Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-23 / 66. szám

S ZATM ARMEGYEI KÖZLÖNY

nak a népnek, amelyiknek sorsa az ilyen virilisták kezében lesz; mert azok földönfutóvá teszik a munkásnépet Magyarországból — s elnéptelenitik újra ezt az országot, mint tették a parvenük nagy Mátyás halála után

Ne higyjünk tehát a német parczellázási elméletnek: mert minden, ami a némettől jött nemzetünkre, — csak vészt hozott fejünkre.

Beksics Gusztáv elmélete egy szobatudósé, aki nem számolt az emberekkel, a viszonyokkal és főleg azzal, hogy Németországban van már fejlett ipar, virágzó városi élet, holott itt még nincs. A parczellázásnak Magyarországon tehát nagy nemzeti feladatokat is meglehetne valósítani, virágzó városokat, fejlett ipart és igy olyan magyar nemzeti szocziális politikát teremtene a nagy Mátyás, Széchenyi István és Károlyi Sándor elvei alapján: hogy elsöpörné még a gyökerét is a német szoczializ- musnak, a mely nemzetközinek mondja magát, azért, mert a német pöfTeszkedést az egész világon gyűlölik — kivéve Magyarországot, ahol még mindig hisznek csalhatatlanságában.

Hogy miként lehetne a magyar rendszer mellett megvalósítani a parczellázást ? azt az alábbiakban fogjuk elmondani.

* *

*

Az Országos Magyar Gazda-Szövetség kiadta a jelszót, hogy minden jó magyar hazafi lépjen akczióba a nemzetközi szoczializmus tévtanai ellen.

Kik ellen ? Azok ellen a honfitársaink ellen, akik tévutakon járnak a német szoczializmus útvesztőjében és a magyar munkásnépet is ezeken az utakon akarják vezetni. Nem rósz akaratból teszik, csak tudatlanságból.

Mi figyelemmel kisérjük ezeket a mozgalmakat ; tisztán látjuk azt a tényt, hogy akik vezetni akarják a népet, nem járnak helyes utón szocziális téren. De nem vádoljuk őket, mert sem erőszakkal, sem a kérdés elfojtásával nem lehet ezen a dolgon segíteni, hanem csak azzal a módszerrel, ha a magyar értelmiség is foglalkozni fog a szocziális kérdésekkel és azokat a magyar népiélek sajátságai és nemzetünk történelmi hagyományai alapján fogják megoldani.

Igenis a magyar nemzet történelmi hagyományai alapján, — mert hiszen a szoczi- alis eszmék gyökere nemzetünk történelmi hagyományaiban bent foglaltatnak és valósággal bűn volt eddig is, — hogy ezeket figyel- menkivül hagyták tudósaink.

Az eredmény aztán mi lett? Az, hogy a szocziális, szövetkezeti eszméket, társadalom reformját czélzó eszméket a kellő készültség

követett el akkor is, hogy nem találta elmésnek azt az albumot, melyet ön ruháinak mintáiból alkotott. Milyen édes visszaemlékezésekre ad az alkalmat, ha az ember benne lapozva, rá akad egy darabka atlaszra, s hozzá gondolja, ebből volt a ruhája, amikor a színházban megláttam, — vagy tovább egy szépen felragasztott bársony mintához érve eszébe jut: e bársonyruhaban volt, mikor a sétatéren kisértem, — és igy végig. Ilyen elragadó eszmék csak oly fenkölt lelkületű finom hölgy agyában születhetnek, mint ön; az én nőm az ilyet felfogni nem képes, ilyesmihez az ő lelkülete nagyon jelentéktelen, nagyon közönséges.

— Oh, Róbert! Miért kénytelen két ilyen gyöngéd lélek oly közönséges emberekhez kötötten oly méltatlan viszonyok között élni?

— Ne mondja azt, bájos Amelim, hogy kénytelen, meglátja, hogy nem, már holnap meg fog győződni

__

E jóslatterhes szavakkal bucszuzott el egymástól a nemes pár.

