Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-10 / 15. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY reményű, sőt attól tart, hogy a kormány által a kivándorlás közvetítésére kijelölt közvetitők önérdekből a kivándorlási hajlandóságot elősegíteni fogják. Az egész mozgalmat az ügy iránt melegen érdeklődő főispánnal együtt állandóan figyelemmel kiséri és annak idején, ha szükségét látja, a mozgalom fejleményeiről, a szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele végett, a közigazgatási bizottságnak jelentést tesz. A február havi közigazgatási bizottsági ülés határozatához képest az alispán a központi közigazgatás és a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség közt felmerült összeütközések tárgyában kimentő és részletes jelentést tevén, e jelentése kapcsán javaslatba hozta, hogy Írjon fel a közigazgatási bizottság a belügyminiszterhez az 1902 : III. t. ez. oly értelmű módosítása iránt, hogy a kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek tisztviselőire és járási számvevőkre a vármegyei pénztári és számvevőségi teendők ellátásánál tanúsított mulasztásaikkal szemben a vármegyei közigazgatási bizottságok fegyelmi hatósága terjesztessék ki. — A javaslatot a közigazgatási bizottság ily értelemben elfogadván, egyúttal a vármegyei bizottsági közgyűlést is megkereste, hogy ily értelemben szintén Írjon fel a belügyminiszterhez. A vármegyei főorvos jelentése szerint márczius hő folyamán 283 gyógykezelt beteg és 220 nem gyógykezelt beteg halt meg a törvényhatóság területén. A járványragályos kórok közül járványos jeleggel uralkodott a vörheny Porcsalmán és a typhus Nyirvas- váriban. Ebmarás 4 esetben fordult elő és a megmart egyének a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak. Orvostörvényszéki bonczolás és orvosrendőri bonczolás 2 esetben tarttatott. A vármegye területén lévő kórházak forgalma a következő volt, u. m.: a nagykárolyi kórházban 1978, a fehérgyarmati kórházban 1134, a nagybányai kórházban 896, a nagysomkuti kórházban 931 és az erdődi kórházban 836 volt az ápolási napok száma. Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök jelentésében jelenti a tevékenységi kimutatással kapcsolatosan, hogy az árvaszéknél felgyűlt 9500 darab hátralék felfog dolgoztatni, mert kilátása van arra, hogy ideiglenes munkaerőket alkalmazhat. Főispán ur ő méltósága a belügyminisztériumnál ez ügyben folytatott tárgyalás alapján jelzi, hogy ha a vármegyei bizottsági közgyűlés elfogadja az árvaszéki elnök javaslatát, a belügyminiszter a közgyűlési határozatot jóvá fogja hagyni, s a kisegítő munkaerők alkalmazásával járó kiadásokat a házipénztári költségvetés személyi kiadásainál elérhető megtakarítások terhére engedélyezni fogja. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt év végén egyenes adóban 2,300.568 K 43 f hátralék maradt, a mihez hozzáadva a f. é. esedékes részletet, márczius hó végén az összes tartozás kitett 2,860.247 K 38 fillért, mire a f. évben márczius hó végéig befolyt 295.238 K 99 f s igy márczius hó végén hátralékban maradt 2,565.008 K 39 f. Összehasonlítva a f. évi márczius hóban elért befizetési eredményt a múlt évi márczius havi befizetéssel, la f. évi márczius havi befizetés 56.593 K 49 fillérrel kedvezőbb. A