Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-12 / 46. szám
Nagykároly, 1905. november 12. -4S. szám. XXXI évfolyam A SZATMÁRVARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ^ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : .2V agy kár olybán, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-5# Egyes szám ára 20 fillér, i*=Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetten levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. százalék, de éppen az uzvirakamatok a drága telek konywezési dijak le.cmte^-ii azadós kis gazdára nézve lehetetlen helyzetet. 7^V\ A földtehermentesités tehát csak akkor fog megfelelni a hozzá fűzött reményeknek, ha kizárólag a törpe és a kisebb középbirtokokra terjeszkedik ki. Ezt nem azért mondjuk, mintha irigvelnők a nagybirtokoktól az állami támogatást, hanem azért, mert körülbelül négy milliárd forintot tesz ki a magyar földbirtok adóssága. Ennyi pénzt a mi hazánkban előteremteni lehetetlenség. Ellenben az 1—75 holdas birtokok adóssága alig tesz ki egy milliárdot s ennyi pénz előteremtése nálunk nem utópia, midőn a termékeny magyar föld nyújtja a biztosítékot. Ezen kívül mint fentebb is említettük, a nagybirtok nem szorul az állami tehermentesítésre. Második feltétele a földtehermentesitési akcziónak, ha a kamatszázalék háromnál nagyobb nem lesz, ha az amortizáczió legalább 25 évig tart szerény törlesztési feltételekkel. Ezek és csakis ezek lehetnek az irányadók egy földtehermentesitési akcziónál. A három százalékos kamat, az emberséges, hosszú amortizáczio rendkívül jótékony hatással lesz a mi törpebirtokosainkra. Vegyünk csak egy példát: négyszáz korona taitozás után fizet ma a gazda 32 korona kamatot, 10 koronát egyéb czimeken s 40 koronát amortizáczióra. Ez összesen 82 korona. A földtehermentesités után fizet majd 12 korona kamatot s mondjuk 20 koronát amortizáczióra, tehát 32 koronát. 50 korona differenczia! Hatalmas összeg a kisgazda háztartásában! De fizet ma a kisgazda perköltséget, betáblázási dijat is, a melyet ha meg A földtehermentesités. Nem lehet czélunk a fölött vitázni, hogy megvalósitja-e a jelenlegi kormány a programm- jába felvett földteherrr.entesitést. Azt a tényt konstatáljuk, hogy a ki a földtehermentesités óriási kérdését sikerrel megoldja, az óriási hálára kötelezi le a magyar népet, az hatalmasan előre viszi a magyar faj szupremácziáját, a mi pártállásra való tekintet nélkül minden jó magyar emb.er óhajtásával találkozik. Midőn e .sorokat irom, fogalmam sincs még arról, miben áll a kormány földtermente- sitési javaslata, milyen nagyságú birtokokra terjeszti azt ki s hogy milyen feltételek mellett váltja magához a föld adósságát. Mert e két kérdés körül fordul meg az egész földtehermentesitési akczió. A szocziális problémát megoldani hivatott földtehermentesités alatt nem érthetünk mást, mint azt, a mely a teljes törpebirtokos s a középbirtok nagy részét tehermentesíti. A nagybirtoknak, a 75 holdnál nagyobb középbirtoknak nincs szüksége állami tehermentesítésre, mert hiszen az ilyen birtokra könnyen kaphatni pénzt akár a budapesti, akár a bécsi vagy a vidéki nagyobb pénzintézetektől, a melyek 3—4—5 százalékos kamat mellett adnak pénzt, hogy az illető földbirtok megszabaduljon a kis uzsora tartozásoktól s csak egy helyen tartozzék olcsó amortizáczió mellett. Szóval az ilyen nagyságú birtokok nem szorultak az állam e fajta segedelmére s ha a földtehermentesitési javaslat ezeket a birtokokat is tehermentesíteni akarná, nem sokat segítene rajtuk, de ennek ellenében a törpebirtok rovására menne az akcziónak ez a része. Ami az állam tehermentesítésére szorul s a min az akczió segítene is, az elsősorban a törpebirtok, az a 10—25 holdas, másodsorban a kis középbirtok a 25—75 holdas. Mind a kettőnek kürülbelül ugyanaz a baja. Uzsorás pénzkölcsönök terhelik meg s a kamat, a költség felemelészti a földet. A törpebirtokos adóssága rendszerint kétszáz, ezer korona között ingadozik. Ezeket a pénzeket ami kis gazdáink rendszerint nem azért veszik fel, hogy azt földjeikbe befektessék s intenzivebb gazdálkodást fejtsenek ki. Hanem felveszik azért, mert adót akarnak fizetni, a korcsmárosnál, a szatócsnál adósságaikat akarják leróni, ruhát akarnak venni, a gyerekeket iskolába Íratni, az eladólányt ki- házasitani stb. A felvett pénzből tehát olyan fizetéseket eszközöl a kis gazda, melyek neki jövedelmet nem hoznak, sőt még a kamathoz szükséges összeget sem jövedelmezi. Ezek a kamatok pedig óriások. Soha sem alacsonyabbak nyolcz százaléknál, de a különféle illetékekkel s a perköltségekkel együtt felrúgnak tizenöt százalékra is. De jóval több a kisgazda kiadása, ha tekintetbe vesszük, milyen méregdrága nálunk Magyarországon a telekkönyvi bekebelezési dij. Ez maga a kölcsön-összegnek tiz húsz százalékát teszi ki. Egyebekben a statisztika bizonyítja, hogy a magyar földbirtok helyzete, beleértve a kisbirtokot