Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-09 / 51. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

hogy a gazdák létesítsenek tejszövetkezeteket, gyümölcs értékesítő, baromfitenyésztő-szövetkezeteket. Kínál nekik segélyt, olcsó tenyész állatokat, fajbaromfiakat majdnem ingyen.

— Nem kell a magyarnak !

— De jön a szocziálista apostol, aki először le- gazemberezi az urakat és aztán kéri a magyarokat, hogy fizessenek elő az ő lapjára, amely nap-nap mellett azt hirdeti, hogy ne higyjen a nép senkinek csak neki. aki a világot megváltja. Azután perfidmódon pumpolja meg könnyen hivő delikvensét a párt kassza részére. Az eredmény az lesz, hogy az ismeretlen agitátort egyszerre megajándékozza a nép bizalmával, elhiszi, hogy ha lapjára előfizet, akkor ő meg lesz váltva újból minden földi nyomorúságtól. Ellenben visszautasítja a kormánytól a kínált segélyt, nem alakítja meg a tejszövetkezetet, kitördeli az eperfákat, ki- gunyolja az állami biztositó intézel kezdeményezését, az országos cseléd segélypénztárt és igy az óriási állam- hatalom idegennek, tehetetlennek bizonyul az ismeretlen, idegen népszipolyozó, szájhős alakokkal szemben, akik mihelyt a világ megváltást Ígérik a parasztnak, rögtön előfizetési pénzeket is kapnak erre az ígéretre.

Éppen igy van az országos segélypénztárnál is. Ez az üdvös eszme is alig bir a legnagyobb erőlködés mellett, éppen a magyar nép közt gyökeret verni; mert a társadalom minden rétegét áthatotta a magyar kormányok elleni gyűlölet.

De nemcsak gazdasági, hanem közművelődési, vagy ipari, kereskedelmi téten kezdeményezett állami akczió mind ilyen sikertelen maradt, mert a nép hallani sem akar róla, mihelyt a kormánytól indul ki a kezdeményezés.

És ez mindig igy volt egészen addig, amig az általam javasolt ruthén akczioval meg nem mutatta a kormány, hogy eltalálta a nép szivéhez vezető utat.

Kenyér, vagyis föld és munka kell a népnek legelső sorban is, mielőtt a lelkén ejtett sérelmek orvoslásához, a közigazgatás, törvénykezés és népoktatás hiányain segítene a törvényhozás, majd valamikor, majd egy boldogabb korszakban, amikor az emberkultusz, a népsegités ügye állami feladattá válik, úgy ahogy ezt Hollós Mátyás hatalmas lelke álmodta.

A jelen viszonyok között hova tovább azonban kénytelen lesz belátni a kormány is, meg a magyar társadalom is, hogy ha nem veszi kezébe a népsegitő akczió fonalát, akkor elveszti hatalmát a nép fölött végkép.

Már pedig nemcsak hatalmi szempontból lenne szükség is ezt megcselekedni, hanem azért is, hogy jövedelmeit fokozza és erejét növelje.

Az állam jövedelmeit óriási mértékben emelné az, ha az agrikultura nem szorítkoznék csupán az őstermelésre, hanem intenzív lenne; de gazdasági egyesületeink nem képesek ezt megvalósítani.

Azért lenne szükséges minden megyében, községben szervezni a népsegitő egyesületeket, a mely országos kapcsolatánál fogva lelket öntve a gazdasági egyesületbe is s ha az állam megtartaná a vasúti és hajózási jegyeket (mint Tisza Kálmán tervezte, a gyermek menhelyek számára minden zóna jegy után 2 fillérrel, s fokozatosan nagyobb pótdijjal: úgy lenne elég jövedelme, hogy segélyezze a gazdasági egyesületeket, működésében.

Mert amint vármegyei pótadót vetnek ki a gazdasági egyesületek érdekében a lakosságra ez népszerűtlenné teszi a gazdasági törekvéseket, a nép előtt és elfordul minden újítástól, amelyeket gazdasági téren jjavaslatba hozna a hivatalos, adó fillérből fentartott gazdasági egyesület.

Ha azonban a Népvezető egyesületek országos szervezeti társadalmi utón karolják fel a gazdasági törekvéseket, akkor a gazdasági egyesületeket is hajtani fogja az áramlat, akkor ezek is játszva könnyen fognak eredményeket elérni — ha tudni illik a Népsegitő egyesületek előkészítik a közvéleményt, s megértik a parasztok és urak, hogy állami, vagyoni függetlenségét csak úgy éri el nemzetünk, ha gazdaságilag megerősödünk, ha gyárak, ipartelepek létesülnek a búzatermő földeken.

