Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-14 / 56. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság szeptember hó 12-én tartotta meg havi ülését dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Ilosvay Aladar alispán, Nagy Béla, Kende Zsigmond, Luby Géza, Jékey Zsigmond, Domahidy Sándor, Kacsó Károly, Ilosvay Ferencz, Barthos Zsigmond, dr. Schönpflug Richárd, dr. Serly Gusztáv és Bodnar Károly. Elnöklő főispán az ülést megnyitja, olvastatik : Alispáoi jelentés. A közbiztonság a vármegye területén a múlt hó folyamán kedvezőnek volt mondható és semmi olyan körülmény', mely különösebb intézkedések megtételét tette volna szükségessé, nem adta elő magát. Az ügyforgalom szept. hóban a következő volt: Augusztus hóról elintézetlenül átjött 496 drb, szeptember hóban beérkezett 2406 drb, összesen : 2902 ügydarab. Elintéztetett 2395 drb, hátralék maradt: 507 ügydarab. Az állategészségügy szeptember havában kedvezőre fordult, a mennyiben ragadós betegség újabban csak kevés községben lépett fel. Ragadós betegség fel lépett: lépfene 7, veszettség 1, takonykor 2, ló rühkó 5, sertés-orbáncz 1 és sertésvész 8 községben. A fegyelmi ügyekre vonatkozólag bejelenti az alispán, hogy Nagy Sándor nyugalmazott I. aljegyző ellen a hátralékos ügydarabjai között talált elévült ki- hágási ügyek miatt vagyoni kérdések megállapítása forogván fenn, a fegyelmi vizsgálatot megelőző eljárást elrendelte. Személyi ügyekre vonatkozólag előadja az alispán, hogy a főispán múlt havi intézkedésével Szuhányi László a vármegye árvaszékhez beosztott közigazgatási gyakornokot a nagysomkuti szolgabirói hivatalhoz, Dr. Németh Béla a mátészalkai szolgabiró hivatalhoz beosztva volt közigazgatási gyakornokot pedig a központba áthelyezte. Tanfelügyelői jelentés. A tanév első hónapjai iskola látogatások czéljaira nem lévén alkalmasak, iskolalátogatásokról beszámolás nem történhetik meg. Az állami iskolák szervezése érdekében felterjesztés tétetett a minisztériumhoz és a közigazgatási bizottság által megállapított tervezet szerint 20 községben kéretett állami iskola felépítése. Állandó ovodai intézmény létesítése 32 községben hozatott javaslatba. A nyári gyermekmenhelyek segélyezésére eddig adott évi 1000 korona államsegélynek 1Ö000 koronára való felemelése kéretik. Főorrosi jelentés. Gyógykezelt beteg elhalt 227, nem gyógykezelt 203. Kórházba küldetett 142. Elmebeteg előfordult 3. Az országos tébolydába adatott be 1. El lett kobozva Nagykárolyban, Csengerben, Szi- nérváralján romlott szalonna, dinnye és gyümölcs. A hevenyfertóző kórok közül leggyakrabban észlelteitek : kanyaró és hagymáz. A lefolyt hóban a legrosszabb közegészségügyi viszonyok Felsőbányán voltak. A többi járásokban a közegészségügyi viszonyok eléggé jók voltak. Árvaszéki jelentés. Az árvaszéki elnök jelentése szerint az árvaszék ügyforgalma következő volt: Augusztus hóról elintézetlen hátralék volt 1246, szeptember hóban beérkezett 3200, összesen 4446 ügydarab. Ebből elintéztetett 3416, szeptember hó végével hátralék maradt 1030 ügy darab. A vármegyei árvaszéki kiadóba érkezett szeptember hóban 3416; ebből leíratott esetleg irattárba tétetett 3087, leiratlan maradt 329 ügydarab. A vármegyei árvaszék ügyforgalmában szeptember hóban fennakadás — avagy illetékességi összeütközés nem fordult elő. Államépitészeti hivatal jelentése. A törvényhatósági közutak a lefolyt hóban jókarban voltak. Útadóban befolyt szeptember hóban 33290 kor. 50 fillér. Útadó hátralék szeptember hó végével 279040 kor. 57 fillér; régi közmunka váltság 625 kor. 40 fillér. Az államépitészeti