Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-23 / 30. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY dotta, az adósságokat kifizette, de azt is megállapította, hogy a kör mint különálló testület továbbra fen nem állhat. Azért a ma megtartandó gyűlésen azt fogják indítványozni, hogy az ingóságokat árverezzék el és mérsékelt tagsági dijak ellenében tényleg olvadjanak be a Polgári Casinóba, a mennyiben annak könyvtárát, olvasótermét, játszó asztalait használhatják, de a közgyűlésen szavazati joguk nem lesz — azonban a Kereskedő Ifjak Köre mint testület továbbra is fenálljon és magának külön tisztikart is válasszon. Mi a magunk részéről a gyűlésnek ily értelemben hozandó határozatát csak helyeseljük. Nemcsak azért, mert egy derék kört ragad ki az anyagi romlás vég- veszedelméből, hanem azért is, mert a mi kis váro­sunkban annyi sokféle egyesület, kör van, a melyek mindegyike nemes, de külömböző czélokat tűz maga elé, hogy végeredményében feladatát egyik sem tudja teljesíteni. A mostani beolvadási, illetve fusionálási procesussal a Polgári Casino erkölcsileg és anyagilag megerősödik. Egy ifjú sereget számíthat magának, a kik uj erőt, friss vért fognak hozni az anélkül is életerős egyesületbe s ezáltal lehetővé teszik, hogy a Casino még intenzivebben feleljen meg feladatának. — A Katholikus Legényegyesület e hó 16-án a Polgári Kaszinó helyiségeben műkedvelői előadással egybekötött tánczmulatságot rendezett. Gárdonyi Gézának „Bor“ czimü falusi történetét adták elő nagv buzgalommal. A közönség mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a könnyekig megható darab ügyesen kidomborított előadását és a szereplőket tapssal, a hölgyeket virágcsokorral ajándékozta meg elismerése jeléül. A lapunk múlt heti számában közölt műkedvelői gárda minden egyes tagja megtette köte­lességét. A két főszerepet Baracs Imrét Kosztka Antal, Baracsnét Lukács Annuska alakította szépen és értel­mesen. Előadás után tánczraperdült az ifjúság és virradtig járta. — Az izr. nőegylet a múlt hét keddi napján tartott ülésében Dr. Somossy Ignáczné alelnöknő hálás szavakkal emlékezett meg Gróf Károlyi István ama nagylelkű adományáról, a melylyel 1000 koronát adott a nőegyletnek a népkonyha czéljaira. Indítvá­nyozta, hogy jegyzőkönyvileg mondjanak köszönetét a grófnak nagylelkű adományáért és erről őt jegyző­könyvileg értesítsék. A közgyűlés az indítványt egy­hangúlag elfogadta. — Esküvő. Köncs Sándor járási utbiztos, nagy- szőllősi lakos folyo hó 15-én esküdött örök hűséget Tőtős Ilonkának, Tőtős János helybeli ev. ref. tanító leányának. Tanuk voltak Szabó Dezső csanálosi kör­jegyző és Köncs Antal máramarosszigeti kereskedő. — Nagykároly—margittai vasút előmunkálati en­gedélye. Dr. Falussy Árpád budapesti ügyvédnek a kereskedelemügyi miniszter Nagykároly állomástól kiindulva a bihari vasút Margittá állomásáig vezető rendes nyomtávú gőz vagy motorüzemü vasútra szóló előmunkálati engedélyt egy évre meghosszabitotta. Az uj vonat, Mezőterem, Vezend, Portelek, Iriny, Denge- leg, Érendréd, Pér, Szalacs és Kécz állomáson keresztül menne rendeltetési helyére. — Meghalt a felesége után. Csak a múlt héten adtunk hirt arról a piskolti nőről, ki nem akarta túlélni férje halálát és pisztolylyal mellbe lőtte magát; most pedig Nagykárolyban történt ehhez hasonló eset, azzal a különbséggel, hogy itt a férj keresett enyhítő irt a halálban bánatára. Sándor János baromvásártéri