19. szám
SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY Sötét van, vihar zug, ingoványbán járunk, Kivezető ösvényt sehol nem találunk. Jövel nagy Márczius csodás fényessége, Jövel: világits be a hon éjjelebe! Higyjük, hogy a jelen csak egy rémes álom, Hogy lesz még szép Tavasz Nagymagyar[országon; Szinpompás tavasza a békés munkának, Melynek nyomán áldás, üdv, boldogság [támad. _____________ ___Róaenfeld Zsigmond. HÍ REK. — Helyreigazítás. Lapunk múlt számában véletlen tévedés csúszott be. Nagy László vármegyénk főispánja ugyanis dr. Brebán Aurél ügyvédjelölt urat nem közigazgatási gyakornoknak, hanem szolgabirónak nevezte ki. — Hangverseny. A „Nagykárolyi Oltáregyesület“ vasárnap délután 6 órakor tatotta negyedik felolvasóestélyét a már megszokott nagyszámú hallgatóság előtt. Úgy a programm, mint az egyes szereplők büszkén sorakozhatnak az eddigiek mellé, mert ambicziózus előadásuk mi kívánni valót sem hagyott hátra. Bakó Bálintné erős invenczióju drámai szavalata, Feifer Erzsiké discrét zongora kísérete ; Tóth József szentszéki ülnök ur gondolatdus előadása, Böszörményi Emil dr.-nak a magyar zene minden szépségét feltüntető tüzes nótái, Tóth Miczi vidám monológja. Végül a Pompeii és a római életről felolvasott tudományos előadás, valamint a szebbnél-szebb vetített képek egyformán hozzájárultak az Oltáregyesület jóhirnevének emeléséhez. — Jutalom. Biztos forrásból értesülünk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Wodianer alapítványa, a mely tanítóknak „tanügy terén szerzett érdemei jutalmazásául“ szolgál, a pályázati bizottság egy szat- mármegyei tanítót hozott javaslatba. A jutalom 1000 korona. — A politika halottja. A napokban Nagyecseden Sarkadi Dániel koaliczió ellenes hangulatban politizálni kezdett Szántó Bálint és Bujáki Dániellel. A politizálásnak az lett a vége, hogy Sarkadit úgy elverték, hogy nehány óra múlva meghalt. A két dühöngő politikust a csendőrök beszállították a szatmári kir. ügyészség börtönébe. — Dalegyesületünknek sikerült Huber Miksa elsőrendű zongoratanárt, a debreczeni színház karnagyát karmesteréül szerződtetni ; — ki, kitünően tanít kezdőket és haladókat minden hangszeren. Tanításra jelentkezhetni Medvey Ernő dalegyleti jegyzőnél és Csókás László könyvkereskedésében. — Harczias bosnyák. Luczás János bérkocsis nejét folyó hó 12-én Nagykárolyban a Rósner korcsma előtti járdán egy Dunianesics Marian nevű házaló bős nyák botjával fejen sújtotta. Sérült állapota súlyos. A merénylő bosnyákot letartóztatták. — Rablás A múlt hó 1-én a sárközujlaki határban Bleier Lipót ottani lakos házalótól 100 korona ruhaneműt és több tárgyat elraboltak. A tetteseket Kerekes István és Lidáts Ferencz mikolai csendőrök e hó 2-án Varga Zsigmond mikolai lakos czigány és Taraczközi József kispeleskei illetőségű csavargó személyében kinyomozták. Vargánál az elrabolt tárgyak fele meg is találtatott és azzal a szatmári kir. törvényszéknek átadatott, mig társa ez ideig feltalálható nem volt. — A kamara ösztöndíjai. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara márczius elsején tartott közgyűlésén tömeges ösztöndíj pájázatokat nyitott. Ezek a ijedtében a haja is felborzolódott. Az öreg Stupitzky haragosan járt-kelt közöttünk s kezeiben mindig volt egy-egy fül vagy egy csomó haj, aszerint, ahogy a poczákat fölfedezte. — Tönkretesztek, tönkretesztek, — kiabálta. A Feriáncznak már a nyolczadik korektát adom ! Nem tudsz te úgy pontot tenni a neved után —- ordított rá, — hogy a tollad bele ne törjön ! ? Akasztófáravaló ! Megállj, megmondom az apádnak! Az apját emlegették, a Feriáncz megrázkódott és megint csak poczát ejtett a korektára. Fanatikus hittel csüngtünk azon, hogy a poczát hirtelen fel lehet nyalni s akkor nyoma se marad. Keresztül-kasul nyaltuk a korektákat s csak csúfabbakká tettük. De egyik-másik gyereknek még a füle is tele volt tintával. Iskolánkban nagyon szerettek