Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-02 / 50. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

— Kossuth Lajos nevenapja. Múlt hó 25-én szombaton este ünnepelte meg a helybeli Kossuth Lajos asztaltársaság Kossuth Lajos nevenapját Kun István nagy piacztéren levő vendéglőjében. Az első felköszöntőt Kun István az asztaltársaság elnöke mondotta Kossuth Lajos emlékére. Kivül beszédet mondottak még többen, mindannyian Kossuth magasztos elveinek diadalra jutásáért ürítvén poharukat.

— Népünnepély. Múlt hó 26-án vasárnap volt megtartva a Lövölde-kert helyiségében a Szent István napról elmaradt népünnepély. A kedvezőtlen idő járás miatt bizony gyengén sikerült az idén az ünnepély, melyről az intelligens közönség teljesen hiányzott. Szokásos lepény evés, pózna mászás, kifli evés stb. stb. mint minden évben úgy az idén is meg lett tartva. A megejtett sorsolásról a nyeremény jegyzék Luczay János kirakatában megtekinthető, hol a nyeremény tárgyak is az ünnepélytől számított 14 napig átvehetők. A főnyereményeket a következő számú sorsjegyek nyerték meg : I-ső főnyeremény: egy fejős tehén 3880 sz., Il-ik: ezüst gyümölcsös tál: 110 sz., Ill-ik ezüst óra lánczal: 702 sz. (megnyerte Friedl Anna k. a.)., IV-ik díszes pálinkás készlet: 1277., V-ik ezüst kenyér kosár: 783., V-ik majolika készlet: 148.

— A kivándorlás szabályozása. A „Vármegye“ ez. lap Írja, hogy Andrássy Gyula gróf a belügyminisztériumban külön kivándorlási osztályt szándékozik létesíteni 1907. január 1-től kezdődőleg, melynek czélja a szabad költözködési jog épségben tartásával, a kivándorlást megnehezíteni. Andrássy gróf belügyminiszter különben a kivándorlás csökkentése czéljából már több rendeletet adott ki. Az ősz folyamán a kivándorlás tárgyában szaktanácskozást fog tartani a belügyminiszter, melyre meghívja az érdekelt törvényhatóságokat, a kereskedelmi és iparkamarákat, az 0. M. G. E. és az O. M. K. E. képviselőit is.

— Öngyilkos honvéd. Ivánovics Péter, városunkban állomásozó honvédség X. századának közlegénye f. hó 29-én öngyilkosságot követett el. Tettét állítólag büntetéstől való félelmében hajtotta végre. 26-án vasárnap szállásadó gazdájától M u r g u j Demetertől egy zsebórát lopott. Házigazdája meglátta nálla, felelőségre vonta s azzal fenyegette, hogy följelenti. Ivánovics bár vissza adta az órát, nagyon félt a följelentéstől s azért feléje se ment a laktanyának. Szerdán reggel egy tizedes ment el érte. Ivánovics szobájában volt. Hirtelen berekeszelte az ajtót, ágya szélére ült s szolgálati fegyverével álla alá lőtt, a golyó a száj padlásán fúródott át, a koponyán jött ki s rögtön halált okozott. Egy bajtársa vallomása szerint szerelmi bánat is hozzájárult öngyilkossága elhatározásához. Múlt héten ugyanis megkérte Frast András kőmives mester leányát, de kosarat kapott. Azóta foglalkozott úgy látszik az öngyilkosság gondolatával. Felebbvalói pontos, jómagaviseletü katonának ismerték. Szolgálati idejéből még csak 27 nap volt hátra. Csütörtök délután temették el.

— A mező rendőrségi törvény revíziója. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter körrendeletét intézett valamennyi törvényhatósághoz, a melyben bejelenti, hogy a mezőgazdaságról és mező rendőrségről szóló törvény módosításának munkálatait megindította. A miniszter felhívja a törvényhatóságokat, hegy az alispán és főszolgabiro véleményének kikérése alapján a törvény hiányaira vonatkozólag szerzett eddigi tapasztalataikról és általában minden a törvény revíziójánál figyelembe veendő mozzanatról részletes és kellően megokolt jelentést, illetve javaslatot 6 hó alatt terjesz- szenek elő.

— Köszönet nyilvánítás. Pallay Endre kisvárdai gazdálkodónak Feldmann Jakab tasnádszántói gazdálkodó és neje leányával Annával f. hó 26-án városunkban lefolyt esküvője alkalmából a vezetésem alatt álló népkonyha czéljaira 23 K 46 f-t juttattak. Fogadják a nemes adakozók az egyesület hálás köszönetét. Kaufmann Mártonné, elnök.