A jéghideg hajnali szél rohanva üvölt végig az üres utczákon, és az ablakon, ködös reggel szürkéit. A léghuzam a betett ajtón azon szobácskába is behatol,melyben a kerületi orvos ártatlan gyermekei egyedül, elhagyatva alusznak ; elhagyatva, mert gyön- gédlelkületü mamájuk elhagyta őket.

Hát senkijök sincs, ki velük játszik, gyöngéden beszéljen ; beteg apuskájukat sem fogja senki vigasztalni, nem fogja senki levesét főzni, párnáit megigazítani ?

De mégis van valaki, ki láthatatlan jó tündérként a hiányos háztartartást rendbe hozva, az elhagyott betegeket ápolja s a gyermekekről gondoskodik. Ez a jó tündér nappal tisztogat, takarít, főz, mindenkit szelíden szólít, mindenkire barátságosan mosolyog, este pedig ruhát és fehérneműt javít, a betegnek fölolvas s a gyermekeket énekelve, csókjaival álomba ringatja.

Mari szegény, de becsületes földmivesnek árvája, az ő szorgalmának és kötelességérzetének sikerült a szegényes, elhagyott kis háztartásból kényelmes otthont varázsolni s intelligencziával párosult szivjóságá- nak köszönheti e mélyen sújtott családapa gyógyulását.

hiányával szűkölködő szegény sorsú iparossegédek, mint vezetők onnét vették át, ahol legközelebb kapták. Németországból, amelynek szoczialistái theoriákat csináltak a legképtelenebb abszurdumokból.

Ilyen abszurdum pl. a tulajdon-jognak, a szabadság lelkének megsemmisítése: amely ellenkezik a jogegyenlőséggel, s egyenlő jogtalanságra, elképzelhetlen rabságra vezet.

A föld parczellázás nem vezet ez él r a, — mert megsemmisitné — Magyar- ország történelmi családait, a magyar nemzet díszét, legértékesebb alkotó részét.

Anglia lordjai, főnemesei nem igy cselekedtek, mikor a puritánok megunva az örökös harezot létükért, a kivándorlásban kerestek menekvést. Az angol főurak örök-bérletek utján vissza adták az angol földnek az angol munkást, iparost, kisgazdát és a farm rendszerrel alapját vetették meg világra szóló gyáriparuknak, belterjes agrikulturájuknak.

Megmaradt tehát tovább is az angol föld, az angolok kezében, az angol aristokráczia birtokában, — de megoldták a hazafias feladatokat, a gyáripar megteremtését az angol munkásokkal, kisgazdákkal, kisiparosokkal az örökbérlet elve alapján.

Ne parczellázzák fel a főurak ősi birtokait az idegen tőke pusztulásának, az uj földes urak kapzsiságának még nagyobb tért engedve, henem segitsék a munkásnépet otthonhoz jutni, ipart teremteni, ebben a gyáripar nélkül szűkölködő országban.

A magyar szocziális politika, amint Széchényi és Károlyi Sándor grófok sürgették a magyar földbirtok belterjes művelését, szövetkezeti, szocziális alapon fényesen megvalósítható a következő módon:

Ha a nagy uradalmak bérleteit nem egyes nagybérlőknek adják, hanem a községeknek, hosz- szabb lejáratú időre, ahol pedig nagyobb birtoktestet lehet bérletbe adni, ott szövetkezet alapon, egyetemleges kötelezettséggel egy uj községet létesíthetnek, amelyen virágzó gyáripar fog fejlődhetni kellő beosztás, szervezés mellett.