is, nem oly kedvezőtlen, mint a milyennek hirdetik. Nem egy nagyobb állama van Európának, melyekben a földbirtok 40—60 százalékig meg van terhelve. Nálunk ez a megterheltetés csak 23 T A I< C Z A. Ut a temetőbe Egy zajos reggelig tartó muri után kábultan fáradtan ébredt Vitályos Kázmér. Késő délutánra járt már az idő, a hideg őszi nap elbújt a budai hegyek mögött, az eső csendesen szivárgott a barátságtalan szürke égboltozatról. Vitályos félre vonta az ablakredőnyöket, amint a szürke, barátságtalan világ elébe tárult, kedvetlenül mormogta a fogai között. — Legjobb lenne megint lefeküdni és tovább aludni. De nem lehetett. Eszébe jutott, hogy mára meghívták Kőváry tanácsosékhoz. Fényes zsur lesz a tanácsoséknál, maga a rokonság rendezte, hogy megfelelő fényben mutassák be Vitályos Kázmért, az országszerte ismert geológust Galánthay Vilmának, a dúsgazdag Galánthay Mórieznak a bánság egyik legtekintélyesebb földes ura leányának. Vitályos kopaszodó, de még mindig igen érdekes feje felett harminczöt esztendő múlt már el, telve kalandokkal és tanulással, tudományos kutatásokkal. Vitályos azon ritka emberek közé tartozott, akiknek vas szervezete megbirja a viharos kalandos ifjúságot, anélkül, hogy az hatással lenne agyvelejükre, szellemi képességükre. Sok ifjú nagy tehetséggel, becsvágygyal s ambiczioval indul neki az élet küzdelmeinek, azután utjokba kerülnek a nők, erkölcsösek és kevésbé erkölcsösek, következnek az átdorbézolt vagy izzó pásztorórákkal telt éjszakák, jönnek a csalódások, izgalmak és néhány rövid, de eseményekkel teljes esztendő leforgása után oda van a tehetség, oda van az erély és becsvágy. Elpusztították a nők. — Vitályos azonban azon férfiak közé tartozott, akiknek vas szervezete megbirja a viharos kalandos ifjúságot, anélkül, hogy az hatással lenne agyvelejükre, szellemi képességükre. Sok ifjú nagy tehetséggel, becsvágygyal s ambiczioval indul neki az élet küzdelmeinek, azután utjokba kerülnek a nők, erkölcsösek és kevésbé erkölcsösek, következnek az átdorbézolt vagy izzó pásztorórákkal telt éjszakák, jönnek a csalódások, izgalmak és néhány rövid, de eseményekkel teljes esztendő leforgása után oda van a tehetség, oda van az erély és becsvágy. Elpusztították a nők. — Vitályos azonban azon férfiak közé tartozott, akiket a nők nem tudnak egyéni értéküktől agyvelejük izmos konstrukcziójától megfosztani. Mint aránylag fiatal ember vagyont és hírnevet szerzett, a maga erejéből, szakkörökben alapos tudásáért tisztelték s a társaságban kalandos szerelmei tették érdekessé. Rokonai, barátai váltig bizgatták, hogy nősüljön meg, mert akármilyen erős és egészséges is el kell pusztulnia ily viharos életmód és sok munka mellett. Vitályos harmincznegyedik esztendejéig mosolyogva hallgatta ez aggodalmaskodásokat. Egyszer aztán valami rossz sülttől, amit a vendéglőben evett, gyomorbajt kapott. Megutálta a vendéglői kosztot s midőn egy napon egy barátja újabb házassági ajánlattal jött hozzá, Vitályos türelmetlenül vágott a szavába : — No hát mutassátok be azt a leányt. Ha szép és megfelelő és ha sok pénze van, üsse kő, én elveszem. A jó barát mohón kapott e kijelentésen, haditerve hamarosan készen volt s úgy rendezte el a dolgot, hogy ma estére találkozzék Vitátyos Kázmér a jövendőbelijével. Vitályos az esti találkozásra gondolt s egy hatalmasat ásított. Az éjjeli muri még benne volt a tagjaiban s bágyadtnak, Ízetlennek érezte magát.-— Mégis csak üres komédia az élet, mormogta rosszkedvűen. Aztán kiszólt a gazdasszonyának. — Milyen nap van ma Lencsésné ? ‘ Lencsésné bedugta nagy, lompos fejét az ajtón. — Hát azt nem tudja a nagyságos ur. No, nem jó keresztény. Halottak napja van. November elseje. — Halottak napja, gondolta Vitályos. Nem éppen szívügye elintézésre való idő. Azonban nem babonás ember. Gyorsan felöltözött s mikor aztán készen volt s a nagy álló tükörbe nézett, tetszelegve nézett végig magán. — Nem vagyok még az utolsó legény. Azt a bánsági rózsaszálat feltüzhetem még. S miután éppen itt volt már az ideje kocsiba vágta magát és a tanácsosékhoz hajtatott. Rendkívül szívesen fogadták. A jövendőbelije már várta az anyja karján. Szép büszke arczu barna leány volt s ahogy hideg nyugalommal tetőtől talpig végig mustrálta Vitá- lyost, a férfi úgy érezte, hogy elpirul. — Úgy nézett meg, mint egy lovat a vasáron gondolta magában. Aztán visszanézte a leányt. Tetőtől talpig. Hidegen és büszkén. Tetszhettek egymásnak. Mosolyogva fogtak kezet s néhány perez múlva már élénk beszélgetésbe merült. Vitályos mihamar tisztában volt vele, hogy egy müveit, öntudatos leánynyal van dolga, aki ismeri a maga értékét Husztliy Zoltán fényképésznek Kossuth-utcza 5-ik számú saját házánál §0KT kizárólag e czélra épített gyönyörű szép műterme öltözőszobával s az állandóan nyitott remekszép képcsarnokkal, teljesen elkészült s úgy a helyi, mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.