— Hirdetmény. 5492—1806. K. sz. A nagyméltó- ságu m. kir. belügyminiszter urnák 76,925 — 1906. számú körrendeleté alapján közhírré teszi ezen városi hatóság, hogy Transvaal és Orange államok az odavaló bevándorlást az olvasni és Írni nem tudóknak nem engedi meg. Nagykároly, 1906. augusztus 14. Debreczeni István, polgármester.

— Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál augusztus hó 25-től szeptember 1-ig a következő bejegyzések tétettek: Születtek: augusztus hó 25. Szabó Andrásnak „Endre“; aug. hó 26. Mezei Gyulának „István“ ; Lochmájer Mártonnak „György“ ; Sopronyi Józsefnek „Mihály“ ; aug. hó 28. Nagy Lő-, rineznek „Mihály“; Schleifer Dávid „Ilona“; Netraba Mihálynak „Mária“ ; aug. hó 29. Goldstein Zoltánnak „Sarolta“; aug. hó 30. Orosz Istvánnak „Terézia“. Meghaltak: Aug. hó 26. Fábián Etelka gör. kath. négy hónapos bélhurutban; aug. hó 27. Ösztreicher Izrael izr. 12 napos görcsökben; aug. hó 29. Özv. Szabó Istvánná szül. Sinka Juliánná g. k. 72 éves brightkór ; Panyik Antal róm. kath. 4 hónapos bélhurutban ; aug. hó 30. Helmeczi József ev. ref. 61 éves tüdőgyuladásban; Ivánovics Péter g. k. 23 éves öngyilkosság; aug. hó 31-én Lakatos Mária róm. kath. 3 napos görcsökben. Házasságot kötöttek: Léni József — Török Rozália nagykárolyi lakosok.

Értesítjük a n. é. közönséget, hogy a tulajdonunkat képező, Gróf Károlyi Ferencz ur Öméltósága által 1758-ik évben alapított könyvnyomdát

Szatmárvármegyei központi közigazgatási

könyvnyomda

ezég alatt vezetjük tovább

j MANYÁK és TÓTH

nyomdatulajdonosok.

T A N Ü G Y.

Iskolai értesítés.

i.

Tájékoztató a nagykárolyi zeneiskoláról. A zeneiskola czélja az, hogy a lelket nemesítő, az érzékeket finomító zene-művelése elméletileg és gyakorlatilag tudományos alapon, mindenkinek lehetővé legyen téve. Az iskola vezetősége mindent elkövet, hogy a növendékek úgy a zene elméletben, mint gyakorlatilag a tetszés szerinti hangszereken, hajlamuk szerint a lehető legnagyobb mértékben ki- képeztessenek, hogy a zenét elméletileg és gyakorlatilag minél intenzivebben önmaguk is művelhessék.

Zeneiskolai növendék mindenki lehet, ki a 8-ik élet évét betöltötte s az olvasás, irás és számolásban jártas. Nyolcz éven aluliak csak akkor vehetők fel, ha rendkívüli tehetséget tanúsítanak. Felsőbb osztályba való felvételre, bizonyítvány nélkül, felvételi vizsgálat szükséges.

A növendékek előmeneteléről és magaviseletéről állandóan jegyzék vezettetik, mégpedig kettő; az egyik az igazgatóságnál marad, mig a másikat a növendékek haza viszik magukkal. A jegyzékekben órá- ról-órára ki lesz tüntetve, hogy a növendék pontosan megjelent és részt vett-e az órán és hogy milyen feleletet adott.

A kizárást maga után vonja: a szorgalom hiánya, a tanár iránti engedetlenség, rósz magaviselet és igazolatlanul elmulasztott 20 tanóra.

A növendékek kötelesek a zeneiskola próbáin és előadásain részt venni.

Az iskola tantervé a budapesti nemzeti zenede mintájára állapíttatott meg.

A zeneiskolában van tanfolyam zongorára, hegedűre, fuvó-hangszerekre, czimbalomra és énekre.

A tanfolyam a zongora és hegedű tanszakból áll: 1 előkészítő, 5 rendes és 2 kimüvelési osztályból; a fafuvó hangszereké 3 osztályból, a réz-fuvóké 2 osztályból; a czimbalomé 4 osztályból; a magánéneké 3 osztályból.

A karének, mint melléktantárgy minden növendékre kötelező és tanítása díjmentes.

A zene-elmélet és összhangzattan a növendékeknek szintén kötelező és ingyenes.

A növendékek az általuk választott tanszakban hetenként 3 órai, a karénekben, a zene-elméletben és öszhangban 1 órai oktatásban részesülnek.

A növendékek a főtanszakokban legfelebb négyes csoportokban nyernek oktatást.

