Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-09 / 28. szám
Nagykároly, 1905. julius 9 20. szám. XXXI. évfolyam. A SZATMÁRVARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA.-s* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, meSZERKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. Az igazi hazaszeretet. Békés, csendes, nyugodalmas időkben könnyű a hazát szeretni. Sőt egész mostanáig hasznos is volt. Sok érdem és tudás nélkül való üres ember tartotta magát a felszínen azzal, hogy folyton az ajkukon volt a haza, ki nem folytak a költői és történelmi jelentőségű frázisok hangoztátásából. Holott a szivek melyében megizmosodott hazaszeretet nem ölt minduntalan csillogó formás kijelentések képében testet, de elemi erővel tör ki a szivek mélyéből akkor, amikor valóBan szükség van a hazaszeretetre, amikor veszedelem közelget, amikor alkotni és rombolni kell. S nehéz időket élünk ma. Anélkül, hogy hozzá akarnánk szólani az aktuális politikai kérdésekhez, amelyekkel a napilapok úgyis elég bőven foglalkoznak, anélkül, hogy véleményt mondanánk a legutóbb történt nagyjelentőségű, históriai eseményekről: konstatáljuk, hogy mélységes aggodalom kell hogy elfogja minden igaz magyar ember szivet a zavaros szerencsétlen közállapotok láttára. Az ifjabb generáczió nem emlékszik rá, hogy ilyen súlyos helyzet nehezedett volna közállapotainkra, elő kell vennünk a históriás könyveket, a melyekben a magyar nép bánatos napjainak története van megírva s ott találjuk fel azt a hangulatot, a mely a jelen fiain erőt vesz. Olvassuk, forgassuk a régi históriás könyveket, Rákóczi és a szabadságharcz történetét. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-3^ Egyes szám ára 20 fillér, ssOlvassuk és igyekezzünk behatolni azoknak az időknek szellemébe, igyekezzünk megérteni rég porló hősök lelki állapotát, akik hőstetteket vittek véghez s feláldozták magukat a szabadságért. Edzük meg a mi magyar lelkünket a múlt aczélos folyamában éshigyjünk ezer esztendős hazánk végtelen jövőjében. Tartson össze, forrjon össze egyet akaró öntudatos egészszé a magyar társadalom. Mert egyet kell értenünk most, egyet kell akarnunk most, ezt kívánja tőlünk a hazaszeretet, amelyet az anyatejjel szívtunk magunkba, amelyre az iskolában és templomokban oktattak bennünket. Simuljanak el az ellentétek, múljon el az osztályok harcza is, mert a rettentő nagy erő, amely egy egész társadalom hazaszeretetében rejlik, csak igy bontakozhatik ki a maga imponáló erejével. Nagy megnyugtatás, hogy szerte az országban, mindenütt megnyilatkozik a tettekre s áldozatra kész hazaszeretet. Nincs mitől tartanunk. Akármit rejt is méhében a jövő, akármilyen gonosz tör is felénk: a Duna és Tisza mentén egy hazáját és szabadságát szerető népet talál, amelyet ezer esztendő küzdelme edzett meg, amelynek hite a maga igazában, bizalma a jobb jövőben, melyért megbünhődött, sziklaszilárd. Ne mondjátok, hogy elkorcsosult, czinikus emberré lett a modern magyar. Igaz, az élet, a vasút, a gépek, a tudomány, a nemzetközi irodalom s a munkásmozgalmak átgyurták, Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. más lényeget s más tartalmat adtak világnézetének és czéljának — de épen maradt meg benne a hazaszeretet. Azt a hantot, amely ide köti, ma is azzal a határtalan szeretettel szereti, mint a Rákóczi vitézei, akik vérzettek és bujdostak. Ez a föld, melynek kenyerét eszik, melynek levegőjét szívják, a legdrágább ezen a világon és hogy többet ne mondjak, nincs Magyarországon az a nemzetközi forradalmi szocziáldemokrata, aki, ha veszélyben forogna ez a magyar haza, fel nem kelne, hogy megvédje. Mert mikor a haza forog veszedelemben, akkor az osztályharcz, mely lényegében s a mai formájában hazafiság ellen tör, még az is szünetel. Szeretjük tehát valamennyien a hazát s tettekre s áldozatokra készek vagyunk. -—- Nyugodt elszántsággal nézünk ennélfogva a jövő elé. A bizonytalan szituáczióban erős várunk nekünk a hazaszeretet s az a tudat, hogy alapjában egészséges, bátor nép vagyunk, amelynek históriája annyi gyászos és annyi dicső eredményt tartalmaz s ezeknek emlékei lüktető életet élnek a mi lelkűnkben. Mi voltunk, vagyunk és akarunk lenni, daczára minden ármánykodásnak. Nekünk hivatásunk van itt, Európa szivében, a nyugat és kelet határán. Bennünket nem gázolhatnak el, bennünket nem irthatnak ki. S annak kell itt történnie, amit mi akarunk. Mert mi viselünk minden terhet, mi dolgozunk s annak a földT A R C Z A. Az Isten. Nagy és hatalmas szó ez, kis fiam, Minden ami volt, van és lenni fog. Évmilliókba néző nyílt tekintet, Világokat betöltő nagy titok. Lelkednek körén és szivedbe bent Ezernyi hangban, ezernyi színben Zúgva, ragyogva megjelenik Az Isten ! Az Isten ! Az Isten az élet. Félig ismered, De megismerni nem fogod soha; Örök hullám, mely messze elragad, A végtelenbe, nem tudod, hova. Ha