Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-07 / 1. szám

SZATMARMÉ GYEI KÖZLÖNY — Lázadás Gaurán. Az elámított s mesterségesen félbujtógatott oláh nép között az ó-év utolsó napján veszedelmes lázadás tört ki a Nagysomkut mellett fekvő Gaura községben, mely hogy nagyobb mérveket nem öltött, egy csendőr lélekjelenlétének s a gyorsan érkezett segélynek köszönhető. A lázadásról tudósítónk a következőket jelenti: Székely Ernő törökfalusi kör­jegyző épen hazafelé tartott Törökfaluba, midőn Gaurára érve, a községi biró jelenti, hogy Gaurán a románságot Indre Demeter felfüggesztett jegyző gyűlésre hívta össze s őket lázitó beszédekkel bujtogatja. A gyűlésre senki sem adván engedélyt, Székely Ernő jegyző azonnal Nagysomkutra hajtatott s ott jelentést tett Eötvös Róbert' tb. főszolgabírónak, ki Székely- mellé négy csendőrt adott a gaurai gyűlés feloszlatá­sára. Székely a négy 'csendőrrel meg is érkezett Gaurára és Indre Demetert a csendőrök letartóztatták és egyik csendőr őrizetére bizva, a csendőrök és a jegyző a községházára mentek a főkolomposok kihall­gatása végett. Ekkor a felbujtogatott és felpálinkázott lakosság félreverte a harangot és megrohanta azt a házat, ahol a kihallgatás volt. A csendőrök védekeztek, de minthogy csak egyiknek volt lőfegyvere, karddal állták útját a tömegnek. Ékkor szerencsétlenségükre a láza­dók egy része, minthogy a teremnek két ajtaja volt, a csendőrök háta megeit jelent megs leverték ásókkal, kapákkal a két csendőrt és a jegyzőt a harmadik csen­dőrnek, a ki az udvaron volt, végre sikerült bejutni és közé lőni a tömegnek. Lefőbb ideje is volt, mert a tömeg Székely jegyzőt már épen felakarta akasztani. A kötél már ott lógott a közeli diófán. A lövések né­mileg kijózanították a tömeget s csakhamar futásnak eredtek. Ugyanebben a házban van lakása Illés József állami anyakönyvvezetőnek, a ki elzárkózott lakásában, mig a lázadás tartott. Állítólag a tömeg fel is akarta gyújtani a házat. Székely jegyző s a csendőrök mi­helyt szabad utat nyertek elmenekültek; de még az nap. megerősített csendőrőrjárat ögsze fogta a főbb czinkosokat, köztük Indre Demeter fölbujtót s erősen meglánczolva a nagysomkuti járásbírósághoz kis érték őket. Ez ideig mintegy 20 embert tartóztattak le. A nagykárolyi szárnyparancsnok felhívására Mészáros Iván nehány csendőrrel újév hajnalán utazott el Gau­rára, hol most nagyobb számú csendőrséget összpon­tosítottak. Gaurán most nagy csend van s a lakosság megrémülve várja a következendőket. Hírlik, hogy Gaurára egy időre katonaságot is visznek. Ez a láza­dás, mely a visszonyokkal ismerősök szerint tisztán Indre felbujtásának a' műve, annál kínosabb megütkö­zést kelt, mert a gaurai népet mindenki jóravaló, sze­rény és jámbor munkás népnek ismeri. Az összeka­szabolt csendőrök állapota súlyos s az egyik csendőr ha felgyógyul is, örökre szolgálatképtelen marad. Szé­kely jegyző is több sebet kapott s a kiállott izgalmak következtében most betegen fekszik. A vizsgálatot erélyesen folytatják. — Büvészestély a Magyar Király kávéházban. Mecsányi hírneves büvésztanár városunkba érkezett és tegnap este igen sikerült mutatványokból büvész- estélyt tartott. Ma este még egy előadást fog tartani, melyet hisszük, hogy közönségünk tömegesen fog fel­keresni. Az estély kezdete este 8 órakor. . Belépti dij