A tané'7 szeptember 1-én kezdődik és junius 30-án végződik.

Beiratási dij 10 kor., mely a beiratáskor fizetendő.

A havi tandíj 10 korona, mely minden hó 1-én előre fizetendő.

A tandíj alól egészben vagy felerészben való felmentésre a teljesen szegény, de jóviseletü, szorgalmas és tehetséges növendékek igényt tarthatnak.

A beire.tások szeptember hó 1., 3., 4 és 5-én tartatnak, meg, délelőtt 9-től 12-ig és délután 2—4 óráig a Fény-utcza 27. sz. alatt.

A zeneiskola helyisége a „Róm. Kath. Elemi Népiskola“ egyik tantermében lesz.

Nagykároly, 1906. augusztus hó. Vitek Károly, zenetanár.

II.

A nagy károlyi iparos tanoncziskolá- b a n az 1906—1907. tanévre a beiratások folyó évi szeptember hó 7-től 12-ig naponként d. u. 5—6 óra között eszközöltetnek az ev. ref. fiiskolában és pedig ; szeptember 7-én a III. osztályba, 8-án a II. osztályba ; 10 és 11-én az A) I. és B) I. osztályokba; 12-én az A) B) előkészítő osztályokba lépő tanonezoknak. A tanítás szeptember 13-án délután 5 órakor kezdetét veszi.

A szeptember 13-ig be nem iratkozott tanonezok mesterei haladéktalanul az iparhatósághoz jelenten- dők be.

Köteles minden tanoncz a beíráskor magát ellenőrző és olvasó könyvvel, valamint iró és rajzeszközökkel ellátni.

III.

A nagykároyi kereskedő tanoncz iskolába a beírások a főgimnáziumban levő iparos tanoncz iskolai rajzteremben fognak eszközöltetni és pedig délután két érakor kezdődőleg, beíratnak szeptember 4-én a III-ik, szeptember 5-én a Il-ik, szeptember 6-án az I-ső és szeptember 7-én az előkészítő osztályba lépni szándékozók. Szeptember 9-én vasárnap délelőtt 10 és fél órakor felolvastatnak és meg- magyaráztatnak a törvények, kihirdettetik az órarend s a tanulás kezdetét veszi szeptember 11-én.

Minden kereskedő-tanoncz az iskolába felvételt megelőzőleg köteles Strohmájer Ferencz iskolai gondnoknál, a ki naponként 10—11 óra közt található otthon, ellenőrző könyvet váltani, legalább az első félévi tandijat lefizetni és az erről szóló nyugtatványt a beíráskor felmutatni. A tandíj megfizetéséért a főnökök szavatolnak.

IV.

A helybeli g. k. (magyar) egyházi elemi népiskolájánál a beiratások szeptember hó 1-től 8-ig tartatnak. A szüiők, kik gyermekeiket ezen iskolába akarják feladni, a jelzett időn belül Somossy Miklós, mint iskola elnöknél jelentsék be. A később jelentkező tanulók vissza utasittatnak.

KÖZGAZDASÁG.

Baromfi tenyésztés.

A gazdaságnak egy évszázadokig elhanyagolt, de újabban nagy lendületet nyert mellékága a baromfitenyésztés. Az intenzivebb gazdálkodás szükségszerüleg magával hozza a gazdaság mellékágainak fokozottabb tenyésztését és művelését, valamint a termény hulladékok felhasználását a lehető legalkalmasabb és legértékesebb módon.

A gazdaságnak egy mellékága sincs, a mely úgy a kisdazda, mint a közép és nagybirtokos által annyira kihasználható volna, mint a baromfitenyésztés.

Az intenzivebb gazdálkodás természetszerűleg tökéletesebb üzemberendezést, tökéletesebb a természetes tenyésztésnek lehetőleg megfelelő segédeszközök használatát teszi szükségessé.

Mindeddig e szakmában is, t. i. a baromfitenyész- tési gépek és eszközök gyártásában a külföld vezetett. Néhány év óta azonban sikerült e gyámkodás alól is kivonni magunkat s ma büszkén állíthatjuk, hogy e szakmába vágó gyártmányainkkal a külfölddel nemcsak versenyezhetünk, hanem határozottan azokkal szemben előnyben is vagyunk.

Hogy mit lehetett a gyártyás terén szorgalommal, szaktudással elérni, azt megmutatta a Kogler és Roszner budapesti gépgyár, a hol költséget és fáradságot nem kiméivé évekig tartó számitgatás és kísérletezés után sikerült egy oly tojáskeltő gépet konstruálni, a mely úgy a külső csin, mint a precziz, teljesen megbízható működés s ennek folytán az ár tekintetében minden eddigi magyar és külföldi gyártmányt felülmúl.

