Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 63. szám
SZATM ARMEGYEI KÖZLÖNY gédkező papság, hogy a püspököt a templomba kisérje. Az „Ecce sacerdos“ hangjai mellett a díszesen felékesitett főoltár elé vonult, hol egy kis időt térdre borulva imában töltött, majd öltözködni kezdett. Mikor magára vette főpapi díszeit, kezdetét vette a szent mise, a melyen a püspök kíséretében jötteken kívül segédkeztek Schwegler Ferencz és a piarista társházunknak majdnem minden tagja. Evangelium után Dr. Titz Antal tartotta meg az ünnepi beszédet. Beszéde, a legméltóságosabb Oltáriszentségről szólott. Szépen kidolgozott, gyönyörű eszméktől díszes beszéde egy kiváló szónokot árult el. A szent mise után abban a sorban a mint a templomba kisérték, a templomon át a kegyesrendiek társházába kisérte a segédkező papság a püspököt. Reggeli után legelőször a vendégül látó piaristák üdvözlését fogadta s azután a zárdába hajtatott, hogy az Oltáregyesület kiállítását megnyissa. Az egész intézet remekül fel volt díszítve, mindenütt fenyőfa, mindenütt virág. A lépcső két oldalán fehérruhás leányok álltak sorfalat egészen az intézet díszterméig, kezükben végigfutó őszi rózsából s fenyőgalyakból készült girlandott tartva. Igazán szemkápráztató látvány. Egy kis leány fogadta az egyházmegye főpásztorát itt egy remek csokorral s ékes s bátran elmondott szóval. A kiálitás helyiségében elfoglalta a mennyezet alatt elkészített helyet s végig hallgatta az elemi leányiskola növendékeinek remekül előadott énekét. Ezután pár szóval Varjas Endre, az Oltáregyesület igazgatója üdvözölte s kérte, áldja meg a kiállított tárgyakat. Mielőtt ezt megtette volna, egy végtelen kedves beszédet mondott. Keresztény szívre mutat — mondotta — segíteni a szegényeket, szerető lélekre — segíteni a legszegényebbet. S ki volna vájjon az a szegény, a legszegényebb ? Az oltáron jelenlevő Ur Jézus. Télen elviseli a tél hidegét, nyáron a nyár melegét —- szótlanul, panasz nélkül. A Szent Írásba maga mondja, hogy nincs, hová fejét lehajtsa, Vájjon most nem állanak-e reá e szavak, mikor ez oltáron van jelen? S azután méltatta ékes szóval az Oltáregylet hivatását köszönetét mondott a híveknek buzgóságukért. Majd megáldotta a tárgyakat s beszélt az Oltáregyesület tagjaival. A kiállítás megnyitása után megnézte a zárdát s a Mellinda-árvaházat, hol a Nőegyesület tisztelgő küldöttsége fogadta. Innen a grófi kastélyba hajtatott, ott leadta névjegyét s aztán a főispán és alispán látogatására ment. Egy óra jóval elmúlt, mikor a tisztelgések fogadására került a sor melynek sorrendje a következő volt: 1. A helybeli piarista tanári kar Dr. Tietz Antal házfőnök vezetése alatt. 2. A helybeli gör. hath, egyház tanácsa és iskolaszéke Ardelán Aoriolán vezetése alatt. 3. A honvéd tisztikar Tanárky Béla vezetése alatt. 4. A pénzügyigazgatóság képviseletében Plachy Gyula. 5. A helybeli róm. kath. egyház tanácsa és iskolaszéke Balogh Kálmán ügyvéd vezetése alatt. 6. A helybeli róm. kath. tantestület Kruppa Mihály vezetése alatt. 7. A helybeli vasúti tisztikar Aczél Ferencz állomásfőnök vezetése alatt. Délben a piaristák asztala látta vendégéül a papságot s a helybeli hivatalok főnökeit. Az első felköszöntött Dr. Tietz Antal házfőnök mondotta, éltetve a püspököt s háláját fejezve ki azoknak, kik itt megjelenésükkel az ünnep fényét emelték. Lelkes s, eszmékben gazdag beszédeit mondott Falussy Árpád dr. főispán. Ezután a püspök emelkedett szólásra. Nem akart beszélni, de a kötelesség, a mely a két beszéd után reá nehezedik, kényszeríti reá, hogy szóljon. Egész működésben a kötelesség szavát fogja követni, a mit az isteni Gondviselés keze reá bízott, annak lelkiismerete szerint akar eleget tenni. De mivel az ő működése mások segítése, közmunkálása nélkül eredménytelen, azért mindenkit arra kér, hogy kötelességét hűen tejesitse.