Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-03 / 36. szám

Nagykároly, 1905. szeptember 3

30. szám.

XXXI. évfolyam

Közlöny

),nPT7T^ TTTimTT A Ti

TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI w és MEGYEI ERDEKŰ HETILAP.

A SZATMÁRVARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVAT* LOS LAPJA.

^ MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, «eI

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL:

hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők :

Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz.

ELŐFIZETÉSI ARAK:

Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona.

Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egesz évre 5 korona.

sm ügyes szám ára 20 fillér, mHirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér.

Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el.

Statisztika és pályaválasztás.

Bár mennyire elcsépelt téma is, a pálya- választásról írni sohasem fölösleges, mert ez egyik leglényegesebb kérdése és feladata úgy a szülőknek, mint a tanulóknak. Most a va- káczióban megint elsőrendű aktuálitás lett a pályaválasztás, most dönt ezer szülő és gyermek a fölött, hogy milyen munkában, mely hivatásban keresse meg a kenyerét.

Valószínűleg a pályaválasztás kérdését tisztázandó adta ki a statisztikai hivatal nemrégiben a kimutatást arról, hogy a júniusban maturált ifjak milyen pályát választottak. A magyarországi középiskolákban az idén 577 fiatalember tette le az érettségi vizsgálatot. Ezek közül 24 százalék választotta a jogi pályát, 18'4 százalék a technikai pályát, 8’9 százalék a tanárit, 8‘5 az orvosit, 7 százalék a kis hivatalnokit, 6 százalék a kereskedőit, 4‘8 a gazdaságit, 3 százalék a művészetit, 2’4 a vasúti és postait, 2 a teológiait és 2 százalék az állatorvosit.

E statisztikából látható, hogy még mindig a jogi pályára menők vannak nálunk többségben. Azonban mégis megcsappant ez a szám, mert hiszen 20 év előtt a művelt magyar ifjúság 50 százaléka lépett a jogi pályára. Örvendetes jelenség, hogy az 50 százalékból 24 lett az idők folyamán. Az első tanulság tehát, melyet a szülők e statisztikából meríthetnek az, hogy a még mindig kényelmesnek és biztosnak látszó jogi pályára ne siessenek adni a gyermekeiket. Ugyancsak azt is hirdeti a statisztika, hogy Magyarország kezd a fiskális ország jellegéből kivetkőzni, a 24 százalék évről-évre kisebb lesz és megszűnik az aránytalanság, amely a főiskolák jogi szakát tulzsuffolja, de a többi szakot üresen hagyja.

A művelt magyar ifjúság 18 százaléka van már ma a technikai pályán és ez az arány éppen megfelelő. Sem az építkezés, sem az ipar nincsen Magyarországon annyira kifejlődve, hogy e 18 százalékon felül is fehér kenyeret tudna adni diplomás technikusoknak. Ellenben kevés orvos van. Amikor minden város és minden hatóság, a kormány s a nagyobb vállalatok is arra törekszenek, hogy minél jobb közegészségi állapotokat teremtsenek, amikor még Magyarországon száz és száz olyan község van, amelynek nincs orvosa egyszerűen azon okból, mert orvost kapni nem tud, az orvosi pályán megállapítható még az egészséges kereslet, keveseljük: a 8'5 százalékot, amely a lematurázott ifjak közül az orvosi szakon folytatta tanulmányait. Ez a szak kibírna még egyszer ennyi százalékot, mert kevés az orvos a falvakban és még kevesebb a jó orvos. A szülők tehát helyesen teszik e statisztika nyomán, ha fiaikat az orvosi pályára adják.

Ugyancsak keveseljük a gazdasági pályára lépőknek 4-8 százalékát. Magyarország ma is

par excellencze földművelő állam, amely szűkében van állandóan a gazdatiszteknek.

Biztos és jó jövedelmező pálya ez, amely annál nagyobb hasznot hajt, minél jobban megtanulta a gazdatiszt a mesterségét. És sok földbirtok van Magyarországon, amely csak azért nem hozza meg teljes jövedelmét, mert nem modern szakszerűséggel kezelik. Minél több lesz a képzett akadémiát végzett gazdatiszt, annál intenzívebb lesz nálunk a : földmivelés, a mely a legtöbb vidéken és a j legtöbb uradalomban még ma is a félszázad előtt kitaposott nyomokon halad. A szülők tehát egész bátran adhatják gyermekeiket a gazdatiszti pályára is.

Felette kevés nálunk az állatorvos is. Ez a pálya mégegyszer annyi művelőt bírna el, mint a hány diplomás ember él utána.

