Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-19 / 47. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

jük, hogy a közgyűlés arra az álláspontra fog helyezkedni,* a melyik a város anyagi érdekeinek jobban megfelel.

Egy ízben már kifejtettem, hogy a színház nem a jelen múló igényeinek betöltésére hivatott épület. Nem azért építünk színházat, hogy a város egy Takarékpénztár nyakába maradt telket 20.000 koronáért megvásárolhasson és ez által egy pénzintézetet szabadítson meg a deficzit veszedelmétől, hanem ha áldozunk színházra, akkor kötelességünket teljesítjük a tudomány és magyarságunk iránt. A színházat a jövendőnek is építjük, hogy majdan az utókor buzdítást merítsen az elődök okos és áldozatkész, hazafias tevékenységéből.

És ha igaz a tétel, mely szerint csak az anyagi érdeket, csak a művészetet és csak a kulturális missziót kell figyelembe venni akkor, mikor színházat építünk, akkor a Strósz-féle telekre építkezni nem szabad.

Mert igaz az, hogy a Kölcsey-utcza szabályozásával 18.316 koronával többe kerülne a színház. Ha tehát nem szabályozzuk a Kölcsey-utczát most ennyivel kevesebbel volna megterhelve a város. Igen ám, de a Kölcsey-utczát szabályozni kell! Ha nem most, hát a jövőben. Polgármesterünk a városi képviselő-testület közgyűlése előtt hivatalosan jelentette ki, hogy ez a kérdés is nemsokára napirendre kerül. Tehát akkor uj kiadást vesz a város a nyakába. Mert tegyük fel, hogy a telek tulajdonosok süketek és vakok lesznek. Nem fognak tudomást szerezni a mi vitatkozásainkról, nem szögezik le a polgármester ígéretét, hogy a Kölcsey- utczát szabályozni fogják rövid időn belül és telkükre nem építenek, beruházásokat nem tesznek, azon reményben, hogy a városnak a nélkül is ki kell azt jó pénzen sajátítani. Tegyük fel, hogy az idő kereke sem fog haladni. Megáll azon a helyen, a hol most van. És városunk sem fog egy lépéssel sem tovább haladni, hogy majdan akkor, mikor a Kölcsey-utcza kiegyenesitéséről lesz szó, a telek értéke a világért sem emelkedjék. Mi lesz akkor?

Akkor is a polgármester ur számítása szerint 35.792 koronát kell a telkekért adni. Ennyit fizetnénk érte most is, azzal a különbséggel, hogy az üresen maradt telkekre most egy szép színházat tudnánk építeni, mely a Kölcsev-utczának és a városnak egyformán díszére válnék; mig ha a Strósz-féle telekre építjük, 20.000 koronával több kiadást sózunk a város nyakába. Mert a Kölcsey-utczát szabályozni kell, a színházat is fel kell építeni, de a Strósz-féle telket nem kell megvásárolni és ekkor 20.000 koronával kevesebb kiadása van a városnak. Nem kell azt gondolni, hogy ha a város nem épit a Strósz telekre egy ^zinházat, akkor az a roskadt ház továbbra is ott fog maradni. A Takarékpénztár-Egyesület régóta érzi és tudja, hogy az a hely csak úgy fog hasznot hajtani, ha felépitik. Sőt hivatalosan is arról szereztünk tudomást, hogy a Takarékpénztár a Strósz telekre egy modern bérházat akart építeni.

De jogi szempontból sem állhat mega képviselő- testület határozata. Mert a színház építési költségeinek fedezésére a Báthory-Jelinek-féle utczanyitási alapból 7494 korona 43 fillért vettünk fel. Ezt pedig nem lehet fedezetül felhasználni, mert a hagyományozóknak kifejezetten az volt a nemes akaratuk, hogy ezt a pénzt utczanyitásra használjuk fel, nem pedig a Strósz- féle telek megvásárlására. Nagyon naiv gondolkodónak kell annak lenni, aki elhiszi, hogy a felsőbb hatóság ezt az alapot a Strósz telek megvásárlására átengedi. A hagyományozok utczanyitásra szántak pénzüket. Ezt más czélra felhasználni nemcsak jogtalanság, de

egyúttal tiszteletlenség a város azon jó lelkű polgárai iránt, akik haláluk után is szivükön viselték szükebb hazájuk sorsát.

