Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-26 / 13. szám
szATMARMEGYEI közlöny — Tanitói kinevezés. A vallás- és közoktatási miniszter Dapsy Béla okleveles tanítót a nagyecsedi állami elemi iskolához rendes tanítónak nevezte ki. — A „Nagykárolyi Kereskedő ifjak Köre“ folyó hó 29-én tartotta éves közgyűlését a körhelyiségében. Tudomásul vették az 1904. évre szóló titkári jelentést s elfogadták az 1905. évi költségvetést és a szokásos felmentvényt megadták a tisztikarnak. A hírlapok elárverezése után megejtették a tisztujitást a következő eredménynyel: elnök : Varga Imre, alelnök : Singer Márton, titkár. Gyárfás József, pénztáros: Pénzéi Mihály, jegyző: Fried Jenő és II. jegyző Schwartz Vilmos, háznagy: Wollner Károly, könyvtáros: Grün- feld Samu. Ezenkívül a 12 tagból álló választmányt is megalakította a közgyűlés. — Gyászeset. Kende Elemér, nagyari földbirtokos f. hó 20-án Nagy-Muzsalyban élte 60-ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 21-én volt. A gyászháznál a szertartást Szalay Sándor esperes, beregszászi plébános végezte, beszentelés után pedig a csekei családi sírboltba szállították a holttestet. A Tiszánál Lengyel József csekei lelkész fogadta és vette át, honnan ő kisérte örök nyugalmának helyére. Halála gyászba borította a Kende és a rokon Domahidy családokat. — A szatmári szegények között Meszlényi püspök temetése napján, az elhunyt végrendeletének intézkedése értelmében 1000 korona segélyt osztottak ki. A helybeli magyarajku gör. kath. népiskolában lélekemelőén ünnepelték meg a szabadság hajnalhasadását, márczius 15-ét. A gyermekek szavaltak, énekeltek, mig Fedorkáné Morgen Margit a nap jelentőségét magyarázta. Az ünnepély sikere F'edorka István tanítónak köszönhető. — Meghívó. A nagykárolyi Kath. Legény-egyesület az 1848. márczius 15-iki nagyalkotások emlékezetére — Meszlényi Gyula püspök, az egyesület fővédnöke elhalálozása folytán ünnepélyét f. hó 26-án d. u. 6 órakor fogja az egyesület helyiségében megtartani a következő műsorral : 1. a hazáról, Petőfi S.-tól, Szavalja : Antal Miklós e. d. 2. A zászló, Kuliffay E.-től, szavalja : Fleisz Mariska k. a. 3. Emlékbeszédet mond Simkó Géza. 4. A hazáért, Pósa L.-tól, szavalja: Samrák Ilona k. a. 5. A nemzet dalnoka, Ditrói M.-tól, szavalja : Gergely Mihály e. t. — Az érdeklődő közönséget ezen az utón hívja meg az elnökség. — Emberölés. Magyar András, a ki Igaz Károly helybeli földbirtokos tagjában gazda, meghagyta Suta Gergely cselédjének, hogy az udvaron levő kutat takarítsa ki. Ez kötelességének híven megfelelt, de mikor a kutból kihúzták volna, elszakadt a kötél és Suta visszaesett a kútba, miközben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy 3 nap múlva meghalt. Az ügyészség Magyar András ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt emelt vádat s a törvényszék őt az enyhítő körülmények figyelembevételével — csak pénzbírságra Ítélte. — ■ Gyászeset. A vármegye egy régi tisztviselője hunyt el a napokban. Nagy Elek vármegyei árvaszéki Írnok, folyó hó 19-én, élte 45-ik, boldog házassága 27-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 21-én d. u. 4 órakor ment végbe, a melyen a vármegyei tisztikar testületileg jelent meg. A háznál Nt. Asztalos György ev. ref. lelkész mondott megható szép beszédet, a sírnál pedig Lukács Mihály tanító imát mondott. Béke poraira ! — Ebzárlat. Folyó hó 