Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-07 / 55. szám

/

SZATMARM EGYEI KÖZLÖNY

Vármegyei iparpártolás.

A tulipánmozalom azon örvendetes tanulságon kívül, hogy az iparfejlesztés egyik hatályos tényezője a társadalom, arra is utal, hogy az állam — veszély — nélkül nem segíthet vagy gyámolithat sikeresen nemzeti iparpártolási mozgalmakat. Már pedig tudvalevő, hogy az iparpártolás nemcsak társadalmi, hanem állami akár anyagi, akár morális támogatásra is szorul, mely utóbbi sokszor előbbrevaló, mint az anyagi. És ép az ily erkölcsi támogatás, vagyis a kormánynak a képviselőházban elhangzott, nemzeti szempontból radikális nyilatkozatai voltak azok, melyek az osztrákok felháborodását okozták. Midőn azonban a társadalom, hogy az államot ne említsem — a köztámogatásra való utaltságát kiemelem, — akkor önkéntelenül gondoskodunk kell oly modus vivendiről, mely az államot e mozgalomban való részvételétől lehetőleg mentesiti és helyébe más exponált tényezőt helyez. Erre a vármegyét (törvényhatóságot) vélem legalkalmasabbnak. Állam, társadalom, egyesületek állottak az iparpártoló mozgalom szolgálatába s vették ki belőle részüket, csupán az az intézmény nem, melynek a nemzeti küzdelemben is oly kiváló hivatása volt: a vármegye.

A vármegye szervezeténél fogva kétszeresen vonná a társadalmat a mozgalomba, egyszer mint magánemberek összességét, máskor pedig, mint a vármegye közönségét, mint szervezett egészet.

Hogy azonban ismét az állami vagy hatósági beavatkozás ne kisértsen, eme vármegyei iparpártolást oly módon kell szervezni, hogy ahoz a hatósági gyá- molitás gyanúja se tapadhasson. E tekintetben a teendők azok lennének, hogy. a munkamegosztás elvét követve a társadalom és vármegye munkaköre más- és másra terjedne ki. A munkamegosztás alapját a pártolás minőségének és természetének foka képezné. E szerint a vármegye — egyébként teljesen semlegesen — első sorban intenzivebben foglalkoznék gazdasági kérdésekkel s a mostani rendszer félretételével és a jelenlegi keretek szétszedésével oly rendszert teremtve, mely nem csupán adminisztrálva, hanem a szervezetbe életet is öntene.

Nézzük azonban előbb a czélt. Hogy — akarjuk a a vármegyét az iparpártolásban alkalmazni a nélkül, hogy ez hatósági pártolásnak tűnjék, olyannak t. i., a mely az érdekelt gazdasági ellenfél — jogos megszólá- sának tárgyat képezhetné ? Mint emlitém, a munkamegosztás utján. És pedig oly képpen, hogy a vármegye vállalná a pártolás ama részét, amelyet mi „az előföl- tételek megteremtéséinek nevezünk. Értem ezalatt azt, hogy a vármegye egy alkalmat se szalaszszon el, midőn az ipart pártolhatja, hanem minden kínálkozó alkalmon kapva, a lehetőség és megengedhetőség határain belül pártoljon és segítsen. Nem lép túl a vármegye eme határokon, midőn a vállalkozók figyelmét ama körülményekre felhivja, melyek az illető megyében ipar, még pedig bizonyos ipar létesítését lehetségessé teszik, könnyítik. A vármegye kezére jár a vállalkozási kedvvel bíróknak, könnyíteni igyekszik a gyáralapitást, a telepengedély megadása körül észlelt visszásságokat, valamint a községek részéről a vállalkozókkal — szemben támasztott nehézségeket az érdekelt községek és egyéb tényező meghallgatásával és a közérdek védelme mellett — megszünteti. Nemkülönben utasítja hivatalnokait, hogy a gyáralapítókat tőlük tehetőleg gyámo- litsák. Messzeható következményei és sikerei lennének egy ilynemű akcziónak, nem is említve azt, hogy a vármegye az iparpártolásban fogyasztóként is vehetne részt, amennyiben úgy saját, valamint az alája tartozó községek szükségletét tisztán hazai gyártmányokkal fedezi, illetőleg fedezteti.