lakosnak meghalt a felesége. Á szegény férj annyira a szivére vette felesége halálát, hogy megméigezte magát. A méreg gyorsan teljesítette feladatát, Sándor Jánost hamar megölte. Feleségével egyszerre temették el péntek délután a baromvásártéri halottas házból, a közönség nagy részvéte mellett. — Tánczmulatság. Mezőterem intelligens ifjúsága folyó évi augusztus hó 6-án műkedvelői szini előadás­sal egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Színre kerül Molliérenek remek vigjátéka „A bot csi­nálta a doktor.“ A tánczmulatságot a gróf Károlyi uradalomhoz tartozó igen kies fás helyen az úgyne­vezett Angol-kertben felállítandó lombsátorban rende­zik. Az igen kellemesnek Ígérkező mulatságról a meghívót lapunk jövő számában közöljük. — Az ivás áldozata. Egy barlafalusi (Szatmár- megye) sváb, a múlt héten feleségével együtt Nagy­bányára ment. Ott régi szokásához híven felöntött a garadra és berúgott. Hazafelé jövet annyira dolgozott benne a szeszes ital, hogy a lovat sem tudta hajtani, hanem szegény feleségének kellett a gyeplőt részeg férje kezéből kikapni. Az utszélén meglátott a sváb egy korcsmát. Feleségétől pénzt követelt, hogy újra megkóstolja a szeszt, de ez nem adott neki. Erre a sváb megfogta az asszonyt és a szekérről ledobta, ő maga pedig nagy büszkén a lovak közé cserditett — és behajtott a Szamosba, ahol nyomtalanul eltűnt a hullámok között. A lovak a szekérrel parta vergődtek. — Halálozás. Özv. Makay Józsefné szül. F'iók Eulália, néhai Makay József volt városi képviselő özvegye folyó 19-én délután 51 éves korában elhunyt. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése folyó 19-én délután 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Nyugodjék békében ! — A család a következő gyász- jelentést adta ki: Alulírottak a nagyszámú rokonság nevében is megszomorodott szívvel tudatják az imá- dásig szeretett gondos jó édes anya, nagyanya, szerető hü testvér, sógornő és rokon özv. Makay Józsefné szül. Fiók Euláliának folyó évi julius ho 19-én, délu­tán 3 órakor, példás életének 51-ik, özvegységének 3-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme folyó évi juiius hó 21-én délután 4 órakor fog az ev. ref- egyház szertartása szerint a helybeli ref. sirkertbe örök nyuga­lomra tétetni. Nagykároly, 1905. julius 20. Angyali jó lelked nyugodjék békében ! Isten veled ! Makay Ilona férjezett Szabó Kálmánná, Makay Izabella férjezett Lipták Dánielné, Makay Emma, Makay Lajos, Makay Erzsiké, Makay Miklós gyarmekei. Szabó Kálmán Lipták Dániel mint vő. Fiók János, Özv. Asztai Antalné szül. Fiók Zsuzsánna, Fiók Albert mint testvérek, s ezek gyermekei. Fiók Albertné szül. Nagy Mariska sógor­nője. Lipták Józsika unoka. — Jegyzőválasztás. Décse Károly volt komorzáni helyettes körjegyzőt julius hó 20-ikán az Ugocsa vár­megyei Turterebes nagyközség egyhangúlag jegyző­jévé választotta. — Tyuktolvajok. Lakatos Miska czigányt Nagy- majtényban tetten érték, mikor két tyúkot és 6 csirkét ellopott. A szomszédok és a károsult gazda rajta csípték a czigányt, a lopott aprómarhákat elvették tőle, őt magát pedig jól elverték, ráadásul átadták a czigányok rémének : a csendőrségnek. A vallatás során azzal védekezett, hogy a felesége tyuklevesre éhezett, hát neki lopott. A czigány most a járásbíróság bör­tönében busul az elmaradt tyukleves felett. — Nagy erdöégés. Károlyi Lajos gróf örököse­inek, a Szatmárhegv szomszédságában levő, mintegy 