Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-14 / 7. szám
A SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA.-5# MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. K&SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona. st», Egyes szám ára 20 fillér, i<=Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság folyó hó 12-én tartotta meg rendes havi ülését Nagy László vármegyei alispán elnöklete alatt. Jelen voltak : Doma- hidy Sándor, Kende Zsigmond, N. Szabó Antal, Reök Gyula, Szuhánvi Ödön, Jékey Zsigmond, Böszörményi Sándor, Ilosvay Aladár, Kacsó Károly, Dr. Serly Gusztáv, Ilosvay Ferencz, Dénes Lajos, Dr. Schönpflug Richárd, Kováts Béla és Kemény Alajos vármegyei közigazgatási bizottsági tagok. Id. Isaák Dezső, Nagy Béla és Szent-lványi Gyula közigazgatási bizottsági tagok távolmaradásukat kimentették. Alispán az ülést megnyitván, bejelenti, hogy a belügyminiszter mai napon érkezett leirata szerint Ő császári és apostoli királyi Felsége a vármegye főispánjává Kristóffy József országgyűlési képviselőt nevezte ki. Tudomásul vétetett, s a közigazgatási bizottság a főispánt kinevezése alkalmából táviratilag üdvözölte. Az alispáni jelentés szerint a szinérváraljai járásban az oláh nemzetiségű lakosság közt a szoczialis mozgalom erősen terjed, eddigelé azonban a hatóság körültekintő intézkedése folytán a közrend meg nem zavartatott Az alispáni hivatal január havi ügyforgalma következő volt: deczember hó végén elintézetlenül átjött 968 ügydarab, január hóban beérkezett 2791 ügydarab. Ebből január hó folyamán elintéztetett 2978 ügydarab, s igy januar hó 31-én elintézetlenül maradt 781 ügydarab. A debreczeni siketnémákat gyá molitó egyesületnek alapítvány létesítése iránti kérelmére elhatároztatott, hogy addig, mig a vármegye a közművelődési pótadót megszavazza, évenkénti segély czimén egy növendék 200 korona dijja szavaztassek meg s ezt a határozatát pártololag teszi át a közgyűléshez, tekintettel arra, hogy a legutóbbi népszámlálás szerint a vármegye területén 388 siketnéma van és ezek közül 97 tanköteles korú. Alispán a pénzügyigazgatósági számvevőség és az alispáni hivatal közt felmerült újabb összeütközési eseteket bejelentvén, elhatároztatott, hogy az összeütközési esetek a márczius havi ülésben tárgyalandó évi jelentéssel kapcsolatosan tárgyaltassanak részleteT A C Z A. Madonna*; Recseg a szálfa, izzik a szőnyeg, Zug a kiáltás, a lárma, a vad : — A halmon a seikh sátora lángban ! Haj ! — Szerte sikolt az asszonyi had, És áll a nagyúr ott, áll hangjaszegetten, És nincs ki segítsen és nincs ki bemenjen, — Ott szunyád a seikh kis fia benn. Anyja áléit már rabnő ölében, Sok udvari nép szepegve búvik. S im — a csoportbul valami asszony Kiválik s fut az égő kapuig. Már benn van! Megmenti, kihozza a dajka, Ég áldja ! Legyen az Allah keze rajta, — Ott szunyád a seikh kis fia benn. Recseg a szálfa, izzik a szőnyeg, Elnémul a jaj, szó ajkho’ tapad, Nézzétek ! — Ott van ! — keblin a gyermek, Sistergő, üszkös gerincfa alatt. És keblin a gyermek és takarva rongyba, Az ő kicsi férge, ő szolgaporontytya ! — És szunyád a seikh kis fia benn. Ott áll ! Feléje szitok, üvöltés. Felemelt ökleknek erdeje száll, Köntöse szélin tüzkigyd surran, Nincs út előtte, — mögötte halál, Lángoktul övezten, — fiára hajolva, Vérszin glóriában, — ez ő, — a Madonna — — S már szúnyad a seikh kis fia benn. Kaffka Margit. *) Mutatvány Kaffka Margit .Versek“ czirnü kötetéből. sen, s e végből utasiffatott az alispán, hogy az összeütközési esetekről kimerítő részletes jelentést terjesszen a közigazgatási bizottság elé, s erre az évi jelentésben hivatkozzék. Bauer Endre, gróf Károlyi Lajos erdődi uradalmi erdésze és Szabó Kálmán nagybányai m. kir. erdőhivatali erdőgyakornok az erdőditiszti esküt letették. A vármegyei főorvos jelentése szerint január hó folyamán a vármegye területén lévő kórházak napi ápolási száma volt: a nagykárolyi