Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-18 / 29. szám

s z Színészet. A „Polgári Olvasókör“ tájékán nagy a sürges- forg'ás. — Itt vannak a színészek. — Különös, hogy mig a kőszinházakban már-már serényen folynak a kapuzárással járó előkészületek, addig nálunk most kezdődik a színi saison. Mindegy. A fődolog, hogy egy pár hétig színházba járhatunk és gyönyörköd­hetünk a szinmüirodalom újabb remekeiben. Igaz, hogy a közel múlt hosszú és az itteni társadalmi élet egyhangúsága miatt Unalmas téli estéin jobban ránk fért volna a szinielőadások nyújtja szórakozás, de hát hiába, kis város vagyunk mi még, és igy annak is örvendeznünk kell, hogy legalább most eljöttek. Üd­vözöljük őket körünkben. A magunk részéről azon leszünk, hogy kellemes emlékekkel távozzanak majd ; az ő dolguk lesz, hogy előlegezett jóindulatunkat legjobb tehetségük szerint kiérdemeljék. Mielőtt véle­ményünket az eddigi előadásokról elmondanék, örömmel állapítjuk meg, hogy Krémer ez időszerinti társulata kiváló erőkből áll és határozottan több művészi kvali­tással bir, mint minden eddig nálunk ismert társulata. A színházi zenét a m. kir. szatmári 12. honvéd ezred zenekara szolgáltatja. Vasárnap megnyitó előadás és a drámai személy­zet bemutatkozójául LamperthGéza „Veér Judit rózsája“ czimü regényes énekes szinjátéka került színre. A darab maga csengő-bongó értéktelenség, sok lövöl­dözéssel, dobolással és kürtjelekkel, meg egy pár szívesen hallgatott kurucznótával. Hogy mégis sikere volt, az néhány hazafias szónoklaton kivül, tisztán az előadók jóakaratának tulajdonítható. Veér Tamást Peterdi Sándor személyesítette. Peterdi klasszikus játékát felesleges a nagykárolyi közönség előtt han­goztatni. Úgy ismerjük őt, mint a vidéki színészek egyik legjobbikát, aki különösen a Shakespeare dara­bokban emelkedik művészetének magaslatára. Ebben a darabban egy vén kuruczot személyesít, és úgy haza­fias mondásaival, mint nemes játékával nagy hatást keltett. Radó Rózsi (Judit) jó hősnőnek bizonyult, hatalmas, ritka szép alakkal, értelmes fejjel és sokat kife­jező szemekkel. Néhány kitörése nagyon jól sikerült. Csak kissé kevesebbet deklamáljon; ma ez már nem szokás. Kiss Miklós (Both kapitány) utóbbi időben fejlődést tanúsít, a minek honoráriuma — úgy látszik — hogy a karból a soló szereplők közé került. Szilasi Juliska, (Sárika) kellemes megjelenésű naiva, a kin meg­látszik, hogy nagy ambiczióval végzi feladatát. Hatá­rozott véleményt akkor mondunk róla, ha súlyosabb qualitásu szerepben fogjuk látni. Barna Andor csinos fiú és kellemesen énekel. Van hangja és tud vele bánni. Tisztáit, Váradit, és Tihanyit tavalyról — és pedig előnyösen — ismerjük. Ők a régi jók, bár Tihanyi valószínűleg szívesebben mutatja magát más szerepben. Úti Gizella mint anya, kis szerepében még meg nem Ítélhető. Husvét hétfőjén Géc.zy Istvánnak „Az ördög bibliája“ czimü énekes paraszt vigjátéka ment félig telt ház előtt, a minek oka természetesen a fáklyásmenetben és az ezt követő bankettben kere­sendő. Géczy határozott visszafejlődést tanúsít ebben a darabban, melynek csekély tartalma az, hogy Kispál Péter (Váradi) elkártyázza Süveges Mártonnal (Peterdi) két­száz pengő forintját, utoljára pedig a feleségét teszi fel a kártyára, akit Süveges szintén elnyer. Sok mester­ségesen szőt vékony szállu bonyodalom után az asszony visszakerül urához, a népszínműkből örök ismeretes naiva pedig jegyet vált a huszártizedessel. A szereplők közül kivált Peterdi, aki egy tőrülmetszett paraszt- gazdát