ünnepségeket is tartani. Volt egy zászlónk, azt majd minden másnap kidugták a tetőn. Ez ünnepségeket mindig szeretett igazgatónk eszelte ki s akkor már az előző napokban kihirdették, hogy egy hatost kell hozni, mert például „holnap tartjuk meg szeretett tanfelügyelőnk bérma- napját“. (A születés- és nevanapját már korábban ünnepeltük szintén egy-egy hatossal.) Ilyenkor a szülőket is meghívták és a tornateremben csődültünk össze. Elénekeltük a Himnuszt, (amelyet szóról csak húsz éves koromban tudtam meg, hogy mit jelent) majd legvégül a „Hazádnak rendületlenül“-!. Aki nem hozott hatost, azt rendületlenül nem eresztették be. Azokat se, akiknek nem volt ünneplő ' ruhájuk. Ezek a kapu előtt bőgtek és az iskolaszolga a spiczczelővel és a seprővel hessegette őket. Akadtak azonban olyanok, akiket „a mamám most nincs otthon, nem adhatott hatost“ igazolás után hitelbe is beeresztettek, de ha másnap nem hozta meg a pénzt, úgy elnadrágolták, hogy no. Pedig ilyen ünnepség nagyon sok volt. Szeretett igazgatónk majd minden kéthétben beszólt az előadás következők : Utazási ösztöndíjak iparos- ifjaknak. Pályázatot nyitott a kereskedelmi és iparkamara egy darabb 600. — koronás ösztöndíjra, j amelyet a kereskedelmi miniszter alapított, továbbá a saját pénztára terhére alapított négy darab egyenként 300—300 koronás utazási ösztöndíjra. Előbbit iparos ifjú nyerheti el, az utóbbiak közül kettő iparos és kettő kereskedő ifjúnak van fentartva. Pályázati határ- idő majus hó elsején jár le. Ösztöndíjak munkásoknak. A kereskedelmi miniszter öt egyenként 100—100 koronás állami jutalmat és díszoklevelet, a kamara pedig hat darab egyenként 50—50 koronás jutalmat rendszeresített azon elöregedett munkásoknak, akik lehetőleg egy helyen, vagy két munkaadó szolgálatában töltötték szolgálati idejüket. A kamara ezekre is meghirdeti a pályázatot s annak a lejárati idejét május hó 15-ben állapította meg. A 100 koronás jutalmak kérdésében a kereskedelmi miniszter határoz a kamara javaslatára, az ötven koronás jutalmak odaítéléséről a kamara. Segély dijak iparos-özvegyek és árváknak. A Goldberger féle alapítvány kamataiból a kereskedelmi miniszter 7 egyenként 300—300 koronás és egy 226. koronás segélydijra országos pályázatot nyitott. E segély dijakkal szakmájukban kivált, józan életű, de fiatalon elhunyt képesítéshez kötött ipart űzött magyar honos iparos mesterek szegény- sorsú özvegyei vagy, 18 évet még be nem töltött árvái nyerhetik el. Az erre vonatkozó kérvények a kamarához márczius 31 -ig nyújtandók be. Ösztöndíjak törekvő iparosoknak. Voigländer Frigyes féle alapítvány kamataiból a kereskedelmi miniszter 2 külön álló egyenkint 1082—1082 koronára szétosztott ösztöndíjat szervezett. Ez ösztöndíjakat elnyerhetik azon képesítéshez kötött iparágat űző iparos mesterek, vagy idősebb segédek, akik ezt a pénzt szakmájukban való továbbképzésre vagy mühelyi berendezésre illetve annak tökéletesitésére kívánják fordítani. Vagy azok kik ezt forgó tőkeként óhajtják értékesíteni, vagy azok atyjuk üzletét tovább folytatni. Pályázni márczius 31-ig lehet. Kitüntetések a tanonczoknak. Az iparos és kereskedő-tanulók jóra-valóságának előmozdítására ez évben is 80—90 nagy kitüntető ezüst érmet veret a kamara s ezeket a kerület 40 tanoncziskolájából végzetten kikerülő legjelesebb tanulók részére adományozza az iskola igazgatóságok javaslata alapján. Szaktanulmányt ösztöndíjak. Ezeken kívül még 10 ösztöndíjat ir ki a kamara szakiskolai (ipari és keresk.) növendékek számára. E pályázati kiírásokat azonban májusi közgyűlésén teszi meg, amikor már tájékozódhatnak az ifjak, hogy mily szakpályára készülnek. Mindezen ösztöndíjaknál első sorban a debreczeni kamarakerület iparosainak és kereskedőinek fiai jönnek első sorban tekintetbe. Az itt felsorolt pályázatok ügyében bővebb felvilágosítás nyerhető a kamara hivatalos hirdető tábláin (székház épület) a városok