És még üdvösebb nagyobb eredményt várhatunk a Népsegitő országos akczioval a nép nevelés terén. Ezer és ezer ama rendeletek száma amelylyel a népoktatás körüli teendőket a társadalom figyelmébe ajánlja:

Ezek a rendeletek mind, vagy legtöbbnyire végrehajtatlanok — mert a társadalom figyelmét elvonják a szoczialis és politikai küzdelmek vásári zaja.

Amikor egy egészséges társadalom lesz majd Magyarországon — akkor a kulturális törekvésektől nem fog épen a Magyarország, a nemzeti élet legnagyobb faktora — elfordulni mint ma, hanem előhar- czosa lesz a magyar genius győzelmes küzdelmeinek.

De hát ide az kell — hogy a társadalomat, s főleg a munkás népet mi is vegyük észre valahára.

Mi is foglalkozzunk azoknak érdekeivel mi is hallgassuk meg az ő panaszait, sérelmeit, és akkor aztán mi is fogunk tudni azokon segíteni.

Hamarább, könynyeben mint a többnyire törvényeinkkel i s m e r e 11 e n , f i a t a 1 vándor a p o s t o 1 a i n k:

De az idő nap nap mellett egyre érthetőbb jelekkel sürgeti társadalmunkat, és az államkormányt, hogy minél hamarabb vegye kazébe a Népsegitő országos egyesület szervezései, amelynek czélja, hivatása az egységes magyar nemzet szamára egységes magyar és modern társadalom szervezése, a gazdasági, kulturális és nemzeti hivatásunk teljesítése czéljából.

Maga Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter ur elösmerte, hogy a „Népsegitő“ akczió méltó az egész nemzet támogatására, oly annyira üdvös eszméket tartalmaz.

De hát az a fő, hogy legyen egy-két vármegye amelyne maradjon csak a szónál, hanem lépjen síkra a Hollós Mátyás szoczial politikai elveinek, a 48-iki országgyűlés népsegitő hagyományainak megvalósítása érdekében.!

Dr. Hollósy István.

HÍREK.

— Személyi hírek. Gr. Károlyi Gyula és neje szül. Károlyi Melinda grófnő folyó hó 1-én hosszabb tartózkodásra városunkba erkeztek. — Szatmári Mór országgyűlési képviselő szeptember hó 4-én városunkba érkezett s részt vesz a Kossuth-asztal- társaság mai zászlószentelési ünnepélyén.

— Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete e hó 2-án Debreczeni István polgármester elnöklete alatt — sajnos — a képviselőtestületi tagok nagy részvétlensége mellett rendes közgyűlést tartott. A képviselő tagok a tisztviselőkkel mindössze 34-en voltak jelen, holott mindnyájunkat egy nagyon is közelről érdeklő ügy került tárgyalás alá: az 1907. évi költségvetés. Akkor a midőn 84 százalék községi pót adóval kell fedezni a fedezetlen hiányt, nagyobb érdeklődést kell elvárnunk a képviselőtestületi tagoktól a város Ügyei iránt. A tárgysorozat megvitatása előtt elnöklő polgármester Serly Ferencz régi képviselőtestületi tag elhunytáról emlékezett meg és érdemeit méltatván, azoknak jegyzőkönyvileg való megörökítését indítványozta, mit a képviselőtestület egyhangúlag fogadott el. Legérdekesebb pontja a közgyűlésnek az 1907. évi költségvetés volt, melyet 302,131 korona 84 filler kiadás; 165,347 kor. 16 fillér bevétel és 136,784 kor. 68 fillér fedezetlen hiánynyal a közgyűlés általánosságban elfogadott. A fedezetlen hiány 84 százalék községi pótadóval fog fedeztetni. Ezután még nehány kisebb jelentőségű ügyet intézett el a közgyűlés, melynek végeztével elnök üdvözölvén a megjelenteket az ülést bezárta.

— Emlékeztető. A helybeli Kossuth Lajos asztaltársaság ma tartandó zászlószentelési ünnepélyére felhívjuk olvasóink figyelmét. Az ünnepély programja következő: Délután 3 órakor a koszorús lányok és vőfélyek gyülekezése a vármegyeháza nagytermében. Ugyanakkor a Kossuth-asztaltársaság tagjainak gyülekezése Kun István elnök vendéglőjében, s innen a lel vonulás a megyeháza ele, hol a zászlóanya vezetése alatt a koszorús lányok és vőfélyek csatlakoznak és a menet a zászlószentelésre a róm. kath. templomba vonul. A templomban tartott egyházi szertartás után az ünneplő közönség a városházára megy, hol kezdetét veszi a díszközgyűlés, majd ennek végeztével a zászlószegek beverése. Az ünnepély után a menet a „Polgári Olvasókör“ helyiségébe vonul, hol kezdetét veszi a tetszés szerinti vacsora és ennek végeztével a tánczmulatság.

