Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-05 / 46. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Tiszteljük úgy a nagybirtokost, mint a nagybérlőt: a tulajdon szentségét pedig minden szabadság forrásának tartjuk. Ámde itt a magán-bérleti rendszer, akár nagy, akár kisbérlet alakjában még a szomorú jobbágykornak maradványa; azon kornak, melyben a községi élet nem jutott el még csecsemő koráig sem. E korból reánk maradt bérleti szokásnak eredménye aztán az, hogy a nagybirtokos azon ósdi felfogásnak hódolva, hogy ez nem lehet másként, hiszen őseitől is igy tanulta — nagybérlőknek adja ki birtokát, mondjuk, holdanként 10 koronáért.

Viszont a nagybérlő — mert hát előtte a számtalan példa — mig a bérletnek egy részét roszul fizetett cselédeivel házilag kezeli, addig a bérletnek nagyobb részét — 1200 □-öles kisholdanként — hogy sokat ne mondjunk 30—40 koronáért adja ki egyes földmi- vel'őknek albérletbe és pedig kapás vetemé- nyék alá. Tehát nem csak a haszonbérlet ötszörösét nyeri, de földjét a kisgazdákkal saját előnyére javíttatja és jövedelmezőbbé teszi, így áll elő aztán az a szomorú eredmény, hogy mig a nagybérlő milliomos lesz, addig a község rohamosan pusztul s a szegény albérlők alig képesek a költségeiket megszerezni a termésből. Ezen magán nagybérleti rendszer felétlenül elvetendő lenne s helyébe községi nagybérlet volna szervezendő, mert, ha községek vennék ki a nagybérleteket s ők adnák ki albérletbe: nyerne vele az uradalom és a község összes lakossága is, amennyiben az uradalomnak a bérösszeg behajtására nem kellene külön hivatalt fölállítani, másrészt pedig az albérlet jövedelme megszüntetné a községi pótadók nagy arányát; igy segitne a község minden lakosán, nem csak nehány nagybérlőn.

De más irányban is üdvös lenne a községi bérlet. Ugyanis az illető községi elöljáróság kötelezné albérlőit arra, hogy házi ipari, termelő, értékesítő, állattenyésztő, kertészeti, baromfi tenyésztés, méhészeti szövetkezeteket létesítsenek a bérleteiken, egymás támogatására. Azután nagyvállalatok jövedelmeiből községi takarékpénztárakat és közraktárakat létesíthetne.

Ám de ha a községi bérletek megvalósulnának az állami és alapítványi birtokokon a hol a nagybérletek fenn állanak a bérösszeg csekély százalékának emelésével a község javára, egyszersmindenkorra megszűnnék a lakosságra ólomsulylyal nehezedő községi pótadó ; életbe léptethetők lennének mindazok az üdvös intézmények, melyeket a szakminiszterek hiába kínálnak a lelkészi, tanítói, jegyzői- kar által a munkásnépnek, mert nincs úgy szervezve a községi elet, sem a társadalom, hogy a polgárosodás fejlettebb igényeinek szolgálatot tehetne.

Előfizetési felhívás.

A „Szatmármegyei Közlöny“ XXXII. éves múlttal bir és ezen idő alatt irányzata, szellemi nívója — egy pár hónapot kivéve — általános közmegelégedésre szolgált nemcsak Nagykároly városában, hanem az egész vármegyében.

Mi szerény tehetségünkkel igyekezni fogunk mindég a legjobbat nyújtani és a legnagyobb áldozatoktól sem riadunk vissza, hogy előfizetőink olvasó igényeit kielégíthessük.

Minden nagyhangú ígérgetések helyett csak annak kijelentésére szorítkozunk, hogy minden személyeskedést szigorúan kerülve fogjuk szolgálni a közügyeket.

Kérjük olvasó közönségünk széleskörű támogatását,

Lapunk előfizetési ára :

Egész évre

...........8 kor.

Ne

gyed évre : .... 2 „

Félévre........................4 „

Eg

yes szám ára . . 20 fillér

Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.

Bárki kívánságára lapunkat egy hónapig teljesen díjtalanul és ingyen küldjük.