nincs. — Ellopott ékszerek. Maróthy Sándor gacsályi Sándor földbirtokos lakásáról deczember hó 24-én reggelre, nagymennyiségű ékszer, 10 ezer korona értékben eltűnt. A lopást, mint a csendőrség eddig megállapította, a viszonyokkal ismerős egyének követ­ték el. A tetteseknek azonban idáig semmi nyoma. — Halálozás. Fülep István fülesdi ref. lelkész neje e hó 19-én 26 éves korában 2 évi súlyos betegség után meghalt. — Pataki Riza újabb botránya. Úgy hisszük, még élénk emlékezeteben van a közönségnek a katonavérü drámai hősnő, a ki a mi színpadun­kon is megfordult, aki múlt évi szatmári tartóz­kodása alatt több botránynak volt a főszereplője. Most újabb botránya akadt. Szabadkán egy Fischer Béla nevű kereskedő meleg vonzalomra gyuladt az ottani színtársulat drámai hősnője, Pataki Riza iránt. Fischer máskülömben anyagi bajokkal küzdött és nemrég csődöt kellett kérni maga ellen. A kereskedő rokonai a színésznő tékozlásának tudták be a fiatal­ember anyagi romlását és elhatározták, hogy megbosz- szulják a kellemetlen csődöt a szép tragikán. A na­pokban Milkó Izidor dr. kerületi orvos, Fischer sógora a szabadkai Nemzeti Szálló előtt találkozott Pa­taki Rizával. A hajdani udvarló az orvos társa­ságában volt. Milkó dr. heves szidalmakkal illette a színésznőt, majd tettleg bántalmazta, több ütést mérve botjával a megriadt leányra. Fischer tétlenül nézte az esetet. Pataki Riza a sértésekkel és a táma­dással szemben a bíróságnál keres elégtételt. Érdekes, hogy egy szabadkai ifjú lovagias utón akarta felelős­ségre vonni Milkó dr.-t, a ki kijelentette, hogy csak a színésznő valamely rokonának ad elégtételt. Pataki Rizának ezelőtt két évvel Eperjesen, tavaly télen Szat- máron az elmúlt nyáron pedig Budapesten volt külön­böző természetű botrányai heves vére miatt. A szép színésznőnek tehát rövid idő alatt már a negyedik kínos esete a szabadkai skandalum. — Tilos az iszákosság. Nagyfontosságu rendele­tet intézett a kereskedelemügyi miniszter az állam vasú tak igazgatóságához a szolgálat biztonsága érdekében. A miniszter rendeletében megtiltja az üzem szolgálatban működő vasutasoknak a szolgálatiidő alatt a szeszes italok élvezetét. Egyben utasítja a hivatali főnököket, hogy esetről-estre szerezzenek meggyőződést, vájjon a szolgálatba lépő személyzet között nincs-e valaki ittas állapotban, akit a személyi és vagyonbiztonság érdekében a szolgálattól azonnal el kell tiltani. — Pályázat a színházra. A szatmári színházra a pályázat a színészek lapjában már közzé tétetett. Pályázhat minden magyar honos és koncessióval biró igazgató. Biztosítékul 2000 koronát kell letenni a vá­rosi pénztárnál. — Modern tápital. Idegesség, álmatlanság, vér- szegénység, étvágytalanság ellen leginkább a Hercules- sört használják újabban, mert e kitűnő maláta-tápsör különlegesség hatásos hizlaló is; gyengélkedőknél, lábbadozóknál kiváló erősítő és emellett nagyszerű asztali ital, mint azt elsőrendű tanárok és orvosok is igazolják. Kapható minden jobb füszerüzletben. Nagy­ban: Hercules-Sörfőzde, Budapest, $VII., Bethlen-tér 3., honnan árjegyzéket ingyen és bérmentve 5 kg. posta- küldeményt pedig (6 üveg) postán utánvétellel külde­nek. Egyúttal köztudomásra hozzuk, hogy Veszel Manó kávéháztulajdonos a hírneves Hercules-sört a n. é. látogató vendégeinek kávéházában állandóan