Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-29 / 44. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

A színkör ügye.

Ismeretes az a harcz, mely különösen a képviselőtestületben folyt ádáz erővel azért, hogy az abban az időben még nem is aktuális színházat hova építsük. Négyféle terv merült fel erre vonatkozólag, mindegyik elég tetszetős ruhában lépett a közvélemény elé.

De a kialakult közvélemény szerint a Régi Casinó telkére építendő színkörnek nincs többsége és a régi városháza helyére való építkezés ellen elfogadható a polgármester azon érvelése, hogy ezen hely szűk és egyébként is oly értékes, hogy egy városi középitkezés esetén igen czélszerüen felhasználható. Marad tehát a Strósz féle telekre vonatkozó terv és a Kölcsey utcza szabályozásának kérdését is megoldó tervezet. A kik a Strósz féle telekre akarják építeni, azt hozzák fel okul, hogy közel van a Polgári Casinóhoz és ennélfogva a Casino éttermével a közfalon keresztül vágott ajtó által közvetlen összeköttetésbe jut, a mi tagadhatatlanul előnyös, mert a színi szezonban és különösen tánczmulatságok alkalmával a büffét pótolná.

A másik párt nemcsak a jelen múló igényeit vette figyelembe, hanem egy messze kiható, a város fejlődésére hatalmas befolyással biró eszmét vetett fel. A Kölcsey utcza szabályozását akarta a színházi kérdéssel együtt megoldani, azét az utczáét, a melyben a város majdnem mindegyik nevezetes közintézménye, temploma, iskolája, postája, gymnasiuma, szép szállodája, kávéháza, kct kaszinója és a vármegyeháza fekszik. Ezen indokokon kívül egy másik körülmény is szervezkedésre szólította a nagy gondolkodóról elnevezett utcza híveit és ez az, hogy városunkat, a mely a hozzá hasonló városok anyagi viszonyait tekintve a nélkül is nagyon szegény, bölcs előrelátásra figyelmeztesse, takarékosságra kényszerítse és fölösleges kiadások eszközlésétől megóvja.

Mert nem csak a pillanat könnyen elröppenő szükségleteit kell nézni. Nem csak arra a tagadhatatlanul tetszetős érvre kell tekinteni, hogy a Polgári Casino melletti építkezéssel megoldhatjuk a büffé kérdését is. Hisz a büffé ahhoz a hatalmas kulturális czélhoz képest, a mit a színháznak kötelessége betölteni, olyan elenyésző csekélység, mint a miletoszi Thales esete az ő korszakos hatásához.

, A miletoszi ugyanis egy alkalommal sétálni indult. Este volt, szép csillagos este. A bölcs sétája közben annyira bele melegedett a csillagok vizsgálatába, hogy nem vette észre a lábai előtt elterülő hatalmas, pocsolyát és belebukott. Vigyázzunk mi is, hogy az ő sorsára ne jussunk. Legyünk körültekintők, óvatosak és előre látok, nehogy annyira elragadja lelkünket a nagyczél gondolata, hogy egyedül csak azt nézzük, és mikor már a végnél gondoljuk magunkat, veszszük észre, hogy pocsolyába jutottunk.

Azt ugyanis mindenki elismeri, hogy a színház kérdését meg kell oldani és pedig nem a jövőben, hanem legkésőbb 1906-ra, hogy a jövő színi szezonban Thalia papjainak megfelelő épület álljon rendelkezésükre. Azt sem lehet tagadni, a polgármester a képviselőtestület közgyűlésén ki is jelentette, hogy a Kölcsey utcza szabályozásának kérdését is meg kell oldani, ha nem most, hát a közel jövőben — de meg kell oldani.

A város tehát két részről áll obligóban. Színházat is kell építenie — most, a Kölcsey-utczát is kell szabályoznia — a közel jövőben. Városunk fejlődésére vonatkozólag ez a két kérdés olyan, a melyik elválaszthatatlanul kapcsolatban áll egymással, mind a kettőt meg kell oldani, csak az idő kérdése jöhet számításba, hogy mikor ? Ha tehát áll ez a tétel, nem jobb volna-e a két kérdést egyszerre, egy költséggel megoldani? Nem-e előrelátóbb, nem-e gazdaságosabb eljárás volna az, ha egy költséggel oldjuk meg a két kérdést, mintsem most a szinházépités czéljaira külön telket vásárolunk, azt nagy költséggel felépítjük és majd annak idején, a Kölcsey-utcza szabályozásának czéljaira újra nagy költséggel uj és uj telkeket vásárolunk ?