hadmentességi dij hátralék márczius hó végén — a befizetett 380 K 28 f levonásával — 192.460 K 42 fillért tett ki. Bélyeg és közvetlen illeték fejében márczius hóban 23.349 K 63 f folyt be. Fogyasztási és italadóban márczius hóban 15.437 K 15 f folyt be. Az államépitészéti hivatal főnökének jelentése szerint a kereskedelmi miniszter a csúcsa—nagykárolyi állami közúton 73 darab dió és 702 szilva, a nagybánya-kolozsvári állami közúton pedig 18 dió és 421 szilva csemete ültetését engedélyezvén, azok ki is ültet - tettek. — Útadóban befolyt február hó folyamán 14.863 K 76 f, márczius hó végén hátralékban, maradt 123.236 K 46 f útadó. A kir. tanfelügyelő havi jelentésében megemlékezvén arról, hogy Marosán Kornél aranyosmeggyesi Hanem azért sok a mi sok! Olyan makacsul tartani magát az asszony kegyében, mint ez az üres- fejü Bajmok, ez minden regényírói számításnak ellentmond. Mert képtelenség ez. Lehetetlen állapot. Nincs már mód, valami nagyot kell most tenni; merészen kell játszani! Egy kicsit félt ugyan Boronkay ettől az utolsó „tollvonástól“, de megtette. — Tudja Margit — szólt az asszonynak végre, — én bolondul szerelmes vagyok magába ... Csak ennyit mondott, de bámulatos szinészke- déssel tudta mondani. A szemeiben valósággal lobogott az az emésztő, lázas fény, mit az éjszakázás lopott oda, sőt mintha kigyult volna az arcza is. Mégis csak sokféle tehetség szorul bele ezekbe a bohém emberekbe ! Hanem az asszony, úgy látszik, hitte. Egy kicsit furcsa volt, hogy mig ez az ember szinészkedett, az asszonyból hirtelen kitört az igaz, féléve rejtegetett érzés. Tágra nyíltak a szemei ugyan a meglepetéstől, de aztán kéjesen megreszketett és se kérdett, se látott, hanem odadobta magát a férfi karjába. Na mert szegény asszony beleesett a kelepczébe és megszerette ezt a jól boltozott, borzas müvészfejet. A Bajmok hosszú szerepeltetése is ugyan mi volna más tőle, mint önvédelem ? Most következik a regény csattanója. A nagy regényíró, Boronkay Zoltán, ugyanis szépen megcsókolta a szerelmes szőke asszonyt és engedte, hogy az kénye-kedve szerint turkáljon a bozontos, dús hajában, mely egészen beomlott a boltozatos, magas homlokára. . . . Mikor pedig hazafelé botorkált a kis város göröngyös utczáin, meggyőződéssel mormogta maga elé a kiváló regényíró : — Szegény, szegény Kisfáy Laczi, nem lehet rajtad segíteni. Már te csak arra születtél, hogy megcsaljanak . . . F. J. állami elletni népiskolaijigazgatót a Magyar Tudományos Akadémia a népoktatás terén kifejtett ügybuzgó és hazafias tevékenységéért az ezer koronás Wodianer-féle díjjal tüntette ki; a közigazgatási bizottság nevezett igazgató tanítónak a népoktatás terén egy negyedszázadon át kifejtett hü, odaadó hazafias és hasznos tevékenységéért elismerését nyilvánítja s őt erről jegyzőkönyvi kivonaton határozatikig értesíti s ennek átadására kir. tanfelügyelőt felkérte. A kir. ügyész előterjesztésére gróf Teleki Sándor a nagysomkuti, Papolczy Béla a szinérváraljai, Stoll Gábor a nagybányai, Szuhányi Ödön az erdődi, Jékey Zsigmond a mátészalkai és Domahidy Sándor a fehér- gyarmati kir. járásbirósági fogházak megvizsgálására felkérettek. 