Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-24 / 17. szám

SZATMARMEGYEI közlöny tudásával, rokonszenves egyéniségével, befo­lyásával és tekintélyével teljesen azon fárado­zik, hogy azonosítva magát vármegyéjével, ennek igazi hű, oda adó fia legyen. így vitte megoldásra odaadó buzgalmával a vármegyei székház kiépítésének ügyét is. Ismerjük e tekintetben kifejtett fáradozását s a vármegye közönsége nevében hálás szívvel adózunk ez irányban kifejtett buzgó ténykedé­séért. Mert még kinevezése megtörténte előtt a székház kiépítésén fáradozó Nagy László alis­pán által informálva, megkezdte működését, hogy a székház kiépítését dűlőre vigye. S ime az eredmény már itt van ! A mi oly hosszú időkön át megtört a kormányzók közönyén, a kormány irányunkban táplált hidegségén: azt az alispán szívóssága, a főispán odaadó buzgalma és a miniszterelnök jó indulata meg- valósitotta. Isten áldása legyen rajtuk és mun­kájukon ! A vármegyei székház kiépítésének terve­zetét Schoditsch Lajos budapesti műépítész tanár készítette el, s e szerint a főépületnek díszes lépcsőháza lesz az utcza felől aláhajtó- val, mely felett erkély lesz. A nagyterem mennyezete is veszélyesen megromolván, ezt is újból építik és ezzel kapcsolatosan a karzat­nak is más elhelyezése lesz. A főispáni lakást is a nyugati oldalra kiépítik úgy mint a keleti szárnyon ki van építve az alispáni lakás. A nyugati földszintes szárnyat emeletre húzzák s ennek földszintjén lesznek elhelyezve a fő és aljegyzők hivatalos helyiségei és az irodák, az emeleten pedig lesznek részben a főispáni lakás melléképületei, a főispáni titkár s várme­gyei főorvos hivatalos helyiségei s a várnagyi lakás. Az építkezésre zárt ajánlati versenytár­gyalás tűzetett f. hó 22-ére, azonban az épít­kezés felügyeletére kiküldött bizottság a vasúti .sztrájk miatt az ajánlatokat nem bontotta fel, miután távirati bejelentések szerint számos ajánlat a fentakadt postai közlekedés miatt a postákon hever, s azt határozta a bizottság, hogy a beérkezett ajánlatok elbírálása felett a vasúti sztrájk megszűnte után 3 nap múlva fog határozni. A vasutasok sztrájkja. Tudva levő dolog, hogy a magyar állam vasút alkal­mazottjai és különösen altisztjei nincsenek megelégedve a fizetésrendezési tervezettel s különösen annak a lakbérre vonatkozó intézkedéseit nehézményezték, mert az által, hogy a kormány az állami tisztviselők fizetés és lakbér illetményével akarta egyenlősiteni javadal­mazásaikat, igen soknak jövőre kevesebb lakbére lenne, mint eddig volt. Azért a javaslat ellen kérvényeztek, gyüléseztek a vasutasok s nem annyira az adott összeg nagyságát, mint annak helytelen felosztását kifogásol­ták. Tehát erős harczot kezdtek a vasutasok a tervezet ellen s nem volt kizárva az alkalmazandó végső fegy­verek közül az általános sztrájk sem. Ennek kitörésére közvetlenül az adott okot, hogy a kormány a vasu­tasok tervezett gyűlését nem csak betiltotta, hanem a mozgalom vezetőit, Sarlay Jánost, a budapesti keleti pályaudvar helyettes főnökét és Turcsányi Józsefet, a budapesti rákos-rendező pályaudvar hivatalnokát állá­sától felfüggesztette. Továbbá kiadta a M. Á. V. igaz­gatósága a rendeletet, hogy a gyűlésre feljönni aka­rókat ne engedjék felutazni. A mint ennek hire ment, kedden este a nyugati pályaudvar, a rákosi rendező pályaudvar személyzete azonnal felmondta a szolgá­latot. Még azon nap éjjel csatlakoztak a sztrájkolókhoz a budapesti összes pályaudvarok és éjjel Debreczen, Arad, Fiume, Zágráb, Szeged, szóval az ország vala­mennyi nagy városának állomási személyzetei. Reggelre a M. Á. V. valamennyi pályaudvarán tudva volt az általános sztrájk elrendelése, úgy hogy szerdán reggel a robogó vasutak ott állottak meg ahol a reggeli 8 óra érte őket. így a mi vidékünkön Szatmáron 2 vo­nat, Királyházán 5 vonat és Sikárlón 1 vonat állt meg a rajta volt utasokkal. Ekkor megszüntettek a vasutasok minden munkát s