Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-06 / 10. szám
SZATMARMEGY EI rr ív ÖZLÖN Y nem tűri. Megszoktuk az adófizetést, mert végre hajthatnak. Megszoktuk, hogy a kaszinó kertbe járjunk szinházba — mig ott volt . . . A megszokottság nem indok! Nem ; ha egy középület elhelyezéséről van szó ! Városunk fejlesztése egyenesen megkívánja, hogy ilyen jelentékeny ténykedésben ne vegyük mérvadóul a megszokást. A városnak magán kell hordania a fejlődés bélyegét ! Kötelessége a városnak, hogy a mi kultúrára mutat, a mi a haladás zászlóját lobogtatná : ne dugja el az érdeklődők elül. Jelentéktelen, zug utczában ne rejtsünk el egy csinosnak ígérkező színkört. Hadd láthassák az érdeklődők, hogy az is a mienk. Olcsó a telek a Strósz-félével szemben, igaz dokumentum, de erős, mert keveset áldozhatunk. Azonban álljunk meg itt kevéssé. Ha épül színkör — tágasabb, modernebb lesz a réginél. Mellékhelyiségei a szükséghez képest lesznek : pénztár (talán kettő is), ruhatár, igazgatói szoba, kellék raktár, férfi es női öltözők megfelelő számban, díszletraktár stb. Ezeket a tágas nézőtér, orchettes, színpad és folyosókat ügyes compositio mellett sem lehet minimális alapterületre szorítani, mert a kényelmet semmikép sem szabad föláldoznunk. Tekintve, hogy a színkör favázas lesz (akár sweiczi, akár magyaros stilus), maga a stilus megköveteli a parkírozott előteret s környéket. A kaszinó telken ezt rendkívül korlátozással lehet keresztül vinni, pláne azt, hogy a felsorolt helyiségekkel biró (correct csoportositás esetén) épülettömböt háttal állítsuk a Cukor-féle teleknek. S még közlekedésről is gondoskodjunk ám ! Ezt czélszerüen megoldani nem lehet. A tervező keze nagyon megkötött. A színkör nem odavaló. Nem odavaló azért sem, mert középület; még pedig szép és értékes. Erőnkhöz mérten is túl fogja haladni építési költsége a 35000 koronát. Különben maga a stilus is a legszebb, legkedvesebb, de csak úgy, ha parkírozott téren fekszik. Az asthesist feltétlen fogja szolgálni. Jelentős középület lesz! Szépségét sem veszítheti el (még évek múlva sem), ha a homlokfalakat — a favázak között — jó minőségű préselt téglából rakatjuk s magát a favázat színezzük. Legyen pl. vörös a tégla anyag, ugyanígy festendők a látható faszerkezetek, mig azok esetleges, a stilusnak megfelelő díszítés és bemetszései egy sötétebb színnel mondjuk kékkel. A tégla színe megmarad, a festés időnkint — 5 vagy 6 év —- megújítható. Ily módon csinosságát el nem veszti, tetszetős lesz mindig. A Strósz-féle telek sem ép ajánlatos. Kifogás ennél ízlés és perspektivikus szempontból tehető. Rideg magánházak között egy könnyed épület nem szép. — Homlokzata utczavonalba nem építhető, mert park kell eléje. Homlokzatában csak akkor gyönyörködhetünk, ha közvetlen előtte állunk. Nem tud érvényesülni, kissé itt is eldugott, tér kellene neki, hogy legalább három oldalról fitogtassa kecses sil- hauetejét. Előnye ezen teleknek volna a másikkal szemben, de hátránya nagy : 16000 korona. A tűzbiztonságot hasztalan feszegetjük, ezzel mindenütt szemben állunk. Az csak állandó színház épithetése esetén szűnnék meg nagyobb mértékben. Arra nincs kilátás. — Sajnos. — Úgysem fognak e színkörben gépezetek működni. Erélyes felügyelettel kikerülhető a baj, (se jégverem, se konyha ne legyen mellette, mint a réginél). Egy ilyen könnyen éghető épület mindenütt