Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-13 / 33. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1905. évi 33-ik számához.

Folytatása a főlapról.

már eddig is megszegte, a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot egyidejüleges felfüggesztése mellett rendelje el.

Az alispán kijelentése nem volt kellőleg körvo- nalozva s csak általános kijelentésnek volt tekinthető. Értelmezhető volt úgyis, hogy a közgyűlési határozatot magára nézve kötelezőnek egyáltalán nem tartja, úgy is, hogy a közgyűlési határozatnak azon intézkedését mely szerinte a törvénybe ütközik, nem tartja magára nézve kötelezőnek s a határozat ellenére a törvény által kijelölt utón fog intézkedéseiben haladni. Mindezeket csakis további tényei folytán lesz módunkban birálat tárgyává tenni. Most csakis azon tényét szándékozom kritika tárgyává tenni, a mely a jelzett közgyűlési határozat egy bizonyos tiltó intézkedésének általa lett megszegése illetve nem teljesítésére vonatkozik.

A hivatok 660—1905. bjkvi számú határozat 10-ik pontja a következőleg rendelkezik. „Az alispán eltiltatik attól, hogy jelen határozatot felülvizsgálat végett felterjes2sze, vagy az iratoknak bárki általi fel- terjesztése czéljából azokat kiadja. Ha a felterjesztést a kormány rendelné el, ezen rendelet foganatosítás előtt a közgyűlésnek bemutatandó“. Az alispán nem tett eleget a közgyűlési határozat ezen részének, amennyiben a közgyűlési határozatot, az azt azonnal felterjeszteni rendelő miniszteri rendelet vétele után, — felterjesztette.

Való tehát, hogy az alispán nem tett eleget a törvényhatóság fenti rendelkezésének, de ezzel szemben megvizsgálás tárgyává teendő, hogy eleget tehetett volna-é annak ? s hogy a törvényhatóság fenti rendelkezése nem ütközik-é a törvénybe, jogosult volt-e a törvényhatóság a felett intézkedni?

Az 1896. évi XXL t. ez. 55. §-a akként intézkedik, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvek hiteles másolatai a belügyminiszterhez a hitelesítéstől számított 30 nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik miniszter kívánatéra rögtön felterjesztendők.

Nyilvánvaló tehát, hogy a törvényhatósági közgyűlés fenti intézkedése törvénybe ütközik s minthogy a felügyeleti hatóság csakis tudomására való jutása esetén van, illetve lehet azon helyzetben, hogy a határozatnak ezen törvénybe ütköző részét megsemmisítse, tudomására pedig csak úgy juthat, ha az ülési jegyzőkönyv hozzá felterjesztetik, — következik, hogy a határozatnak eme része eo ipso semmis s az alispán helyesen járt el akkor, a midőn azt a miniszter kivánatára azonnal felterjesztette.

További kérdés tárgyát képezheti az, hogy a közgyűlési határozat felterjesztésének tilalma az 1886 : XXL t. ez. 20. §-ában biztosított ellenállási jogban gyökeredzik-é, avagy ennek jogszerű kapcsolatos folyományaként tekinthető-é ? Erre nemmel kell felelni, mert azzal egyáltalán semmi kapcsolatban nincs. A törvényhatóságnak ellenállási joga a határozat felterjesztése által egyáltalán csorbát nem szenved. Hisz az sem tudható, hogy a belügyminiszter megsemmisiti-é egészben, vagy részben a kérdéses határozatot, avagy hallgatag tudomásul veszi. De ettől eltekintve, ha tényleg egészben, vagy részben megsemmisítené a határozat azon részét, mely a köztartozások be nem szolgáltatására vonatkozik, akkor áll elő valóban joga a törvény- hatóságnak a 20. §-ban biztosított jogával élni, vagyis kijelenteni, hogy a miniszteri határozatot amennyiben az a 20. §-ba ütközik, egyáltalán tudomásul nem veszi.