felhívták a rendőrséget, hogy őriztesse a pályaudvart és az ott levő értékeket. A mi állomá­sunk személyzete is csatlakozott a sztrájkhoz és ezt bejelentette a rendőrségnél, felkérve a rendőrkapitányt, hogy a pályaudvaron gondoskodjék a személy és vagyonbiztonságról. Úgy hogy jelenleg rendőrök és honvédek őrzik a raktárakat. Annyi tény, hogy a vasutasok beleheczelték ma­gukat a sztrájkba, követelésüknek erőszakkal leendő érvényesítésébe. Lehet az is, hogy nem tapintatosan jártak el velük szemben, de azért az olyan alkalma­zottaknak, akik közvetve mégis csak állami alkalma­zottaknak tekintendők, ilyen nem normális fegyverhez nyúlni nem észszerű. Az erőszak mindig megbo- szulja magát. A kormány sem gondolta meg azt, hogy 36000 alkalmazottat nem lehet azonnal pótolni, s igy fen- akadt az egész országban a közlekedés. De másrészről az is igaz, hogy ha a vasutasok követelésükkel a túl­zásba mennek, elvesztik teljesen a közönség rokon- szenvét és a közvélemény egészen ellenök fordul. Mert már is nagy az elkeseredés a sztrájk miatt, amely annyi bajnak, zavarnak és milliókra menő károsodásnak az okozója. Ugyanis eltekintve attól, hogy nincs posta, j nincs közlekedés, áruk és utasok útközben elrekedtek, eltekintve az óriási vagyoni károsodástól, a nagy váro­sokban kezd a drágaság és az élelmi czikkek szüksége beállani. így Budepesten már nagy a drágaság és ha sokáig tart a sztrájk, a székes főváros élelmi czikkek- ben fog nagy szükséget szenvedni. A hajó közlekedés nem tudja pótolni a vasúti szállítmányok kimaradását. A nagy városnak nagy a gyomra s ha ez sokáig igy tart, korogni fog az éhségtől. De hogy még a kisebb városok élelmezése is megérzi a sztrájkot, csak azt említjük fel, hogy már városunkban nincs élesztő és ez a kenyérsütésnél zavart fog előidézni. A külföldi vasutak egyesülete állítólag két millió koronát (?) szavazott meg a mi vasutasaink sztrájkjának segélyezésére. Továbbá a németalföldi vasutasok egy­lete 40 ezer, a porosz vasutak egylete 60 ezer koronát. Tehát egyideig pénzzel is győzik s azért ha mindkét részről nem következnek be az engedé­kenység perczei, a vasúti közlekedés megszűntének nemzetgazdászatilag végzetes súlyos következményei lesznek. Mindkét részről túlfeszítették a hurt s azért az okosság a kölcsönös engedékenységet javasolja. A vasúti alkalmazottak azért mehettek bele a sztrájkba, mert nem állami alkalmazottak. Hogy tehát jövőre hasonló eset be ne következzék, az egész állo­mányt be kell venni az állami tisztviselők létszámába. A kormány el van határozva, hogy a sztrájkolok, jogtalan követeléseinek semmi körülmények közt nem enged, miután az államvasuti tisztviselők a jogrendet sértették meg, s az állam presztízsének megsértése nélkül lázadó tisztviselői jogtalan követeléseinek nem engedhet, s e végből a legmesszebbmenő intézkedése­ket megtette, hogy az államvasuti épületekben s az állomásokon felhalmozódott árukban károsodás ne tör­ténjék, mi végből az államvasuti épületeket a rendőri hatóságok védelme alá helyezte és az államvasuti távírdákat őrizet alá vétette. Az állomásokat csendőr­ség és katonaság őrzi mindenütt, s a vonatokon elhe­lyezett élő állatok etetéséről és itatásáról a hatóság gondoskodik. Kristóffy József főispán személyesen intézkedik minden irányban, hogy a rend meg ne zavartassák s a beérkezett jelentések szerint az vár­megyénk területén eddig meg nem zavartatott s nem is igen fog megzavartatni. Esetleges zavargásoktól csakis a szatmárnémeti vasúti állomáson lehet tartani, mint ahol nagyobb számú altiszti személyzet van. A kormány addig is mig a vasúti forgalmat meg­nyithatja, a posta közlekedést fent akarja tartani, s e végből a levélpostai küldemények továbbítására posta­kocsikat rendezett be. Szándékunkban volt külön lapot kiadni, azonban hiába táviratoztunk fel szerdán és csütörtökön a fővá­rosba, a távirda és távbeszélő hivatal óriási elfoglalta- tása miatt, csakis