Ezért mi ismételten felemeljük tiltakozó szavunkat a képviselő-testületi közgyűlés múlt heti határozata ellen. Tudjuk, hogy ezzel nem hiába való munkát végeztünk, mert a közgyűlés határozatát megfelebbezik és ha megfelebbezik, a felsőbb hatóság megfogja azt semmisíteni a jog szemppntjából, hogy megvedje a hagyományozó akaratát. És akkor ez a kérdés újra napirendre fog kerülni. A közgyűlésnek módjában lesz ismét határozatot hozni, a mely azt hiszszük, a jog és igazság alapján is megállhat. T. G.

— Képviselő testületi közgyűlés. Városunk kép- viselő-testülete ma egy hete gyűlést tartott, melynek különösen 2 tárgya kötötte le a közönség figyelmét. Az egyik a pénzügyigazgatoság átirata volt, melyben ismételten felhívja a várost, hogy borital és husfogyasz- tási adó hátralékát fizesse be, különben a várost a bérletből szerződésük értelmében kimozdítani lesz kénytelen. A képviselő-testület a pénzügyi bizottság javaslatával egyezőleg, egyhangúlag elhatározta, hogy a bor és husfogyasztási adókat továbbra is gyümöl- csözőleg helyezi el a takarékpénztarakba és ezeknek az állampénztárba való szállítását megtiltja.

A másik kérdés a színkör létesítésének helyére vonatkozó indítvány tárgyalása. A polgármester tájékoztatta a közgyűlést a színkör ügyének állásáról, ismertette az erre vonatkozó terveket és fejtegetése végül oda concludalt, hogy a jelen viszonyok között csakis favázas színkör építéséről lehet szó. Egyúttal a pénzügyi és szinügyi bizottságnak lapunk múlt heti számában ismertetett határozati javaslatát mutatta be, mely a favázas színkörnek a Strósz-féle telekre való építését javasolja. Ezek után beható tárgyalás indult meg a kérdés felett. Az első felszólaló Papp Béla volt, aki a Kölcsey-utcza kiegyenesitesével nyert üres térre óhajtja a színkört építtetni, annál is inkább, mert a Kalina-fele telek kisajátítása nem szükséges, ennélfogva a költségtöbblet csak 12.000 korona lenne. Azonkívül a Báthory Bertalan és Jelinek Rozália-féle utczanyitási alapok színkör építésére nem használhatók fel.

Csipkés András a favázas színkör helye.t tégla épületet akar és ennek helyéül a konyh :piaczot jelöli meg. Reök Gyula a Strósz-telek mellett érvelt.

Kacsó Károly szerint az utczanyitási alapok felhasználhatók a színkör építésére. Ő feltétlenül a Kölcsey-utcza végibe való építkezés mellett foglal állást és meg van arról győződve, hogy ha oda építjük a színhazat, ott nem sokara vendéglő is fog alakulni. A Kalina-féle telek kisajátítása szerinte sem szükséges. Bordás Imre azt indítványozta, hogy a színkör a nagypiaczra építtessek, meg pedig úgy, hogy a létesítendő épület mellett néhány üzlethelyiseg kiadható legyen.

Adler Adolf dr. szólalt még fel a Strósz telek mellett, mire Papp Béla élt a zárszó jogával es meggyőző érvekkel bizonyította, hogy a Kölcsey- utcza megnyitásával a városnak abban az irányban fekvő utczái oly hatalmas fejlődésnek indulnának, hogy csekélység volna az a néhány ezer korona költség többlet, mely a Kölcsey-utcza végire való epttkezessel előállana.