Az említett tiltó intézkedés ezélzata bizonyára az lehetett, hogy a Belügyminiszter mentül későbben lehessen azon helyzetben, hogy a közgyűlési határozatot vagy annak egyes részét megsemmisíthesse. De minthogy amint elébb említettem ezen megsemmisítésnek semmi joghatálya anélkül sem lévén, tökéletesen mindegy, hogy a megsemmisítési intézkedést ma, vagy két hónap múlva eszközli a miniszter. Sőt talán helyesebb lett volna, hogy ha a törvényhatóság akként intézkedik, hogy utasította volna az alispánt, miszerint a közgyűlési határozatot azonnal terjessze fel a Belügyminiszterhez, hadd lássa a kormány mielőbb, hogy milyen álláspontot foglal el Szatmárvármegye közönsége a kormánynyal szemben.

Végül kérdés tárgyát képezheti, hogy joga van-é a törvényhatóságnak a gyűlési jegyzőkönyv azonnali felterjesztését kívánó miniszteri rendeletet oly intézkedésnek minősíteni, amely akár az 1886. évi XXI. t. ez. 19., illetve 68. §. c) pontja alapján végrehajtás előtt a közgyűlés által tárgyalandó illetve tárgyalható lenne. Nézetem szerint ehhez nincs joga, mert eltekintve attól, hogy ezen rendelet sem nem törvénybe ütköző, sem nem káros, sem nem kivihetetlen, —a felterjesztés feltétlen kötelezettségét a törvény írja elő s ez nem is lehet máskép, mert a kormánynak mint felügyeleti hatóságnak joga, sőt kötelessége tudomást szerezni a törvényhatóság minden határozatáról, mert csakis igy gyakorolhatja felügyeleti jogát és kötelezettségét, miből kifolyólag nyilvánvaló az is, hogy a jelzett miniszteri rendelkezés közgyűlési határozat tárgya egyáltalán nem is lehet.

És most amidőn mindezeket meggyőződésem és tudásomból kifolyólag elmondottam, nem restellem -bevallani mulasztásomat sem, t. i. hogy mindezeket a határozat hozatal előtt a közgyűlésen kellett volna a törvényhatósági bizottság tudomására hoznom, akár kimaradt volna ennek folytán a tiltó rendelkezés a határozatból, akár nem. De előzetesen és részletesen nem ösmertem az indítványokat, a határozat hozatalkor pedig az állandó választmány javaslata több rendű pótlásokkal egészittetett ki, úgy hogy azokat kellő figyelemmel nem kisérhettem; magát a határozatot pedig csak a 60-as bizottság említett ülésében láttam és olvastam.

Nagykároly, 1905. augusztus hó 11.

Dr. Schönpflug liichárd,

vm. tiszti-főügyész.

Nyílt levél*)

Nagyságos Nagy Béla úrhoz, mint a szatmármegyei szabadelvű párt elnökéhez.

A tegnapi törvényhatósági közgyűlésben megnyilatkozott hazafias érzelmek hatása alatt, azon kérdést vagyok bátor pártelnök úrhoz intézni, hogy nem találja-é elérkezettnek az időt arra, hogy a szabadelvű pártot feloszlatás czéljából összehívja ?

Mert most már csakugyan meggyőződhetett arról, hogy ha lett volna is még a vármegyében olyan elfogult meggyőződésű megyebizottsági tag; aki a bukott rendszer maradványait megmenteni kívánta, tegnap az is visszafojtott lélekzettel tapasztalta, hogy az ár ellen küzdeni tovább nem lehet.

Mi értelme van tehát egy olyan párt létezésének, a melynek már nincs egyetlen tagja, a ki Szatmárvármegye törvényhatósági termében felmerné emelni szavát a nemzeti jogokért küzdő országos nagy többségnek küzdelme ellen ? Avagy méltó-e egy önérzetes férfiúhoz, hogy a fórumon hallgatással beleegyezik az alkotmány védelmére emelt legmeszebb menő óvintézkedésekbe, a fórumon kivül pedig vakond munkát végezzen a kerületben?