szombaton délelőtt és délután kaphattunk telefon és távirati értesítéseket. Hogy mennyire igénybe van v-rt a távirda és távbeszélő, nem kell másra hivatkozunk, minthogy Magyarorszá­gon jelenleg nem veheti igénybe senki messzebb földre sem a postát, sem a vasutat és igy a kinek csak ügye-baja van, mindenki táviratozik, vagy távbeszél. Emellett a hivatalos táviratok, a melyek a rendkívüli helyzet bajainak orvoslását czélozzák, egymást érik a vidéken, hogy a szükséges intézkedéseket meg­tehessék. Azért csak lapunk rendes számában adhatunk értesítést a sztrájkról a nagy világ eseményeiről, úgy amint szűkszavú táviratokból és rövid távbeszélésekből azokról értesülést vettünk. A sztrájk a képviselöházban A sztrájk erősen tartja magát és minden jel oda mutat, hogy nem egyhamar fog véget érni, mert a kor­mány nem akar engedni. A képviselőház f. hó 20-án tartott ülését több ellenzéki képviselő javaslatára pártközi konferenczia előzte meg, de békés megoldásra nem vezetett. A képviselőház ülésén Hieronymi minisz­ter kijelentette, hogy a sztrájkolok megszegték esküjü­ket, a midőn a munkát abba hagyták. —- Lelketlen izgatásnak áldozatai. A gyűlés megtartását azért sem engedélyezte, mert annyian akartak feljönni, hogy a közlekedés megakadt volna. Ezután azt bizonyítgatta, hogy a vasutasok fizetése a javaslat szerint jobb mint az állami tisztviselők fizetése. — Tisza kijelen­tette, hogy a sztrájkolok büntetendő cselekményt kö­vettek el, nem csak kötelességsértést. A kormány nem engedhet, bár meddig tart is a sztrájk, mert el ment a végső határig. Azokat a sztrájkotokat azonban, akik még most visszatérnek a munkához, büntetés nem fogja érni. A kormány, amely e kérdésben szolidáris, ha kell szuronyokkal is helyre állítja a rendet. A sztrájkolok legnagyobb sérelme az, hogy a midőn a vasutasok kérelmezték legelébb a fizetés- javitást és legutoljára fogják megkapni, akkor nem akarják a tervezet szerint az altisztek fizetését egyen­lősiteni a posta altisztek fizetésével. Hir szerint kezdet­ben tapintatlanul jártak el a vasutasokkal szemben és nem voltak kellőleg tájékozva azok összebeszéléséről és szervezetéről. — Később ezt a hibát a kormányzat túlságos erélylyel akarta helyre hozni, a midőn á Zágrábról érkező vasutasokat a tolonczházba küldte és a gyűlés megtartását megakadályozta. Majd szelidebb húrokat pengettek, a sztrájk vezéreivel alkudozásba bocsátkoztak, sőt folyó hó 22-én megengedték azt, hogy nem gyűlést, de értekezletet tarthassanak. A sztrájkolok a Független Magyarország utján 10000 korona segélyt kaptak és jelenleg a sztrájk tanyán tartózkodnak, de már nagy lehangoltság észlelhető körükben. A kormány tervei. Budapesten kezdetben a hangulat a sztrájkolok mellett volt. De most már, midőn a fővárosban minden üzlet, kereskedelem szünetel, az élelmi czikkek fogya- ' tékán vannak és a drágaság napról-napra nő, a hangulat I a vasutasok ellen fordult. A kormány, daczára, hogy több rendbeli miniszteri tanács volt, a melyen a sztrájk vezéreivel tárgyaltak, nem akarja a fizetés-tervezetet módosítani. Tisza gróf kijelentette, hogy ha* szombat estig megegyezés nem jön létre, az összes sztrájko­tokat elbocsátják a szolgálatból és uj munkaerőket fogadnak fel. E czélból a köztekedési kormányzat megtette intézkedéseit arra nézve, hogy a forgalmat más munka erőkkel berendeztesse. Felhívást bocsátott ki aziránt, hogy azok, akik vasúti szolgálati teendőkhöz értenek, nyugdíjazott vasutasok stb. jelentkezzenek szolgálatra. Ezenkívül azok, a kik a katonaságnál vasúti alkalma­zásban voltak, berendeltettek szolgálattételre. Az igy jelentkezzetek száma vett értesítés szerint már is 5600-ra tehető, bár mi e számot túlzottnak tartjuk. Egy-egy vonat Budapest és Bécs között már közlekedik, leg­újabban már Szolnokra indítottak egy vonatot. A déli vasúton, amely tudvalevőleg egy társulaté, egy perczig sem volt fenakadás a közlekedésben. Tisza