mutatott be. Radó Rózsiban (Kató) több volt a drámai, mint a magyarosság. Arczjátéka néhol sok, ezt azonban a túlzott jóakaratának rovására Írjuk. Szilasi Etelka (Julis) ép oly jó, mint előző napon. Igaz, hogy a szerep mivolta is egyező. Váradi Márton ismert szép hangján énekelt néhány ócska, de zamatos magyar nótát. Barna sneidig huszár volt; a hangja ma is dicséretet érdemel, ma a prózája is érvényesült. Tőle csak több temperamentumot kérünk. Tihanyi néhány jóizü, különösen egy duhaj jelenetben nagyon jó volt, magyar nótái szintén gyújtottak. A harmadik felvonás különösen jól pergett, elismerésünket itt min­denki megérdemli. Úti Gizella, Szabadkai és Tisztái apró szerepükben hozzájárultak az előadás sikeréhez, úgy szintén a többiek is mind, a kiknek csak néhány szavuk is volt. Kedden este az énekes személyzet mutatkozott be Martos-Huszka operettéjében a Gül-Babában. Kré­mer gratulálhat önmagának; ilyen énekes személyzete még nem volt neki soha. B. Fábián Linkának (Leila) hangja meleg, behízelgő coloraturája óvatos bár, de kifogástalan. Komáromi Gizellánál (Gábor diák) vér­belibb szubrettet rég nem láttunk, minden izma él, játszik és hatást kelt. Bájosan énekel, hangjában van kellem és érez. Mindkét primadonnánál külön-külön és nagyon meg kell dicsérnünk játékukat is. Fábián Linka, simulékony volt és szelíd, mint egy igazi keleti nő, Komáromi pajzán és deli. Utóbbinak néhány pró­zában előadott mondata intelligens érzékre vall. Méltó partnere Tihanyi Vilmos, a ki Mujkó czigányban nagy mérvű haladást tanúsított tavaly óta. Ez a fiú úgy­nevezett lelkes színész, s hozzávéve még határozott niveaus tehetségét: sikerén nem csudálkozunk. Czi- gányos beszéde és mozdulata kaczagtató, második felvonásbeli bucsuzója pedig igen megható volt. Úgy az ő, mint a Komáromi táncza előkelő volt és sok zenei érzéket tanúsított. Kétszer is megkellett ismé­telniük. Komárominak és Tihanyinak ez az este igazi parádés estélyök volt, Fábián Linkát más nagyobb szerepben kívánjuk látni, mert Leila nagyon passiv. Nem hiába, hogy a szerzők a darabot Gábor diáknak írták. Tisztái (Gül-Baba) az egész darabban igen jó, i második felvonásbeli végjelenetében pedig oly drámai erővel játszott, hogy mindenkit meglepett. Váradinak TMARMEGYEI KÖZLÖNY hatalmas hangja nagyon tetszett, úgy cseng az, mint a legfinomabb aczél. Nagyon kérjük azonban, legyen e szerepben valamivel hatalmasabb, bátrabb, büszkébb, hisz ne feledje, hogy ő Ali Basa. Kis szerepükben Kovács Andor, Barna Andor és Úti Gizella dicsérendők meg. A karnak azonban külön elismerésünket kell kifejeznünk, valamint a karmesternek is, aki biztos kézzel vezette a jól összetanult zenekart. HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Károlyi István kerületünk országgyűlési képviselőjelöltje folyó hó 16-án azaz hétfőn reggel városunkba érke­zett. — Falussy Árpád dr., Szatmár várme­gye főispánja ma dél óta a grófi kastély vendége. — Tiszti értekezlet Ilosvay Aladár alis­pán-helyettes főjegyző tisztviselői értekezletet hivott össze ma délelőttre Szatmárra, melyen Falussy Árpád dr. is részt vett. — Fáklyásmenet. A javarészt lelkes, haza­fias iparosokból álló nagykárolyi „Kossuth“ asztaltársaság, folyó hó 16-án hétfőn este az ellenállás miatt állásukból elmozdított és utóbb visszahelyezett vármegyei tisztviselők, névsze­rinti Ilosvay Aladár főjegyző, Mangu Béla, Kerekes Zsigmond, Madarassy István aljegyzők és Kende Peter 'közig, gyakornok tiszteletére fáklyás-menetet rendezett. Az asztaltársaság