Nagykároly, 1906. augusztus 4.

MANYÁK ÉS TÓTH

laptulajdonosok.

HIKE K.

— Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja, múlt hó 31-én Ér-Endrédről székhelyére érkezett és még ugyanazon nap Budapestre utazott, honnan folyó hó 4-én érkezett vissza székhelyére. Obholczer Gyula számtanácsos szabadságidejét megkezdette. A számvevőség vezetését helyettesének Mező Károly számvizsgálónak adta át.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Andrássy Honát, ki a helybeli állami polgári leányiskolában mint helyettes tanítónő volt alkalmazva, a segesvári állami polgári leányiskolához a XI. fizetési osztályba segédtanitónővé nevezte ki.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lőrinczy Ida helybeli polgári iskolai tanítónőt jelenlegi minőségében a kecskeméti áll. polgári iskolához ; Királyné Décsey Mária nagybányai állami polgári iskolai rendes tanítónőt a nagykárolyi állami polgárt iskolához helyezte át.

— Helyettesítés. A főispán Neller Kálmán jár. kir. állatorvos szabadságon való távolléte idejére a szatmári járási állatorvosi teendőkre Pártos Samu kir. állatorvost helyettesítette.

mint a száraz levél, mint a fa, melyet megfosztottak gályáitól és régen korhad ... Meghalok !

De először eltemetem életem emlékeit. Ismét el- sirdogálok rajtuk, mert ez olyan jól esik az én öreg szivemnek. Velem együtt megszűnnek azok is ; eltemetem, elrejtem a rózsákat, melyek pirossága eltűnt mint arczom üdesége ; az elsárgult csokrokat, szalagokat, össze zsugorodott virágokat, melyek elporladnak majd, mint én, melyek már rég elfonnyadtak, elsárgultak mint minden vágyam, minden emlékem, egész életem.

* *

*

Tizenhat éves volt... pirosló rózsa bimbó, viruló virág. Kis ábrándos, pajkos leányka. A leány álmok rózsa szinü ködképei lelkét betölték a boldogság ragyogásával. Keblében zsongtak az érzelmek s mint kis méhek szállottak virágról-virágra és minden kis apró csecse-becsét, apró-cseprő dolgot bearanyoztak kedves szeretettel. Tizenhat éves volt mikor először beszélt azzal a komoly arczu, lángoló szemű fiatal emberrel, a ki neki mondhatatlan fájdalomról beszólt, a romlott világról, boldogtalanságról, közeli halálról... Beteg volt nagyon is a tizenhat éves leányka úgy eltudott vele játszadozni. Kiverte fejéből a bolondos, fájdalomtelt panaszokat és hívta magával ki a mezőre a hol szűzi lelke aranyos vidorságávai vitte tova a megelégedés viszonyaira, az ábrándok világába. Beczéz- gette a nagy embert az a picziny, piros-pozsgás arczu leányka. Mint játék szerével úgy bánt vele, hogy mosolyra keltse.

Mikor azután ott hagyta a lopás vétségével a fiatal ember úgy érezte, hogy a szive fáj, össze szorul a vágytól, hogy ismét hallja annak a férfiúnak méla- bus beszédét; lássa a bánattal borongó arczot, a mély tüzű szemeket... Vissza jött nemsokára és megtartották a kézfogót. Elment azután és nem jött vissza

többé. — A leányka boldogtalannak érzé magát, hervadt, hervadt, lassan és a sírba vágyott — fel a mennyországba az angyalok közzé.

— Elmúltak az évek... kihajtott szivében újra a szerelem és szeretett igaz szenvedéllyel egy gyönyörű férfiút, ki a társaság hölgyeit rajongásra kelté. Kitűzték az esküvő napját s mikor már az esküvőhöz minden előkészület meglett téve, mikora mennyasszony szerelmes szive teljes boldogságban áradozott; — jött a vőlegényt lesújtó hir, hogy az apja meghalt és haza kell mennie. Haza ment és nemsokára erre gyászkeretü, lakonikus rövidséggel irt levelet küldött: Az ég adjon erőt fájdalmam elviseléséhez, anyám akaratából a gyász elteltével mást kell oltárhoz vezetnem. Élj boldogul ! A mennyasszony elkeseredett és daczolt, tüntetett a hűtlen vőlegény ellen, kinek gazdag mátkát jelölt ki anyja, de a leánytól kosarat kapott.