A nemes gróf például a gyulamezői 9 ezer hold területen egy mintaszerű községet, kis várost alapíthatna, ha csak 2 ezer holdat adna el örökáron belsőségeknek, háztelkeknek (aminek értéke sokkal nagyobb lenne), 7000 holdat pedig bérbe adna az uj község egyetemének, oly feltétellel 50 évre, hogy azt a bérletet albérletként fel par ez éli ázhat ja a község is, holdankint

3—4 forinttal magasabb árban a lakosok szövetkezete közt, 1—3 holdas parczellákban. Ezenfelül a bérlők szövetkezete 4—5 gyárat lenne köteles létesíteni, hogy csak búza termelés helyett,

Három hónap merült azóta az örökkévalóság tengerébe. Karácsony estélye van. A már gyógyulóban levő orvos agyában egymást űzik a kínos gondolatok. Mit csinálnak ott a mellékszobában az ő elhagyott árvái a mai szent estén? Nagy faradsággal felemelkedik helyéből és az ajtó felé tart. Mily varázsképet nyújt azonban szemeinek a fényesen kivilágított szobácska! Az asztalon fénylő kis karácsonyfa áll, mellette, ölében az orvos legkisebb gyermekét tartva ül Mari, a ház jóságos tündére, körülötte pedig ujjongva ugrál a kis Károly. A jó leány örömtől égő orczájáról a megindulás könnyét törli s egy sóhajjal imára kulcsolja kezeitt

Hogy karácsony-estére a gyermekeknek öröme szerezhessen, édes anyja egyetlen emlékét, a mellén viselt kis arany keresztet adta zálogba. Szerető szívvel gondolt most édes anyjára s valószínűleg a szomszéd szobában vélt férfiúra is. Ez azonban az ajtóban állott s szeretettől ragyogó szemekkel szemlélte a bájos csoportot. Az örömtől megifjodva, ruganyos léptekkel közelitett a piruló Marihoz, s gyöngéden megfogta kezét, ki ezt csak ellenkezve engedte.

— Kedves Mari, drága jó leány. Képtelen vagyok mindezt meghálálni, mit már eddig is érettünk tettél, tetőzted be müvedet s légy mindene annak, kit megmegmentettél, légy nőm ! ..

— Oh, doktor ur

.......

— Ne ..... szólíts Vilmosnak.

— Oh, Vilmos ur! Én csak egy szegény, csúnya leány vagyok.

—- Nem te szép vagy és gazdag, mert a nőnek legszebb és legnagyobb kincse a jó szív, hadd legyek védőd és oltalmazod.

A leány örömmel ragadta meg a felé nyújtott jobbot.

A karácsony est, mely minden jóembernek örömet hoz, a szegény árvának otthont, az elhagyott gyermekeknek anyát s a csalódott férfinek uj boldogságot adott.

Másnap a lapokban azt olvasták, hogy a sikkasztó Chalon Róbertét végre Gráczban elfogtak, hol nagy lábon élve az elkezelt pénzt elköltötte egy elegáns hölgy társaságáaan, ki kényeskedő afektáczióval fitoktatta toalettjét és még a végtárgyaláson is feltűnően gyengéd és fehér kezeivel kaczérkodott.

gyáripari növényeket is termeljenek és legyen bő kereset forrásuk.

Már maga az a szocziális eszme, nagy tény, hogy az albérlet jövedelme 7000 holdnál a község egyetemét gazdagítsa, s ne egy nagybérlőt tegyen dúsgazdaggá, évente 28 ezer forinttal biztosítsa az uj város gyors felvirágzását ahol ismeretlen lenne a községi pótadó, a szervezet szövetkezet beosztása folytán. Azonkívül a gr. Károlyi Sándor által sürgetett termelő szövetkezetek, gyáripari szövetkezetek fokoznák az egyes családok jólétét, vagyonosodását. Mert a szövetkezeti eszme a legpraktikusabb szocziális térre vinné a népet, holott mostan, (sajátságos dolog!) hogy a nemzetköziek eddig egyetlen egy termelő, vagy értékesítő szövetkezetei sem bírtak, vagy nem is akarnak létesíteni, hanem agitálnak ellene. Hiszen sokkal könnyebb dolog nekik csak szidni a tőkét, izgatni, kritizálni és Ígéretekkel maszlagolni a könnyen hivő népet; mint dolgozni és alkotni.