500 hold terjedelmű erdőségét nagy veszély fenyegeti, amenyiben e hó 17-én a délutáni órákban kigyuladt és pár kilométer távolságú területen ég, veszélylyel fenyegetve a Szatmár város tulajdouát képező Cser­erdőt is. A tűz a learatott terményekben, mely a pusztán keresztekbenfekszik, nagy kárt tett, amennyiben körül­belül 500 kereszt búzát pusztított el pár óra alatt. — Halálos végű megrovási kaland érte Hazafi Verái Jánost, a nemzet vándordalnokát, a megrovási kalandok hűséges szerzőjét. Ki ne ismerte volna Hazafit, aki városunkban kezdte pályafutását, mint távirat kihordó szolga és évtizedekkel ezelőtt felcsapott vándor költőnek s magyar ruhában, pörge darutollas kalapban és sarkantyus csizmában csakhamar bejárta az egész or­szágot, árulgatva egy piczuláért rósz, de azért alkalmi ver­seit. Ha aztán valahol rosszul fogadták, azonnal az illetőről megrovási kalandot irt. Most aztán halálos megrovási kaland érte folyó hó 18-án Budapesten, a Rókuskórházban, ahol hosszas betegeskedés után elhunyt, nem Írva többet sem „örömében“ sem „mér­gében“ verseket. A mi földinket sokan féleszünek tartották, pedig nem volt ő olyan hóbortos, a minőnek látszott. Az életet, a verselést a praktikus oldaláról fogta fel s rósz versének különcz megjelenésével, hobortos viselkedésével adott kellendőséget. Különben a költészet terén az anyagiakat tekintve többre vitte Petőfinél, a kinek tudvalevőleg nem volt háza, holott János ur idővel a piczulákból házat is szerzett. És mikor látta, hogy már nagyon megszokta őt a közön­ség és verseit, azokat úgy árulgatta, hogy a jöve­delem egy részét jótékonyczélra juttatta s ily utón annyit vett be, hogy még neki is tisztességes jöve­delme maradt. Sok utánzója akadt idővel a vándor dalnokságban, akik a hazafi formájára honfi és egyéb czimeket vettek fel, de azért az igazi hazafi vándorló költő ő maradt, az ő speczialitása a megro­vási kaland elnevezése olyan közkeletűvé vált, hogy az irók is használni kezdték humoros dolgozataikban. A megrovási kalandok nagy mesterének tragikuma abban nyilvánul, hogy most már legnagyobb, leghalá­losabb ellenségére, aki a legkomiszabbul bánt el vele, a halálra, nem irhát megrovási kalandot! Különben nincs mit szégyelnünk azon, hogy Hazafi Verái a mi Jánosunk volt, mert tényleg sok piczulát gyütött össze jótékonyczélra, jószivü ember volt haláláig. Temetése folyó hó 20-án ment végbe körülbelül 1000—-1500 ember jelenlétében, a kiknek legnagyobb részét a kíván­csiság hozta össze. Tihanyi plébános temette, megemlé­kezve az elhunyt hazafiságáról. A dalszínház pár kardalnoka gyászéneket adott elő. A sokat hányatott ember koporsóján három koszorú fejezte ki a rész­vétet. A temetésen ott volt Schuszterics Ignácz p. ü. titkár is, városunk volt képviselője és polgármestere. — Nyomdászok mulatsága, vasárnap este zajlott le Szatmáron a Kossuth-kerti kioszkban. Szép számú és diszes közönség töltötte meg a termet és hallgatta végig az élvezetesen összeállitott műsort. A műsor teljesen kielégítő volt s a közönség zajosan tüntetett minden számnál, melynek végeztével tánczra perdült a fiatalság s a reggeli órákig járta Fejér Jancsi jó zenéje mellett a csárdást és külömböző tánczokat. A négyest mintegy 70 pár -tánczolta. A tiszta jövedelem körülbelül 60—70 koronára tehető. — Utmesteri iskola. A kereskedelemügyi minisz­ter Máramarosszigeten utmesteri iskolát állított fel, melyben a tanítás deczemberhó 1-én veszi