-—Palczer Ernő egy keresetlen, s kedves őszinteséggel elmon- dottt beszédben szükebb hazájának, Kolozsvárnak plébánosát, Dr. Hirchler Józsefet köszöntötte fel. Ebéd után több látogatást tett a püspök. Volt a polgármesternél, Balogh Kálmánnál, Péchy Lászlónál, Tanárky őrnagynál, Báthory Istvánnénál, dr. Serly Gusztávnénál s a kath. legényegyletben. Hat órakor megjelent az Oltáregyesület felolvasóestélyén és onnan az állomásra hajtatott, nyolcz órakor visszautazott Szatmárra. Tiborszállás állomásnál várótermet kérünk! Felhívjuk a csapi vasút osztály-mérnökségének figyelmét azon tarthatatlan állapotra, a mely a vonal- szakasz Tiborszállás állomásán uralkodik. Ugyanis ezen állomás van hivatva — Tiborszállás puszta, valamint szomszédos tanyái — Mérk—Halmos—Vállaj egy része, az Urai gazdaság továbbá a jobb közlekedési ut miatt Pusztaterem és Pórháza személy és áruforgalmának lebonyolítására, s daczára annak, hogy személy és áru feladási pénztárral bir s tekintélyes személy forgalmat bonyolít le s a menetrendben mint „megállóhely van kitüntetve, nincs az állomáson váróterem, hol a vonatra várakozó utas sokszor családjával, apró gyermekekkel, nyáron eső tél idején hófúvás és fagy ellen menedéket lelhetne. Pedig igen gyakran előfordul az, hogy a vonat tolatás, vagy egyéb okok miatt 20—40 perczet késik s igy ezen 40 perczet az utasnak a nyílt sin mellett, a szabadban kellene eltöltenie. Van ugyan az állomáson pályaőri magán lakás, de az őr nem volna köteles abba senkit sem bebocsá- tani, de nem is tanácsos neki ezt tenni, mert a vonat indulás előtt be kell járnia a reá bízott vonalszakaszt; az utast egyedül kell hagynia s előfordulhat az az eset, hogy mig a kötelességét teljesiti, addig megfosz- szák 23 évi szolgálatának keserves gyümölcsétől. A jelenben alkalmazásban levő őr igazán dicséretre méltó szívességgel engedi ugyan be kisked lakásába, az utast s alig pár négyszögméteres konyhája s magánlakása nyújt védelmet a vonatindulás előtt érkező utasnak a hideg őszi szél ellen, jóllehet sáros időben dolgot ad neki az utasok után való tisztogatás, Azonban ez csak szívesség részéről, melyet tenni nem köteles s jelenlegi körülményei között áldozat részéről mert senkije nem lévén, folyton rettegnie kell attól, hogy szívességét rut hálátlansággal fizetik meg. De előfordulhat az az eset is, hogy a jelenlegi pályaőr áthelyezésével egy nagy családdal megáldott egyén kerül az állomásra, mi lesz akkor a szegény utassal télviz idején és hófúvások között ? Erre a kérdésre adandó feleletre igazán kiváncsiak vagyunk. ! Igen sok körülményt tudnánk még felhozni a váróterem kiépítésének szükséges volta mellett, de azt hisszük a csapi vasút osztály-mérnöksége maga is belátja azt, hogy ezen a tarthatatlan állapoton segítenie kell s a váróteremnek még a folyo ev fols amán leendő kiépítése iránt a szükséges intézkedéseket megteszi. Értesülésünk szerint e részben a környék intelli- gentiaja válvetve az érdekelt községek elöljáróságával, arra való tekintettel is, hogy a vasút letesiteséhez nagymérvű anyagi áldozatokkal járult, küldöttséget s ándékozik meneszteni vármegyénk főispánjához s felkérni őt, hogy a kereskedelmi minisztériumban — Tiborszállás állomásnak egy váróteremmel való kiegészítését eszközölje ki. A kerületi betegsegélyző pénztárak ésamun- kásbiztositási törvényjavaslat, A kerületi betegsegélyző pénztárak vezetői megállapították, hogy azon módosítások, melyeket a képviselőház munkásügyi-bizottságában végeztek a munkás-biztositási törvényjavaslaton, egyenesen abszurditások