Amint azonban fogja látni a nép, hogy teljesíthetetlen ígéretek helyett a magyar értelmiség, a főurak kezdeményezésére, egy praktikus és nekik felette üdvös magyar szocziális politikával tud fellépni, kámforrá válik a nemzetközi szocziálizmus a józan gondolkodású magyarnép előtt.

Gróf Károlyi István ur ő méltóságát úgy ismerjük, mint fentkölt gondolkodású férfiút, aki hazájának sorsát szivén viseli.

Az ő dicső példáját számosán követnék és eisern lehet képzelni, hogy minő szép eredménye lenne az ő nagyszabású kezdeményezésének, dicső példájának!

így tettek Anglia .főurai is s az őstermeléssel foglalkozó régi hitbizományi uradalmak területén igy keletkeztek koldus falvak helyett virágzó gyárvárosok egymás után, pedig ott nem kínálta az állam bőkezű szubvenczióját a gyárak alapítására, mint nálunk, ahol ezeket a szubvencziókat majd az idegenek fogják zsebre vágni.

De mi bízunk a magyar főnemesség és a magyarnép bazafiságában, hogy megértik az újkor sürgető szavát és feltalálják egymásban a testvért.

Ha Magyarországon is egymásután keletkeznének az őstermeléssel foglalkozó, roszul adminisztrált, s közterhek alatt roskadozó nagy községek mellett, virágzó gyáripart, bel teljes gazdaságot folytató gazdag kis városok, amelyekben jómódú, művelt, testvérként összeforrott magyar társadalom él boldogan: akkor ezek láttára elsompolyognak a németektől beimportált nemzetközi elvek agitátorai és még az emlékök is kivész Magyarországon.

HÍREK.

— Személyi hír. Dobos Gyula m. kir. csendőrőrnagy múlt héten két napig városunkban időzött a csendőr szárnyparancsnokság megszemlélésére. A szemléről megelégedéssel emlékezett meg.

— Előléptetés. A m. kir. igazságügyminiszter Csipkés Jenő nagykárolyi kir. járásbirósági irodavezetőt f. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg a Xl-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette elő.

— Vármegyei közgyűlés. Folyó hó 28-án délelőtt fél 11 órakor varmegyénk székháza nagytermében díszközgyűlés lesz, mely alkalommal Batthyányi Lajos gróf, hazánk első miniszterelnöke arczképét fogják leleplezni ; az ünnepi beszédet Luby Qéza országgyűlési képviselő fogja tartani. F'él tizenkettőkor kezdődik a közgyűlés, melynek tárgysorozatába 144 tárgy van felvéve. Ezek közül a legfontosabbak: Vármegyei alispán előterjesztése a Szatmár—mátészalkai és a Nagykároly—margittaih.é. vasutak segélyezésére megszavazott összegek, valamint a székházépitési költségeinek fedezésére 700,OOO kor. kölcsön felvétele tárgyában és ezekre 1% vármegyei pótadó megszavazása. Szuhányi Ödön közig, bizottsági tag lemondása folytán az 1907. évre egy közigazgatási bizottsági tag. választása. A vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1907. évi névjegyzékének megállapítása. Az üresedésben levő választott bizottsági tagsági helyeknek betöltése iránti intézkedés. Szeged szab. kir. város átirata a sajtószabadság megvédése tárgyában. Alispán előterjesztése a magasabb fizetési fokozatokba lépő vármegyei tisztviselők, altisztek és szolgák fizetésének megállapítása tárgyában. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye atirata a Duna-tiszai hajózható csatorna szolnoki torkolata ügyében. Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos nyugdíjaztatás iránt beadott kérvénye. Városunk képviselőtestületének szinkörépitési ügyében hozott határozata. A csanálosi biróválasztás ügyében beadott felebbezés, stb.

— Eljegyzés. Steiner Miklós budapesti kereskedő e hó 16-án tartotta eljegyzését Lobi Jakab helybeli városi állatorvos leányával Elvirával.