20-án a városban veszettkutya kóborogván több kutyát megmart, minek következtében 40 napra az ebzárlat hatóságilag elrendeltetett. A törvény értelmében köteleztetnek az ebtartó gazdák, hogy ebeiket 40 napig kötve tartsák, vagy pedig biztos szájkosárral eilátva pórászon vezessék. Ezen rendelet ellen vétők a törvény értelmében szigorúan büntettetnek. Rendőrkapitányság. — A zilahi betörésben részes egész banda tagjait elfogták, akik ma már tettüket is bevallották. Kitudódott, hogy nemcsak a zilahi, de a nagykárolyi és szászrégeni adóhivatalt is ők fosztották ki. A nagy kiterjedésű és jól szervezett betörőbandának tagjai: Talisman Márkus szadagurai (Bukovin), Ritman Mendel sajémagyarosi, ennek két fia: Márkus marosoroszfalusi, Dezső felsőrépai, leánya Klára sajómagyarosi, Mózes Móricz nagybányai, Vegdrovics Adolf erdószádai, Brich- man Mózes és Furman Márkus csernovici lakosok. Valamennyit letartóztatták. A tolvaj szövetkezet működéséről még a következő tudósítást kapjuk : A zilahi adóhivatal kára, pontos megállapítás szerint 606.181 korona. Ebből 72.00 korona készpénz, a többi értéktárgy és értékpapiros. A betörés elkövetésére a tettesek Deésről indultak el, a zsákmánnyal azután oda tértek vissza. A rengeteg értéket huszonégy óráig egy deési harmadrangú szállóban rejtették el. A betörő bandára még a következő betörések derültek ki : 1902. julius 12-én éjjel Izrael Dávid nagyidai lakos kárára 46,716 korona értékű pénzt és értéktárgyat loptak el. 1902. szeptember 4-én éjjel Rókász Lajos remetemezői földbirtokos kárára 124.000 korona pénzt és értékpapirost raboltak. 1902. deczember 28-án a nagykárolyi adóhivatalba törtek be, s a kassza megfúrása után 140.000 korona értékű pénzt és értékpapirost vittek el. Ez évi január 26-án éjjel Pap Sándor szászrégeni ügyvéd irodahalyiségébe betörve, kifúrták a pénzszekrényt s onnan 61.650 korona pénzt és értékpapirost zsákmányoltak. Tehát elég jövedelmező mesterséget folytattak, mert alig három év alatt 980.000, vagyis majdnem egy millió koronát szereztek. — Nyilvános köszönet. A Nagykárolyi Önsegélyző- Népbank tekintetes igazgatósága a múlt és a folyó évben az iparostanonezok munkakiállitás czéljaira 15—15 K, összesen 30 koronát adományozott. Amidőn ezen adományt nyilvánosságra hozom, egyidejűleg el nem mulaszthatom, hogy adományozó pénzintézet tek. igazgatóságának utánzásra méltó nemes cselekedetéért ezúttal is hálás köszönetemet ne nyilvánítsam. Az ipartestület nevében : Bordás Imre, ipartestület i pénztárnok. — Nagyon Fontos, hogy felhívjuk a ezuz és köszvényes betegek figyelmet a világhírű Zoltán-féle kenőcsre, melynek páratlan kitűnő hatásáról ezer és ezer elismerő levél tesz tanúságot. így pld. Laficzár ezredes, Zsendovits József kanonok, Dr. Wégh Já- nosné, Dr. Richnavszky, Fodor Gábor, Stransky bárónő, gr. Nyáry, gróf Keglevich, gróf Auersperg stb. fejezték ki köszönetüket és hálájukat e kitűnő kenőcsért, mely őket régi csuz, köszvényes bajuktól megszabadította, Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában, Budapesten. V., Szabadságtér. — Lopás. Kolozs Dezső kereskedősegéd gazdájának üzletéből mintegy 1000 korona értékű árut ellopott. A károsult Brichta Miksa helybeli kereskedő panaszára a rendőrség házkutatást tartott és ez alkalommal 800 korona értékű portékát megtaláltak. Miután azonban panaszos vádját visszavonta, a rendőrség szabadon