kiszolgáltatja. Főraktár Nagykárolyban : Gaál Kálmán droguériájában. A különös látogató. Nem miudennapi vendége volt a napokban Komorzán községnek. A hatalmas alak biztos lépésekkel egyenesen a községházához köze­ledett. Az elöljáróság másfelé volt elfoglalva s nem fogadhatta tekintélyéhez méltóan, üdvlövésekkel a a nevezetes jövevényt, a kitől az egész lakosság holtra rémült s a ki nem volt más, mint egy hatal­mas vadkan, a minőt a környéken nem láttak. A t. látogató, látván, hogy senki sem siet üdvözlésére, rohamlépésekben eltávozott. — A Szövetkezett Balpárt arczkép csarnoka. Ez a könyv, mely a magyar typographiának minden te­kintetben becsületére váló külső diszszel jelent meg s magában foglalja a mostani szövetkezett ellenzék ösz- szes tagjainak pompásan sikerült arczképét és bár rö­viden, de gondosan megirt életrajzát. V árosunkban most jelent meg a „Szövetkezett Balpárt“ arczkép csarnokának szerkesztő bizottsági tagjai: szén tesi Né­meth István és Bellinger Vincze a kik megrendelése­ket személyesen gyűjtenek. — Bánatos az élete aunak kit fájdalmak gyö­törnek s csodálatos az, hogy 100 beteg közül 80-nak koszvénye van s ezek még most sem tudják mind, hogy hol keressék a biztos orvosságot. Nos mi meg­mondjuk. Hozassanak egy üveg Zoltán-féle kenőcsöt 2 koronáért, kenjék be magukat naponta csak egyszer s egy pár nap alatt biztosan meggyógyulnak. A rendelések cziinzeudők Zoltán-gyógytára, Budapest, Szabadságtér. — Az Ország czimen előkelő napilap indult meg a fővárosban, mely nemzeti, magyar irányzata és előkelő tartalma révén gyors népszerűségre tart­hat számot. Az Ország tiszta nemzeti hatvanhetes alapon óhajtja a válságmegoldását, oly módon, hogy az a nemzeti eszme diadalával végződjék s azután az ország társadalmi és gazdasági fellendítését köve­teli a törvényhozástól s társadalomtól. Hive a válasz­tójog kiterjesztésének a legszélesebb rétegekre, a nemzeti eszme és a magyar társadalom érdekeinek szemmeltartásával. Hive az Ausztriától való gazdasági elkülönzésnek s mindenek fölött az ország arányla- gos gazdasági felvirágoztatását tűzte ki czéljául. Az Ország munkatársai, miként a hozzánk érkezett mutatványszámból látjuk, a főváros legkitűnőbb publiczistáiból és szépiróiból fog állani, kiknek név­sorából a következő feltűnőbb neveket jegyeztük meg : Buday Barna, felelős szerkesztő ; Ábrányi Kornél, dr. Arkövy Richárd, dr. Baross János, országgy. képviselő ; Bittó Dénes,országgy. képviselő, Issekutz Győző, orsz. képviselő, ; dr. Jancsó Benedek Jeszenszky Pál, az O. M. G. E. titkára; Miklós Ödön, Laehne Hugó, dr. Nagy Emil, Návay Lajos, Rubinek Gyula, Szilassy Zoltán országgy. képviselők. A szép- irodalmi rész munkatársai között Abonyi Árpád, An­dor József (Cyprián), Geőcze Sarolta, Jakab Ödön, Krúdy Gyula, Móra István, Sas Ede, Szomahazv István, Tömörkény István, Vértesy Gyula és Zöldi Márton nevét találjuk. Az Ország naponként az esteli órákban jelenik meg s másnap reggel már az ország legtávolabbi részén is olvasható lesz, Gyors és kitűnő hírszolgáltatásával tehát egy egész nappal megelőzi az összes fővárosi reggeli lapokat. Az Örszág előfi­zetési ára: egy évre 28 korona s kiadóhivatala Budapesten, IX., Üllői-őt 25. sz. alatt van. — Hirdetmény. 