Lesz még alkalmunk e kérdéssel bővebben foglalkozni. Most csak felvetjük az eszmét, hogy alkalmat adjunk a diskuszszióra és figyelmeztessük a képviselő- testület tagjait, hogy mi felesleges kiadásokba nem mehetünk bele, különösen akkor, mikor a takarékos- sági követelményeket tartva szem előtt, egy teljesen megfelelő terv áll rendelkezésünkre. (T. G.)

20569—1905. sz. Szatmárvármegye alispánjától.

Meghivás

Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége folyó évi október hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározásával a

m. kir. Belügyminiszter ur előterjesztésére Nagy László urat Szatmárvármegye alispánját Szatmárvármegye főispánjává legkegyeímesebben kinevezni mél- tóztatván; van szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait a folyó évi november hó 6-án (Hatodikán) d. e. 10 (Tíz) órakor Nagykárolyban a vármegyei székház nagytermében tartandó

/őispáni beiktató közgyűlésre

tisztelettel meghivni.

Hazafias üdvözlettel.

Nagykároly, 1905. október hó 27.

Alispán helyett:

Nagy Sándor, tb. vm. főjegyző. Az ünnepségek sorrendje ■

November hó 6-án délelőtt 10 órakor beiktató közgyűlés.

Délelőtt 11 órától kezdve küldöttségek fogadtatása. Délután 1 órakor társasebéd a Régi Kaszinó helyiségében.

A társasebéden résztvenni óhajtók felkéretnek, hogy ez iránti szándékukat folyó évi november hó 4-én déli 12 óráig vagy az alispánl hivatalnál, vagy pedig Debreczeni István Nagykároly város polgármesterénél okvetlenül jelentsék be, hogy a rendezőség a részvételt illetőleg kellőleg tájékozva legyen, miután a később történő jelentkezések figyelembe vehetők nem lesznek.

F'elkéretnek a tisztelgő küldöttségek, hogy a tisztelgésen való részvételüket november hó 4-én déli 12 óráig az alispánt hivatalnál okvetlenül jelentsék be, hogy a küldöttségek fogadtatásának sorrendje megállapítható legyen.

HIl^EK

— Személyi hir. Nagy László vármegyénk főispánja és kedves neje f. hó 27-én a déli gyorsvonattal Budapestre utozott.

— Főispán! beiktatás. Nagy Lászlónak, vármegyénk főispánjának beiktatása hivatali méltóságába a november 6-ára összehívott közgyűlésen fog megtörténni.

— Az alispáni szék betöltésére nézve a találgatások megindultak s már is több jelölt neve van forgalomban. De hát mindezen kombinácziók még koraiak, a mennyiben az alispán választás csak a májusi rendes közgyűlésén lesz. Eddig egyedüli komoly jelölt llosvay Aladár főjegyző.

— Áthelyezés. Kacsó Károly kir. főmérnököt, a helybeli államépitészeti hivatal főnökét a szolgálat érdekében Nyíregyházára és Schönpflug Viktor mérnököt Zomborba helyezték át. Helyeikre áthelyezték Nyíregyházáról hivatalfőnöknek Vajai Endre kir. főmérnököt és Fischer Béla kir. mérnököt Eperjesről. Kacsó Károly távozását városunkból városszerte sajnálattal veszik tudomásul. Mert hosszas itt léte alatt úgy a hivatalos téren, a hol érdeme marad mindig az, hogy az úti pénztár deficzitjét megszüntette, mint a társadalmi téren annyi sok tisztelőt, jó barátot szerzett magának és kedves családjának, hogy távozásával űrt hagy maga után. A vármegyei körökben is sajnálni fogják távozását az előzékeny, jóakaratu hivatalfőnöknek. Azért azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy az illetékes körök, ha ez lehetséges volna, hassanak oda, hogy Kacsó Károly továbbra is megmaradjon az állam- épitészet és vármegyei úti ügyek élén.

— Lapunk jövő számát, minthogy november 6-án vagyis hétfőn lesz a főispáni beiktató közgyűlés, nem vasárnap, de két nappal később kedden reggel adjuk ki, hogy a közgyűlés és az ünnpségek lefolyását idejében hozhassuk.

— Igazságügyi kinevezések. Bernáth Béla dr. a debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Jeney Gábor és Da- mokos Jenő debreczeni lakos végzett joghallgatókat, a kir. tábla kerületébe díjtalan joggyakornokokul nevezte ki.

—- Vadászat. Károlyi István grófnál az elmúlt héten nagy vadászat volt, a melyen részt vettek Wedel gróf német és Clarke angol nagykövetek Bécsből, Zichy Béla gróf lengyeltóti, Zichy Tódor gróf bihar- diószegi és Károlyi Mihály gróf kaál-kápolnai lakosok, valamint Károlyi István és Károlyi Gyula grófok. A vadászat jól sikerült, mert lőttek fáczánt, őzet, szarvast és szarvasbikát is.