bocsájtotta Kolozs Dezsőt. — Nyilvános nyugtázás. A mátészalkai iparosok köre által márczius 15-én rendezett hazafias ünnnepély úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben igen sikerült volt. Felülfizettek dr. Szúnyog Mihály 18 K 50 fiiért, Márkusz Vilmos 7 koronát, Király István 3 koronát, Dienes Lajos 2 kor. 50 fillért, Katona Sándor, Szálkái Sándor, Scheiber Bertalan, Tauszig Gyula 2—2 koronát, Bartha S. Aladár, Blum Mór, Bodnár György, Bordás Demeter, Czeha István, Doby Antal, Fehér György, Dr. Groszrr.an Henrick, Horváth Sándor, Jakab Gyula, Mándy lgnácz, Simon Ferencz, Szabó Antal és Weisz Zsigmond 1 — 1 koronát, Arudt Sándor, Barna Béla, Dr. Belényesy László, Buchszbaum Ferencz, Dömötör Károly, Flaszter Adolfné, Faulka István, Fülöp Endre, Gyifka Árpád, Halmi László, Horváth Menyhért, Illés István, Kaminka Ferencz, Kovács Pál, Kubinyi József, Kunder József, Luby Lajos, Mátyus Károly, Mádlinger Lajos, Molnár Kálmán, Nagy Jánosné, Nagy Sándor, Novák György, Orosz József, Pankotay Károly, Puskás Jenő, Róth Karoly, Schwarcz Jenő, Szabó Ferencz, Szálkái Zsigmond, Dr. Szepesi Károly, Tóth Árpád és Weisz László 50—50 fillért. Jelen nem voltak, de legyeiket megváltották Jármy Andor 20 kor., Varga Zsigmond 3 kor., Hóhe Vilmos, Jékey István, Jékey László, Jékey Mór, Jékey Zsigmond és Wizsolyi Manó 2—2 kor., Martbreit Lipót 1 kor. 50 ffllérrel. Mely fizetésekért ezúttal is őszinte köszönetét mond az iparos kör Elnöksége. — Könnyű mellékkeresethez juthat mindenki magyar osztálysorsjegyek eladása által. Jó referencziákkal biró érdeklődők forduljanak Fekete Károly főelárusitóhoz Budapest, Rudolf-rakpart 8. 1—3 — Tudományos kaszszafurók. Ha a tudomány vívmányait fel lehet használni háborúban, a törvény- hozás intézkedése tolytán — emberölésre ; hogy ne lehetne azt kaszszafurásra is felhasználni ? így okoskodnak a modern világ betörői és gondulatukat tett követi. A vegyészet csodáit hívják segítségül munkájukhoz. A modern kasszafuió nem hord már magánál angol aczélfurókat, ráspolyt, feszitő vasat, hanem ha munkára indul, néhány dekányi thermit-et vág zsebre, és egy gipszpipát. Ezek a legújabb és legfélelmesebb fegyverei, amelyeknek nem állhat ellent semmi zár, semmi pánczéllemez. A thermit, a modern vegyészet legcsodálatosabb olvasztószere, gipszpipába téve s meg- gyujtva egy 50 miliméter vastag, panczéilal borított szekrény vagy pánczélszoba falán, 30 másodpercz alatt, ökölnyi nagyságú rést olvaszt. A munkája zajtalan, bűzt nem áraszt és boszorkányosán gyors. Nincs az a vasszekrény, amelynek tartalmát a thermites betörő egy félórai munkával meg nem kaparithatná. Londonban födözték fel az első tudományos kasszafurást nem régen, de a thermites betörők már minálunk is több Ízben vendégszerepeitek. A megrökönyödött pénzszekrénygyárosok mostanában konstruáltak egy thermitellenes pénzszekrényt, amelynek fala, váltakozva, czement és aczélrétegekből készült. De ez az uj szekrény is fiaskót vallott. A próbánál ugyanis kiderült, hogy a czement sem véd a betörő furfang ellen s a kasszafurót mindössze arra kényszeríti, hogy cze- mentfuró vésőt is használjon. Amint aztán áttörte a czementréteget, biztos prédája az aczélpánczél az ő thermitjének. Szóval, ez a kísérlet is csődöt mondott. — Az „Urkocsisok Egyesülete“ versenye. A deb- reczeni urkocsis egyesület április hó 29-én és 30-án délután tartja