veszélyes, bárhol állana lángoló tetővel, egy gonosz szél elhordhatná üszkét, sőt egész tetejét, s őrült gyönyörrel űzhetné vele daemoni játékát. Reméljük villanyfény mellett nézzük a divákat ? Dohányozni nem lesz szabad ? Aki megteszi fizet pl. 20 koronát. Efféle pénz a fenttartási költségek alapjára nőhet ki. voltak, ledől. Egy tizenkétfontos bomba a „Stuart“ együk tornyát rántja le. Mig a „Washington“ kisebb sérüléseivel szakadatlanul küzd, addig látni lehet, hogy a „Stuart“ a hajótestben, az orrán szét van roncsolva. Mindkét hajó torpedókat is küldött egymásra. A „Washington“ torpedói nagyon mélyen a vízbe vesztek, a „Stuart“ ennek ellenében nagyobb sikereket ért el. Csak a kellő és gyors óvóintézkedések mentették meg az amerikai hajót, hogy egy torpedó derékon ketté- zuzza. A hajók ismét közelebb jutnak egymáshoz. Az amerikai kapitány látta, hogy a „Stuart“ előrésze a vízbe sülyed, ezért összes lövegeit az angol hajó orrára irányítja. A „Stuart“ nem marad adós a felelettel és egy gránátja a „Washington“ kis tornyát lerombolja. De most látható, hogy a „Stuart“ nagyon nehéz veszteséget szenvedett. Lassabban evez, főtornyán az ágyuk elhallgatnak. Kórodái telve vannak sebesültekkel, a fedélzeten rakáson fekszenek a halottak. A hajótesten lékek vannak, melyeken betódul a víz. A pánczé- lozás repedezett, a tornyok ingadoznak és a mi a legborzasztóbb, főcsavarmenete teljesen megrongálódott. A mérnökök hiába fáradnak, hogy helyrehozzák a bajt. Most a „Washington“ nekiront a megrongált hajónak. Még egyszer lő a „Stuart“ és azután elhallgatnak az ágyúi. A „Stuart“ vagy elsülyed vagy megadja magát. Magát elsülyeszteni, annyi volna, mint a legénységet feláldozni. „Kétszáz méter!“ jelenti a tiszt leverten a „Stuart“ kapitányának, a ki parancsot ád a fehér lobogó kitűzésére. Nemsokára ott leng a megadás és a béke jele a kapitány hidján. Az amerikai hajó lassan a „Stuart“ felé közeledik. Az angol hajó bizonytalan ingadozik a viz felszínén. A szokásos formalitások után a legyőzött hajó csakhamar követi a győzőt. — Ez két hajó harczának a képe ! Elképzelhető most, hogy mily irtózatos, ha egész hajórajok mérik össze erejüket! y. B. Hol álljon hát a színkör? Terünk nincs, alkalmas telek kevésbé. Ha lehetne ? Dem nem lehet. Nem lehet, mert nagyon költséges ! A régi újsoron ép a kívánatos kis előtér rendszer dívik . . . — Erre azt mondhatnánk — messze. A másik idea is ilyen : Kölcsey oly szépen nézhetné Thalia templomának kapuját, — ha az épület tengelye talapzatán menne át. — De ez még vakmerőbb idea! Talán kellemetlen ? Flórián a piaczával mehetne . . . Ezt nehezen szoknák meg! Hát mégis hová, merre? Csak a kaszinó telkére nem ! Talán másutt is megszokjuk . . . Hamarább és szívesebben mint a „sógort“. S ha nem lesz mellette a kaszinó étterme, nem hallgatunk előadás után zenét. Több marad s köny- nyebben adhatunk a sógornak — ágyúra . . . Nem szívesen, de ezt is megszoktuk ! Szima“ Készséggel adtunk helyet az ellenvéleménynek is, bár mi most is fentartjuk azt a nézetünket, hogy a színház építésére a legalkalmasabb hely lesz a Régi Kaszinó kertje. E mellett szól a múltkor előadott érvek közül az a legfőbb érv, hogy a városnak nincs pénze s igy az olcsó telek előnynyel bir a sokkal drágább Strósz-féle telek felett. Mert maholnap már a meglévő községi adókat sem bírjuk fizetni s igy a 14—16 ezer korona