láthatatlan, látod vakon is S keresed mégis tévelygéseidben, Pedig kitárja karjait felénk Az Isten ! Az Isten ! Az Isten az élet! S mert magad is élsz, Te az Istennek töredéke vagy. Áldjad e ritka sorsot, kis fiam, Mert létezésed czélja büszke, nagy. Örök az Isten és örök a lét S benne örökké élsz magad is itt lenn ; Veled önmagát tette csak nagyobbá Az Isten ! Az Isten ! Az Isten az élet; az árny és a fény, A végtelenbe futó messzeség — A nagy idő, mely volt és lenni fog, Minden, mit átfog a föld és az ég. Mélység, magasság, gyöngeség, erő . . . Az Isten az élet; minden, de minden ! Fiam, a te parányi életed Az Isten ! Az Isten ! Pakots József. Hogy szórakozik nyáron Budapest. Nem nagyzoló frázis az, ha ma azt mondjuk, hogy Budapest világváros. Közel kilenczszázezer ember él a Duna gyönyörű partjain, s ha az Isten akarja s tovább is ily rohamosan szaporodik a főváros lakossága, a legközelebbi népszámolás ki fogja mutatni, hogy a magyar székes fővárosban egy millió ember él. — Világváros volnánk tehát s ha van is vidékies vonás, tökéletlen kicsinyes dolog Budapesten, az még a múltból ránk maradt nyűg, amely el fog múlni idővel. Egyszerre nem megy minden, minden tekintetben világvárossá Budapest nem lehet olyan hamar. De nagyjában már az s a rohamos fejlődés azt bizonyítja, hogy a legéletképesebb, a legnagyobb jövővel biró világváros ez a mienk, a mely a kelet kapujánál fekszik. Amiben azonban utóiért, sőt sok tekintetben túlszárnyalt Budapest nem egy világvárost, az a szórakozás. Sehol oly bőven és oly tetszetősen nem kínálkozik alkalom a szórakozásra, mint a dunaparti metropolisban, aminek talán a magyar és a zsidó faj izzó temperamentumában kereskedő. Mulatni szeret a budapesti ember. Megdolgozik ugyancsak a mindennapi kenyérért, de mikor aztán ráér, el is szeret szórakozni. Vasárnaponként, szombaton este tele van minden kávéház, vendéglő és mulatóhely s érdekes az uj vonás, hogy a budapesti ember, ha mulatni megy, ma már magával viszi a feleségét, a családját is, kiindulván abból a helyes’ elvből, hogy ha a férj felesége felügyelete alatt van, nem rúghat ki annyira a hámból s nem költhet mértéken túl. Igaz, hogy vannak ennek a családostól való mulatásnak hátrányai is. Például ott, a hol az asszony rászokik a kávéházra s ott ül nap nap után órák hosszat, a helyett, hogy a családi tűzhely körül végezné a dolgát. Ami nyáron szórakozásra csábit, az Budapestnek gyönyörű környéke. Nincs Európának az a világvárosa, amelynek olyan gyönyörű környéke lenne, mint Budapestnek. Egy fél óráig utazik az ember a villamoson s már kint van a hüs rengetegben, gyönyörű magas hegyek között, vadregényes völgyek s bérezek gyönyörködtetik a természet szépségeinek kedvelőit. Zugliget, Hűvösvölgy, Svábhegy, Hárshegy, Jánoshegy mindmegannyi gyönyörű pontja az országnak. S költő lantjára méltók a Margitsziget szépségei amelyeket a megboldogult József főherczeg bocsájtott a fővárosi közönség rendelkezésére. S valóban, szelidebb, enyhébb, édesebb helyet a Margitszigetnél alig lehet elképzelni. A munkásosztálynak a Városliget a kiránduló helye, amely sajnos, gonoszul el van hanyagolva. Kiállítási czélokra vágták ki a Városliget fáinak nagy részét s vasárnaponként, midőn százezernyi ember lepi el a Városliget utait, tereit, felhőkig tör a por, megrontván a tüdőket. S ezért erős versenytársa ma már a Városligetnek a Népliget, amely az ő árnyas szép ákáczos sétányaival kellemes és csendes kiránduló helyet nyújt. A Városligetben természetesen nagyobbarányu szórakozásra nyílik alkalom. Az úgynevezett Wurstliban száz és száz komédia s egyébb látványosság csalogat. De van a Városligetnek még két nagyszabású mulatója is, amelyek megérdemlik, hogy bővebben foglalkozzunk velük. Az egyik Ősbudavára, ez a millenáris kiállítás alatt felépült ósdi török város, amely ma az európaj nagymulatók elején áll. Ősbudavárát ismerik már égés z Legutolsó divatu nyári férfi és fiú kalapok nyúlszőr, gyapjú és szalmából a következő gyártmányokban; Habik, Halban és Damaszk, Borsalino, Pichler, Pless és Ita, nemkülönben nyakkendők, sétabotok, fiú és férfi sapkák bőr és gyapjúból; pécsi női és férfi keztyük, nyári ingek, tennis ingek, játékszerek, kerti székek, flóbertok, fegyverek és revolverek, utazó kosarak és kézi-bőröndök, gyermekkocsik és gyermek bicziklik, — női és férfi nap- és esöernyök, angol fapipák Petersohn 7 korona 20 fillér, [mhoff 5, 6 és 7 korona, ebeknek szájkosár s mindenféle sportezikkek a legnagyobb választékban. JACOBOVICS JÓSEF uri-divat és műipar-árucsarnokában Nagykárolyban. Illatszerek, Hubigán illatszer 1 üveg 16 korona. Valódi Yeloten púder 3 kor. 60 fii. Szivarka-hüvelyek Sabu, Cing 22 fillér, patafás 40 fillér. Spitüezés folytán üzletem volt Helyiségemmel szeműén levő faűódéűa leit álfíelyezve. Mindkét oldalon bejárat Ugyanitt két tanuló felvétetik.