és olyanok, melyek a müveit világ legjobb konczeptióju törvényjavaslatát egészen kiforgatják eredeti jóságából úgy, hogy ily alakban való törvényerőre emelkedése esetén sokkal kedvezőtlenebb helyzetet teremtene, mint a milyen eddig volt, eleve elvágja annak a lehetőségnek az útját, hogy az igy megváltozott törvény szerint felépülő pénztárak feladataikat még csak az eddig tapasztalható mérvben is teljesíteni tudják. A közérdek ilyetén való megtámadását nem nézhettik tétlenül a kerületi pénztárak s ezért múlt hó 27-én értekezletet hívtak egybe a fővárosba, a mely értekezlet a következő az ügyre vonatkozó nagyszabású határozatot hozta: A hazai kerületi betegsegélyző pénztárak országos nagygyűlése kimondja, hogy a parlament elé terjesztet betegsegélyző és balesetbiztosítási törvényjavaslat rendeltetései az intézmény fentartására, szabad és biztos fejlődhetésére ki nem elégitők, különösen a képviselőház munkásügyi-bizottsága által eszközölt módositások az intézmény biztos bukását fogják előidézni. Nevezetesen : 1. Súlyos sérelemnek tartja a törvényjavaslaton a munkásügvi-bizottság által eszközölt azon módosítást mely szerint a kisipari és kereskedelmi alkalmazottak a balesetbiztosítás kötelezettsége alól kivonattak. Követeli tehát, hogy balesetbiztosítás mindazokra kiterjesztessék, akik betegség esetére biztosíttatnak. 2. Sérelmes a törvényjavaslat azon rendelkezése, mely szerint a balesetek költsége az első tiz héten a betegsegélyző-pénztárra háriítatik. E kötelezettség az első naptól kezdve a balesetbiztosítás számláját terhelje. 3. Sérelmes, hogy a törvényjavaslat a segélyezéseket kisebb mértékben állapította meg, mint ahogy jelenleg már több pénztár nyújtja. Az a kiterjesztés, melyet a törvényjavaslat kontempál, az államkincstár, illetve az országos betegápolási alap terheinek csökkenését czélozza. Ezek szerint: a) a segélyezési szolgálmányok legalább is oly mérvben állapitandók meg, mint ahogy a gyakorlatban már több pénztárnál megvan. csóbb árak mellett, a költségvetés díjtalan elkészítése mellett rendezi be villanyvilágításra és szereli fel csillárokkal. Meg kellett ígérnem, hogy tavaszszal lakásunkat villanyvilágitással látjuk el. Sikerült tovább jutnunk. — Újabb csípést éreztem, minden hang nélkül megállotttam. Ki lehet az én újabb ellenségem? Rózner Dezső. No megálj Dezső!. Hát azért árulod te a legfinomabb angol sep- hirt 19 kr., a franczia delaint 48 kr., a bármely sötét szinü tennis flanelt 19-től 20 kr.-ért ínéterjét, hogy nekem feleségemnek újból meg kell Ígérnem, hogy veszek belőle! Csak kerülj a kezem közé, 20 forral reád verek 3 parti carambolt. Még azon gondolkoztam, hogy miként fogom én a játszmát egy triplabuzeróval végezni, az elmaradhatatlan csípést újból éreztem karomon. Ismét egy Rosner tábla ketten vannak testvérek egy öreg és egy fiatal. Gyönyörűen berendezett raktárunk van gyermek-játékszer férfi- és női divat czikkekben, remek ingek vannak a kirakatban. Feleségemnek nagyon megtetszett a kirakatban lógó, szőke fürtü, franczia baba, meg kellett Ígérnem, hogy megveszem születendő gyermekünk részére!.. Pártolni is kell szegény fiukat, mert az egyiket bevették katonának s szüksége van egy kis pótlékra a komisz koszthoz. Tovább egy házzal, karom is egy csípéssel gazdagabb. Ki az a ki szemkápráztató látványt nyújt a sétáló közönségnek? A ki csillogó, remek kivitelű bámulatos olcsó órák, lánczok, karkötők, gyűrűk, függők és hajékeket ajánl megvételre ? • A ki chinai ezüst tárgyak, remek kiállítású tajték és borostyán áruk, látszerészeti czikkekben oly gazdag raktárral rendelkezik. — Legújabban rámába vésett ezüst házi és vadállatokat mutat a vevő közönségnek. Kepecs Hermann