7018—1904. szám. Szatmárvármegye főispánja Meghívó. Szatmárvármegye törvényhatósága állandó választmányának tagjait azon választmánynak folyó évi ápril hó 13-án délelőtt 9 órakor a vármegyei székház emeleti nagytermében tartandó ■ü- 1 é s © r e van szerencsém meghívni. Nagykároly, 1904. április 1. Kristóffy József, főispán. 7019—1904. Szatmárvármegye főispánja. Meghívó. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság tagjait az ápril hó 14-én délelőtt fél 11 órakor a vármegyei székház nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívni. Hazafias üdvözlettel: Nagykároly, 1904. ápril 1. Kristóffy József, főispán. Tárgysorozat-. 1. Arvaszéki elnök előterjesztése az árvaszéki hátralékok feldolgozása tárgyában. IV. 2. Nagykároly város képviselő-testületének a villanyvilágítás ügyében kelt határozata. II. 3. A Nagykároly—érendrédi viczinális utérde- keltség kérvénye, ezen útvonal törvényhatósági útvonallá tétele iránt. IV. 4. A Szatmár—szinérváraljai viczinális utérde- keltség kérvénye, ezen útvonal törvényhatósági útvonallá tétele iránt. IV. H I í^ E K. — Személyi hírek. Károlyi István gróf f. hó 2-án Budapestre utazott — dr. Róth Ferencz törvényszéki elnök az ünnepeket városunkban töltötte a szülei háznál. — Kristóffy József főispán április hó 7-én a a hajnali gyorsvonattal Budapestről székhelyére érkezett. — Megbízatás. Kristóffy József főispán Netter Kálmán m. kir. állatorvost, Szamár város területére az állatorvosi teendők végzésével megbízta. — Kölcsey ünnepély. A helybeli Kölcsey-Egye- sület április hó 17-én délután 6 órakor a vármegyei székház nagytermében rendes felolvasó ünnepélyt tart, melyen Nagy László alispán, egyesületi elnök fog „Az önálló vámterületről“ felolvasást tartani. Az ünnepélyre a belépő dij 1 koronában van megállapítva és a befolyó jövedelem a mezőteremi tüzkárosultak javára fog fordittattni. — Az ünnepélyt a Régi Kaszinó helyiségében társasvacsora és esetleg táncz fogja követni. — Kinevezés. A közoktatásügyi miniszter Marozsán Kornélné, Loloki Veronkát Arauyos-Megyesre állami tanítónővé nevezte ki. — Az ínségesek az igazi ínségeseknek. Köztudomású, hogy a varmegyei tisztviselők minden hó elején közös vacsorára szoktak összegyűlni a Régi Kaszinó éttermében. Ezt a vacsorát annak kezdeményezője Illés Olivér árvaszéki ülnök elnevezte tréfásan ínségesek vacsorájának. Folyó hó 7-én is volt ily ínséges vacsora és ekkor a fizetésemelés által Ínséges voltukban fenyegetett Ínségesek önként 1 korona belépti dijat vetettek ki magukra oly czélból, hogy a tüzkáro- sult mézőteremi valódi Ínségeseknek juttassanak egy kis segítséget. Isten áldja a jószivü adakozókat ! — Ifjúsági ünnepély. Főgymnasiumunk ifjúsága az 1848-ik évi nagy alkotások szentesítésének évforduló napján, f. hó 11-én ünnepélyt rendez, melyre a t. szülőket és tanügybarátokat e helyen hívja meg az igazgatóság. Az ünnepély 9 órakor ünnepélyes szent misével veszi kezdetét, mely után a földiszitett torna- csarnokba vonul az ifjúság az iskolai ünnepélyre, melynek műsora következő : 1) Hymnus Erkeltől, énekli a főgymn. énekkar, 2) A magyar nyelv Ábrányitól, előadja Jakab Tibor VII. o. t. 3) Királydal Nagelitől, énekli a főgymn. énekkar. 4) Népdalcsoport, előadja a főgymn. zenekar. 5) A magyarok Istene Petőfitől, előadja Balogh István VIII. o. t. _ 6) Népdal Beczaytól, énekli a főgymn. énekkar. 