84,401—1905. II—I. sz. M. kir. földmivelésügyi minisztérium. Valamennyi vármegye és város töt vény hatóságának. Hivatali elődöm által 1891. évi január 16-án 1564. szám. alatt kiadott leirata kap­csán és az érdekeltek esetenkénti értesítése végett ezennel tudatom, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur értesítése szerint abban történt megálla­podás a vasutak igazgatói értekezleten, hogy a teher- aruként feladásra kerülő tenyészlovakért, valamennyi magyar-osztrák és bosznia-herczegovinai vasúton 1 ló feladásánál kilométerenként 10 filléres, 2 ló feladásánál pedig (egy kocsiba rakva) kilométerenként 12 filléres díjtétel fog számíttatni. Ez a kereskedelemügyi minisz­ter ur által jóváhagyott díjszámítás a díjszabás I. rész B) szakaszához kiadandó legközelebbi pótlék utján fog érvényesíttetni. Budapest, 1905. deczember 24. A miniszter meghagyásából: Nagy Gábor, miniszteri tanácsos. — A Divat Szalon újévi száma, melylyel ez egyetlen divatlapunk s főképen modern aszony-ujsá- gunk XIX. évfolyamának második negyedévét kezdi meg, ismét fényesen bizonyítja hogy nagy jelentőségi feladatának becsületesen megfelel. Á divat-képekről, a divat magyarázataiból az látjuk, hogy mig egyrészről a legujabbat adja, másrészről odatörekszik, hogy ebből a legújabbal csakis a finomat, a helyest, a szépet kedveltesse meg. S megkönyitvén a választást, kitűnő szabásmintáival egyben lehetővé teszi azt is, hogy hölgyeink ennek a divatnak a viselését taka­rékos és házias foglalkozás utján szerezhessék meg. Ugyanez a törekvés nyilvánul meg a kézimunkák tanításában is, mely a Divat Szalonban nemcsak kétkézi pepecselés, hanem igazi, modern és értékes iparművészet. A lap szépirodalmi része pedig, melyet Szabóné Nogáll Janka, a Petőfi-Társaság tagja szer­keszt, jóval fölötte áll az ismeretes divatlapmellékle­teken. Kész, befejezett, nagy czélért küzdő szépiro­dalmi lap, melynek szelleme bár távol áll a túlhajtott feminizmus hirdetésétől, következetes munkálkodásá­val még is az uj asszony megteremtésén fáradozik. Ennek az uj, költészetet szerető, költészetet megértő Dőnek a gyönyörűségére dalolnak, mesélnek a Divat Szalon költői, kiknek sorában ott látjuk mindazokat, kiket olvasni gyönyör és nemes tanulság. És ennek az uj : a dolgos, takarékos, képzett, szorgalmas nőnek íródnak sorra a közhasznú, szép, tartalmas czikkek, melyekből megtanulhat mindent amit házi és nagy világi teendői között a mai nőnek tudnia kell. Az újévi számban mind ebből látunk egy-egy kis mutat­ványt, az olvasókhoz intézett újévi - üdvözlet végén pedig egy oly ígéretet, mely bizonyára mindenki előtt örvendetes leend. A Divat Szalon ugyanis színes mülapok melléklésével gazdagítja tartalmát s e mülapokon bemutatja a magyar diszmagyart s a ma­gyar népviseletet, úgy a mint azt főrangú hölgyeink s magyar művésznőink viselték. E színes képek ez által arczképek is lesznek és szaporítják a kiváló hölgyek arezképsorozatát. Tekintetbe véve mindazt, a mit a Divat Szalon egy-egy számából láthatunk, igazán nem csodálkozunk a felett, hogy e derék szép lap lassacskán minden eddig élt divatlapunkat magába olvasztotta és még a külföldieket is feleslegessé tette. Hozzájárult természetesen az a körülmény is, hogy a Divat Szalon bámulatosan olcsó —- egész évre csak tizenkét korona ! — s megszerzése a sze­rényebb viszonyok közt élő nőnek sem lehetetlen. A ki pedig egyszer megszerezte, bizony ott marad ab­ban