Áttérek most már az eszköz kérdésére, arra hogy a vármegye miként érvényesítené fentjelzett iparpártolási akczióját.

Itt első sorban föl kell említenem a gazdasági bizottság, majd a gazdasági előadó intézményének újjászervezését. Eme kérdés ma már — midőn a köznek az iparpártolásban való részvételre szükségességét fölismerték, — kétszeresen égető. Az újjászervezésnek, mondhatnám orvoslásnak két alakját tartom a jelen körülmények közt sikerre vezetőnek.

Az első mód nagyobb átalakítást czéloza megye szervezetében, amennyiben a gazdasági bizottság mellett egy ipari vagy iparfejlesztési bizottság — a név mellékes létesítését tűzi ki czélul. E bizottság a vármegye keretén belül végezné azt, amit az egész országra nézve az országos ipartanács végez. Tagjai egyrészt a vármegye hivatalnokaiból, másrészt szakavatott magánemberekből, bizottsági tagokból állanának, mely két elem előnyét eme bizottságban érvényesítené.

A másik mód kevésbbé radikális és szerinte az újjászervezés csupán személyi szaporodást jelentene, amennyiben a gazgasági előadó mellett ipari előadót teremtene. Hogy ez utóbbi, vagy ehez hasonló mód most már elkerülhetetlen, azt senki sem tagadhatja, ha tudatába van annak, hogy a jelenlegi gazdasági előadó ritkán szakember és — sajnos — sohasem ipari szakember.

Kapóra jön itt Kossuth kereskedelmi miniszternek egy rendelete, melyben utasítja a vármegyéket (törvényhatóságokat, hogy gazdasági — kivált ipari és kereskedelmi ügyekben — a kereskedelmi és ipar kamarák véleményét kérjék ki. Valóban szerencsés gondolat, mely alkalmas megyéink gazdasági szerepében gyökeres változtatást előidézni. Eme rendelet nyilván ama tudat folyománya, mely szerint a gazdasági előadó nem felel meg, mert hivatalnok léténél fogva legtöbb esetben nem is felelhet meg hivatásának.

De én még egy lépéssel tovább mennék az említett rendeletben foglalt rendelkezéseknél és a véleménykérés hosszadalmas útja helyett ama rövidebbet választanám, mely szerint a közigazgatási bizottságok ülésein az illetékes kereskedelmi és iparkamara egyik

tagja, esetleg titkára venne részt, mely intézkedésnek számbavehető nehézségei, nem előnyei, — pedig kiszámíthatatlanok lennének, nem téve említést arról a nagy fontosságú eredményről, hogy a kereskedelmi és iparkamarák közvetlenül szereznének tudomást a területükhöz tartozó törvényhatóságok gazdasági viszonyairól.

Bevallom emez intézkedés sokat levonna a vármegye bureaukratikus rendszeréből, azonban közelebb hozná a vármegyét életszükségleteihez, mely utóbbi körülményeknek fontosságát kicsinyelni lehetetlen.

Mint emlitém, a vármegyének az iparpártolási mozgalomban való részvételét azon szempontból is kívánatosnak tartom, mert autonom szervezeténél fogva a megyei kormányzat közelebb fekszik a megyei társadalom szivéhez, mint az állami kormányzat az egészország társadalmáéhoz. Ennek okát kutatni fölösleges, mert kutatás nélkül is megadja a választ ama tudat, hogy a megyei kormányzat — ha csak félig-meddig is — önkormányzat, ami ha nem is mindent, de sokat megmagyaráz.

Ép ezért a vármegyében a hatóság és társadalom összeműködése könnyebb, mert természetesebb és ami a legfőbb, sikeresebb. Ki is tudná tagadni, — eltekintve attól, helyesli-e vagy sem, hogy a megyei hatóságok fejei egyúttal a megyei társadalom akcziójának — össz- hangzóságába és ennek folyománya képen a megyei iparpártolás sikerességébe vetett hitet.