polgár- mesteri hivatalainál, a kerület minden ipartestületeinél, kereskedelmi testületeknél és lapok szerkesztőségénél. — Kereskedők és iparosok figyelmébe. Debreczeni kereskedelmi iparkamara közleményei. A cs. és kir. közös hadügyminiszter ur megküldötte azon anyagok és iparczikkek jegyzékeit, amelyek a közös hadi- tengerészet részére évenként beszereztetnek. Az említett jegyzékekben a körülbelül szükséges mennyiségek és a rendesen fizetett egység árak is kivannak tüntetve. Érdeklődők a jegyzékeket a m. kir. kereskedelmi muzeum igazgatóságánál a hivatalos órák alatt d. e. 9—2 megtekinthetik, a hol is a szükséges egyébb tájékoztatások is megszerezhetők. — Magyar borok kiállítása Millanóban. A Simp- lon-alagut megnyitása alkalmából nagy kiállítás lesz Millanóban, melynek keretében nemzetközi kiállítások is fognak tartatni, igy többek között lesz nemzetközi borkiállítás is. Magyarország, mint a nagyobb bortel- melő államok egyike e kiállításról el nem maradhat már csak azért sem, mert elegendő mennyiségű exportután, mikor hazamenni készültünk és ilyenféle rövid beszédeket intézett hozzánk : — Kedves gyermekek ! Szerdán mindenki hozzon egy hatost, Megfogjuk tartani a tatárjárás emlékünnepét. (A névnapokból t. i. már kifogytunk.) Vagy: — Kedves gyermekek! Szerdán mindenki hozzon egy hatost. Szép emlékünnepet fogunk tartani. Ekkor lesz huszonötéves évfordulója annak, hogy Deák Ferencz szülőháza Söjtörön beszakadt. Ez ünnepségeken mindig az igazgató szónokolt, aki rendesen „Mélyen tisztelt szülők, kedves gyerme- kek“-kel kezdte mondókéit. Közben azonban jó másfél óráig egyébről is beszólt, de arra legfeljebb a mélyen tisztelt szülők figyelhettek, mi nem, ahelyett hajszálakkal piszkálgattuk egymás fülét, vagy aludtunk. Egyszer a Feriáncz is betudott jutni egy ilyen ünnepségre valami rossz ólom hatos révén, de a Hymnusz után úgy aludt, mint a tej. Ez nem lett volna baj, de valaki hátulról egy tollal megszurta éppen akkor, mikor az igazgató ur az „Áldja meg a magyarok istené“-t harsogta. Feriáncz, aki nyilván gyilkosokról álmodhatott, egy borzasztó ordítással azonnal talpon termett, sőt felugrott a pad tetejére is. Stupitzky tanító ur fü- lönfogva vezette ki s bár néhány pillanat múlva a mélyen tisztelt közönséggel együtt vagy ötszázan dalolták a „Hazádnak rendületíenül“-t, mégis behallatszott a folyosóról Feriáncz orditozása. Ennek az lett a következése, hogy másnap, mikor az imádkozás után szép sorjában felállottunk az osztályban, Stupitzky bácsi a következő intő szavakkal eresztett útnak bennünket : — Kedves gyermekeim! Tegnap eltörött a nád- pálcza, Holnap hozzatok mindannyian két krajczárt az uj nádpálczára ... képes borral rendelkezik. A millanói borkiállítás magyar osztályának rendezését, felkérés folytán, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete vállalta el. A kiállításra szóló borbejelentő lapokat és ismertető körleveleket már széjjel küldötte a birtokosoknak, de ameny- nyiben bortelmelőink között volnának olyanok, kik a kiállításon részt akarnak venni, ezen igényüket a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgatóságának (Budapest, IX., Üllői-ut 25.) haladéktalanul jelentsék be, hogy az a bejelentő lapot a részvételi feltételeket és magyarázó körlevelet mielőbb megküld- hesse, miután a határidő márczius hó 15-én lejár. Tarka krónika. (Hátra egy hónappal. — Garantirozott hírek. — Liphi levelek. Különös sajátsága a mi megyénknek, hogy egy hónappal mindig hátrább kullog, mint a „ma“ eseményei. És ez nem tréfa. Egy hónappal később kezdtük menteni a hazát, egy hónappal később távozott egykét aljegyző és gyakornokocska gyéren látogatott hivatalából, mint a többi megyékben, s bizonyára egy hónappal később fog megjönni az eszük nálunk az embereknek, mint másutt. Most, mikor az egész vonalon elemi erővel indult meg a kijózanodás, mikor Pesten a Prónay-féle Paprikajancsiknak nyíltan