a családias meleg kötelékben melylyel a lap szerkesztője minden olvasóját magához fűzi. Szíve­sen ajánljuk olvasóinknak : kérjenek mutatványszámot a Divat Szalon kiadóhivatalától (Budapest, IV., Eskü-ut 5. sz.) — Pályázati felhívás. A siketnémák budapesti áll. intézetének első osztályaiba a következő tanévre 45 uj növendék fog felvétetni. Ezen kívül a felsőbb osztályokba felvételt nyernek oly siketnémák is, a kik eddig valamely vidéki intézetben tanultak ugyan, de a kiknek szüllői időközben a székes fővárosba, vagy annak közelébe költöztek. A vidéki 6 osztályú intézeteket végzett siketnémák itt a VII. és VIII. osztályokban folytathatják tanulmányaikat. Végül a megfelelő felsőbb osztályokba felvétetnek olyan gyermekek is, akik népiskolai tanulmányaik közben siketülvén meg, ott megtanulják a beszédnek szájról való leolvasását s ez utón elemi ismereteiket kiegé­szítik. A felvételek vallásra, nemre és nemze­tiségre való tekintet nélkül a folyamodványok beér- zésének sorrendjében fognak eszközöltetni. Az érdeklődőknek részletes tájékoztatást és felvételi nyomtatványokat egyszerű levélbeli megkeresésre díjtalanul küld az intézet igazgatósága (VIII. Mo- souyi-u. 8. sz. — Nagy szenzácziót keltő találmány. Az Unicum fémtisztitó szer, mely az eddig forgalomban levő ösz- szes fémtisztitószereket teljesen felülmúlja. Az Unicum feltalálója Szabó Ákos budapesti lakos városunk szü­lötte. Az unicum minden takarékos háziasszonynak igazi gyöngye és minden háztartásnál nélkülözhetetlen szer. Különösen ajtó és ablak kilincsek, gombok, fo­gantyúk stb. mindennemű konyhaedények tisztítására, bárminő fémből legyenek is azok. Továbbá evőeszkö­zök (ezüst, alpacka, china vagy ujezüstből) ha még oly lekopott és összekarczolt is, Unióimmal tisztítva örö­kös uj fényt kapnak. Nem eléggé ajánlható vadász fegyverek és revorverek tisztántartására, a legalkal­masabb. Az Unicum különböző nagyságú üvegekben jött forgalomba és minden üveg használati utasítással van ellátva. Üvegenként 20, 40 és 60 fillérért kapható a készítő Szabó Ákosnál Budapesten, V. kér. Dráva utcza 10. sz. Kapható Kerekes Ödön, Wagner Lajos és Róth Lipótnál, Nagykárolyban. Felelős szerkesztő: B A U D 1S Z JENŐ. Laptulajdonos :RÓTH KÁROLY. 1041—1905. vh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróságnak 1905. évi V. 577. számú végzése következtében dr. Borgida Lajos ügyvéd által képviselt Farkas M. czég javára Tisch­ler Rudolf és neje ellen 270 kor. s jai. erejéig 1905. évi márczius hó 6-án foganatosított kielégítési végre­hajtás utján le- és felülfoglalt és 765 kor. 95 fillére becsült következő ingóságok u. m. : bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1905. évi V. 577 sz. végzése folytán 270 korona tőke- követtelés, és eddig a biróilag már megállapított költ­ségek erejéig Nagykárolyban adósok lakásán 1906. évi január hó Ilik napjának d. e. 10 órája határidőül ki- tüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel olymeg- jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. A mennyiben az elárverezendő ingóságokat má­sok is le és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jo­got nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendel­tetik. Nagykároly, 1905. évi deczember hó 14. napján. Bakó Bálint, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents