Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-20 / 12. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

poharát. — Csipkés András a hazafias erényekben tündöklő gróf Károlyi családot. — Ezután engedve az erősen megnyilatkozó közóhajnak, gróf Károlyi István állott fel, s vázolva azt a barátságot, mely családját és Nagykároly várossát a múltban is összekötötte, és a hazaszeretetben egyesitette, óhajtotta, hogy ez a barátság a jövőben is tartós legyen s éltette Nagykároly hazafias polgárságát és a magyarságot lelkesítő magyar nemzeti nyelvet és a magyar földet, kívánva, hogy a magyar nemzeti nyelv elvitathatlan joga a hadseregben is érvényesüljön. Beszédjében örömmel hangsúlyozta, hogy jól esik látnia, hogy a múlt évi márczius 15-iki ünnepségre még csak az alispán jött el, most azonban már a főispánt is itt láthatja. — Ezután a főispán beszélt, s hangsúlyozva, hogy az előtte szóló alispán és gróf Károlyi István nyomdokain ő is két eszmét ragad meg, s mig az alispán nem a kitaposott nyomokon járva, egy magasb szférában keresi a márczius 15-ikének nemzeti gondolatát, a gróffal együtt ő is úgy érzi, hogy a márczius 15-ikében az isteni kinyilatkoztatás erejével hat a szabadság eszméje, melyben az egyenlő jogok és egyenlő kötelességek nyilatkoznak meg, s e nap nagy eszméi, nagy igazságai összeforrasztanak bennünket, s igy olvadunk mi is egybe itt e napon gróf Károlyi, a hatóságok képviselői, a polgárság, a nép, a felekezetek egy érzésben, egy eszmében, a hazafiságban a szabadság sze- retetében. Kijelenti, hogy a hazafias nagy gondolatok megüneplésében a grófot mindig oldalán fogja találni s hitvallást tesz a gróf két nagy eszméjére. Kívánja, hogy e nagy gondolatokat ápolva, az egyetértés és együttérzés uralkodjék köztünk, s poharát a grófért és Nagykároly város polgáraiért üríti. — Gróf Károlyi István Palczer Ernőt, a hazafias magyar papot éltette, ki a nagykárolyi róm. kath. egyház templomába a magyar ünnepi szónoklatot először hozta be. — Palczer Ernő megköszönte a gróf köszöntőjét, s kijelentette, hogy e napot pályáján, hazafias működése legszebb elismerésének tartja. -- Debreczeni István a főispánt és alispánt, Dr. Kovács Dezső pedig a polgármestert éltette, mint aki e szép, testvéries ünnepség rendezését oly sikerültén teljesítette — A vacsorát Lendek Pál, a Polgári Olvasókör vendéglőse szolgáltatta, s az, olcsósága mellett még teljesen kifogástalan is volt úgy jóságát, mint a kiszolgálást tekintve.

— Névnapi üdvözlet. Kristóffy József főispán névnapján Budapesten tartózkodván, a vármegyei központi tisztikar névnapja alkalmából őt táviratilag üdvözölte.

— A „Vármegyei Hivatalos Lap“ folyó hó 17-én megjelent 17-ik szama közli a f. évi márczius hó

17-én tartott rendkívüli vármegyei bizottsági közgyűlésnek a vármegyei székház kiépítése ügyében kelt véghatározatát, továbbá a Felsőbánya városi állatorvosi állás betöltése ügyében kelt pályázati hirdetményt.