Nem jobban megfelelne-e a mai helyzetnek, ha a már csak foszlányaiban mutatkozó szabadelvű-párti kötelékek feloldása mellett sorakoznának a párt tagjai szabad meggyőződésük szerint a nemzeti jogokért küzdő pártokhoz? Én ezt férfiasabb, nyíltabb, őszintébb eljárásnak tartanám, mint a mostan guba alá rejtett elveknek a reménytelen feltámadásig tartó huza- vonását.

Mint a vizszabályozással tüzetesen foglalkozó érdekelt fél, azt tapasztalom, hogy ha az ár a töltés alapját alámossa, a védelmet ideig óráig fel lehet ugyan még tartani, de végre is elseper az áradat minden elé állított akadályt, átrohan a földeken és legtöbbször megtermékenyíti a talajt.

Távolitsunk el hát most mielőbb minden akadályt és ne álljunk ellene az elemek rohanó árjának, mert az égiháboru is okoz rémes látványokat, de azért megtisztítja a levegőt 1

Talán fel fog tűnni pártelnök urnák, hogy a szabadelvüpárt feloszlatására vonatkozó felhívást én tőlem kapja, aki évtizedeken keresztül azon Nemzetipárthoz tartoztam, a mely legelőször hozta napirendre — mint részletkérdéseket — azon nemzeti követeléseket, melyek most a „casus bellit“ képezik.

Úgy de én valamint akkor, úgy most is azon alapon kívánom a nemzeti jogokat védeni és a törvény korlátain belül érvényesíteni, a melyen pártelnök ur működik.

Domahida, 1905. augusztus 5.

Domahidy Sándor.

*) Multi számunkra elkésve érkezett. Szerk.

HII<E K.

— Személyi hir Mint lapunk múlt heti számában jeleztük, Nagy László alispánnak egy daganat támadt a fején és ezért nem is elnökölhetett a vármegyei közgyűlésen. A daganat az úgynevezett pokolvar volt, melyet szerencsésen megoperáltak. Most már aunyira jobban van, hogy szerdán meglátogatta a hivatalokat és részt vett a 60-as bizottság gyűlésén.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Balog Margit eddigi helyettes tanítónőt, a helybeli állami polgári" leányiskolához segédtanitónővé nevezte ki.

Hazafias tett. Jasztrabszky Kálmán reszegei nagybirtokos a folyó hó 3-án megtartott vármegyei közgyűlés alkalmával több ismerőse jelenlétében kijelentette, hogy ha a törvényhatóságnak a nemzeti ellenállás tárgyában hozott határozatából folyólag annak végrehajtása következtében bármely tisztviselőnek bántódása lesz, vagy állásától felfüggesztettk : ő a maga részéről a tisztviselők kárpótlására 20,000 koronát felajánl.

— Zsentri mulatság. Szatmáron a Pannónia szálloda dísztermében 7 vármegye ifjúsága adott vasárnap e hó 5-én találkozást. Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Mármaros, Bereg, Hajdú és Bihar megyék gyönyörű asszonyai és leányai gyűltek egybe Jékey László piknikén, hogy régi magyar szokás szerint együtt mulassanak a magyar társadalom elökelőbbjei. A vendégeket a rendező a vasútnál virágokkal gyönyörűen feldiszitett kocsikban fogadta s kalauzolta a délszaki növényekkel páratlan szépen feldiszitett Pannónia szállodába. A mulatságot Isaák Zulimá- val Jékey László nyitotta meg, — a tiszteletére Fátyol Józsi által külön ez alkalomra irt Zulima csárdással, mely egy folytában másfél óráig tartott a 100 terítékes bankettig. Jékey László a hölgyeket fényképtartónak használható értékes tánczrenddel, az urakat pedig antik czimeres szivartárczával lepte meg. — A mindvégig kitünően sikerült mulatság, — melyen a talp alá valót Magyari Testvérek debreczeni czigány- zenekara húzta derekasan — másnap délelőtt 11 óráig tartott. A jelen volt hölgyek névsora a következő volt. Asszonyok: Bay Lajosné, Boer Endréné, Domahidy Viktorné, özv. Isaák Dezsőné, Isaák Elemérné, Jármi Andrásné, Kovács Jenőné, Kovács Sándorné, Kende Zsigmondné, Kölcsey Zoltánná, Luby Lajosné, Luby Zsigmondné, Németh Elemérné, Pécsi Tamásné, Serli Gusztávné és Szegedy Antalné. Leányok : Beze- rédy Ilona, Boer Sarolta, Isaák Zulima, Jármi Lenke, Kende Gabi, Klobusitzky Emma, Gróf Kun Sarolta, Luby Margit, Nagy Ada és Pécsi Ilonka.