Tüntetett és eltudta folytani szerelmét. Daczolt lelke egész keserűségével; körül rajongták imádói s ő szórta gyönyörű szemei szédítő pillantásait. Megbűvölte ismét a hűtlenné vált vőlegényt, ki őrülten beleszeretett most ismét s bűnbánóan könyörgött bocsánatáért, tekintetéért. De ő törhetetlen maradt. — Feledni akart és tudott, mert daczolt. S az előtte őrült fájdalmában vonagló és kegyelemért esdő férfiúnak kéjes arczczal mondná: Soha! Soha!...

S most ott ült falusi lakában és hullatja könnyeit az elsárgult csokrokra, összezsugorodott virágokra.

* *

*

Kün rázza a vihar az ablakot és a vén leány szeméből valami melegség sugárzik ki a remény derűjével arczára. Majd a megelégedett bosszú kéjes vonaglása fut végig rajta.

Rázzad csak bősz vihar az ablakot, rázzad csak, — Eljön nemsokára a másik fergeteg is és a semmi, ségbe sodor engem, mint egy elfonnyadt levelet- régmult álmot.

— Püspöki javak átadása. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kálóczy Zoltán miniszteri oszt. tanácsost küldötte ki a püspöki javaknak a kinevezett szatmári püspök dr. Boromissza Tibor részére leendő átadása végett.

— Anyakönyvi kinevezés. A. m. kir. Belügyminiszter Reszler János udvarii körjegyzőt anyakönyvvezetőnek nevezte ki s egyben a házasságkötési tisztséggel is megbízta.

— A nyomdász tánczestély iránt, mely ma aug. hó 5-én tartatik a szatmári Kossuth-kerti kioszkban igen nagy az érdeklődés. Meg is érdemlik derék nyomdászaink a közönség támogatását, mert a tánczmulatság egy részét a „nyomdász szanatórium“ javára ajándékozzák. A tánczmulatság színi előadással van egybe kötve ; „Házasodjunk,“ czimü bohózatot adják elő.

— Meghívás. Nagykároly r. t. város képviselő- testületi tagjait 1906. évi aug. hó 5-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly. 1906. julius 31-én. Debreczeni István polgármester. — Tárgysorozat: 1. A vásárvám bérbeadása tárgyában megtartott árverés eredményének jóváhagyása. 2. A piacztakaritási dij bérbeadása tárgyában megtartott árverés eredményének jóváhagyása. 3. Kir. tanfelügyelő megkeresése az iparos tanoncziskola fejlesztése tárgyában. 4. Vallás- és közoktatásügyi miniszter ur leirata a főgimnáziumba iskola-orvos és egészségtan tanár alkalmazása iránt. 5. A főgimnáziumi tanári kar előterjesztése a gimnáziumi átalánynak évi 1400 K helyett évi 2400 K-ban leendő megállapítása iránt. 6. A városi a) kezelő- és segédszemélyzet, b) Grázel István dijnok, c) kézbesítők, hajdúk és közegészségügyi szolga kérelme fizetésük javítása iránt. 7. Az 1905. évi gyámpénztári számadás megvizsgálására vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozat. 8. Sóvágó Antal nagykárolyi lakos kérelme a foglalkozást közvetítésről és a cselédszerzésről alkotott szabályrendelet módosítása iránt. 9. Lévay Béla és társai kérelme a Wesselényi és Rákóczy-utczák Petőfi-utczai végén s a Vaday-közön asphalt készíttetés elrendelése iránt.