Reök Gyula újból a Strósz-telek mellett érvéit, Borod ,y György tiszti-ügyész takarékossági szempontból is a Strósz telekre való építkezést

i Zizike olyan álmos volt. A feje is fájt. Talán .mert bort is ivott. Pali ugyanis biztatta, hogy igyék. Mig rendezgettek s a székeket hozták erre-arra, senki sem figyelt Zizikére. Palit karon fogta Muki bácsi és valamit magyarázott neki.

• Zizike gondolt egyet. Ha most kiszökne innen. Beszaladna a hálószobába és bebújnék a mama ágyába. Senki sem venné észre. így, de pompásan aludnék. Aztán kereshetnék. Különben hátha nem is keresnék. Igazán nagyszerű.

Besurrant a hálószobába és bebújt a dunna alá. Menten elaludt és az ajkán bolondos, vidám, pajkos "mosoly röpködött.

Mamáék aztán keresték is, meg is találták és szörnyüködtek. Mindenki begyült a hálószobába, a férfiakat alig lehetett kituszkolni. A mama aztán szidta, korholta a lusta kis asszonyt és megparancsolta, hogy azonnal keljen föl. Különben is nem itt fog aludni többet. Elmegy Palival abba a nagy sárga, emeletes házba a piacztéren. Ott fognak lakni. Na csak egy- . kettő !

Kint a hálószoba előtt a férfiak kórusban kaczag- tak és folyton kiabáltak :

— Lássuk az uj asszonyt!

Közben egyre tuszkolták Palit.

— Na, menj be a feleségedhez 1

Zizikével azonban nem lehetett bírni. Sirt, jajgatott, hogy ő nem megy el a sárga házba; hogy ő meghal ott. Ő csak itt marad a mamánál. Ö jó lesz ezentúl, a kisasszonyt se bántja többé, a hosszú ruha se kell.

A mama dühösködött, aztán szelíden kérte, cziro- gatta. Liza néni, Tmka néni segítettek a kérésben. De mind hiába volt. Zizike megkötötte magát, hogy nem, nem és nem 1

Végtére a mama kijelentette a vendégek előtt, hogy a kicsike beteg, fáj egy szikrányit a feje, később majd kijön. Addig csak mulassanak.

A vendégek hitték is, nem is. Palinak résztvevő arczczal szorongatták a kezeit és kaczagtak. Aztán tovább mulattak.

A mama még jeges borogatást is vitt be a hálószobába, hogy annál nagyobb legyen a látszat.

Négy napig nem tudták Zizikét hazulról elcsalni. Se szép szó, se harag nem használt. Pali búskomorságba esett és pisztolyt emlegetett. Már kétségbe voltak esve. A mama kijelentette, hogy megveri ezt a fruskát. Pali megtiltotta. Zizike az ő felesége, ahhoz ne nyúljon teremtett lény egy ujjal sem.

■— Na hiszen szép feleség! — vágta vissza gúnyosan a mama. — Ha a maga felesége, vigye hát haza. Na.

Végtére is a mamának akadt valami jónak ígérkező eszméje. Szavát adta Zizikének, hogy nem kell ott maradnia, csak jöjjön vele a sárga házba. Mert mégis csak illik, hogy lassa a szobáit. Mert szobái vannak ám Zizikének. Több is. Ebédlő, spajz, konyha, szalon. Jaj, micsoda szalon 1 Azt látni kell. Csupa selyemplüssel vannak bevonva a bútorok. Itt vannak a kulcsok.

Ez az ebédlő kulcsa, az a spajzé. Nem is kell ott maradni, csak épen hogy megnézik egy kicsit. Estére visszajönnek. Palit addig bezárják idea papi dolgozó szobájába. Jó? Hát hogyne volna jó? Hisz estére viszsza jönnek. És elmentek.