meg első ügető versenyét. Mielőtt az egyesület a végleges versenyfeltételeket közzétenné, az érdeklődőknek figyelmét felhívja arra, hogy az első napon hat, a második napon öt verseny lesz. Az első napi versenyen egy, urhölgyek által tiszteletdijakért hajtott kettős verseny, 3 urkocsisok által hajtott kettős verseny és kettő egyes fogatok számára lesz. A második napi verseny a bandicapok versenye lesz. Egy kettős fogatok handicapja és egy handicap, melyben urhölgyek hajtanak. A még fentartandó két számot fiaker és mezőgazdák fogatainak tartják fent. — Nagyszenzácziót keltő talámány. az Unicum fémtisztó, szer mely az eddig forgalomban levő összes fémtisztitószereket teljesen felülmúlja. Az Unicum feltalálója Szabó Ákos budapesti lakos városunk szülötte. Az Unicum minden takarékos háziasszonynak igazi gyöngye és minden háztartásnál nélkülözhetetlen szer. Különösen ajtó és ablak kilincsek, gombok, fogantyúk sbt. miennemü konyhaedények tisztítására, bárminő fémből legyenek is azok. T ovábbá evőeszközök, (ezüst alpacka, ciha vagy ujezüstből) ha még oly lekopott és összekarczolt is, Ünicummal tisztítva örökös uj fényt kapnak. Nem eléggé ajánlható vadász fegyverek és revolverek tisztántartására, különösen a fegyver csövek rozsda mentesítésére utolérhetetlen szer az Unicum. Tűzoltó felszerelések tisztántartására a legalkalmasabb. ^T37‘Ilttér. (E rovat alatt közlőttekért nem felelős a szerkesztő)Nyilatkozat. A „Magyarország“ folyó évi január 24-én és folyó évi márczius hó 22-én és az „Újság“ folyó évi márczius 22-én megjelent Nyilttér rovatában egy magát Kovács Gyulának egyikben Suan puszta, másikban Juain pusztai lakosnak nevező egyén részéről ellenem sértő s engem gyávának minősítő közlemény jelent meg. Habár a „Magyarország" folyó évi január 24-én megjelent nyílttéri közleményere az „Újság“ folyó évi január 3l-én megjelent számában gróf Bechthold Arthur és Gulácsy Tibor megbizottaim által beküldött jegyzőkönyv által az ügy tisztázva lett, a folyó évi márczius 22-én közzétett nyílttéri közlemények által indíttatva, saját egyéni és hivatali reputationi és a közönség kellő tájékoztatása végett tisztelettel kérem alábbi nyilatkozatomnak becses lapjában helyt adni. Folyó évi január 22-én a járásomban lefolyt képviselőválasztási mozgalmak alkalmával a csendőrség déli egy órakor izgatás miatt két tolnamegyei embert kisért be hivatalomhoz, a kik Dr. Szúnyog Mihály képviselő-jelölt érdekében mint kortesek utaztak le ide, a két ember Izik Vilmos szolgabirám által átvétetett és az előre haladott idő miatt a kihallgatás délután 3 órára halasztatott, nyomban megjelent a hivatalban egy ur, a ki Kovács Gyula jószágfelügyelőnek mutatta be magát és kihivólag kérdezte, hogy az illetők mi jogon lettek letartóztatva s szabadon bocsáttatásukat követelte, miután a kellő felvilágositás megadatott s többszöri figyelmeztetés daczára a jelen volt csendőrök előtt Kovács Gyula kihivólag viselkedett és feljelentéssel fenyegetődzött, őt a hivatalból való eltávozásra különbeni kivezettetés terhe alatt felhívtam. Alig hogy lakásomra haza mentem, előttem teljesen ösmeretlen, magukat Waldman Lajos és Fricz Sándornak nevező egyének jelentek meg nálam és Kovács Gyula jószágfelügyelő nevében a hivatalban történtekért elégtételt kértek, én az éppen nállam volt Izik Vilmos szolgabiró és Szilágyi Lajos urak előtt kijelentettem, hogy hivatalos