10. Csőkör Ferencz és társai kérelme a Petőfi-utcza szabályozási vonalának újabb megállapittatása iránt.

11. Előterjesztés azon sorrend megállapítása iránt, a melyben az utczák — a rendelkezésre álló anyagi erők mérvéhez képest — fokozatosan köves úttal lesznek ellátandók. 12. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata a vasúti hozzájáró ut ügyében. 13. Bordás Imre kérelme a Lövölde-kert bérletéből az 1906. év végével leendő kibocsáttatása iránt. 14. Kukucs Lajos illetőségi ügye. 15. Óbis György illetőségi ügye. 16. Bőhm Linka illetőségi ügye. 17. Az 1906. évi junius 27-én tartott pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. 18. Az 1906. évi julius hó 10-én tartott pénztárvizsgálat eredményének bejelentése.

— Kugliverseny. A Prot. Társaskör kugliversenyét ma folytatni fogja. A négy darab értékes tárgy a következő: 1-ső nyeremény 1 drb 20 koronás arany, 2-ik 1 drb valódi bernstein szivar- és czigaretta- szipka, 3-ik 1 feltűnően szép aranygyűrű, 4-ik 1 duplafedelü ezüst óra, mely tárgyak a kör felügyelőjénél megkinthetők. Rendezőség.

«— Eljegyzés. Éles István, Ecsediláp lecsapoló társulati Írnok, julius hó 31-én eljegyezte Lengyel Ferencz birtokos és neje Marossy Róza leányát, Idát.

— Gyermek-mulatság. A nagykárolyi Népnevelési- Egylet óvodája és menháza fenntartása javára folyó hó 7-én, kedden a Széchenyi-téri óvodában nyári táncz- mulatságot rendez, melyre a szülők, gyermekbarátok és a n. é. közönség ez utón hivatnak meg, mivel külön meghívók nem adatnak ki. Kezdete d. u. 3 órakor. Beléptidij felnőttek részéről személyenkint l korona. Nagykároly, 1906. évi aug. hó. Rendezőség.

— Aranylelet. Laczfaluban a napokban érdekes leletre bukkantak a Lőwi Aron-féle ház udvarán dolgozó munkások ásás közben. Tizenhét darab diónagy- ságu arany golyót találtak, melyek mindegyike vászon darabba volt göngyölve. Az aranyok súlya más fél

— Újabb nyakszirtmerevedési eset Szatmáron. Kun István 15 éves gyermek a gerinczagyhártyalob tünetei között megbetegedett. A beteg testvére május hóban ugyanezen betegségben szenvedett.

kiló.

— A helybeli Kossuth asztal társaság szeptember hó 9-én tartandó zászlószentelési ünnepélyére nagyban folynak az előkészületek. A program részletes össze állításán a 120 tagú rendező-bizottság most fáradozik. Előre is felhívjuk olvasóink figyelmét a Kossuth asztaltársaság ünnepélyére.

— Fegyelmi vizsgálat. Dr. Schön pflüg Richárd vm. főügyész és Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök ellen a közigazgatási bizottság — a vármegyei közgyűlés határozata folytán a fegyelmi vizsgálatott elrendelte és annak megejtésével N. Szabó Antal közigazgatási bizottsági tagot bízta meg.

— Esküvő. Ruprecht Sándor szatmári m. kir. adótiszt augusztus hó 4-én tartotta esküvőjét Szakkay Antal és neje Kanorich Francziska leányával, Rizával, Gyöngyösön.

— Gyászeset. Szépfaludi Őrlőssy Ferencz Máramaros vármegye főlevéltárnoka a „máramarosi lapok“ szerkesztője, a máramarosszigeti „Szilágyi István kör“ elnöke, jeles iró és országos hirü kedvelt novellista múlt hó 26-án délután 63 éves korában Máramarosszigeten elhunyt. Temetése óriási részvét mellett ment végbe. Legyen áldott emlékezete !

— Előkészítő ülés. A városi jogügyi és pénzügyi bizottság augusztus hó 1-én ülést tartott a ma d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlési tárgyak előkészítése czéljából. Két fontos tárgy forgott szőnyegen : egyik a főgymnáziumi tanári kar elő terjesztése a gimnáziumi általánynak 1400 kor. helyett 240 koronában leendő megállapítása iránt ; a másik a segéd és kezelő személyzet, vala-