kezdetét. Felvételért október hó 31-ig kell folyamodni. — Bosszúból leütötték. Vurfel Lajos 38 éves nőtlen esztergályosra a múlt héten vasárnap nagybajomi (Szilágy m.) műhelyében este 8 órakor többen ráro­hantak, s dorongokkal, fejszékkel agyba-főbe verték. Életveszélyes sebeivel a helybeli városi közkórházban ápolják. A hatóság megindította a vizsgálatot. — Szerencsétlen esés. Bujdosó Károly, a ki Tóth Gusztáv gencsi lakos szolgálatában állott, pénteken e hó 21-én kazalrakás közben a boglya tetejéről leesett s az ott veszteglő szekérhez ütődvén, több rendbeli súlyos zúzott sebet kapott. Bujdosót a kórházban ápolják. — Nyilvános számadás. A folyó hó 16-án meg­tartott kath. legényegyesületi szinielőadással egybe­kötött tánczmulatságon jegyek árából befolyt : 328 kor. 60 fillér, felülfizetésekböl 15 kor. 10. fillér; összesen : 343 korona 70 fillér. — Felülfizetni szívesek voltak : Tímár Péter 3 kor., Püspöki Dániel 2 kor., Luczay János 1.80 fillér, Máté Dezsőné, Madák Mihály, Kurumzó Fér ncz, Czier Ignácz, Dürzsinger Károly 1 — 1 kor., Albanézy Mihály, Meszesi Ferencz 80—80 fillér, Reszler Ferdinánd 50 fillér, Epusz Károly, Torna István, FYimmer N. 40—40 fillér ; összesen 15 kor. 10 fillér, ügy a felülfizetők, valamint a mulatságon megjelentek fogadják az egyesület hálás köszönetét. A rendezőség. — Vonatkésés. Csütörtökön Szajolban egy teher- vonat kisiklott és a többi vonatok közlekedése elé akadályokat gördített. Ez okból Budapest felől délután érkező gyors és személyvonatok 2 órai késéssel érkeztek meg a helybeli állomáshoz. — Jacobovits József uri-divat és müiparáru csar­noka vevőinek azon előnyt nyujta, hogy a nála vásárolt kalapokat gyári tisztításra elvállalja. — Hirdetmény. Értesittetik a közönség, hogy a városon egy darab eben a veszettség megállapittatott, ennélfogva az ebzárlat 40 napra elrendeltetik. Felhi­vatnak az ebtartó tulajdonosok, hogy 1888 évi VlI-ik t.-cz. 68. §-a értelmében éheiket kötve tartsák, vagy biztos szájkosárral ellátva pórászon vezessék, mert a szabadon kóborgó ebek összefogdosása és azonnali kiirtása elrendeltetett. Nagykároly, 1905. julius 18-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Bimbóhullás. Némethy Sándor helybeli czuk- rász és neje kis leánya Margit, hat hetes korában folyó hó 17-én hirtelen elhunyt. — A V. H. 0. Sz. igazgatósági ülése. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének igazgatósága Szávay Gyula elnöklete alatt vasárnap délután ülést tartott. Ez volt az igazgatóság első ülése a Szövet­séget ért gyászeset óta s ez alkalommal foglalkozhatott a Szövetség vezetősége először azzal a mozgalommal, mely a vidéki újságírókat két táborba látszik osztani. Bevezető szavaiban jelezte is az elnök, hogy fegyver­zaj közepette tartja első ülését az uj aerában az igazgatóság. Testvérharcz ütött ki az újságírók tör­zsében s maholnap a vidéki újságírók abban a hely­zetben lesznek, hogy választhatnak a testületek között, melyekre érdekeik védelmét bízni kívánják. Ebben a harczban a Szövetség vezető szervének, az igazga­tóságnak feladata magaslatán kell állania s feladata magaslatán akkor áll, ha intézkedéseivel és magatar­tásával a Szövetség függetlenségét, erkölcsi és anyagi erejét, valamint programszerű működésének további folyását megvédelmezi. Emellett vigyáznia kell az igazgatóságnak, hogy bármily fegyvereket is használ az ellenmozgalom, ami fegyvereink mindég méltók maradjanak a Szövetség méltóságához és tisztességé­hez. Minthogy pedig a meglehetős lármás tenorban folyó mozgalomban sok oly jelszó és állítás hangzik el, ami alkalmas arra, hogy a közönséget, vagy a hírlapírókat magukat is tévedésbe ejtsék, a V. H. 0. Sz.