tagjai és az ipartestület tagjai — kikhez a vá­rosi polgárok százai csatlakoztak, — este 7 órakor gyűltek össze Kun István nagvpiacztéri vendéglője előtt. A 150 drb égő fáklya vitelére kizárólag tekintélyes polgárok vállalkoztak. Valóságos harcz keletkezett egy-egy fáklya megszerzése végett. A mintegy 2000 főnyi emberből álló menetet a fáklyavivők nyitották meg, kiket hazafias darabokat játszva, egy czigány zenekar követett. A menet a Nagy- piacz-térről a Deák Ferencz és Jókai utczán át vonult a vármegyei székház elé. A felvonulás ideje alatt, hatalmas „Éljen a haza!“ „Éljen gr. Károlyi István!“ és „Ábczug a néppárt!“ kiáltások reszkettettek meg a levegőt. Midőn a menet a székház elé ért a dalárda a Hymuszt énekelte el. A székház erkélyen megjelent ün­nepeiteket a „Kossuth“ asztaltársaság és a vá­ros polgársága nevében dr. Gózner Elek ügy­véd üdvözölte. Formás beszédében kifejtette hogy az ünnepeltek tetteiben nem csak az egyéni hazafiság nyilvánul meg, de mint vezérszerepre hivatottak másoknak jó példával jártak elől. Nem is gondolták, — úgymond — hogy a vál­ság ily röviden véget ér, mégis, nem törődve a következményekkel, anyagi megélhetésüket koczkáztatták, mert a mindenek előtt szent haza érdeke igy követelte. Az ipartestület tisz­teletét Luczay János iparos tolmácsolta. Ismét tanujelét adta annak az örvendetes je­lenségnek, hogy ma már a vidéki iparosok között is vannak, a kik a közönségest felül­múló társadalmi műveltséggel rendelkeznek. Csinos beszéde köztetszést aratott. A megtisz­teltek nevében Ilosvay Aladár és Mangu Béla válaszolt. Mindkét szónok megköszönvén a lel­kes óvácziót, elháritottak magukról minden ér­demet, kijelentve, hogy amit tettek: hazafias kötelességük volt, Ismét felzugott az éljenzés és azon sorrendben a mint jöttek, a tisztelgők visszamentek a Kun vendéglő elé. Itt a tisztel­gésben résztvevők többsége rendben szétoszlott, a többiek pedig bementek Kun Istvánhoz, hogy az Ilosvay Aladár és társai tiszteletére rende­zett banketten is részt vegyenek. A kedélyes lakomán tósztokban nem volt hiány. A vacsora pompás, a bor kitűnő, a hangulat virágos volt. — A jóléti bizottság ülése. Gróf Károlyi István a következő meghívót küldte a 60-as bizottság tag­jainak : Szatmárvármegye közönsége által a nemzeti ellenállás intézésére kiküldött hatvanas bizottság tag­jait van szerencsém folyó hó 18-án d. u. fél 4 órakor a vármegyei székház tanácskozó termében tartandó ülésre meghívni. A tanácskozás tárgyát a következő napon tartandó megyei közgyűlés elé terjesztendő javaslatok, a tisztviselői fizetésekre gyűjtött alap le­bonyolításának és a helyzet változása folytáni teendők­nek megbeszélése fogja képezni. Hazafias üdvözlettel gr. Károlyi István elnök. — Tömeges képviselöjelölés. Szatmárról írják lapunknak, hogy ha a képviselőjelölések a megkezdett mérvben folytatódnak, akkor ma-holnap több lesz a jelölt, mint a választó. Függetlenségi programmal: Dr. Kelemen Samu és Uray Géza; Alkotmánypárti programmal: Farkas Antal dr., szocziáldemokra programmal Kardos Jakab van eddig jelölve. — Mintha már hallanók Szatmár-Pókainét töprenkedni: melyiket szeretem ? melyiket szeretem ? — Ima a béke helyreállításának örömére. Fürth Ferencz főrabbi a tegnap délelőtti izr. istentiszteleten a szent beszéd végeztével a kö­vetkező gyönyörű imát mondta el a szokatla­nul nagyszámban megjelent ájtatos hallgató­ság előtt. Mindenható Urunk, végtelen kegyel­mes Istenünk! Kinek keze egyedül intézi né­pek és nemzetek sorsát, benső szívvel és hála­telt kebellel adunk ma hálát szent Nevednek ! Hiszen Rólad mondja bölcs Salamon: „Mint a viz folyása, úgy a király szive is a Te ke­zedben vagyon, a hová akarja, oda irányozza azt“. Hálás szívvel ismerjük el, hogy nehéz küzdelmek és megpróbáltatások után, a Te ke­gyelmed forditá a mi szeretett, koronás kirá­lyunk szivét a mi magyar nemzetünk felé és ekkép beteljesedett a látnok szava: „Visszafor- ditá a szeretet jóságos atyja szivét gyermekei és gyermekei szivét jóságos atyja felé.