szemébe vagdossák lelketlen politikájuk kritikáját a tisztviselők, mikor minden kultur- megyében csömörlésig vannak már a koalicziós operettel, s mikor a tisztviselők gondolkozó zöme megelégelte már, hogj- saját egzisztencziája árán emelje egy-két nagyhangú ur népszerűségét, — nálunk még mindig tart ez ifjú óriások uralma. Vonaglik már, de még él. Még nálunk azzal foglalkoznak a jámborok, hogy díszpolgári oklevelet czipelnek Pestre, azután megcsapva őket egy kicsit a „ma“ szele — lecsüggedt szárnynyal és hosszú orral bandukolnak hazafele. És ne tessék azt gondolni, hogy az egyszerűbb emberekről írunk. Dehogy! Az intelligenczia ép olyan lőcsei kalendáriumszerüleg van tájékozva az eseményekről, a hangulatról, a „ma“ képéről, mint a többi. Például Nemestóthi Szabó Antal közjegyző ur legközelebbi pesti hazajövetele után borzasztó indignáczióval mesélte barátainak: „Na hanem halljátok, az az indo- lenczia ami fenn van, az valami kétségbeejtő: Hiszen ottan olyan nyugodtak az emberek, mintha semmi sem történnék.“ — Sehogy sem ment fejébe a közjegyző urnák, hogy az Opera portása nem tudakozódott Bérezi fia dics-fényei felől, — s nem tudta megérteni, hogy Pestet nem ejti lázba a Nágykárolyban felállítandó második közjegyzőség. Legalább egy hónappal hátra vagyunk és leszünk mindaddig, mig a közönség bárgyún rohan a mucsai zverglik vásári lármája után. * * * Saját külön Samunkat súlyos pofonok és két pohár sör kilátásba helyezésével útnak indítottuk híreket szerezni. A derék férfiú, ki még tévedésből sem mond igazat, a következő szenzácziós hírekkel rohant be a redakezióba : A betegágyas ügyvéd, vagy a honszerelem következményei. Dr. Kovács Dezső koalicziós furfangász, kezdő hírlapíró és test- egyenészeti tanulmány gyomrát a pesti díszpolgári oklevél felvitele alkalmával tapasztalt kedvezőtlen fogadtatás úgy megfeküdte, hogy napok óta az ágyat őrzi. (Ez igaz! szerk.) A közszeretetben álló áldozatkész hazafi állapotáról madame Rekli óránként kétszer ad ki bulletint. A paedagogia csodája vagy ki a blattal! A „tanügyi ügyvivő“ a tornatermi monumentális emlékoszlop ellensúlyozására, hogy az ifjúságot elrettentse a koaliczió táborából, megfestette N. Szabó Berc?i portraitját. Az élethü arczkép zajos derültséget keltett a rendezetlen felekezeti viszonyok között élő csemeték között. Díszpolgári okle vél átnyujtása. Bivaly- Fehér község hazafias polgársága Nucz Vaszali a lui Pintyili tiszteletbeli alkanász indítványára két súlyos testi sértés és névszerinti szavazással legeslegifjabb Tök Arnold el és kimozdított vármegyei kisegítő napi- dijast díszpolgárrá választotta. Az oklevél megírására Nucz Vaszali tanulmányútra küldetett ki, — az átnyuj- tásra nagy, díszes és szagos küldöttség fog szerveztetni. Erősködik a megye. Vármegyénk főispánja Kende Zsigmond cs. és kir. kamarást közig gyakornokká nevezte ki. i * * * Koalicziós tudósítónk, Liphi kéjgyalogló és szabadlakó következő levelével kellemetlenkedik: Thekintetes Redakther ór! mandak egy ojság, ami igaz thürténet. Rajne Wahrheit zoi zoll Liphi leben. O derék khis albiró ór themethésin ott voltha Vetzák o bankdirekhtor üs. Zeine althe Phasszión! .. . Mikar oda phislantotta a pamphás fojnéberre, el- kezdethe zokhogni. Wahre Lakrisz zin ihm gefliesen. Odanyojthattan néki az enyim Zaktuch, ünd jämmerlich hat er geschlüchtct: Láthad Liphi, te jó jerek aki vadj, neked megmandak, hodj nem a mitgeleid jötörje a szivem. E Thinef — azir khünnyezek, hodj a drága eizene Zarg haben ze ni gekóft fűn mái Khümphenie fűn de első nadjkhároli themetkezés, aber bei de Pha- czer fűn e Makhai. Ugye Liphi barátom te irthed a fájdalom, hat ez gezógt. Zoi e Goldhercz fiin e bank- direktar. Phaijesz zolin ihm waxn ■— an der nősz, ünd séfig zoll er vverdn — aber gleich! — Liphi s.k. diszpholgár von Gáliczkhű. Felelős szerkesztő: STERNBERG OTTÓ. Főmunkatárs: RÓNAY LÁSZLÓ. Laptulajdonos :RÓTH KÁROLY.