— Névnapi ünnepség. Lélekemelő szép ünnepély

folyt le a kegyesrendiek főgymnasiümában f. hó 19-én Hám József igazgató névnapja alkalmából. — A köz- tiszteletben álló igazgató névünnepelyén a főgymnasium ifjúsága az Ízlésesen feldíszített tornacsarnokban, nagy számú közönség jelenlétében szeretett igazgatója tiszteletére ünnepélyt rendezett. Az ünnepély érdekesen összeállított műsora a következő volt. 1. Hunyadi induló, előadta a főgymn. zenekar. 2. Üdvözlő. Gold Jánostól, előadta a főgymn. énekkar. S. Üdvözlő-beszéd, mondta Sikolya Bálint VIII. o. t. — 4

Hajnali serenád Ocskay brigadérosból. Előadták Kompóthy Béla VI. o. t., Ruppreck Béla VI. o. t., Nagy Gábor Vili. o. t. és a karmester. 5. Ábránd Silcher Frigyestől, énekelte a főgymn. énnekkar. 6. Igazgatónk névnapjára óda irta Suták Ignácz Vili. o. t., szavalta Erőss Tibor III. o. t. 7. Suppé Poéte et előadta zongorán Adler Ernő Vili. o. t. — 8.

Óda, irta és szavalta Páskádi János Vili. o. t. 9. iMagyar népdalcsoport, előadta cellon Ilosvay György III. o. t. kontrakisérettel. 10. A kürt szava Silcher Frigyestől, előadta a főgymn. énnekkar. 11. Népdal csoport, előadta a főgymn. zenekar. Meglátszott az ifjúság minden egyes szereplőjén az őszinte ragaszkodás keltette igyekezet, s’ a gondos előkészülettel előadott minden egyes szám a közönség élénk tetszését nyerte meg. Az ünnepélyt az ünnepelt igazgató beszéde fejezte be, ki a meghatottság el nem leplezhető érzésével mondott köszönetét a jelenlevő szülők, tanári kar és a főgymn. ifjúságának az iránta kifejezésre juttatott meleg érzelmekért s’ beszédje végén figyelmeztette az ifjúságot, hogy érzelmeik kifejezését csak úgy veheti őszintének, ha őszinte marad bennük az igyekezet a haza hasznos polgáraivá válni, s’ ha beváltják azt a várakozást, a mit az ifjúsághoz mint a haza jövő támaszaihoz fűz, hogy a kor színvonalán álló képzettséggel igaz magyar hazafiak lesznek. Az igazgató szűnni nem akaró éljenzésével ért véget a megható szép ünnepély.

— Nagykároly város képviselő testületé f. hó

13-án rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés első tárgya volt azon szerződés, a melyet a polgármester a Ganz és Társa vasöntő és gépgyár vészvénytársaság- gal kötött, a városi világításhoz szükséges elektromos gépek szállítása iránt. A szerződés eltér az ajánlattól, de a város előnyére annyiban, hogy 150 lőerejü gép helyett egy 168 lóerejü gépet fognak beállítani, mely 80 kilowatt elektromos erő helyett 100 kilowattelektromos erőt képes előállítani, a mi 780 lámpa többletnek felel meg. Minthogy a szerződést Hollós József kir. főmérnök miniszteri szakértő elfogadhatónak jelezte, azt a város szakbizottsága is ily véleménnyel terjesztette be. A közgyűlés a szerződést, a melynek értelmében a város a vállalkozónak 211834 koronát lesz köteles fizetni, egyhangúlag elfogadta. A debreczeni közúti kerületi felügyelő értesítette a várost, hogy a kereskedelmi miniszter, a csúcsa—nagykárolyi állami közút városunk belterületén álvonuló szakaszának fenntartási költségeihez a város által felajánlott 20000 korona hozzájárulási összeget elfogadta. A város az értesítést tudomásul vevén utasította a polgármestert, hogy ezen összeg fedezéséről a villany-világítás czéljaira felveendő kölcsönnel egyidejűleg gondoskodjék. Elfogadta a képviselő-testület a Kölcsey-utcza, Széchényi-utcza és Hétsastoll utcza szabályozási vonalainak megállapítása iránti előterjesztést. A kiskorúak és gondnokoltak pénzei gyümölcsöztetéséről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában kelt belügyminiszteri leirattal szemben a közgyűlés fentartja szabályrendelet tervezetét, mert a miniszteri rendeletben ” foglalt kívánalmak a törvénnyel ellenkeznek. Elfogadták a közkórházi bizottság azon javaslatát, hogy a három kórházi ápolónő díjazása a havi 60 koronáról 90 koronára emeltessék. Lang Samu helybeli lakost, kérelme folytán felvették a város kötelékébe. Elfogadták ezenkívül a hegyközség múlt évi számadását és a polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Kaufmann Márton, Kínál József kereskedő, Roóz Samu, Reök Gyula és Tömpe György képviselő-testületi tagokat kérte fel.