A hús drágaság.

Egész Magyarországon panaszkodnak a drágaság miatt és méltán.

Mert talán a világ legdrágább országa lett a mi egykor tejben és vajban bővelkedő szép hazánk, úgy hogy a megélhetési viszonyok nálunk a legnehezebbek, mert a kiadások rohamosan emelkedtek, ellenben a bevételek sajmnr csökkentek. Hogy más példát ne hozzunk fel, Ausztiában különösen Bécsben, minden olcsóbb mint minálunk, a hús sokkal olcsóbb mint Budapesten, még ha eltekintünk is attól, hogy minőségileg is sokkal jobb. És a bécsiek, különösen Lueger ur, a hírhedt polgármester, mihelyt azt vette észre, hogy a mészárosok emelik a hús árát, azonnal közébük ütött a hatósági mészárszékek felállításával s most Budapesten követni akarják az erélyességben, a lakosság érdekeinek a megvédésében.

Hogy nálunk minden milyen drága, példaként felhozhatjuk a halat. Hazánk még nem rég a világ leghaldusabb országa volt és ma a világon sehol sem olyan drága a hal ára mint nálunk, úgy hogy ma már Budapesten tengeri hal árusításával akarnak e bajon segíteni, árulni a tengeri halat, a melynek kilója csak 50 fillérbe kerül, holott a hazai hal kilója 1 korona 60 fillér, sőt 2 korona közt váltakozik.

Szóval mi 67 óta agyonpolitizáltuk magunkat, mindent elkövettünk arra nézve, hogy minél kellemetlenebbé tegyük a megélhetést.

De hát beszéljünk csak a mi szükebb hazánk, városunk húsárairól.

Csodálatos dolog, hogy most mikor mindennek, marhának, sertésnek, juhnak lefelé megy napról-napra az ára, a mi mészárosaink elérkezettnek látták az időt arra, hogy a húst a nyár folyamán tetemesen felemeljék. így a marhahús ára 52 krajczárról, 56 krajczárra, a sertéshús ára 58 krajczárról 64 krajczárra emelkedett. Azt a fordított arányt, a melyben a marha olcsó ára, a hús emelkedő ára közt van, megérteni nem tudjuk. Hisz a logika törvényei szerint nem felemelni, de leszállitni kellene a hús árát.

Ily körülmények között, a midőn drága ősznek és télnek megyünk elé, azt hisszük, hogy nem nézheti tétlenül a városi hatóság sem tovább a mészárosok túlkapásait. Valami ellenszerről kell gondoskodni.

Elsősorban is jó lesz ha a városi hatóság próba- vágatást kisért meg. Mert megvagyunk győződve arról, hogy ha városunk polgármestere veszi kezébe a próba- vágatás ügyét, a ki jó és ügyes gazda hírében áll, az nem úgy fog kiütni, mint a múltban ütött ki. Mert már megtörtént nálunk az a furcsa eset, hogy maguk a mészárosok vették meg a próbamarhát, avagy közre- hatottak az árának meghatározásánál s e mellett olyan

vágatási mindenféle költséget számítottak fel, mint szakértők, hogy utoljára is kitűnt a próba vágat ásnál az, hogy a jó emberek nem hogy drágán adják, hanem olcsón vesztegetik a húst. Tehát egy kis erélyesség és szakértelem mellett kikerülhető lesz az a csúf becsapás és megállapítható az a kézzel fogható igazság, hogy a mi jó mészárossainknak az olcsó marha árak mellett nincs okuk a húsárának emelésére.

És ha ez sem fog segíteni a mesterséges húsárak leszállításán, gondoskodjék a hatóság fiatalmarhák, úgynevezett „növendék“ marhák vágatásáról, amelyeknek húsa jóval olcsóbb, mint a kifejlődött marhák húsa. Ha maga a hatóság támogatja az illető mészárost erkölcsileg, akad vállalkozó nem egy.

Végül a hús mesterséges ár emelkedésének ellenszerétől sem kell visszariadni a városnak, a hatósági mészárszék állításától sem. A 83% községi pótadó mellett még ezt is méltán elvárhatja a lakosság a hatóságtól.

Ha pedig a hatóság nem tesz semmit, ekkor segítsünk önmagunkon. Álljunk össze, mint ez már többször tervezve volt és hozassuk be a húst a szomszédos községekből. A hideg beálltával ez úgy is könnyen lesz keresztül vihető.

De semmi esetre sem törjük el azt, hogy egykét mészáros az egész publikum boszantására és megrövidítésére monopolszerüleg kizsákmányoljon bennünket.