A manánik igaza volt. Aszalón csakugyan remek szép volt. Zizike nem tudta megallani, hogy bele ne vesse magat minden fotelbe. A selyemplüs huzatot mindenütt megsimogatta, az apró nippeket egytől-egyig végigmustrálta.

Hanem az ebédlővel baj volt. Ott több rendetlenséget tapasztalt Zizike, amit nem tudott elnézni. A nagy, üveges kredenczben semmi sem volt a helyén, aztán több más b ij volt. Azon mind segíteni kellett es Zizike folytonosan tett-vett. A mama közben kilo- pódzott az ebédlőből. Sötét is lelt és Zizikének még annyi dolga volt. Tisztára beesteledett. Ki akart szólni, hogy hozzanak valami világot és akkor rémülten látta, hogy rázárták az ajtót. Dörömbölni kezdett, de senki sem jött. Sirt, jajgatott és aztán újra dörömbözött. Koromsötét ,volt már. Félni is kezdett. Oh bár jönne valaki^ ha mindjárt Pali is lenne.

És ekkor kinyi] az ajtó és — belepett Pali.

Pakots József.

kívánta, mire a polgármester reflectálva Papp Béla felszólalására a mellett nyilatkozott, hogy a Kalina- féle telket is ki kell sajátítani a Kölcsey-utcza végibe való építkezés esetén.

Papp Béla ismételten azt vitatta, hogy a Kalina-féle telket nem kell kisajátítani, mert oly kevéssel esik a megállapítandó utczavonalba, hogy szabad szemmel az eltérés alig vehető észre.

Csipkés András, aki visszavonta indítványát és Komódy Lajos, aki halasztási indítványt tett, felszólalásai után, végre szavazás alá bocsájtotta polgár- mester a kérdést, mire, a közgyűlés 17 szótöbbséggel a Strósz telekre való építkezés mellett nyilatkozott.

Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után, a melyek közül legfontosabb a tanoncziskola előkészítő osztályának párhuzamossá tétele, a nagy érdeklődéssel kisért közgyűlés bezárult.

HIRE k.

— Föispáni kinevezés. Gróf Berthold Arthurt, Szatmár varmegye megyebizottsági tagját, gebei nagy- birtokost, O Felsége Nógrádmegye főispánjává nevezte ki.-- Az uj honvédzászlóalj parancsnok e hó 14-én este érkezett városunkba. Az állomáson a tisztikar küldöttsége fogadta, a honnan a Polgári Casinó külön termébe hajtattak. Itt az egybegyült tisztikar melegen üdvözölte az uj parancsnokot, azután kedélyes vacsorához ültek.

— Esküvő. Fényes úri esküvő folyt le a múlt héten a közeli Istvándi községben. Hodossy Sándor hollandiai kereskedelmi attassé tartotta esküvőjét Kende Katicza kisasszonynyal, Kende Zsigmond császári és kir. kamarás, szatmármegvei nagybirtokos leányával.

— Oltáregyesületi közgyűlés. Gróf Károlyi Istvánná elnöklete alatt a helybeli Oltáregyesület folyó hó 12-én tartotta meg közgyűlését. Varjas Endre igazgató beszámolt az egyesület n ült évi működéséről, különösen kiemelte a lelki gyakorlatokat, a téli felolvasó- esteket és az egyesület kiállítását. A nagyszámmal megjelent tagok rokonszenvesen fogadták az egyesület buzgó igazgatójának beszámolóját, azután pedig a választmányi tagok választására tértek át. Ujonan özv. Báthory Miklósnét, Kemény Alajosnét, Kőszeghy An- dornet, Lochmájer Terézt, Makoldy Gyulánét, Than- hoffer Pálnét és Váradi Jánosnét választották meg.

— Áthelyezés. Böhm Miklós honvéd százados Nagykárolyból — Szatmárra és Gundelfinger Géza hadnagy Nagyváradról — a helybeli zászlóaljhoz helyeztettek át.