több kiadást, ha csak lehet kerüljük ki. Ezenkívül van egy subtilis észrevételünk is a Strosz- féle telek megvételére. Ha jól tudjuk, annak tulajdonosa egy pénzintézet. Nagyon rosszul veszi ki azért magát az, ha ilyen telkeket vásárol a város közintézetek részére. Mert a nagy publikum méltán keresi azonnal az ügylet mellett a nagy érdekcsoport befolyását is. (Szerk). HÍREK. — Személyi hírek. Krisiójjy József vármegyénk főispánja f. hó 3-án érkezett vissza Szatmárról székhelyére, a f. hó 4-iki esteli személyvonattal Budapestre utazott s onnan f. hó 8-án fog a hajnali vonattal hazaérkezni székhelyére. — Gróf Károlyi György kerületünk országgyűlési képviselője, a ki f. ;hó 1-én részt vett a főispán szatmári beiktató ünnepélyén s f. hó 2-án visszautazott a fővárosba. — Majos Károly állami anyakönyvi felügyelő f. hó 4-én városunkban tartózkodott. — Kinevezés. A pénzügyminiszter rogozi Pap Kálmánt a helybeli pénzügyigazgatóság segédtitkárát, ugyanoda pénzügyi titkárnak nevezte ki. Gratulálunk a megérdemelt előléptetéshez. — Rendkívüli vármegyei bizottsági közgyűlés. A vármegye közönsége folyó hó 17-én rendkívüli vármegyei bizottsági közgyűlést fog tartani, melynek főbb tárgyai lesznek : Gróf Tisza István miniszterelnök válassza a vármegye közönségének üdvözlő feliratára ; belügyminiszteri leirat a vármegyei gyám pénztári pénzkészleteknek pénzintézeteknél leendő elhelyezése ügyében ; alispáni élőt erjesztés a vármegyei székház részletes tervei és költségvetése tárgyában stb. — A szatmári beiktató ünnepély. Kristóffy József főispánunkat, mint Szatmárnémeti sz. kir. város főispánját folyó hó 1-én iktatták be főispáni székébe. A város nevében a hajnali vonattal Nagykárolyig elébe utaztak a főispánnak mint a város kiküldöttei Körösmezei Antal főjegyző, Ferenczy Ágoston tanácsjegyző, Dr. Frieder Adolf ügyvéd és Lénárd Sándor közgyám. A főispánnal együtt utaztak : Károlyi György gróf, Luby Géza, Jékey Zsigmond, Luby Béla, Bay Lajos, Böszörményi Sándor országgyűlési képviselők, továbbá Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző, Debreczeni István polgármester, Kemény Alajos p. ü. igazgató, Péchy László műszaki tanácsos, Kacsó Károly főmérnök, Madarassy Gyula Nemes- tóthi Szabó Aütal, Demidor lgnácz, Rooz Samu, Dr. Kovács Dezső, Vetzák Ede, Dr. Vetzák Ede Csipkés András, Lucz György és Lukácsovics János utóbbiak, mint Nagykároly város küldöttei. A főispánt hozó vonat 8 óra 30 perczkor érkezett be a feldíszített szatmári állomásra. A zugó éljenzés csilapulta után Pap Géza polgármester a városi tisztikar élén lelkes beszédben üdvözölte a főispánt, a ki megköszönve a lelkes fogadtatást, kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy a város minden tekintetben felvirágozzék. Ezután a főispán a püspök négyes fogatán a Pannonia szállóba hajtatott, a hová hosszú kocsi sor követte. Útközben a sorfalat képező közönség lelkesen éljenezte az uj fóispáut. A beiktató közgyűlés d. e. 10 órakor volt a város tanácstermében. Midőn Kristóffy József főispán elfoglalta főispáni székét szűnni nem akaró éljenzés fogadta. Majd Körösmezei Antal felolvasta akinevezésről szolc királyi kéziratot, mire a főispán a közgyűlés előtt letette az esküt. A közgyűlés nevében szép beszédben üdvözölte Keresztszeghy Lajos a főispánt a ki erre megtartotta nagyhatású programmbeszédjét a mely ott ép oly köztetszést aratott, mint a vármegye termében elmondott beszéde. Miután még Dr. Kelemen Samu is üdvözölte volna a főispánt, a disz közgyűlés véget ért. Ezután a városházán a küldöttségek tisztelgése következett és pedig a következő sorrendben: 1. A róm. kath. székes-káptalan és központi papság Szabó Norbert nagyprépost vezetése alatt álló 18 tagú küldöttsége, ebben 6 kanonok. 