Hatóság és társadalom karöltve, helyesebben: egymást kiegészítve vesz részt az iparpártolásban és mig az előbbi a hatóság, az előföltételeket teremti meg azalatt a társadalom, kivált mint fogyasztó veszi ki részét az iparpártolásból.

És végül még egyet. A vas a háborúban fegyverül, békében békés eszközül szolgál.

Ekkép a vármegye is: valamint hazánk viharos idejében az alkotmány sánczait megvédte, úgy béke idején a jólét bástyáit reméljük sikeresen fogja szolgálni.

HÍREK

— A király nevenapja alkalmából a helybeli római katholikus templomban ünnepélyes istentisztelet volt, melyen a helybeli hatóságok és a honvéd tisztikar is részt vettek. A misét nagy segédlettel Dr. Tietz Antal, házfőnök mondta.

— Személyi hírek. Dr. Fal ussy Árpád, vármegyénk főispánja f. hó 4. csütörtökön érkezett vissza Budapestről. — Károlyi István gróf f. hó 1-én a reggeli gyorsvonattal, angol vendégeivel elutazott és 3-án hazaérkezett.

—- Október 6-án városunkban, a rom. kath. templomban, reggel 9 órakor ünnepi gyászmise volt, melyen a megye és a pénzügyigazgatóság, valamint az adóhivatal tisztviselői a Főispán és a Pénzügyigazgató vezetése alatt vettek részt. A misén, melyet dr. Tietz Anta' házfőnök mondott, jelen voltak még az egyéb helyi hivatalok tisztviselői is. Délelőtt 10 órakor a kir. főgimnáziumban gyászünnepélyt tartottak, a következő műsorral: 1. Elnöki megnyitó. 2. Himnusz. Énekli a vegyeskar. 3. Emlékbeszéd. Mondja Somossy Miklós VIII. o. t. 4. Tizenhárom. Harsányi Kálmántól. Szavalja Rupprecht Béla VII. o. t. 5. Gordonka-duett. Előadja Mangu Gvula VII. és Ilosvay György VI. o. t. 6. 1849. október 6. Felolvassa Hadadi István VIII. o. t. 7. Gyászdal. Énekli a férfikar. 8. Október 6-án. Simon Miklóstól. Szavajva Sikolya István Vili. o. t. 9. Gyászinduló. Előadja a zenekar. Az ünnepély kezdete délelőtt 10 órakor a mise után.

— Bucsuestély. Múlt hó 30-án szép számú közönség gyűlt egybe a „Polgári Olvasókör“ nagytermében, Papp Béla kir. ügyész tiszteletére, akinek búcsú estélyét tartották meg. Ott voltak : Ilosvay Aladár alispán, Debreczeni István polgármester, Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató, Kacsó Károly államépitészeti hivatali főnök, Szabó Pál és Csilléry Dávid járásbirák, Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző, Csics Lajos aljárásbiró, Vida Elek telekkönyvvezető, Borody György ügyvéd nejével, Dr. Cservenyák Károly orvos nejével, Hetey Ábrahám városi főjegyző nejevei, Dr. Jékel László, orvos, Jenser Mihály főgimn. tanár, Dr. Kovács Dezső és Váradi Janos ügyvédek nejükkel, Wiser Milkós mérnök nejével, Berger Ármin bankelnök. Dr. Czukor Lajos és Dr. Jászi Ferencz orvosok, Jeney Géza nyugalmazott főszámvevő, Kaufmann Jenő bank- igazgató, Kaufmann Izidor malomigazgató, Dr Adler Adolf, Dr. Gózner Elek, Rooz Samu, Dr. Sternberg Endre, Dr. Strenberg Zoltán, Dr. N. Szabó Albert és Dr. Vetzák Ede, ügyvédek, Janitzky Alber, Kubinyi Bertalan, Sternberg Sándor és Strohmájer Ferencz függetlenségi párti alelnökök és még több más. Az első pohár köszöntőt Ilosvay Aladár alispán mondotta, aki a tőle megszokott szép szavakban méltatta az ünnepelt érdemeit. Debreczeni István polgár- mester Papp Bélának a város érdekében kifejtett munkásságát köszönte meg, Rooz Samu az ügyvédi kar nevében búcsúzott el az ünnepelttől. Ezután Pap Béla állott fel szólásra, megköszönve és tovabra is kérve barátainak, ismerőseinek az irányában tanúsított rokon- szenvet, jóindulatot. Majd Dr. Adler Adolf indítványára az egybegyűltek Papp Béla kinevezése alkalmából Polónyi Géza igazságügyminiszterhez üdvözlő táviratot küldtek. Dr. Jekel László Papp Bélánét éltette. Janitzky Albert, mint a 48-as párt elnökétől vett búcsút Papp Bélától. Kovács Dezső dr. és Jeney Géza a régi kaszinó nevében, Csilléri Dávid a járásbíróság nevében, Kubinyi Bertalan a függetlenségi és 48-as párt nevében búcsúzott el az ünnepelttől. A társaság Fátyol Józsi zenéje mellett éjfélig maradt együtt.