— Esküvő. Schöberl Károly gépészmérnök budapesti lakos, folyó hó 25-én d. e. 10 órakor esküdött örök hűséget Penyigei Manczur Imre nyug. telekkönyvvezető és neje néhai Stépán Szeréna le4.nyának Ilonának. Tanuk voltak Kulin Imre kir. Ítélőtáblái biró erzsébetvárosi és Vetzák Ede bankigazgató helybeli lakos. — A polgári házasság kötés Hetey Ábrahám városi főjegyző, h. anyakönyvvezető előtt történt, mely után az egyházi áldást Nt. Asztalos György ev. ref. lelkész adta az uj párra, mely a délutáni gyorsvonattal Budapestre utazott.— A színház tervei. Minthogy a belügyminisztérium a város által kért 35000 korona segélyt a szinház épités czéljaira megadta, aktuálissá vált a szinház helyének kérdésével és ennek költségeivel foglalkozni. A polgármester Kopeczek György budapesti műépitészszel, városunk szülöttével elkészítette a szinház terveit, a másikat Müller Miksa, helybeli építész adta be. A Kopeczek György terve szerint a szinház favázas, de azért füthető; a nézőtere tánczmulatságok czéljaira átalakítható. A Müller Miksa tervezte szinház állandó jellegűnek tekinthető, teljesen téglából lesz építve és igy füthető, a nézőtere tánczmulatságok czéljaira átalakítható. Mind a két terv a Kölcsey-utczában fekvő Strósz-féle telekre készült. Ha máshová építenék, változna a költségvetés. A Kopeczek tervezte színházban a földszinten 166 csapöszékes, esetleg 192 ülőhely volna, 18 páholy 4 üléssel. A karzaton 38 ülőhely és 50 állóhely. Előcsarnokkal, pénztárral és ruhatárral. Építési költsége telek nélkül 52,176 korona. A Müller Miksa tervezte állandó jellegű teljesen kő színházban a földszinten 206 ülőhely volna, ezen kivül 16 páholy, az erkélyen, a mi a Kopeczek tervében nincs, 120 ülőhely és a karzaton 70 állóhely.

i Építési költsége telek nélkül 92,317 kor. 55 fillér. A Strósz-féle telek ára 20,000’kor. A régi városháza területe épületestől 24,000 kor. A Régi Casino telke 5215 kor. A Kölcsey-utcza szabályozásával nyert telek 39,219 koronában lett felvéve. A polgármester a részletes tervezetet már elkészítette és kioszttatta a városi képviselőtestület tagjai között. Lesz tehát alkalom a tervezet megbeszélésére. Részünkről a tervezetre, mielőtt azzal részletesen foglalkoznánk, ezúttal csak egy pár észrevételt teszünk. Úgy tűnik fel az egész, mintha a tervezetek mind a Strósz-féle telek kedvéért készültek volna. Második megjegyzésünk a

I következő. Az épités költségeit tulmagasnak találjuk. De

1 még-szembe ötlőbb a tervezet az a hibája, hogy daczára

annak, hogy a Régi Kaszinó telkét aránytalanul olcsóbban lehet megszerezni, mint a Strósz-féle telket, az előbbi helyre épitendő szinház, az utczaszabályozás költségével még is jóval többe kerülne, mint a Strósz-féle telken épitendő szinház. Kétségtelen, hogy ez a körülmény a laikus pulikum előtt úgy tünteti fel a dolgot, mintha az a törik-szakad törekvés nyilvánulna meg, hogy egy pénzintézet nyakába maradt telket a városra sózzanak. Mert azt már manapság mindenki tudja, hogy ha építkezésről van szó, úgy lehet a számokat csoportosítani, hogy akár melyik tervet elfogadhatóvá, tetszetőssé lehet tenni a nagy közönség előtt. A nagy publicum, a mely nem hatol a dolgok lényegébe, legalább igy gondolkozik. És méltán. Mert feltűnést kelt az, hogy városunk polgármestere, a ki annyira benne van a nagy alkotásokban, város kövezés, villany világítás stb. csak ép ebben az egyetlen ügyben nem a messze jövőnek dolgozik, nem a legszebb és legmegfelelőbb tervvel áll elő, az utczaszabálvozással összekötött szinház épités tervével, hanem egyetlen terv mellett teszi ki magát. Ki kezdeményezzen akkor merészet és nagyot?!

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyigazgató Kovács Kálmán érettséget tett ifjút a nagysomkuti ra. kir. adóhivatalhoz díjas gyakornokká nevezte ki.