— Gyászeset. Özv. Papp Józsefné szül. Nusz Terézia úrnő f. hó 17-én élte 75-ik évében rövid szenvedés után városunkban elhunyt. A megboldogultban közéletünk egyik kiváló tagja Papp Béla ügyvéd édes anyjai vesztette el. Az elhunyt példányképe volt a hitvesi és anyai erényeknek és hirtelen elhunyta igaz részvetet keltett a család nagyszámú tisztelői körében. Emeli az általános részvétet az a szomorú körülmény, hogy az agg úrnő csütörtök este arra a hírre, hogy unokája a beteg Kerekes Sarolta a végsőkön van, lett rosszul és pár perez alatt szivszélhüdésben elhunyt. Temetése tegnap délután ment végbe nagy részvét

megillető helyet roham lépésben elérve, a nemzetek sorában első helyet elfoglalni.

Mi akik itt ma összegyülénk a mozgató és a mérséklő erő parányi részei vagyunk, de hogy itt békében megférünk egymással, hogy a politikai élet harczait pillanatra félretéve lelkesedünk ama nagy nap dicsősége felett, mely a modern Magyarország alapfeltételeit megállapította s ez által e haza valódi önállóságának alapjait megvetette, egy nagy, egy magasztos tudatnak szent bizonysága, annak a tudatnak hogy akár a mozgató, akár a mérséklő erőhöz tartozunk is, e napon, melyen hazánk kétségbevonhatlan haladásának biztató erejét lelkűnkben felgyűlni érezzük, önkénytelenül elfeledjük a küzdelmek keserűségeit, elfeledjük a vádakat, melyekkel egymás hazafiságát illetők s érezve, hogy hazánk előhaladását csak becsületes czélokkal folytatott küzdelem munkálhatta, min- denikünk lelkében fellobog az önzetlen hazaszeretet büszke érzete és e szent szeretet melegénél legalább e pillanatban hisszünk és bízunk egymásnak a haza iránt érzett önzetlen érzelmeiben, hogy talán már a jövő napon megtagadjuk azt.

Válságos idők vihara zúgott felettünk s ha pillanatra el is ült a vihar, az aggódó lélek uj vihart félhet. A mozgató és a mérséklő erőknek összeütközése a lezajlott 37 év alatt nem volt sóba erősebb, soha mélyebb. Egymást vádoltuk elkeseredetten s oly hangon, mint soha. Pillanatra szélcsend állt be, mintha időt adna a higgadtabb gondolkozásra, de a felhalmozódott okai az összeütközésnek nem kevesbedtek. Nem tartoztam azok közé, kiket a vihar meglepett. Vártam s tudják sokan, hogy a lefolyt öt év története nem volt előttem egyéb, mint a mozgató erőnek szunnyadása, melynek eredménye csak a mérséklő erő tultengése lehetett. A visszahatás beállott, a mozgató erő pótolni akarja az elmulasztottakat. Nem panaszkodom, mert csak kötelességét teljesiti, de hasonló mértékben van hivatása a mérséklő erőnek és mindszükséges

határokat, bár terhesebb és hálátkettőnek meg kell találni a a mérséklő erő feladata nehezebb, lanabb.