— A szüret városunkban a 30-án gyűlést tartott hegyközség megállapodása szerint, folyó hó 11-én lesz megtartva. — Erdőd községben f. évi október 8-án veszi kezdetét.

— Püspöki fölszentelós. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök fölszentelese szept. hó 30-án ment végbe Egerben. Ezen alkalomból a szatmári székeskáptalant Pemp Antal püspöki helynök képviselte, a papság részéről jelen voltak: Ratkovszki Pál kir. kath. főgimn. igazgató, Fásztusz Elek, dr. Fechtel János, Fölkel Béla főgmn. tanárok, dr. Irinyi Tamás, dr. Wolkenberg Alajos theol. tanárok, dr. Kováts Gyula nőképezdei igazgató, Gopcsa Endre tanitóképezdei tanár és Zahoránszky István egyházm. pénztári főkönyvelő. — Dr. Boromissza Tibor Kalocsáról titkára Hámon Róbert kíséretében szept. 29-én utazott Egerbe Füzes-Abonynál várt reá a szatmári papság, kikhez Forgách beregi, Benkő ungi főesperesek és Csehtácsky tibai apát-plebános csatlakozott, minta szatmár-egyház- megyei papság küldöttei. Dr. Boromisszával egyidejűleg érkezett Egerbe Párvy Sándor szepesi püspök. A felszentelés másnap szeptember 30-án vette kezdetét mely alkalommal a kalocsai káptalant Boromissza István és Hoffman Károly kanonokok képviselték. A felszentelést Samassa József egri érsek bibornok végezte, Párvy és Szmrecsányi püspökök segédletével Ezenkívül a szatmári papság köréből Fásztus Elek dr. Fechtel János, Fölkel Béla, dr. Wolkenberg Alajos és Zahoránszky István assistáltak a szentelés szertartásai közben. Miután az uj püspök felszentelése megtörtént s a fényes szertartás véget ért, az egész papság teljes ornátusban elébe járult s Pemp Antal vikárius szép beszéd kíséretében üdvözölte az uj főpásztort, ki meg- hatottan mondott köszönetét. — Délben egy órakor Samassa bíboros diszbeszédet adott az uj püspök tiszteletére. Ebéd alatt az első felköszöntőt maga a bíboros mondotta az uj püspökre, mire Boromissza magas szárnyalásu beszédben mondott köszönetét. — A jelenvolt szatmári papságra az uj főpásztor megjelenése, modora a lehető legjobb benyomást keltette s ezen hatás alatt indultak még az nap este haza, hogy annak idején viszontláthassák az egyházmegyének igen hivatott fejedelmét, kit ritka szivjósága, mély vallásossága és sok oldalú képzettsége méltán predestinált a Hám János és Meszlényi Gyula püspökök örökébe.

— Rendkívüli közgyűlés fog október hó 7-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartatni, melynek tárgysorozatába a többek között, a szinkör- épités költségeihez adott állami segély megadására vonatkozó miniszteri leirat bemututása és a legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének megállapítása van fel véve.