minőségemben elkövetett állítólagos sértésért elégtételt nem adok, hanem a felettes hatóságomnál esetleg fegyelmi utón szerezzenek orvoslást, erre az illetők eltávoztak. Az elmondottak után jelent meg folyó évi január 24-én a „Magyarország“-ban reám nézve sértő nyílttéri közlemény s ugyancsak január 24-én Dr. Waldman Lajos és Fricz Sándor aláírásával a következő tartalmú levél intéztetett hozzám: „Tisztelt Uram ! Kovács Gyula ur utasítása folytán értesítjük, hogy nevezett ur jelenleg távol van, de ide holnap visszatér és készséggel rendelkezésére áll“. M.-Szalka, 1905. jan. 24. Ezen levél következtében január 25-én tehát a jelzett időben gróf Berchthold Arthur és Gulácsy Tibor megbizottaim Kovács Gyulát Mátészalkán a Hungáriában levő szállásán keresték, hogy nevemben tőle elégtételt kérjenek, de ott azon értesülést nyerték, hogy január 23-án a hajnali vonattal elutazott, ennélfogva segédeim küldetésüket lérti vevényes levélben adták tudtára s miután január 27-ig segédeit meg nem nevezte, sem a levélre választ nem adott, segédeim kezeimnél levő jegyzőkönyv szerint az ügyet reám nézve befejezettnek nyilvánították. Folyó évi január 31-án 6 nap múlva Schmidt Ágoston kapitány és Jnzelt Manó főhadnagy Budapest Albrecht kaszárnya Kovács Gyula tartalékos tiszt ? nevében sürgönyileg megbizottaim megnevezését kérték, melyre én sürgönyileg azonnal válaszoltam s a január 27-én segédeim által felvett jegyzőkönyvet ajánlott levélben részökre elküldtem és segédeimet megneveztem. Számtalan levél váltás, nyilatkozat, — az ügy teljes tisztázása s megvilágositása után az ügy segédeim részéről folyó évi márczius 4-én kelt és nevezett urakhoz intézett levéllel oly formán nyert elintézést, hogy a január 27-én kelt jegyzőkönyvhöz ragaszkodva az ügyet befejezettnek nyilvánították, kijelentvén, hogy az én részemről egyáltalában nincs szükség a becsület bírósági határozat provokálására. — Ez a való tényállás. E közben itt különféle hírek keringtek Kovács Gyuláról, a melynek alaposan utána járva a kezeimben levő több rendbeli okmányok igazolása szerint kétségtelen beigazolást nyert, hogy aliás Kovács Gyula ur, a ki engem legyalázott s lapilag meghurczolni merészelt, a ki kihívásom elől Mátészalkáról január 23-án gyáván elugrott s az általa kitűzött időre, sem azóta vissza nem tért, a ki segédeit arczátlanul becsapta, a ki Mátészalkán tartózkodása alatt, mint valami temetkezési vállalat alkalmazottja, kordován csizma, sujtásos fekete attila, bársony sapkába felöltözködve szónokolt s magát Kovács Gyulának Dr. Szúnyog Mihály képviselő-jelölt jószágfelügyelőjének nevezte, egy közönséges szélhámos, mert ő Kovács Gyula ál név alá burkolódzott s nem Kovács, mert ily elő névre nevét máig sem magyarosította, hanem ma is Strasszer Gyula, Dr. Szúnyog (Strasszer) Mihály képviselő édes testvérje. Ezek elösorolása után nyugodtan várom a közönség ítéletét, hogy helyesli eljárásomat, hogy én ilyen embert, a kinek eljárása igenis inkorrekt volt, elégtételadásra érdemesnek nem tartok — vele minden további vitatkozást befejezettnek tekintek, s esetleg törvényes utón fogok magamnak elégtételt szerezni. Tisztelettel Mátészalkán, 1905. márczius 24. ___Ilosvay Endre, járási főszolgabiró. Je len számunkhoz egy féliv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A ü D 1S Z JENŐ Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY.