miniszterelnök és családja Bécsbe utazott fel. Ludvigh az államvasutak igazgatója csakhamar a sztrájk kiütése után lemondott állásáról. Utódja minden valószínűség szerint Mándy Lajos nyug. mi­niszteri tanácsos lesz, a ki tudvalevőleg vármegyénk fia. Különféle hírek. A vasutasok köréből azon értesülést vettük, hogy a kormány az összes követeléseket hajlandó megadni és az egyezkedés most azon folyik, hogy a sztrájk vezetősége 24 óra alatt követeli a felemelt fizetés kiutalását 1903. évtől visszamenőleg, mert addig nem áll munkába. Ez minden esetre túlságos követelés, i Újabb hir szerint Dobjeczky országgyűlési kép­viselőt a volt debreczeni üzletvezetőt Budapesten a Hermina kertben levő sztrájk tanyáról kiutasították és most már Eötvös Károly vezeti a vasutasok ügyét. Hir szerint a Déli vasút alkalmazottaiból egy küldött­ség ment fel Bécsbe Ő Felségéhez a sztrájkolok érde­kében. — Kolozsváron roppant nagy az izgatottság. A katonaság egész éjjel a városban czirkál, mert a pol­gárság a vasutasokkal tart. — Állítólag ha szombat estig a magyar vasutak forgalma ismét meg nem kezdődik, az osztrák államvasutak vonalain is kiüt a sztrájk. A vonatok ott állanak meg, a hol a hir vétele őket éri. Ezen hírek valódiságáért nem vállalunk garantiát. Legújabb a sztrájkról. Táviratok. Budapest, ápril 23. (Feladva d. u. 4 órakor.) A képviselőház tegnap Perczei házelnök indítványára üléseit hétfőig elnapolta. Sztrájk változatlanul folyik. A sztrájkolok tizenhármas végrehajtó bi­zottsága mereven ragaszkodik a me­morandumban előadott követelé­sekhez, bár sztrájkolok között erősödni kezd a békés áramlat, a mely hajlandó kevesebbel beérni. Budapesten tej és tojásban szükség állt be. Budapest, ápril 23. (Feladva d. u. 4 óra 30 perczkor.) Hire jár, hogy a sztrájk tanyát felakarják oszlatni. Rudnay főkapitány ki­jelentette, hogy ezt csak belügyminiszteri utasításra rendeli el. Ha ez megtörténik, a vidéki vasúti alkalma­zottakat haza tolonczolják. Eötvös Károly országgyűlési képviselő a sztrájkolok kérelmére elvállalta a közben­járást akormánynál a békés megoldás érdekében. Budapest, ápril 23. (Feladva d. u. 5 órakor.) A magyar tavirda megczáfolja a Hyeronimi kereske­delmi miniszter bukásáról elterjedt hirt. Budapest, április 23. (Feladva d. u. 5 óra 25 perczkor.) Tisza miniszterelnök Bécsben közös miniszterekkel tanácskozott. Pályaudvarukat katonaság szállta meg. Budapest, április 23. (Feladva d. u. 5 óra 40 perczkor.) A nyugati pályaudvarról katona vonat indult d. e. 9 órakor Szegednek gyorsvonat, déli 1 óra­kor személyvonat ment Bécsbe, A keleti pályaudvaron a Bécsből ide vezényelt katonai vasúti ezred tartja fen a forgalmat. Hat órakor Bécsbe, 7 órakor Szabad­kára, 8 órakor Aradra, 9 órakor Miskolczra indítottak el katonai vezetéssel vonatokat. Sariay János keleti pálya­udvari helyettes főnököt, a sztrájkolok vezetőjét Rudnay Béla főkapi­tány személyesen letartóztatta. A kormány a katonai kötelezettségben álló vasúti tisztviselők behívását elrendelte és a behívókat azoknak kézbesítették is, mi által katonai minőségben nagy munkaerőt nyertek, mert mint katonák nem sztrájkolhatnak. Mint pótlólag d. u. 4 órakor távirati utón értesü­lünk, Sator-Alja-Ujhelyben katonai karhatolommal megindítottak egy vonatot egy katona mozdonyvezető vezetésével. D ebreczenben minden mozdonyvezető meg­tagadta a szolgálatot; vasutas nincs az állomáson csak katona. A sztrájk tanya Debreczenben egy kert­ben van. A háború. Az oroszok a tengeren ismét nagy verességet szenvedtek. Ugyanis nagy tengeri ütközet volt, Port- Arthur körül, amelyben a japánok elsülyeztették az oroszok Strassi nevű hajóját. A hajó legénységéből csak 5 ember menekült meg. Állítólag a száraz földön a japánok nagy vereséget szenvedtek volna, amennyiben a Jalu folyó mellett egy egész japán hadosztályt mfegsemmisitettek és elfogtak volna. De ez a hir még megerősítésre vár.

Next

/
Thumbnails
Contents