Joggyakornoki kinevezés. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Csics Ákos felsőrónai lakos végzett joghallgatót a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornoknak nevezte ki.

— Külföldi kereskedők nagyrészt Magyaroszágot tekintik értéktelen készítményeik fogyasztási piaczá- nak, ezért árasztják el az országot körlevelekkel, nyomtatványokkal, hirdetésekkel, melyekben különféle állítások révén és hangzatos szavakkal akarnak vevőközönséget toborzani. Akinek csuz vagy kösz- vénye van, az ügyet se vessen ilyesmire, hanem használja aZoltán-féle kenőcsöt, melyről az orvosvilág legelőkelőbbjei a magasztalás hangján nyilatkoznak s a betegek nagy eredménnyel használják bajuk tökéletes gyógyítására. Üvegje 2 kor. Zoltán gyógy, tárában Budapest., V., Szabadságtér.

Elhamvadt község. Szinfalu községben a napokban tűz ütött ki, mely harminczkét házat és tizenhárom gazdasági épületet elhamvasztott. A leégett épületek között van Károlyi Alajos grófnak nagyterjedelmü gazdasági épülete is. A tűz lokalizálása, daczára a folytonos esőzésnek, lehetetlen volt és a községnek kétharmada elhamvadt. A kár igen nagy, mert az elhamvadt házak között kevés volt biztosítva.

— Az orvosi tudomány támogatására és segítségére most őszszel, a zord idő beálltával szorulnak leginkább mindazon szegény betegek, akik a tavasz és nyár folyamán hiába kerestek segítséget bajuk ellen. — Fásult lemondással várják a jövőt, pedig nem jogos a kétségbeesésük. — Mert ha az orvosi tudomány egyik gyógvirányával nem nyújtott nekik segítséget, ezt elérthetik a másik gyógymóddal. — Az orvosi tudományban két irány küzd egymással, a Wirchow féle felfogás és az évezredeken át uralkodott és feledésbe került Humoralpathológia. — Ezen utóbbi iránynak úttörője és lelkes előharezosa Dr. Kovács J. fővárosi orvos, aki megalapítója a vér- gyógyitási (Hemopathia) gyógymódnak. — Valóban remek gyógyeredményeket ért el gyógymódjával aszthraa, köszvény, görvélykór, súlyos gyomor-, szív-, ideg-, és bőrbajokban. — Ezen gyógymód biztos védelmet nyújt szélhüdés, elmezavar" kitörése ellen, — Vidékünkön már számtalan beteg Dr. Kovácsnak köszöni gyógyulását a miért is mi mindazoknak, akik a felsorolt bajok egyikében szenvednek, ajánlhatjuk, hogy teljes bizalommal forduljanak Dr. Kovács orvos úrhoz, akinek e czélra berendezett intézete van Bedapest, V. Váczi-körut 18. sz. alatt.

— Jubiláló körjegyző. A közszolgálati működés terén az elismerésnek szép megnyilvánulása mellett tartották meg a mátészalkai jegyzői egylet tagjai, valamint a járás közig, tisztviselői Rácz Ferencz vitkai körjegyző jubileumát. A jubileumot diszgyülés előzte meg, amelyen llosvay Endre főszolgabíró üdvözölte a jubilánst, majd Rohay Gyula egyleti jegyző méltatta a jubiláns érdemeit. Az ünnepélyt banket követte, melyen számos felköszöntőt mondtak a jubilánsra.

— A bikszádi vasút megnyitása. Mint egyik szatmári laptársunk értesül, a szatmár—bikszádi vasút munkálatai annyira előrehaladtak, hogy az deczember hó közepén a közforgalomnak átadható lesz.

— A budapesti áru és értéktőzsde köréből. —

Felhívás. — A tiz évig tartott üzlettelensóg folytán felgyülemlett vagyon természetes következetességgel keresi a gyümölcsöző elhelyezést és miután a küszöbön álló közgazdasági átalakulás és a nemzeti befektetések a magyar értékek áremelkedését okvetlenül maguk után fogják vonni, — Brünauer és Thein törv. bejegyzett jogosított tőzsdeügynöki ezég, (Budapest, V. Akadémi u. 6) közzé teszi, hogy ezen tőzsdén a hozzá érkezendő megbízások alapján, a kereskedelmi törvény, —valamint a tőzsdeszabályzatoknak szigorú betartása mellett és kivétel nélkül csakis föltétlenül szolid ügyleteket, — közvetíteni hajlandó.

— Az ügyvédi kamarából. Dr. Jármy Béla Fehér- gyarmaton, —- dr. Stoll Tibor Nagybányán ügyvédi irodát nyitottak s magukat a szatmárnémetii ügyvédi kamaránál bejegyeztették.