az, kinek kirakata elől egy pár fülbevaló vételének Ígérete alatt szabadultam. Tovább. Istenem meddig tart ez igy! ? Egy igazán ritka szolgálatkész s általános jó hírnévnek örvendő férfi alakja tűnt szemünkbe, a ki nem győzte az arany czizma czég alatt fenálló remek kivitelű női és férfi ezipő-raktárába betóduló vevőket kiszolgálni. Rósenbvrg Sámuel polgártársunk a czég tulajdonosa, innen is sikerült a születendő baba részére czipő vásárlási Ígéret mellett szabadulni. Már hajlandó lettem volna feleségemnek tett Ígéreteim' felének beváltására, csak kis szobánkban a kemencze melegét élvezhettem volna, de ujabbi skorpió csípés s újabb kirakat. A Jacobovits József czég kirakata előtt állottunk meg. Önkéntelen eszembe jutott azon kérdés, miért is nem vagyok én gazdag ember? Mennyi remek játékszert, férfi divattárgyat, elegáns nyakkendőket, finom kalapot tudnék én most bevásárolni, juttatnék belőle Lipi barátunknak is, s megvehetném a feleségem által czélzatosan emlegetett finom esernyőt is, hisz oly bámulatos árakat, a melyek a kirakati tárgyakon fel vannak jegyezve, nem találni még a fővárosban sem. Születendő gyermekem részére megígértem édesemnek, hogy a baba kocsit itt fogom bevásárolni. Talán vége lesz már sétámnak gondolám s mosoly kezdett derengeni orczáimon, a midőn egy újabb csípés és feleségem ah! kiáltása álmodozásomból a sivár valóra ébresztett. így szólott hozzám édesem: — Ez a Heekmann József mégis csak nagy mester. — Nézd azokat a remek órákat és ékszereket, azokat a művészi kivitelű brilliáns, gyémánt gyűrűket, s mily bámulatos olcsó árak mellett áradja, meglátod lefőzi vele a debreczeni Löfkovitsot is. Ugy-e édesem megveszed azt a két szép brilliáns fülbevalót, mely a kirakat éke ?! Szívesen megígértem, csak haladjunk tovább. Végre valahára megkönnyebbülten sóhaj ték fel! vége az üzleteknek s azok kirakatának, hiszen erre a templomfelé már nincs bámulni való kirakat. Mi ez? felsziszenék fájdalmamban, ismét va- lanfi bámulni való ? Hisz ez már több a soknál! Képzeljék el kérem, feleségem akarva vagy akaratlan, (inkább az előbbi) a tyúkszememre lépett. Meg kellett állanom. A megállás végzetes lett reám nézve. ígéreteim egygyel megszaporodtak. Szegény előlegekkel túl terhelt fizetésem mi lenne belőled, ha azokat be kellene váltanom? Szabó Kálmán férfi- és női felöltő raktára előtt történt a családi szeretkezés e fájdalmas tanu- jele. Sajgó tyúkszemem daczára, tátott szájjal bámultam azokat a felséges szabású férfi- és női felöltőket, melyek az üzletben a kiszolgáló asztalon halom számra hevertek, a melyet a vidéki és városi vevők tömege nézegetett. Két nő vevő jött ki a boltból. — Az egyik ezen szavakat intézte társához: „Már édes komámasszony nincs több ilyen üzlet a világon, sem kerek Magyarországon, a hol ily finom árut, ily jutányos árak mellett lehetne beszerezni.“ Persze a példa ragadós, tapasztaltam magamon, meg kellett Ígérnem a kirakatba levő boa megvásárlását. El voltam szörnyen keseredve, az ácsorgástól ki is voltam merülve, csak az vigasztalt, hogy a városházig már nincs több kirakat s akkor átcsalom kis feleségemet a túlsó oldalra s minthogy ezen az oldalon nincsennek üzletek, nem kell megállanunk s nem kell Ígéreteket tennem a kirakatok előtt. Az elhatározást sikerült a tettnek követnie s mi a városház előtti járdán átmentünk a túlsó oldalra. Ha látta volna anyósom az örömöt, a melyet éreztem szabadulásom fellett, bizonyára nem irigyelte volna. De az eddigieket mindenben túlhaladó csípés, a melylyel édesem Némethi/ Sándor czukrászdája előtt megajándékozott, mégis kihozott béketürésemből. Roppant türelmes ember vagyok, de megátkoztam azt az órát, a ki kitalálta szükségét annak,