hivatalba beérkezett 3370 drb ügyirat, elintézést nyert 3302, október hóra átjött 68 ügy darab. Pénzügyigazgatói jelentés. Barthos Zsigmond h. pénzügy igazgató jelentése szerint: egyenesadóban szeptember hó végével marad hátralék 2.352,066 kor. 70 fillér, hadmentességi díjban szeptember hó végével maradt hátralék 222,339 kor. 10 fillér. Bélyeg és illeték fejében szeptember hóban befolyt 109,544 kor. 89 fillér. Fogyasztási és italadóban folyó év szeptember hóban befolyt 12916 kor. 11 fillér; összehasonlítva a múlt évi szeptember havi befizetésekkel a lefolyt hóban történt befizetéseket, az eredmény kedvezőbb Ezzel a gyűlés véget érvén, az elnöklő főispán azt 2 órakor berekesztette. Képviselőtestületi közgyűlés. Nagykároly város képviselő-testülete folyó hó 7-én rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt, ki a közgyűlést megnyitván bejelentette Torner Béla képviselőtestületi tag eihuny- tát és az elhunyt helyére Wächter Károly póttagot behívni határozta. A napirend során bemutattatott a belügyminiszternek 84,633—1606. I. a. számú leirata, melynek értelmében 3000 koronás évi részletekben kifizetendő 45,000 korona államsegélyt engedélyez a városunk által létesítendő színkör építési költségeinek részbeni fedezésére. Mire meghozatott a következő határozat: A képviselőtestület: 1. Am. kir. belügyminiszter urnák ezen leiratát hálás köszönettel tudomásul veszi és ezt Őnagyméltó- ságával feliratilag közöltetni rendeli; 2. megállapítja, hogy a 156 — 1906. kgy. számú véghatározatának az útirányitási alapok felhasználására vonatkozó 1. pontja a varmegyei törvényhatóság által jóvá nem hagyatván, ezen körülmény a képviselőtestület 2—1906. számú véghatarozatávál tudomásul vétetett; 3. a színkör építés czéljaira adott államsegély összege am. kir. belügyminiszterur újabb intézkedésével felemeltetvén, a 156—1906. kgy. számú véghatározat 2. pontját hatályon kívül helyezi s az 1886. évi XXII. t.-cz. 59. §. 5-ik bekezdése alapjan elrendelt és foganatosított névszerinti szavazás eredménye szerint az összes jelenvolt 35 képviselőtestületi tag egyhangúlag hozott határozatával a képviselőtestület elhatározza, hogy m. kir. belügyminiszter ur 84,633/1906. I. a. számú leiratával a szinkörépités czéljaira megadott, tizenöt éven át, évi háromezer koronás részletekben fizetendő (negyvenötezer korona) államsegély összegnek, a beteti kamatoknak és az állami értékpapírok jövedelmének megfelelő négy százalékos kamatozással számított tőkeértéke : 33,500(harminczháromezerötszáz) korona a város kezelése alatt álló ,,különféle alapodból szinkör építés czéljaira kölcsön vétessek s ezen kölcsönveendő összeg tőke és kamat törleszteséeül a szinkör építés czéljaira tizenöt éven át adandó évi háromezer korona államsegély használtassák fel: Ezen czélból utasítja a képviselőtestület a városi tanácsot, hogy : a) 1907. évi- julius hó 1-ső napján, a város kezelése alatt álló „különféle alapok“ pénztárából, kölcsön czimen 33,500 azaz harminczhárom ezer ötszáz koronát utaljon át a „szinkör építési alap“ javára. — Ezen összeg átutalásánál szükség esetén a „különféle alapok“ pénztárában levő, 4°/o-os magyar korona járadékkötvényeket használja fel 96‘5 (kilenczvenhat és fél) %-os árfolyamon, mint a mely árfolyammal ezen értékpapírok a „különféle alapok“ pénztárába átvétetnek ; b) az a) pont értelmében a „szinkör építési alap“ javára esetleg átutalandó 4%-os magy'ar koronajáradék kötvényeket az akkori napi árfolyamon értékesítse. ej az a) szerinti kölcsön visszatérítéséül az ezen kölcsönre vonatkozólag elkészített és bemutatott s ezennel elfogadott és jóváhagyott: „törlesztési terv“ szerint esedékes összegeket és pedig: 1907. évi julius 1-én 1340 K azaz ezerháromszáznegyven koronát kamat fejében 1908., 1909., 19l0., 1911., 1912., 1913., 1914., 1915., 1916., 1917., 1918. 