Őszinte hálával mondhatom el ma, hogy az én pályafutásomhoz az önérdek gyanúja nem fért s bátran emelhetem fel szavamat, bizonyságot téve arról, hogy a hazaszeretetének érzelme minden magyar ember lelkét áthatja, annak vele született tulajdona az. Bizonyságot tehetek arról, hogy sokszor irigységgel halljuk azokat, kik veszedelmet nem látva, nem sejtve, szent lelkesedéssel és meggyőződéssel ragadják tova magokat a haza ábrándos szeretetével és sokszor ki szeretnők tépni lelkűnkből a múltak tanúságait, elsze- retnők feledni helyzetünk nehézségeit és ezer veszélyeit, hogy mi is átadhatva magunkat egy mindent feledő ábrándos szerelemnek, a boldogságnak e földön el nem érhető fokát érezzük. A mi honszerelmünk nem tesz boldogokká, ridegeknek, szívteleneknek látszunk ép akkor, mikor lelkűnkben ez érzelem legnehezebb harczát vívja el nem fojtható aggodalmainkkal és bár hangos szavakban nem hirdethetjük hazaszeretetünket, de aggódó lelkünk mélyén észrevétlenül ott lüktet e szent szeretet forradalmas árja, mely mint a múltban, egy nagy, nemzeti létünket veszélyeztető pillanatban lerontaná a pártokat elválasztó korlátokat, hogy a nemzeti létét féltő nemzet összeforrva küzdjön meg a feltámadt viharral, mert nagy Kölcseynk szerint :

— néked élned kell óh hon ;

S örökre mint tavasz virulni Oh mert omladékidon Reszketve fognánk szétomolni Hazám : Hazám ! —

mellett. A végtisztesség adáson testületileg megjelent a városi tisztikar Debreczeni István polgármester vezetése alatt, mert az elhunyt férje évtizedeken át városi tanácsos és mérnök volt. A temetésen ott volt a bírói és ügyvédi kar is. A temetési szertartást Tímár Péter kegyesrendi házfőnök végezte, Boross Antal és Lőrincz Gábor tanárok segédlete mellett. A koporsót elhalmazta a kegyelet koszorúival, a melyek a következő felírást viselték : „Felejthetetlen jó anyjuknak és nagyanyjuknak — Béla, Jolán és gyermekei.“ „A felejthetetlen barátnőnek — a Jászi család“. „A felejthetetlen kedves barátnőnek — Louise.“ „Balogh Kálmán és családja.“ „Felejthetetlen jó anyának és nagyanyának — Irén és gyermekei.“ „Drága jó nagyanyának és dédanyának — Margit, Dezső és Loránd“ és még számos felírás nélküli koszorú. — A család nagy vesztességét a következő gyászjelentésben tudatta: Alólirottak a legmélyebb fájdalommal tudatják a legjobb anya, anyós, nagyanya és dédanyának özv. Papp Józsefné szül. Nusz Teréziának folyó évi márczius hó 17-én esti 10 órakor, életének 75-ik évében szivszélhüdés folytán hirtelen történt váratlan elhunytét. A megboldogult hült tetemei folyó hó 19-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. hitvallás szertartása szerint a Kölcsey-utcza 26 ik számú gyászháztól a mesterrészi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 22-én délelőtt 8 órakor fog a megboldogultért a helybeli róm. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1904. márczius 18-án. Áldás és béke lengjen hamvai felett ! Papp Béla, Papp Irén, özv. Kerekes Istvánná gyermekei. Papp Béláné Sztáréit Jolán menye. Papp István, Papp Tibor, Papp Ervin, Papp Leona, Papp Béla, Kerekes István, Kerekes Margit férj. Sztárek Dezsőné, Kerekes Sarolta, Kerekes Irén, Kerekes Anna unokái. Sztárek Loránd dédunokája.

— Szentgyakorlatok. A „Nagykárolyi Oltáregyesület“ tagjai és a buzgó hivek számára húsvéti szent gyónásuk elvégzése előtt három napon át az irgalmas nővérek zárdájában szentgyakorlatokat tart, melyeken a conferentia-beszédeket Varjas Endre olt. egy. igazgató tartja. A szentgyakorlatok folyó hó 25-én délután 3 órakor kezdődnek s 26. és 27-én hasonló időben folytatódnak mindennap délutánján két, esetleg három szentbeszéddel és elmélkedéssel; 28-án reggel közös szent áldozás. A buzgó hívőket s az oltár egyesület tagjait ez utón is értesíti a szentgyakorlatokról az Oltáregyesület igazgatója.