2. A római kath. egyház- község es római kath. tanitó-testület 20 tagú küldöttségé Hehelein Károly kanonok-plébános vezetése alatt. 3. A szatmári és németi ev. ref. egyház 24 tagú küldöttsége Blki Károly esperes vezetése alatt. 4. A németi gör. kath. egyház 11 tagú küldöttsége Melles Géza esperes vezetése alatt. 5. Az autonom ' orthodox izraelita hitközség 11 tagú küldöttsége I Franki Mihály hitközségi elnök vezetése alatt. 6. A I status-quo-ante izr. hitközség 24 tagú küldöttsége I Dr. Jordán Sándor főrabbi vezetése alatt. 7. A közös hadsereg és honvédség 15 tagú küldöttsége Kiss Sándor dandárparancsnok vezetése alatt. 8. Az ügyvédi kamara 16 tagú küldöttsége Korányi János elnök vezetése alatt. 9. A kir. kath. főgymnasium 18 tagú küldöttsége Ratkovszky Pál igazgató vezetése alatt. 10. Az ev. ref. főgymnasium 14 tagú küldöttsége Borsos Benő igazgató vezetése alatt. 11. Soron kívül a vármegyei lovar-egylet 10 tagú küldöttsége Kovács Jenő elnök vezetése alatt. 12. A kir. tanfelügyelőség 3 tagú küldöttsége Kovách Béla kir. tanácsos tanfelügyelő vezetése alatt. 13. A Kölcsey-kör 12 tagú küldöttsége Dr. Fechtel János elnök vezetése alatt. 14. Az állami tanítói testület 30 tagú küldöttsége (ebben 15 nő) Mándy Ferencz igazgató vezetése alatt. 15. A kataszteri felmérési felügyelőség 6 tagú küldöttsége Hariska János felügyelő vezetése alatt. 16. A folyamraérnöki hivatal 6 tagú küldöttsége Nyárády László főnök vezetése alatt. 17. A M. Á. V. forgalmi főnöksége 6 tagú küldöttsége Mándy Bertalan forgalmi főnök vezetése alatt. 18. A posta- és távirda főnöksége Straszer Lajos és Demjén Sándor főnökök vezetése alatt. 19. A kereskedelmi társulat 10 tagú küldöttsége Páskuj Imre vezetése alatt. 20. A Neuschlosz-féle gyár 5 tagú küldöttsége Heidelberg Imre főnök vezetése alatt. Végül 21. A magy. kir. állampénztár 9 tagú küldöttsége Papp Gyula adótárnok vezetése alatt. — Déli 1 órakor bankett volt a Pannónia szép táncztermében. Az ebéden körülbelül 300-ati vettek részt. — Midőn Kristóffy József főispán megjelent Gróf Károlyi György kíséretében kitörő éljenzéssel fogadták. A diszterem szépen volt virágokkal díszítve és a karzaton is szép hölgy közönség díszelgett. A pezsgőt és szivart a város adta, az asztali zenét pedig a honvéd zenekar szolgáltatta. Az első pohárkószöntőt a harmadik fogásnál a főispán mondta a királyra, melyet a jelenvoltak állva hallgattak végig. Az éljenzéssel kisért beszédre a Nyáry József karmester vezetése alatt megjelent honvéd-zenekar a Hymnust zenditette rá viharos tetszés mellett. Ezután dr. Fechtel János emelkedett szólásra s nagy szónoki hévvel és zajos tetszés között üdvözölte a főispánt Szatmár város közönsége nevében. Dr. Vajay Károly a megjelent vendégekért ürített poharat, Böszörményi Sándor képviselő Szatmár város közönségéért, bér. Kovács Jenő a hadseregnek megjelent képviselőiért, melyet Kiss Zsigmond ezredes megköszönvén, Papp Géza, Szatmár város polgármesteréért ürített poharat. Jékey Mór szintén Papp Gézát