— A 60-as bizottság ülése. Gr. Károlyi István elnöklete alatt folyó hó 5-én délután a 60-as bizottság ülést tartott. Az elnökség bejelentette, hogy a nemzeti ellenállás czéljaira befizetett összegeket nagy részt már visszafizették, a másik rész visszafizetése pedig folyamatban van. Dr. Kovács Dezső jegyző indítványára Péchy László, Reök Gyula és Stróhmájer Ferencz bizottsági tagokból álló albizottság küldetett ki a számadások megvizsgálására. Elnöklő Gróf ezután egy nemes cselekményt jelentett be, hogy özv. Thuolt Istvánná szül. Lévay Anna, néhai Thuolt István 48-as honvédszázados özvegye a nemzeti ellenállás czéljaira általa befizetett 1000 koronát a helybeli Kossuth-szobor alap javára ajánlotta fel. Özv. Thuoltné már egy Ízben adott 1000 koronát a helybeli Kossuth-szobor alapja javára. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Pap Béla és Dr. Vetzák Ede bizottsági tagokat kérte fel.

— Eljegyzés.-Dr. Serly Jenő aljárás- biró a helybeli kir. járásbíróság rokonszenves tagja szeptember hó 1-en váltott jegyet Dr. Schön pflüg Richárd vármegyei tiszti főügyész bájos leányával, Irén kisasszonynyal.

— A vármegyei függetlenségi párt folyó hó 12-én szerdán délelőtt 11 órakor Szatmáron a „Károlyi-ház“- ban gyűlést tart, melyre a következő meghívót bocsátották ki; Tisztelt párttag ur! A májusi választások lezajlása óta pártunk gyűlést nem tartott, ennélfogva a párt tisztelt tagjait a folyó évi szeptember hó 12-én d. e. 11 órakor kezdődő pártgyülésre Szatmárra, a „Károlyi-ház“ vendéglő helyiségébe összehívom. A gyűlés tárgyai: 1. Az októberi őszi törvényhatósági rendes közgyűlésen megejtendő tisztviselőválasztásoknál való magatartás azon tisztviselőkkel szemben, kik eddig is pártunk politikai elvének voltak hívei s követői. 2. Folyó ügyek. 3. Esetleges indítványok. Budapest, 1906. évi szeptember hó 5-én. Hazafias üdvözlettel Luby Géza, vármegyei pártelnök.

— Fegyelmi vizsgálat. A közigazgatási

í bizottság Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabíró ellen a tavasszal lezajlott képviselő választások alkalmával elkövetett szabálytalanságai miatt, a fegyelmi vizsgálatot elrendelte.

Tanítónői áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Bakó Anna szurdoki állami elmi iskolai tanítónőt jelen minőségben a misztótfalui állami elemi iskolához helyezte át.

— Kinevezések. Gróf Károlyi Gyula, az Ecsedi- láp lecsapoló társulat elnöke, Szűcs József gátbiztost a Vagács János elhalálozása folytán megüresedett állásra ellenőrré nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Buti Vincze okleveles tanítót a szinérváraljai állami elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki.

— Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Dzurillay Gizella mátészalkai állami óvónőt az ungvári állami óvodához jelen minőségében és Mangu Erzsébet szolyvai állami óvónőt a mátészalkai állami óvodához jelen minőségében áthelyezte.

Érettségi vizsgálat. A junius hóban elmaradt érettségi vizsgálatok a helybeli főgimnáziumban folyó hó 10. és 11-én tartatnak meg.

— Választás. A helybeli kereskedő tanoncziskolai bizottság Bodnár Károly tanfelügyelő elnöklete alatt folyó hó 2-án gyűlést tartott, mely gyűlésen az 1906-tól 1909-ig terjedő tanévre a tantestület a következőleg választatott meg: Dr. Lucz Ignácz igazgató, Jakab Gyula, Rády József, Peiszner Lajos, Sternberg Jenő és Holczinger István tanároknak.

— A birtokossági malom üzemét, a részvénytársaság igazgatósagának szeptember hó 1-én tartott határozatából kifolyólag, e hó 4-én megkezdette. Az üzem egyelőre déli 12 órától este 10-ig fog tartani.

— Beküldetett. „A Deák Ferencz-tér 10. számú házból a vizlevezetésére az utczára egy csatorna készíttetett. A víznek lefolyása nem lévén, közvetlen az asphalt-járda mellett terül el elposványositva az elfoglalt helyet, megfertőzi ez által a levegőt. A város főterén talán nem kellene megtűrni az efféle dolgokat nemcsak szépészeti szempontból, hanem egészségi okokból sem.“ Ajánljuk e sorokat az erre illetékes hatóság figyelmébe.