— Gyászeset. Kerekes Sarolta, özv. Kerekes Istvánná szép kis leánya, a tegnapi napon délelőtt hosszas szenvedés után élte 18-ik évében jobb létre szenderült. Nagyanya özv. Papp Józsefné azon hírre halt meg szivszélhüdésben csütörtök este, hogy a kis Sarolta betegsége oly végzetesre fordult, hogy halála minden perezben várható. S ime a nagyanyát még el sem temették, a temetés napjának délelőttjén az unoka követte nagyanyját a halálban. A család iránt, a melynek jóformán egyidejűleg két halottja is volt, általános a részvét.

— Mátészalkán az ev. ref. nagyobb leányiskolában ügyes hazafias ünnepélyt rendezett márczius 15-én Polity Gizella, a rokonszenves tanító nő, tanítványai és helybeli műkedvelők közreműködésével, hol a város intelligentiájának szine-java jelen volt. A növendékek éneke után elmondott szép megnyitó beszédével, melyet szívből jövő igaz érzéssel adott elő, nagy hatást ért el. Konta Viktória urhölgy kuruez dalokat énekelt szépen, hatásosan. Szoboszlay Pál magvas alkalmi beszédet mondott. Szépen szavaltak : Rohay Margit, Rohay Berta, Illyés Erzsiké és Becske Olga kisleányok. Gaál István bravúros czimbalom játéka után a növendékek a Hymnus eléneklésével zárták be a szép ünnepélyt. Az énekszámokhoz az említett fáradhatlan rendező adta a szép zongora kíséretet.

— Gyászeset. Gyene Károly porcsalmai föld- birtokos, megyebizottsági tag f. hó 12-én élte 49-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultnak halál hírét már pár héttel ezelőtt hozták a szatmári lapok, de ekkor az hamis hírnek bizonyult be. Sajnos azonban, a halál hir csak korai volt, mert az erőteljes és életvidor férfiúnak a szélütés, a mely hetekkel ezelőtt érte, utoljára is korai halálát okozta. Temetése f.hó 14-én ment végbe nagy részvét mellett.

— Közgyűlés. A Nagykárolyi Kereskedőifjak Köre folyó évi márczius 20-ikán, ma vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg rendes évi közgyűlését.

— Gyászeset. Fiók Antal a helybeli kir. pénzügyigazgatóság végrehajtója folyó hó 15-én élte 61 -ik, boldog házasságának 33-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 16-án ment végbe, a melyen Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató vezetése alatt a pénzügyigazgatóság tisztikara testületileg jelent meg. A családon kívül a kir. pénzügyigazgatóság tisztikara is adott ki gyászjelentést tisztviselőtársa elhunytéról. Nyugodjék békében 1

— Jóváhagyott alapszabályok. A nagy károlyi izr. Nőegylet módositott alapszabályait a belügyminiszter láttamozási záradékkal ellátta.

— Halálozás. Osváth Mórné, nagyzsombori Zsombori Mária Osváth Mór vármegyei írnok neje f. hó 15-én reggel fél 9 órakor hosszas szenvedés után élte 51-ik, boldog házasságának 37—ik évében városunkban elhunyt. Temetése f. hó 17-én d. u. 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett, s azon a megyei hivatalnokok s nagyszámú rokonság vett részt.

— Szerkesztői üzenet. R. D. urnák P.-Hidegkut. Térszüke miatt csak jövő számunkban közöljük. Jövőre a tiszti értekezletek lefolyását, rövid j egy- zőkönyvi kivonatban kérjük közölni.

— Általánosan ismeretes, hogy a csuz és kösz- vényes bántalmak legjobb gyógyszere a Zoitán-féle kenőcs, mely még a legmakacsabb csuz és köszvényes bajokat is néhány nap alatt meggyógyította, mit számtalan köszönő levél bizonyít. Üvegje 2 kor. Zoltán B gyógytárában Bpesten.-