1919., 1920. és 1921. években mindenkor julius 1-én háromezer koronát tőke és kamattörlesztési részlet fejében, vegre : 1922. év julis 1-én 1507 K 17 f azaz egyezer- ötszázhat korona 17 fillért tőke czimen, kölcsön visz- szatéritésül a „színkör építési alap“-ból a „különféle alapok“ javára utaljon at. d) szinkör építési költség részbeni fedezésére tizenöt éven át adandó 3000 korona évi államsegély összeget mindenkor a „szinkör építési alap“ javára utalja. 4. Megállapítja a képviselőtestület, hogy a 156 —1905. kgy. számú véghatározat 3. pontja szerint elhatározott telekvétel végérvényesen foganatosíttatott. 5. Tudomásul veszi a képviselőtestület hogy a 156—1905. kgy. számú véghatározat 4. pontjában foglalt elhatározásának megfelelő szinkör tervét és költségvetését a kiküldött bizottság végleg elfogadta és megállapította. 6. A 156- 1906. kgy. számú véghatározat 5 pontját a képviselőtestület annyiban módosítja, miszerint a szinkör létesítése ügyében kiküldött és felhatalmazott bizottság intézkedéseinek a képvislő testület csupán annyiban szab határt, hogy a szinkör létesítésének költsége az összes külső és befső felszerelésekkel, zsinór padlással, díszletekkel, villanyberendezésekkel, csillárokkal együtt, kerítéssel, gyalog és kocsi- utakkal, szolgalakással, a tervezés, műszaki vezetés, és felügyelet, stb. költségeivel együtt —7 ide nem számítva a telek megszerzésének költségeit — a fel használni rendelt öszegből—az előre nem látható kiadásokkal együtt is — olyképen nyerjen fedezetet, hogy a városi pénztárból a legcsekélyebb összegű hozzájárulás se igényeltessék. Egyebekben a 156—1906. kgy. számú véghatározat nem érintett rendelkezései változatlanul fenntartatnak. Ez a véghatározat kihirdettetvén, 15 napi közszemlére kitétetni s azután — az 1886. évi XXII. t.-cz. 24. § c) és e) pontjai értelmében jóváhagyás czéljából — Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságához felterjesztetni rendeltetik. Ez ellen a véghatározat ellen fellebezés a közszemlére kitétel 15 napi ideje alatt polgármesternél terjeszthető be. Ezután a legtöbb adót fizető városi képviselők 1907. évi névjegyzéke került bemutatásra, mit a bizottság tudomásul vevén, azt közszemlére kitétetni rendelte. Ezek szerint a legtöbb adót fizetők között a minimum 364 korona 10 fillér adót tesz ki. Következőleg, a rendes járatú időhöz kötött személyszállítási, vagyis a társaskocsi iparról szóló szabályrendelet tervezete, a városi adóhivatal előterjesztése a kezelés egyszerűsítése czéljából a vármegyei pótadóknak s a községi pótadónak együtt leendő kivetése és behajtásának elrendelése mulattatott be. A Nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasút részvénytársaság első igazgatóságába, a képviselő- testület, — a város képviseletében — Debreczeni István polgármestert jelölte ki. A közgyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, az elnök a közgyűlést — a jegyzőkönyv hitelesítése után — berekesztette. A szolgálati pragmatika megvalósitása. Most, hogy a magyar parlament kapui ismét megnyíltak a törvényhozók előtt, aktuálissá válik azon kérdés felvetése, vájjon a — napilapokban sokat felemlített — szolgálati pragmatika a képviselőházi tárgyalások sorrendjébe fel van-e véve; vagy sem ? Az alkotmányos aera feltámadásával egy szebb és jobb jövő hajnalhasaiását jogosan elvárhatja az