-nek keresnie kell valamely formát, hogy a Szö­vetség álláspontját a mozgalommal szemben is vilá­gosan kifejezze. Az igazgatóság evégből a következő kijelentések tételére szorítkozik : A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége hivatását továbbra is eddigi szer­vezetében, alapszabályainak változatlan keretei közt s a vezetés azon eddigi szellemében kívánja teljesíteni, mely szellem hivalgástól ment zajtalan működésben ennek az újságíró-testületnek erkölcsi és anyagi tőkét: tiszteletet és vagyont szerzett. Tagjait a Szövetség a vidéki újságírók egyeteméből válogatja, különbség- tétel nélkül arra, hogy a felvételt kérőnek az újság­írás egyedüli kenyérkereseti foglalkozása-e, vagy e foglalkozás mellett az illető valamely más hivatásnak is munkása-e még, mert a Szövetség az újságírói hivatást és a hivatásos újságírói munkát nem e munka kenyérkereseti jellegének kizárólagosságában látja. A V. H. 0. Sz. nem azonos a vidéki hirlapirók ama részével, mely a hírlapírói munka anyagi érvényesí­tése érdekében újabb mozgalmat indított, az egyes városokban szervezkedő üléseket tart és országos gyűlést rendez. E szervezkedő mozgalommal a Szö­vetség szembe nem helyezkedik, de azzal szolidaritást sem vállal, hanem attól magát és tagjait távol tartva, egyedül a saját szervezetéből folyó munkáknak szen­teli tevékenységét s e szervezet függetlenségét, erkölcsi és anyagi cselekvő képességét minden táma­dással szemben megvédelmezi. E kijelentések mellett megütközéssel vett tudomást az igazgatósága Szövet­ség egyegy tagjának a mozgalam közben a Szövet­séggel szemben tanúsított magatartásáról. Az igazga­tóság azon meggyőződésben van, hogy egy erkölcsi testület irányában a testület tagjai addig, amig tagok s különösen, ha az igazgatóság tagjai is, bizonyos köteles tekintettel és tisztelettel tartoznak lenni s végeredményben a következmények levonása vagy egyik, vagy másik részéről elmaradhatatlan. Az igaz­gatóság ezen a téren is teljesíteni fogja tisztéből folyó kötelességét s egyelőre magyarázatot kér. Intéz­kedett ezután az igazgatóság, hogy a mískolczi köz­gyűlésnek Kulinyi Zsigmond emléke megörökítésére irányuló határozatai megvalósíttassanak s a Szövetség vagyonából kihasította az igazgatóság a 3000 koronás Kulinyi-alapítványt. Bemutatta azután az elnök azt a nagy halom levelet, mely a V. H. O. Sz. legutóbbi számának közleményeire a Szövetség tagjaitól az elnökséghez érkezett. A szövetség tagjai a legteljesebb bizalmukról és szeretetükről biztosítják az elnökséget és igazgatóságot s követelik, hogy a V. H. 0. Sz. a megkezdett utón egyenesen és szilárdan haladjon s eddigi eljárása irányától magát eltéríteni ne engedje. A felvételi kérvények elintézésénél felvette az igaz­gatóság a Szövetség tagjai közé: Lóránt Józsefdebre- czeni, Fehér Ödön miskolczi és Faragó Dezső aradi hírlapírókat. Ezután a segély iránt való kérelmekben határozott a gyűlés, több újság Írónak 60—100 koro­nás segélyeket szavazván meg, végül pedig a folyó ügyeket intézte el. Jelen számunkhoz 1/i iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A ü D 1S Z JENŐ. Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY.

Next

/
Thumbnails
Contents