— Eljegyzés. Csízek János szatmárhegyi hivatalnok e hó 5-én eljegyezte Frits Nándor polgártársunk leányát Emmát.

— Városunk a Rákóczi emlékéért. Szeptember 12-én lesz 200 éve annak, hogy Nógrádmegye Nagy- szécsény nevű községében az egybegyült rendek II. Rákóczi Ferenczet vezérlő fejedelmükké választották. Ezen az országgyűlésen mondották ki őseink, hogy alkotmányunkat karddal kezükben is készek megvédelmezni. Nógrádvármegye országos ünnepélylyel akarja ez emlékezetes országgyűlés 200 éves évfordulóját megünnepelni, felszólította városunk közönségét is, hogy mennél szebb számban jelenjenek meg az ünnepélyen. Hetey Ábrahám helyettes polgármester most felhívta mindazokat, kik Nagyszécsényben megakarnak jelenni, hogy nála jelentkezzenek, mert a jelentkezők neveit Nógrádvármegye törvényhatóságával közölni fogják, hogy elszállásolásukról idejekorán gondoskodhassanak.

— A vármegyei szabadelvű párt feloszlása. Megyénk szabadelvű pártjának egy régi oszlapos tagja, Domahidy Sándor nyílt levelet intézett a vármegyei szabadelvű párt elnökéhez Nagy Bélához, melyben arra szólítja fel, hogy gyűlésre hívja össze a szabadelvű párt tagjait, a melynek tárgya a párt feloszlatása lenne. Domahidyban ez elhatározást a most lefolyt vármegyei közgyűlés érlelte meg, a melyben tapasztalta, hogy voltaképen a vármegyei szabadelvű párt már nem is létezik, tehát felesleges, hogy névleg fennáljon.

— Népünnepély. A Szent István király napján tartani szokott népünnepélyt az idén is megtartják. A rendező bizottság f. hó 11-én tartott ülésében' megállapította az ünnepély program mját és megtette mindazon intézkedéseket, melyek az ünnepély fényét emelni fogják úgy, hogy előre is jelezhetjük azt, miszerint ez ünnepély a régieknél sokkal több szórakozást fog nyújtani közönségünknek, mely hisszük, hogy tömeges megjelenésével fogja a rendezőség fáradozását honorálni, annyival is inkább, mivel a tiszta jövedelem a Népnevelési Egylet javára fordit- tatik. A kibocsátott falragasz a következő: Nagy népünnepély! Nemzeti ünnepünket, Szent István király napját már több év óta ünnepli városunk közönsége, ezen ünnepélyt a rendezőség ez évben is megtartani óhajtván folyó évi augusztus hó 20-án a Lövölde helyiségében a helybeli Népnevelési Egylet óvodája s gyermekmenházai, részben a helybeli Kossuth-szobor javára nagy népünnepélyt rendez. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődik czigányzene és fúvó banda közreműködése mellett, mit taraczklövések is jelezni fognak. Népies mulatságok is lesznek: póznamászás, szamárfuttatás, lepény-evés, versenykuglizás (I-sö dij egy darab arany), zsákfuttatás, kifli- és lepényevés, hosszú kötélhúzás, szerencse kerék értékes nyeremény tárgyakkal, gyertya halászat, hogyan lehet Írni és olvasni egy perez alatt megtanulni. Lesz egy debreczeni laczikonyha, a hol a magyar gulyás, fánk és fonatos frissen készíttetik. Nagy árverezés, melyen a legérdekesebb értékes tárgyak fognak elárvereztetni. Ezenkívül nagy sorsolás, melynél az első főnyeremény egy fejős tehén, 2-ik főnyeremény egy ezüst gyümölcsös tál, 3-ik főnyeremény egy ezüst óra lánczczal,