— Előléptetés. Barcsay Árpád csendőr hadapród- őrmester, a napokban tiszthelyettessé neveztetett ki.

— Meghívó. A szatmárvármegyei függetlenségi párt az őszi rendes megyei közgyűlést megelőző napon Nagykárolyban a Polgári Olvasókör helyiségében este 9 órakor pártgyülést tart, a megejtendő választások és a közgyűlési tárgysorozat feletti határozat czéljából, melyre a párt tagjait ezennel meghívom. Budapest, 1906. szeptember 25-én Luby Géza megyei pártelnök.

— Meghívás. A nagykárolyi Kölcsey-Égyesület tagjait 1906. év október 14-én, esetleg 1906. év okt. 2l-én d. e. 11 órakor a vármegyei székház kistermében tartandó rendkívüli közgyűlésre meghívom. Ha az első határidőben a tagok határozatképes számban nem jelennek meg, úgy a második határnapon a közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz. Tárgy: elnök, alelnök, titkár, pénztáros és ellenőrválasztás. Nagykároly, 1906. október 4-én. Bornemisza Géza, egyesületi titkár.

— A vármegyei egészségügyi bizottság f. hó

15-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza alispáni kistermében gyűlést tart, melynek egyedüli tárgya lesz a mezőgazdasági munkás- és cselédlakásokról alkotott szabályrendelet tervezet megvitatása.

— Vécsei Feri Szatmáron. A világhírű Vécsey Feri a hírneves gyermek hegedűművész amerikai körútja előtt magyarországi körútra indul és Szatmáron a színházban október 17-én hangversenyt fog rendezni. Vécsey Feri rendkívül érdekesen összeállított műsorán kívül Paganini Goo sov the Aneen müvét is fogja játszani, Kubelik rendes műsor darabját, a melylyel mindenütt szenzácziót keltett. Jegyek Lővy Miksa könyvkereskedésében kaphatók. Helyárak: Alsó- és közép páholy 24 K, körszék 4 K, zártszék 2 K 50 fii., állóhely 1 K 50 fill., karzati közép ülőhely I K, karzati állóhely 60 fillér. Ehelyt közöljük, hogy a meseszerü zenei talentum a hires Vécsey Feri már 11 éves korában Berlinben adta első nyilvános hangversenyét a melyen J o a c h i n-al az összes ottani zene notabili- tások is részt vettek. „72 éves lettem — mondta a nagy mester, — de ilyent nem csak nem hallottam, de nem is hittem, hogy előfordulhat.“ Azóta Vécsey Feri bejárta a világot. Játszott valamennyi európai udvarnál — a bécsit kivéve. Az egész európai és amerikai sajtó egyhangúan konstatálta, hogy Vécseyben nem csak a csudát kell megbámulni, melyet zenetéren elképzelhetetlennek tartottak, de azt az érett mélységet a melylyel a legnagyobb klassikusok müveibe behatolva azokat interpretálja. A hangverseny Tarrray Lajos zongoraművész közreműködésével tartatik meg.

— Tagválasztó gyűlést tart 1906. évi október hó 21-ik napjának délelőttjén az ipartestület békéltető bizottsága, melynek tárgya 24 rendes és 25 pótsegéd- tag megválasztása.

— A nagykárolyi „Polgári olvasókör“ a kaszinó

véndéglősi állasára pályázatot hirdet. A pályázat f. hó 15-én jár le.

— Női ruha szabászati tanfolyam városunkban.

Koch I-ső szabasztanár, ki magyarország majdnem minden városaiban tartott női ruha szabászati tanfolyamot, városunkban rövidesen megnyitja országos jóhirnevü tanfolyamát, hol alkalom nyílik hölgyeinknek a valódi és mindenfele divatu szabást elsajátítani. Ezen tanfolyamra lehet beiratkozni Koch I-ső szabász tanár megbízottjánál, ki házakhoz jár. Bővebbet lapunk legközelebbi számában.