7) Ébresztő Bajzától, előadja Mátyássy Jenő VIII. o. t. 8) Szózat Egressy Bénitől, énekli a főgymn. énekkar. Alkalmi beszéd, tartja az igazgató 10. Hunyadi induló, előadja a főgymn. zenekar. — A helybeli gör. kath. magyar egyház híveinek nagy lelki örömük volt a húsvéti ünnepek alatt. Az oly régóta lelkész nélkül levő egyházhoz, a húsvéti ünnepekre egyházi funkeziók végzésére Lázár Béla szentszéki jegyzőt munkácsmegyei áldozárt rendelték ki. Ez talán előjele annak, hogy végre a nagyváradi oláh püspök megfelelő papot fog adni az egyháznak. Különben Radu püspöknél e tekintetben gróf Károlyi I György kerületünk országgyűlési képviselője is inter- I veniált. —• Eljegyzés. Stier Ignácz helybeli fodrász iparos a napokban jegyet váltott Hágen Ignácz polgártársunk szép leányával Mariskával. — Visszahelyezett főszolgabíró. A Luby Géza és Luby Béla feljelentésére Jékey Sándor fehérgyarmati járási főszolgabíró ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben hozott vármegyei fegyelmi választmányi határozatot a belügyminiszter felülbírálván, a Jékey Sándor főszolgabíró ügyében hozott fegyelmi választmányi határozatot, — mely szerint Jékey Sándor főszolgabíró 200 korona pénzbüntetésre, Balika András vármegyei járási Írnok pedig 500 korona pénzbüntetésre Ítéltetett, — indokainál fogva azzal a módosítással hagyta helyben, hogy Balika Andrást az 500 korona pénzbírság helyett hivatalvesztésre ítélte. — Az állami polgári leányiskola ápril hó U-én délelőtt 10 órakor iskolai ünnepélyt tart a következő műsorral: 1. Fel magyarom. Dalmady Győzőtől, szavalja Kiss Etelka I-ső oszt. tan. 2. A hazaszeretetről. Szabolcska Mihálytól, szavalja Barta Kornélia IV. o. t. 3. Magyarország. Lamperth Gézától, szavalja Kerekes Teréz II. o. t. 4. Alkalmi felolvasás. 5. Jó honfiak, honleányok legyetek. Pósa Lajostól, szavalja Patay Jolán II. o. t. 6. La companella, szerző Jules Egghard, zongorán előadja Juhász Mária III. o. t. 7. Magyar zászló, irta Kornai István, szavalja Serly Vilma II. o. t. 8. Emléksugarak, csárdás, szerzé Shéler Béla, zongorán játszók Gáspár Anna III. és Gáspár Magda IV. o. t. 9. Magyar hősnők. Irta Minie Béla, szavalja Mező Berta 111. o. t. 10. Szabadság virága Bartók Lajostól, szavalja Kimer Margit IV. o. t. 11. Cserebogár, sárga cserebogár, ábránd, Mihályitól, zongoráit előadja Váczi Jolán 111. oszt t. 12. Szózat. Strizától, szavalja Rosner Ressin I. o. t. 13. Himnusz, éneklik a növendékek. — A „Nagykárolyi Kör“ tagjainak figyelmébe. A budapesti egyetemi hallgatók „Nagykárolyi Köre“ Csilléry András volt aleluök távozásával megüresedett alelnöki állás betöltésére folyó hó 16-án tartja meg közgyűlését, melynek másik két tárgya az alapszabályok módosításának tervezete s a 4-én lefolyt zártkörű tánczestélyről tartandó beszámoló. Makoldy Sándor, a „Nagykárolyi Kör“ elnöke. |f Gróf Károlyi Tibor | Gr. Károlyi Tibor, a főrendiház volt elnöke Abbáziában folyó hó 6-án élte 61-ik évében elhunyt. A megboldogult gróf Károlyi Györgynek harmadik fia volt, bátyja gróf Károlyi Ist- vának, a mi grófunknak. 1843. szeptember 26-án született Pozsonyban. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be, 1863-ban nagy külföldi útra indult: beutazta Spanyolországot és Eszak-Afrikát. Az 1866-iki porosz hadjárat alatt a magyar légióba ő is belépett Pista öcscsével és Klapka tábornok őt választotta szárnysegédül. A magyar légió feloszlása után Tibor gróf Párisba ment, ahol történelmi tanulmányokkal foglalkozott és megismerkedett Quinetvel is, akinek A forradalom czimü könyvét magyarra lefordította. Párisból 1867-ben visszatérve a következő év elején megházasodott ; Dégenfeld Emma grófnőt, grófDégen- feld Imre leányát vette nőül. Ettől fogva birtokain gazdálkodott. 1878-ban az orosházai, 1881-ben pedig a pécskai kerületnek országgyűlési képviselője volt, 1884. óta a főrendiházban gyakorolta törvényhozó jogait. Néhány évig elnöke is volt a főrendiháznak, erről a méltóságról azonban 1900-ban folytonos betegeskedése miatt lemondott. Gróf Károlyi Tibornak a közéletben nagy Szerepe volt. A közgazdaság, a tudomány és a művészet egyaránt érdekelte őt. A vizszabályozások terén igen sok érdemet szerzett, mint a Tisza, Maros és Kőrös szabályozó és ármentesitő-társulatok elnöke. Az ecsedi-láp lecsapoló társulatnak is több éven át volt elnöke megalakulása perczétől. Az ő nevéhez, elnökségéhez fog fűződni a nagy lápi terület szabályozása. Mikor vizszabályozó társulatunk megalakítása már biztosra volt vehető, feléje fordult a kormány és az érdekeltség figyelme, mint a ki a vizszabályozás terén egyik legnagyobb tekintély volt. És az ő elnöksége alatt tényleg végbe vitték a szabályozást, a 80 ezer hold sik viz és lápi terület, vissza lett adva a kultúrának. Hogy sokba került a szabályozás, az nem az ő hibája, mert ő csak a kész és kormányhatóságilag elfogadott tervek becsületes és szigorú végrehajtására vállalkozott. Humánus jó szivére vall az, hogy maga is nem egyszer adott kifejezést azon aggodalmának, hogy a lápi kisbirtokosok eleinte nem fogják kibírni a költségeket s valamiképen segítségükre kellene sietni. Vizszabályozó társulatunk teljes elismeréssel is volt mindég az ő nagy érdemei iránt s midőn betegsége miatt le kellett köszönnie az elnökségről, figyelemből fiát gróf Károlyi Gyulát választották meg utódjául. Ezenkívül a nemes gróf elnöke volt pár évig az Adria tenger hajóstársaságnak és alelnöke a Kisbirtokosok- Országos Földhitelintézetének. Az ő eszméje volt az, hogy kiadja a grófi család okmánytárát. A rendezés nagy munkáját Géressi Kálmán debreczeni tankerületi főigazgatóra bízta s eddig már 5 nagykötet jelent meg az érdekes műből. De a megboldogult a mellett, hogy a közéletnek erős bajnoka, oszlopa volt, mint jó gazda és családapa ritkította párját, amennyiben családjában, hogy úgy mondjuk, polgári szeretet és gyöngédség honolt. A magyar aristokrata világnak egyik legnemesebb tagja hunyt el bene. Temetése Mácsán tegnap ment végbe, ahova leszállították a holttestet. Halálhírére kitűzték városunkban a grófi kastélyon, a vármegye- házán, a főgymnaziumon és az ecsedi-láp lecsapoló társulat épületére a gyászlobogót. — Pályázat szoígabirói állásra. A „Vármegyei Hivatalos Lap“ folyó évi 15-ik száma közli az üresedésben lévő erdődi szoígabirói állásra vonatkozó pályázati hirdetményt. A pályázati kérvények május hó 7-ig az alispánhoz nyújtandók be. — Nagykároly város ujonczjutaléka. A Nagykároly városi sorozó járásban az 1903. évi ujonezozás április hó 6 és 7 napján befejeztetvén, a sorozó járásra nézve fentállott 19 jóbavétel beszámításával,