“ És mint a gyermek, ki újból látja feléje sugározni atyja végtelen kegyelmének sugarait, úgy örvendünk mi is e mai napon, hogy a megzavart béke király és nemzet közt ismét helyre állott és Magyarország ősi alkotmánya hatalmas épületé­nek, legdrágább kincsének, élete nélkülözhetetlen feltételének birtokában szilárdan áll előttünk, fen­nen zengedezve a koronás zsoltárnokkal: „Nem halok meg, hanem élek és Isten tetteit hirdetem. Fenyitve fenyitett az Ur, de a halálnak nem adott át engemet.“ Oh Uram! A Te akaratod teremté meg ama hatalmas nemzeti szellemet, mely fenntartotta a mai napig. Szenvedéseiben támogattad, küzdelmeiben pajzsa valál es nem engedéd, hogy elveszszen a szabadság erős vára: Magyarország. Engedd, oh kegyelmes Istenem, hogy e sokat hányatott ország végre a nyugalom és jólét biztos kikötőjébe érkezzék es alkotmánya, az idők viszontagságaival daczolva örökke fennáljon és virágozzék, hogy a jog, az igazság, az alkotmányos szabadság, a bölcseség, a polgári béke es egyetértés fűz­zék egybe e hon gyermekeit. Áldd meg, min­denható Isten, legkegyelmesebb királyunkat I. Ferencz Józsefet. Óvd meg életét bubánattól, tartsd meg testének épségében és a leieknek vidámságában. Vértezd erővel, töltsd el szivét bölcseségeddel, „Lelje népe boldogságában örömét, hir, dicsőség koszoruzza ősz fejét.“ Irgalmasságnak Atyja ! Áldd meg legdusabb ál­dásoddal forrón szeretett hazánkat! Oltalmazd meg épségét és békéjét.'Engedd, hogy a sza­badság, az egyenlőség és a testvéri szeretet honoljon minden házban, minden szívben, hogy megvalósuljanak a királyi zsoltárnak szavai: Szeretet és hűség találkoznak, jogosság és béke egymást csókolják. Igazság csírázik a földből és szeretet tekint le az Égből. Ámen. — Olvasóinkhoz! Mai számunkban ismerősétől olvas tárczát közönségünk. Kedves régi ismerősétől: dr. Czirbusz Gézától. Bizton hisszük, hogy a mint bennünket igazi örömmel töltött el a kézirat érkezte, úgy Önök is az irodalmi gourmand lelkesedésével fog­ják azt — mint a tudós tanár szatirikus életfelfogásá­nak és nézeteinek érdekes megnyilatkozását — ol­vasni. A mindig érzett szeretet hangján kérjük tehát a Tanár urat, hogy nagyértékü soraival bennünket mi­nél gyakrabban keressen fel. — Seper Kajetán kispesti lapszerkesztő tizenkét képben örökítette meg tolonczélményeit, melyeket öt évi üldöztetése alatt át kellett élnie. A képek amily tetszetősek, annyira meghatóak. Egy sorozat ára (12 darab) egy korona, melynek beküldése után (Seper Kajetán, Kispest) azonnal megküldi bérmentve. Felelős szerkesztő: STERNBERG OTTÓ Laptulajdonos :RÓTH KÁROLY. Iroda-áthelyezés! Ezennel van szerencsém üzletfeleimet és ismerő­seimet értesíteni, miszerint közel 30 év óta V., Fürdö-utcza 4. szám alatt létezett hirdetési irodámat a ház lebontása foly­tán múlt évi november hó l én Budapest, V., Mérleg-utcza 12. sz. alá helyeztem át. ■---- Kitűnő tisztelettel Ec kstein (Elek) Bernát hirdetési irodája \ Budapest, V., Mérleg-utcza 12. szám. Telefon 36-24.

Next

/
Thumbnails
Contents