Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-14 / 56. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK MINDEN VÁSÁR NAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL. hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: Nagykárolyban, Jókai-utcza 2. ss. ELŐFIZETÉS! ÁRAK : Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona. Fgyes szám ára 20 fillér. «=Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza. Hirdetések és előfizetési dijak a kiadóhivatalba (Nagykároly, Jókai-utcza 2. sz.) küldendők. Munkásviszonyok. Nagykároly, 1906. október 13. Hazánk különböző részeiben a munkásviszonyok nagyon elütök egymástól, mindannak daczára csaknem általánosan hangzik a panasz, hogy nincsen elég munkás, valamint, hogy a munkabér magas. Felületesen bíráskodva, ebből azt kellene következtetnünk, hogy mezőgazdasági munkásaink kereseti viszonyai kitűnőek. Sajnos, ráczáfol erre munkásaink tetemes részének országszerte tapasztalható elégedetlensége, mely őket az izgatok beszédeire annyira fogékonynyá teszi, hogy ellenszegülés és tulos követelésekre ragadtatják magukat. Hogy a mezőgazdasági munkásaink elégü- letlenségének a mai mérve fokozódott, annak oka az, hogy bár emelkedett is némileg a napszám és aratóbér, de ennek arányában fokozódtak a munkáscsalád kiadásai is, mely körülmény mellett figyelembe veendő még az, hogy mezőgazdálkodásunk belterjesebbé válása daczára a munkakinálat nem oly arányban növekedett, hogy az egyre szaporodó munkásoknak elegendő elfoglaltságot s ezzel keresetet tudna biztosítani. Rendezett viszonyok között minden munkásnak legalább annyit kell keresnie, hogy abból önmagát és családját fenntarthassa s hogy ezenfelül még öregsége napjaira is legalább annyit megtakaríthasson, hogy ne legyén kénytelen koldulni. Ahol még annyit sem kereshet meg, ott előtérbe nyomul a kivándorlási hajlam, vagy ha erre akár családi viszonyai, akár pedig költség hiány miatt képtelen, az elkeseredés és elégületlenség. Már pedig azt jól tudjuk mindannyian, hogy a mozgalmat tulajdonképen és hathatósan csökkenteni csak akkor T Á R C Z A. Visszatér. Eljö a nap — ki hitte volna ? Midőn a nas,y kurucz vezér Honába, mely megbélyegezte. Diadalmasan visszatér. Hegyen-völgyön riadva harsait A tárogató, 5 dallamán Megdobban lelkesedve újra, A hű magyar szív valahány. Es messze zengő, méla hangján Felpezsdül újra s forr a vér, Porhüvelyed méltón köszöntjük, Elbujdosott, dicső vezér! Epedve várunk, oh, be régen, S év pergett — forgott év után, Azt hittük gyász-borús időkben, Hogy nem is jász már vissza tán!? Csak néha jött egy röpke szellő A Marmora tenger felöl, lesz lehetséges, ha sikerülni fog czéltudatos, helyes gazdasági politikával olyan kereseti viszonyokat teremteni hazánkban, melyek lehetővé teszik, hogy népünk kifejthesse teljes munkaerejét s az év minden szakában megtalálja megélhetésének, nyomorodásának föltételeit, a keresetet nyújtó foglalkozást. A mezőgazdasági munkás a legkedvezőbb körülményeket véve s nem számítva a vasár- és ünnepnapokat, evenkint 75—80 napot teljesen munka, kereset nélkül kénytelen eltölteni. A statisztikai adatok szerint Magyarország mezőgazdasági munkásainak száma két millió, ez 75-tel szorozva 150 millió munkanap, melyet munkásaink önhibájukon kívül, tétlenül, kereset nélkül vesztegetnek el. Egy napszámos évi keresete 340—350 korona, a kimutatott keresetet az országban átlagosan fizetni szokott béreknél magasabban vettem fel, igy például Szolnok-Dobokában az átlag 115 korona s a Királyhágóntuli megyékben 250 koronán túl emelkedik a kereset; — Biharmegvében 301 korona a legmagasabb kereset. Temesmegyében 420, Csanádban 430, de már Békésmegyében csak 350 korona. E keresetből egy munkáscsalád szűk beosztással, a mig a családban betegségi esetek nincsenek vagy más kafarriitás nem éri, megélhet ugyan szegényesen, de öregségére mit sem takaríthat meg. El kell ismernünk, hogy mezőgazdasági munkásaink helyzete igen nehéz és hogy tö mörülésük érdekeik védelme szempontjából emberi jogaik közé tartozik. Ezt megakadályozni ma mar nem is lehet, miután azonban ők még szövetkezve sem képesek munkakiná- latot teremteni, az ő szövetkezésüknek egyedüli czélja a munkaadókat magasabb bérfizeLelkednek sóhajtása volt tán A sirfenéknek mélyiből. S e szellő nőtt, s viharra válva ügy zúgott az országon át, Rákóczi lelke egy paránya Megtudta óvni e hazát! Most visszatérsz hozzánk egészen, De nem a sir ölébe, nem! Oh, térj a sziveinkbe vissza. Dicsőséges fejedelem! Aléltsazuukból rázz fel minket, Öntsd telkeinkbe lelkedet, Hogy fölzendüljön illatozva A sztnt szabadság — szeretet! Szólj hozzánk láncoló szavaddal, Mint szőtted akkor, egykoron S mi — érzem — megujhodunk majd Bűbájos, büszke szavadon. Nem gyászpompával — az örömnek Nagy ünnepével fogadunk, Mert hogyha ilt leszel közöttünk: Feltámadunk 1 Feltámadunk ! Fenő. tésre kényszeríteni. Sajnos azonban, hogy mezőgazdasági üzemünk a magas munkabéreket nem bírja el, mely körülmény mulhatlanul szükségessé teszi, hogy a birtokos osztály módokról és eszközökről gondoskodjék, a melyek révén a munkások tisztességes megélhetése biztosittassék a nélkül, hogy a munkabérek elviselhetetlen magasságra emelkedjenek. Mulhatlanul szükséges tehát, hogy a nepnek télen- nyáron alkalom kináltassék kenyerének megke- reshetesére. Kérdés már most, hogy lehetséges-e ez ? Fentebb kimutattam, hogy mezőgazdasági munkásaink a 70 ünnepnap mellett még legalább 75—80 munkanapot is tétlenül kénytelenek eltölteni. Én azt hiszem, hogy mihelyt ezen 75 elvesző napot kereső nappá tudnók átváltoztatni, azonfelül módját ejthetnénk annak, hogy a munkás ember felesége és serdülő gyermekei is, a kiket a családi tűzhely körüli teendők s egyéb okok a rendszeres napszámba járásban akadályoznak, hasznosíthatnák szabad idejüket, azonnal megszűnne munkásnépünknek a nyomora, valamint ennek szüleménye, az elégületlenség. Igen sürgős feladat tehát mellékkeresetről gondoskodni mezőgazdasági munkásnépünk számára. Kormányunknak ez irányú törekvése közismert dolog, egyes társadalmi tényezők és valamint nehány lelkes magánember is elismerést érdemlőleg {áradoznak ezen a téren, de birtokosainknak is jól felfogott önérdekből teljes számmal a szép czélt elérni törekvők táborába kell lépniök, tehetik ezt annál is inkább, minthogy a termelési tényezők legnagyobb részének eppen ők vannak a birtokában. Nézetem szerint következetes komoly törekvés, valamelyes gond, fáradság és áldozatirta : Erdélyi Lajos. — A Szatmármegyei Közlöny eredeti tárczája. — I. Alkotmány az éjszakában. Korom sötét az éjszaka. Olykor-olykor, a nehéz égi fatyolon át is átszürődik a hold világossága. De hirtelen a pápista végről neki zudul a haragvó szél és atrobog a hazakon, utjaban hunezut módra belekurjongat a fehétre meszelt keményekbe és bolygatja éjszakai alvásukban a benlakókat. Erre a duhaj támadásra valahogyan szakadozni kezdenek a fekete felhőzetek és itt-ott látni lehet már a környékét is . . . Az öreg Bajmoczi subájába huzza a fejét és baktat végig a szárazra fagyott kocsi utón. Főképen a „szödörfás“ boltja körül őrizi a közbiztonsagot. Ennek a részleges buzgalomnak pedig az a természetes oka van, hogy a boltos a rend fentartásáért reggelenkint egy-egy pohár pálinka-félével jutalmazza Bajmóczi Vinczét. Az öreg már pitymalatkor csettint egyet-kettőt a jóféle testet melengető díjazásra. Mondom : ott ólálkodik a piaczon. Közben pipára gyújtás okából odatámaszkodik az egyik kerítéshez, Óvatosan kezeli a gyujtószerszámot, mert elég drága portéka az arra nézve, hogy a szegény ember ne igen dobálódzék vele. De mikor vészes bakteri fegyvere a kerítéshez ütődik: bizony nagyot ugat a Korbács kutya A falumból. Legutolsó divatu őszi és téli férfi és fiú kalapok és sapkák megérkeztek. Úgyszintén mindennemű őszi és teli alsóruházati czikkek valódi Jdger gyártmány. Férfi és női pécsi keztyük, játékszerek, mindennemű vonós és fúvó hangszerek és hangszerkellékek, flóbertok, fegyvereit és revolvereit, utasó kosarait és kézi-hjröadik, gyermekkocsik és gyermek-bicziklik, valódi Tax és Sollingeni zsebkések és ollók, madárkalitkák, fényképkeretek, Jupiter borotváló crém 1 kor. 26 fillér, orvosi mű és kötszerek, női és férfi eser-' nyők, angol fapipák Petersohn 7 kor. 20 fillér. ImhofT 5, 6 és 7 korona, ebeknek szájkosár s mindenféle sportezikkek a legnagyobb választékban JACOBOVICS JÓSEF uri-divat és műipar-árucsarnokában Nagykárolyban. Illatszerek, Eubigán illatszer 1 üveg 16 korona Yalódi Veloten púder 3 korona 00 fillér. ; indennemii haj- és bajuszfestő szerek, valódi tiszaujlaki bajuszpedrő 36.- = fillér. Szivarka-hüvelyek Sabu, Cing 22 fillér, parafás 40 fillér. ................ =