A városi rendőrségnek az oknélküli hús ár emelésével szemben pedig az a kötelessége, hogy most már állandóan egész zaklatásszerüleg ellenőriztesse a mészárszékeket, hogy nem hiányzik-e valami a mértékből. Mert Budapesten, ha drága is a hús, de legalább jó húst adnak és meg is mérik, mig ellenben nálunk még az is megtörténik, hogy a mint emelkedik a húsára, úgy emelkednek azok a dekák is, a melyek a mészárosok javára szolgálnak, a melyek hiányzanak a mértéken.

Ismételten figyelmeztetjük a lakosságot, hogy ne tűrje a mészárosok indokolatlan áremeléseit, túlkapásait !

Színészet.

Krémer Sándor színtársulata az elmúlt héten fokozottabb pártolás mellett tartotta előadásait. Úgy látszik közönségünk egészen belemelegedett a pártolásba, mert az a véleménye, liogy a társulat jobb mint a múlt évi volt. Kár hogy a színpad kicsinysége és alacsonysága sokat levon a hatásból _ Múlt heti színi szemlénk a következő :

Szombaton aug. hó 26-án Lehár Ferencz, a Drótostót zeneszerzőjének hires operettjét, a „Mulató Isteneket“ játszották. A darab meséje az, hogy Am- phitrion (Váradi) thebai hadvezér feleségét Alkimenet (Jászai Olga) Jupiter (Csáki) a férj képmását öltve fel, elcsábítja. Azonban Amphitrion midőn megtudja, hogy egy Isten volt az, aki megejtette feleségét, megbocsájt neki. E rövid mese körül a mulatságos jeleneteknek, melódiáknak, kupléknak egész sora szövődik, a melyeknek interpretálásában Váradi, Tisztái, Jászai Olga, Harkányi Gizella és Kállai Kornélia egyformán igyekeztek. Tihanyi (Sosias) kupiéit megtapsolták s megismételtették Harkányival előadott tánczát. Közönség kevés volt.

Vasárnap aug. hó 27-én Szigligeti Ede irodalmi becsű népszínművét a „Csikós“-t játszották. Váradi Márton Andris bojtár szerepében igen jó alakítást nyújtott, úgy hogy nyilt színen is megtapsolták és dalait megujrázták. Harkányi Gizella méltó partnere volt, a ki az öreg jobbágy egyszerű leányát bájosan alakította. Krémer Sándor Kis Bálintot, a hü jobbágyot adta. Krémer játékát felesleges a nagykárolyi közönség előtt dicsérnünk, ismerjük őt a régi időkből. Most is sok talentummal és művészi erővel alakította szerepét. Tihanyi mint Astolf fia maszkjával kellemes benyomást tett, csupán affektált beszédmodorát kifoLegutolsó divatu őszi és téli férfi és fia kalapok

nyúlszőr és gyapjúból a következő gyártmányokban: Habik, Halban és Oamaszk, Borsalino, Pichler, P/ess és Ita, nemkülönben nyakkendők, sétabotok, fiú és férfi sapkák bőr és gyapjúból; pécsi női és férfi keztyük, játékszerek, mindennemű vonós és fúvó hangszerek és hangszerkellékek, flóbertok, fegyverek, revolverek és töltények, vadásztáskák és székek s mindenféle vadászati felszerelésekutazó kosarak és kézi-bőröndök, gyermekkocsik és gyermek bicziklik, valódi Tax és Sollingeni zsebkések és ollók, madárkalitkáv, fényképkeretek, Jupiter borotváló crém 1 K 26 filler, angol fapipak Petersohn 7 korona 20 fillér. Imhoff 5, 6 és 7 korona, kókus és futószönyegek, úgyszintén pokróczok, lábtörlők, linóleum és börpadlóvásznak, orvosi mű- és kötszerele,

not es férfi nap- és esöernyök, valódi angol kocsi és lótakarók, ebeknek szájkosár és mindenféle sportezikkek a legnagyobb választékban

JACOBOVICS JÓ8EF uri-divat és műipar-árucsarnokában Nagykárolyban.

Illatszerek, Hubigán Illatszer 1 üveg 16 korona. Yalódi Yeloten púder 3 kor. 60 fii. Mindennemű haj és bajuszfestő szerek, valódi -■ - tiszaujlaki bajuszpedrő 36 fillér. Szivarka-hüvelyek Sába, Cing 22 fillér, parafás 40 fillér. ..........'-----------0MT Üzletem a régi helyiségbe már beköltözött.

A nálam vásárait kalapok és fehérnemüek (/(/ári tisztítását elvállalom.