4- ik főnyeremény egy díszes kivitelű pálinkás készlet,

5- ik főnyeremény egy ezüst kenyér kosár, 6-ik főnyeremény egy darab talpon álló színes tál 6 tányérral. Azonkívül több értékes nyeremény tárgy. A főnyeremények Luczay János ur üzletében vannak kitéve. Este nagy tűzijáték és táncz kivilágos-kivirradtig. Belépő-dij 60 fillér, melyben egy 20 fillér értékű sorsjegy is bennfoglaltatik. Katona és gyermek-jegy 20 fillér. Sorsjegyek külön is kaphatók. Sorjegyek árverez- tetni nem fognak. A mulatságon személyválogatás nélkül mindenki részt vehet. Nagykároly, 1905. aug. hó. A rendezőség. A Lövölde-kert vendéglőse Bordás Imre, a ki egészséges italokkal, valamint Ízletes ételekkel a legmérsékeltebb árak mellett fog szolgálni. Konfettit és szerpentint a rendező-bizottság' engedélye nélkül senkinek sem szabad árusítani, a ki e tilalmat áthágja, a készlete elfog koboztatni. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély e hó 27-én tartatik meg.

— A fiatal kereskedők mulatsága. Mikor másutt farsang van és egymást érik a mulatságok, akkor nálunk minden csendes. A logika tehát azt hozná magával, hogy mikor másutt csendesség van, akkor nálunk farsang legyen. Úgy látszik, hogy a körülmények igazolják ezt a tételt. Mert az iparegyesület mulatsága után jött a Népnevelési Egylet mulatsága. Egy hét múlva a „Nagykárolyi Kör“ rendezte mulatságát, ezután alig telt el hat nap, a fiatal kereskedők tánczmulatsága folyt le és ezután 3 nap múlva az Óvoda is rendezett jól sikerült mulatságot. A kereskedő ifjak mulatsága siker tekintetében egyiknek sem áll a háta mögött. A fiatal kereskedők mindent elkövettek, hogy mulatságuk jó hire Csorbát ne szenvedjen. Buzgó törekvésüket siker koronázta. Szép számú, kedves hölgyközönség gyűlt össze, kik hajnali 4 óráig lelkesedéssel áldoztak Terpsichore oltárán. 32 pár tánczolta a négyest. Négy órára, mintha összebeszéltek volna, egyszerre oszlott fel a kedélyes társaság, a kik avval a meggyőződéssel tértek otthonukba, hogy a kereskedők hívek maradtak régi hagyományaikhoz és gondoskodtak arról, hogy a leányok ne tudjanak pihenni. Egyben azonban szakítottak a hagyománynyal. Azzal a hagyomány nyal, a melyhez az ifjúság nagy része ridegen ragaszkodott. Ugyanis eddig a nyári mulatságokat is általában a Polgári Casinó nagytermében rendezték. A kereskedők egy meglepő újítással állottak elő, s mulatságukat a Polgári Casinó villanyos körtékkel, lámpionnal, ivlámpákkal kivilágított kertjében rendezték. Hogy miképen csinálták, az már az ő titkuk, de annyi tény, hogy oly simára dömöcz- költék a lombos kert földjét, hogy a tánezolók egy cseppet sem érezték a parkett hiányát. Sőt köszönettel tartoztak a rendezőségnek, hogy oly kellemes levegőben, oly szép helyen mulathattak. Ez a kis kitérés