— Tanügyi kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi ra. kir. miniszter. Ambrus Mózes kővárhosszu- falusi ev. ref. tanítót és Goldschmidt Luzja okleveles tanítónőt a kővár-hosszufalusi újonnan szervezett állami elemi népiskolához rendes tanítóvá, illetve tanítónővé nevezte ki.

— Egy királyi ügyész áthelyezése Lányi igazságügyi miniszter rendelete ellen, mely az ügyészség figyelmét a törvényhatóságokban előforduló törvény ellenes cselekményekre hívja fel, dr. Galánffy János debreczeni kir. ügyész felterjesztést intézett a miniszterhez, a melyben kivihetetlennek mondja a rendeletet az autonom törvényhatóságban. Minthogy pedig az ügyész a kormányzó hatalom bizalmának letéteményese, egyidejűleg beadta állásáról való lemondását is. Az igazságügyminiszter lemondását elfogadta és helyette Dr. Várady Sándor szatmári kir. ügyészt bízta meg az ügyészi teendők ellátásával, mig Galánffy Sándort Szatmárra helyezte át törvényszéki bírónak.

— Esküvő. Becker Lajos budapesti lakos, a Ganz-gyár főkönyvelője, folyó hó 9-én esküdött örök hűséget Kínál József helybeli kereskedő és neje szül. Cservényük Róza leányának, Erzsébetnek. Tanuk voltak: Cservényük György gyógyszerész balassagyarmati es Cspikés András bankigazgató helybeli lakos.

— Városi képviselőtestü.eti tagok választása. A

Nagykároly városi megüresedett képviselőtestületi tagsági helyeknek választás utján leendő betöltésére határidőül vármegyei alispán ur 21320/1905. számú rendeletével f. évi november hó 23. napja lóven kitűzve, értesittetik a t. választóközönség, miszerint a mondott napon mind az 5 kerületben reggeli 9 órakor kezdődő és délutáni 4 óráig tartó választások az alabb irt helyen fognak megtartatni. I. választókerület szavazóhelyisége a városháza tanácsterme, választásvezető : Roóz Samu. II. választókerület szavazóhelyisége a ref. fiúiskola nagyterme, választásvezető : Dr. N. Szabó Albert. 111. választókerület szavazóhelyisége a zsellérrészi részház, választásvezető : Dr. Vetzák Ede. IV. választókerület szavazóhelyisége a városházánál az iparos tanoncziskolai rajzterem, választásvezető : Schusteritsch Perencz. V. választó- kerület szavazóhelyisége a Gróf Károlyi György-teri gyermekmenhely helyisége, választásvezető : Csipkés András. Az 1. választok rülethez tartozik : Deák Fe- rencz-tér, Genes utcza, Gróf Károlyi György-tér, Hajnal,- Hótsastoll-, Honvédköz-, Jókay-, Kossuth-, Kölcsey-, Könyök-, Széchenyi-, Terem-utczák és a kerület. A 11. választókerülethez tartozik : Baromvásártér, Csokonay-, Görbe-, Gróf Károlyi István-, Honvéd-, Magtár-, Melinda-, Nyárfa-, Pék-, Petőfi , Barkóczy-, Szőlő-, Templomköz-, Téglaszin-, Vaday- köz- és Wesselényi-utczák. A III. választókerülethez tartozik; Árpád-, Gyepsor-, Kígyó-, Luby-, Malom-, Martinovics-, Somos-, Temető- és Térey utczak. A

IV. választókerülethez tartozik : Akáczfa , Attila-, Ágoston-, Árokpart-, F'ényi-. Hunyady-, Kaplony-, Kaszinó-, Kálraand-, Körtefa- és Tompa-utczak. Az

V. választókerülethez tartozik : Fazekas-, Gozson-, Hajduköz-, Kenderes-, Kishajdu város-, Kiskaroly-,