Mennyire szivén fekszik a gyártulajdonosoknak s főleg a ezég tulajdonossának Kankovszky Antal mérnök urnák hazai baromfitenyésztésünk terjesztése, magasabb nívóra való emelése s ez által a baromfi- tenyésztés jövedelmezőségének fokozása, ezt megmutatta most megjelent, valóban irodalmi esemény számba menő uj katalógusával, a melyhez Pirkner János miniszt. tanácsos, orsz. állattenyésztési főfelügyelő ur irta ez előszót.

A katalógus a számtalan ábrában bemutatott baromfitenyésztési gépeken és eszközökön kivül, nem csak kicsi, közép és egészen nagyarányú baromfitenyésztési telepek berendezésének ismertetésére és költségvetésére terjeszkedik ki, hanem fontos útmutatással szolgál a tenyésztés, nevelés és hizlalás körül felmerülő kérdésekben úgy, hogy valóban mint hézagpótló irodalmi szakmunkát fogadhatjuk.

— A rozs műtrágyázásáról. A rozsnak istállótrágyával való trágyázásáról azt mondhatjuk, hogy legjobb ha az az előveteménye alá adatik. Azonban sokszor, .különösen a silány homoktalajokon azt is tapasztalhatjuk, hogy közvetlenül alája adják, ezen esetben azonban arra kell ügyelni, hogy az istállótrágyát ne a vetőszántással szántsuk alá, hanem korábban, mert ha csak a vetőszántással kerül az istállótrágya a talajba, akkor a talaj nem tud kellőképen összeüllepedni, ezt pedig a rozs megsínyli, valamint az egészen nyers trágya is ártalmára lesz a rozsnak. — A mesterséges trágyafélék közül különösen a foszforsavas trágyafélék azok a melyekkel a legkedvezőbb eredményeket lehet elérni. A foszforsavas trágyákkal ugyanis a rozs termését tetemesen fokozhatjuk és pedig jövedelmezőleg. Ezen jövedelmező fokozása a rozstermés- nekkizárólag foszforsavas trágya alkalmazásával is elérhető. Minél lazább azonban a talaj, annál kevésbé várható a foszfoisavas trágyától egymagában alkalmazva eredmény, és pedig azért, mert az ilyen laza talajok káliumban és nitrogénben is szűkölködnek. Ilyen esetben a kálifoszfát trágyázás lesz előnyös. A kálifoszfát trágyázás azonban a legtöbb esetben csak akkor fog kedvező hatást gyakorolni a rozs termésére, ha a talaj nitrogénben nem szenved hiányt. Ezen hiányon úgy lehet segíteni, ha nitrogen műtrágyát is adunk vagy zöldtrágyázást is alkalmazunk. A homok talajokon a zöldtrágyázás kálifoszfát trágyával együttesen alkalmazva különösen ott lesz helyénvaló, ahol elegendő istállótrágya nincs.

— Á szőlősgazdák gyűlése A magyar szőlősgazdák Országos Egyesülete és a Szabolcs vármegyei Gazdasági Egyesület által a nyíregyházai Sóstó fürdőre összehívott, szeptember hó 8-án tartandó szőlészeti és borászati értekezlet tárgysorozatát már meg állapították. A gyűlés egy negyed 4 órakor lesz. Beinath Béla elnöki megnyitója után, Druker Jenő dr. a szőlősgazdák egyesületének igazgatója a szőlészeti napi kérdésekről tart előadást; Pessenhoffer Sándor szőlészeti és borászati felügyelő pedig a pinczeépitésnel figyelembe veendőkről. Élöadást tart ezen kivül Ballay Jenő az erjedésről és Leveles János a rosszul kezelt szőlők bemetszéséről.

— Saját termésű borok elárusitása. Eddigelé a köztisztviselők, tanítók, lelkészek saját termésű boraikat nem értékesíthették kismértékben való elárusitás által. Ha kértek is ilyenre engedélyt, mindenkor elutasították. Sérelmes állapot volt ez nagyon, melyen okvetlen változtatni kellett. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete ez ügyben felterjesztéssel élt és kérte a jelenlegi állapotok megszüntetését. A pénzügyminisztérium legutóbbi leirata értelmében jövőben a köztisztviselők, tanítók és lelkészek saját termésű boraiknak kismértékben való elárusitására szóló engedélyek iránti kérelmei a lehető méltányos elbánásban fognak részesülni.

Jelen számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva.

Felelős szerkesztő: KUNÉRY KÁLMÁN. Laptulajdonos: M A N Y Á K ÉS TÓTH.