— Rákóczi hamvai Kassán. A kassai Dómban, amely hivatva lesz magába fogadni e szent hamvakat, már régóta folyik a munka. A Szent Istvánról nevezett kriptában, a mely a Dóm északi bejáratának közvetlen szomszédságában van, hetek óta dolgoznak a szarkofágok felállításán, melyek közül eddigelé kettő erkezett meg. Az egyik magában fogja rejteni II. Rákóczi Ferencz és édes anyja: Zrínyi Ilona hamvait, a másik Bercsényiét és a feleségét, A többi hamvak befogadására három szarkofág készül, amelyek azonban ez időszerint még nem érkeztek Kassára. Különben a városi közgyűlés feliratilag kéri a kormányt, hogy a szent hamvak hazaszállítását 1907. év májusig halassza el, mert a város most nincs olyan helyzetben, hogy egy országos ünnepre rövid idő alatt méltóan elkészülhessen.

— Lelkószi kinevezés. A nagyváradi gör. kath. püspök az elhalálozás folytán üresedésben levő részteleki lelkészi állásra Gitta Kornél oláhgyürüsi lelkészt nevezte ki.

— Egy szerkesztőségből. Csomay Győző szerkesztő a „Szatmárnémeti“ szerkesztőségéből kilépett. Egyben Dénes Sándor ügyvéd-jelöt, mint belmunkatárs lépett a lap kötelékébe.

— A nyirvasvárii aljegyzői állásra augusztus hó 30-án négy pályázó közül egyhangúlag Mangu Dezső, nagylucskai segédjegyző lett megválasztva.

— Mikor soroznak ? Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter a héten rendeletet bocsátott ki az 1885. évben született hadkötelesek sorozására vonatkozólag, mely szerint az 1906. évi rendes ujonczjutalék sorozását október hó 10-től november hó 30-áig kell megtartani az összes törvényhatóságoknak.

— Esküdtek kisorsolása. Augusztus 28-án a dr. Papolczy Gyula kir. törvényszéki h. elnök, Ifj. Jákó Sándor kir. alügyész, Korányi János ügyvédi kamarai elnök stbi jelenlétében a szeptemberi tárgyalási czik- lusra a következő esküdteket sorsolták ki városunkból: Mangu István birtokos, Letlinger Béla könyvelő, Kaufmann Jenő bankigazgató, Hebe József bádogos, Madák Mihály iparos, Dr. Kovács Dezső ügyvéd, Kaufmann Adolf gőzmalomtulajdonos és Hágen Ignácz birtokos.

— A „Szilágy“ laptársunk hasábjairól vettük át az alábbi hirt, még pedig azért, hogy annak tarthatatlanságára mi is felhívjuk az illető körök figyelmét: „A ketreczek. A ki nem tudná tudja meg, hogy e gyűjtő név alá a Szilágysági vasút vonalain zötyögő, totyogó, recsegő, özönvíz előtti időkből származó, kocsiknak nevezett izéket foglaltuk, amelyek minden jó- izlés, kényelem és az egészségügy minimális kívánalmainak ellenére s minden épeszű ember megbotránkozására Zilah és Nagykároly között robognak (? !) végig a kattogó sínpáron. — Vajon mikor nyílik meg egy még keservesebb h. é. vasút, hogy ezeket a rozoga ferslógokat odasózzuk valamelyiknek! — És vajon mikor lesz abból a motoros közlekedésből valami“ ? !

— Honvéd ujonczok a katonai esküt a laktanyában folyó hó 2-án tették le. Előzőleg az eskü szentségéről az ujonczoknak a róm. kath. és az ev. ref. templomban oktató beszédet mondottak.

— Kitüntetett munkás. Szép ünnepély folyt le e hó 5-én Krasznabélteken. Szilágyi László 75 éves, példás viseletű s szorgalmáról környékszerte ismert munkás volt az ünnepelt, a kinek Eötvös Róbert főszolgabíró a község lakosainak nagy számú jelenlétében adta át a földmivelésügyi minisztérium részéről kiállított oklevelet és 100 koronás pénzjutalmat. A könnyekig megindult agg munkás helyett Dr, B o h u s János lelkész mondott köszönetét a magas kitüntetésért.

— Méhészek vándorgyűlése. A Szatmármegyei

Gazdasági Egyesület méhészeti szakosztálya ez évi rendes őszi vándor-közgyűlését folyó szept. hó 17-én városunkban a városháza közgyűlési termében fogja megtartani. Ezen vándorgyűlésre — melyen, mint értesülünk, hölgyek is nagyobb számmal fognak megjelenni amely az előjelekből Ítélve, minden tekintetben élvezetesnek Ígérkezik — Pataki Béla szakelőadó