közkórházban 2143, a fehérgyarmati közkórházban 1C95, a nagybányai városi kórházban 910, a nagysomkuti kórházban 916 és az erdődi községi kórházban 857. Január hó folyamán meghalt : 418 gyógykezelt és 402 nem gyógykezelt egyén. A hevenyfertőző betegségek közül előfordult: roncsoló toroklob és croup 19, hólyagos himlő 1, kanyaró 33, vörheny 125, hagymáz 3 és fültőmirigylob 16 esetben. Járványosán uralkodott a kanyaró Pete és Nagy-Gécz, a vörheny Genes, Csanálos, Kapnik- bánya, Erdőszáda, Oroszfalu, Tőke-Terebes és Király- darócz községekben. Ebmarási eset 4 Ízben fordult elő és a megmart egyének a Pasteur intézetbe szállíttattak. Orvostörvényszéki boriczolás 6 és orvosrendőri bonczolás 4 esetben volt. A kir. pér.zügyigazgató január havi jelentése szerint 1903. évi deczember 31-én hátralékban maradt 2,300.568 korona 43 fillér egyenesadó, melyre január hó folyamán befolyt 63.737 korona 07 fillér, s a folyó évi január havi befizetés a múlt évi január havi befizetésnél 18.083 korona 09 fillérrel kedvezőbb. A had- mentességi díj hátralék 1903.1 évi deczember hó 31-én 189.471 korona 13 fillér volt, melyre január hóban 231 korona folyt be. Fogyasztási és italadóban január hó folyamán befolyt 20974 korona 02 fillér. Az államépitészeti hivatal előterjesztésére a nagyváradi m. kir. posta és távirda igazgatóság megkeresésére javaslatba hozatott, hogy Érendréden távirda állomás letesittessék. A vármegyei államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint a győrtelek—fehérgyarmat—csekei törvényhatósági közút 10—18 szakaszán szükséges uiépitesi munkálatok kivitelére Glasner Ernő budapesti lakos által tett ajánlatot a kereskedelemügyi miniszter elfogadván, a szerződés a vállalkozóval megköttetett és a közút kiépítéséhez szükséges kőszállitás folyamatban van. Deczember hó folyamán útadóban befolyt 56534 korona 57 fillér, s deczember hó 31-én hátraKaffka Margit versei. Kaffka Margit. Versek. Lampel Róbert cs és kir. udvari könyv- kereskedése kiadása Ara 3 korona. A Szatmármegyei Közlöny 1901. évi ápril hó 21-ki számában „Ind legenda“ czimen „Margit“ aláírással egy költemény jelent meg, mely azonnal megragadta figyelmemet. Szeretem a szép verseket s kiváncsi voltam Írójára. Azzal tisztában voltam, hogy nő irta, de mély életbölcselete nem is sejttette velem, hogy azt egy serdülő leány irta volna, kinek ez volt első nyomdafestéket látott költeménye. Ugyancsak e szerzőtől jelent meg egy hó múlva, a május hó 26-ki számban a „Magdolna“ czirnü nagyobb terjedelmű költemény, melynek mélysége, magas szárnyalása teljesen felzaklatott s szerkesztő barátom hosszas faggatásomra elárulta a szerző nevét. Majd a julius 14-iki számban négy kisebb költemény jelent meg „Utolso jelenetek“ czim alatt. Ezekből aztán láttam, hogy a kis költőnő nemcsak magasabb tárgyú dolgokkal foglalkozik, hanem ellesi az élet apróbb részleteit is s talpra esetten, szívhez szólóan tudja meg- csenditeni rimjeit apróbb megfigyelésekből is. S ki érzett e négy kis költeményből is, hogy írójuk mély érzésű, igazi költői lélek. Ugyancsak e szerzőtől az 1901. évi október hó 20-ki számban K. M. jel alatt „A szinészleány válasza“ czirnü költemény jelent meg ; mig végre lapunk 1902. évi január 12-ki számában lehullott a szerzőt takaró lepel és saját neve Kaffka Margit név alatt jelent meg első költeménye „Augusztus“. Az 1902. évi márczius 2-ki számunkban „Pausa“ álnév alatt „Fáradt emberek“ czirnü költeménye jelent meg, s ugyancsak ez álnév alatt május 18-ki számunkban „Dodo mesél“ czirnü költeménye.Ez időtől kezdve aztán állandóan saját neve alatt irt s megjelentek még tőle lapunkban, 1902. évi november 9-iki számunkban „Vándor ének“, 1903. évi ápril 5-ki számunkban „Köszöntés“ és ápril 12-iki számunkban „Epilógus“ czirnü költeményei. lékban maradt régi közmunkaváltság 2398 korona 80 fillér és útadó 131,761 korona 18 fillér; törlésbe hozatott 10.028 korona 21 fillér, a szaporodás pedig volt 468 korona 21 fillér útadó. A kir. ügyész bemutatta gróf Hugonnai Bélának a nagykárolyi, Domahidy Sándornak a fehérgyarmati, Szent-lványi Gyulának a szinérváraljai, Jékey Zsigmondnak a mátészalkai kir. járásbirósági fogházak megvizsgálásáról szóló jelentését s ezek tudomásul vétettek. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete folyó hó 7-én rendes közgyűlést tartott. Debreczeni István polgár- mester megnyitó beszédében bejelentette a közgyűlésnek azon körülményt, hogy az e napra hirdetett választó közgyűlést nem lehet megtartani minthogy az elnöklésre hivatott alispán a megjelenésben akadályozva van. A napirend előtt Dr. Kovács Dezső indítványára Debreczeni István polgármesternek édes atyja elhunyta alkalmával a közgyűlés részvétét fejezte ki. Ezután a közgyűlés tárgyalás alá vette a polgár- mester jelentését a legtöbb adót fizető városi képviselők folyó évre szoló névjegyzékének egybeállítása tárgyában, melyszerint a nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület Wagner Istvánt, Shuszterits lgnátz Dr. Lucz Ignátzot, özv. Kiss Józsefné Kiss Lajost, özv. Schuszter Jánosné Dr. Vetzák Edét bízta meg a képviselőtestületben őt megillető jogok gyakorlására. Egyúttal bejelentetett, hogy özv. Füzy Istvánná és özv.Pazuchanits Ignáczné megbizottukat be nem jelentették, miért is ebbeli joguk szünetel. Végül minthogy Rooz Samu és Somossy Miklós választott és virilis bizottsági tagok nem nyilatkoztak, hogy melyik jogezimen akarják ezen évben képviselőtestületi tagsági jogaikat gyakorolni, választottaknak hagyattak meg és a legtöbb adót fizetők sorából Lengyel Ferencz és Rózenberg Zsigmond póttagok hivattak be. A képviselőtestület a belügyminiszteri leiratnak megfelelően módosított városi pecsétczimert és czimer leiratot elfogadta és utasította a polgármestert, hogy a törvényhatóság jóváhagyása után annak királyi kiváltságlevéllel leendő megerősítését a belügyminiszternél kérelmezze. Majd tárgyalás alá vették a belügyminisztériumnak a közkórház kibővítése tárgyában kelt leiratát. A közidőközben a fővárosi szépirodalmi lapok is megnyíltak előtte, s örömmel figyeltem mindig izmos tehetsége fejládését. És ime most egy fényes kötettel állt elénk. Gyönyörrel forgatom e kis könyv minden egyes lapját ; mert érzem, hogy azokból igazi költői lélek szól. És jóleső érzéssel olvasom a lapok kritikáját, melyek egyhangúlag elismeréssel szólnak a kötetről s szép jövőt jósolnak Írójának. Jól esik különösen nekünk, mert hisz e kis fészekből, lapunk hasábjairól indult országhóditó útjára a kis leány, s igazi lelkesedéssel kívánjuk neki, hogy legyen költői pályafutása mennél ragyogóbb ! A magunk szerény tehetségével, elfogódottságával nem akarjuk mérlegelni a kiadott verseket, hanem Kiss József „A Hét“ czirnü tekintélyes szépirodalmi lapunk szerkesztőjének engedelmével közöljük teljes egészében azt a kritikát, melyet ,.A Hét“ f. hó 7-ik számában irt a kötetről Szini Gyula. A kritika igy szól : „Ravasz, titkolózó arczczal kezdjem, mint a mesebeli udvarmester, mikor a fényes gyülekezetbe bevezette Hamupipőkét ? Hiszen elébb-utóbb nélkülem is ki fog derülni, hogy a piczi aranytopán csak az ő lábára illik. A piczi aranytopán, amely a nap sugarából, a mező kalászaiból, a szőke leányok hajából van szőve, és holdfényben sápadt mesebeli czípellővé. Halkan, könnyedén, súlytalanul lépked virágról-virágra, szivrői- szivre és lépésének minden rhythmusa : költészet. Mit titkolózzam ? Ismerem Kaffka Margitot még abból a korából, mikor a galambok eljöttek hozzá, hogy egy estén át kiszedjék számára a hamuból a buza- szemeket. Amihez másoknak olykor emberöltő nem elég : neki egy éjszaka alatt sikerült. Minden költeményével nagyobb és nagyobb lett, a hamupipőkéi munkában nem sorvadt el a kedve és most, hogy herczegnői köntösében lép elé : ámulatba csak a soka Ságot fogja ejteni, amely nincs hozzászokva a mese- beliséghez. r