az óriási testület, mely az államkormányzás nehéz terheiben osztozkodva, az őt megillető jogokat — eddig — nem volt képes magának kivívni. Ha megnézzük a nyugati külállamok, különösen Francziaország parlamentjét, — hol tizenegy képviselő az állami tisztviselők karából választatott ki — nem csodálkozhatunk azon, ha a jobb anyagi megélhetés és ezzel természetesen az általános műveltség, a köz- tisztviselők intensiv szellemi élete magasabb színvonalon áll, mint nálunk. Mennyi bukás és mennyi nyomornak kellett végig száguldania azon az óriási testületen, mig végre vala- hára — a sok ideig elfojtott panasz kitörvén —a közfigyelem és a kormány kezd foglalkozni az ország „Értelmiség“-ének nyomorával és szolgálati viszonyaival. Mindez miért történt, hogy a sok elvesztett idő után a tarthatatlanság végpontjára kellett jutni az anyagi és szellemi nivó megmentésének ? ... és erre a kérdésre egyik főokként felhozhatjuk azt, hogy a magyar tisztviselői karnak nem volt képviselője, ki a helyszínen maga is tapasztalva a szomorú epidémiát a közfigyelem felkeltésénél régen kivívhatta volna a kormánynál, az államszolgálat modern létének érdekeit. „Helf made man“ mint az angol mondja, segítsen a tisztviselői kar mint egyetemes testület elsősorban önmagán és ha már egyszer megalkotta azt‘a hatalmas corporatiót, mely némi eredményt már bir felmutatni, nem volna szabad a kedvező alkalmat — most — elmulasztani, a parlament munkarendjének megkezdése előtt. Mert hogy az intéző körök nehezen mennek bele a szolgálati pragmatica megalkotásába, azon nem csodálkozhatunk, de ha a tisztviselői kar, mint egyetemes testület, jogos érdekeinek érvényt nem szerez, magára vessen. A munkástörvény megalkotása befejezett tény, de hogy a szolgálati pragmatica ezen évi programpontokba fel van-e véve ? . . . nem tudjuk — noha az egyik csak olyan szégyenteljes mulasztása a múltnak, mint a másik — mindamellett hisszük, hogy a várva várt eredmény nem fog sokáig késni, mert hinni és remélni — különösen a jelen parlamenti viszonyok között, — erkölcsi kötelességünk. Honja István. — Az Ecsediláp lecsapoló társulat tegnap tartotta választmányi, illetve közgyűlését. A gyűlés érdekesebb tárgyai voltak. 1. A tásulat 2,200.000 koronás kölcsö- nének visszafizetése, mely egyfelől a közérdekűség folytán az államtól nyerendő összeg, másfelől uj függő kölcsönből fog fedeztetni. 2. Elnök és választmány választása. E tárgyról meg kell jegyeznünk, hogy az érdekeltségnek oly szavazó lapok lettek átadva, melyekből a régi választmány . tagjainak neve hiányzik. Érthetetlen, miért maradt ki a választmányból Szatmár váios polgármestere ? Gátbiztossá titkos szavazás mellett Kölesei Béla lett egyhangúlag megválasztva. POLITIKA. — A „Szatmármegyei Közlöny“ eredeti táviratai. — * * * Kossuth kereskedelemügyi miniszter öt törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz, még pedig: az iparfejlesztésről, a tengeri hajok kiépítésének állami segélyezéséről, — a mértekek használatáról — a külkereskedelmi statisztikáról, — és a munkás betegség — és baleset biztosításról. * * * A lóverseny fogadások eltörlésére és a hazard-játékok korlátozására Kmety Károly dr. orsz. gyűl. képviselő elkészíttette interpellá- czióját, melyet a ház egyik legközelebbi ülésén terjeszt Andrássy belügyminiszter elé. * * * A képviselőház legközelebbi ülésén f. hó 19-én Gróf Apponyi vallás- és közoktatás- ügyi miniszter válaszol Petro vits István, báró Bánffy Dezső és Vizy Ferencz inter- pellácziójára. E napon sorsoljak ki az itélő- bizottságot Mikszáth Kálmán összeférhetetlenségi ügyében.