éltette. Kristóffy József főispán emelkedett azután szólásra s nagy tetszés között Szatmár város hölgyeiért s egy ügyes fordulattal áttérve ennek a városnak a polgárságáért ürítette poharát. Domahidy István hatásos beszédben a főispánt éltette. A sok szellemes és az őszinte szeretet és meleg fogadtatás hatása alatt elhangzott beszédeket azonban csak a szónokokhoz közellevők érthették, mert a díszterem akusztikája a szónoki sikerek kiaknázásának egyáltalán nem kedvezett. Ebéd alatt a honvéd-zenekar csupa magyar számokat játszott. így a többi között kurucz nótákat is. A társas ebéd hangulata mindvégig emelkedett volt és azt igazolta, hogy a város is ép oly szívesen és fényesen fogadta, uj főispánját, mint a vármegye. Este a színházban díszelőadás volt, a mely alkalommal a „Drótos tót“ operette került színre telt ház előtt Színház után a főispán a Társaskörben vacsoráit, a hol az ő tiszteletére számosán jelentek meg. — Eljegyzés. Frölich Bruno Csíkszeredái földbirtokos a napokban jegyet váltott Kaffka Margit kisasszonynyal, néhai KaffKa Gyula vármegyei tiszti főügyész és neje Uray Margit kedves leányával. Csak nem rég jelentek meg Kaffka Margit versei, a melyeket az egész sajtó nagy dicsérettel fogadott, csak nem rég avatták fel országos hirü poétává, s ime a Helikonon a múzsa csókja után Hymen rózsa láncza, rabigája következett. Kívánjuk azért a kedves költőnőnek, hogy legyen édes Hymen rózsa láncza, szivvilága legyen ezentúl is oly boldog, hogy lantját jövőre is dalra keltse ! Ezt kívánjuk mi a kedves bájos földinknek ! — A villanyvilágítás ügyében Debreczeni István polgármester Illés József városi mérnök társaságában múlt hó 25-én Budapestre utazott, a hol 29-én megkötötte a Ganz és Társa részvénytársasággal a szállítási szerződést. A telep felállításának költsége 211824 koronába kerül. A polgármester budapesti tartózkodása alatt a felveendő kölcsön ügyében is megkezdte a pénzintézetekkel a tárgyalásokat— A Vármegyei Hivatalos Lap márczius 3-iki száma közli a vármegyei székház kijavítása és annak nyugati szárnyának emeletre húzása ügyében kelt közgyűlési határozatot, a folyó hó 17-iki rendkívüli vármegyei bizottsági közgyűlés meghívóját s a Keszthelyen Tordán és Kisszebenben, valamint Kolozsváron és Budapesten rendezendő gyümölcsészeti tanfolyam pályázati hirdetményét. — Eljegyzések. Kis Zsigmond dandárparancsnok, honvédezredes jegyet váltott Szatmáron Lengyel Melánia kisasszonynyal, dr. Lengyel Márton leányával. — Dr. Komáromy Zoltán szatmári ügyvéd jegyet váltott kassai és lublovári Raiz Erzsiké kisasszonynyal, Raiz Aladár szepesmegyei alispán leányával. — A Biblia ünnepe. Ma van 100 esztendeje annak, hogy Angliában a Biblia-Társúlat megalakult. Egy kis leánynak, Jones Mari velszi kis paraszt leánynak vallásossága és a biblia utáni vágya adott eszmét a társulat megalakítására. A kis leány mindent, mit csak lehetett nélkülözött, minden fillérét félre rakosgatta mig a szükséges összeget egybegyüjtötte. Erre több napi járó földre, mezítláb, a velszi sziklákon át a templomhoz sietett, hogy a lelkésztől bibliát vásároljon. De a lelkész azt mondta neki, hogy a velszi bibliák elfogytak, neki magának is csak egy példánya van. Jones Mari keserves zokogásra fakadt s térdre borulva kérte a lelkészt, adjon neki mégis bibliát. Erre megkapta azt az utolsó példányt. Charles Tamás — igy hívták e
