Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-27 / 48. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY a bizottsági tagok névsorát, az anyakönyvi és képvi- selőválasztö kerületeket, egyházakat, kereskedelmi és ipari testületeket, vállatokat, kaszinókat, köröket, stb. Szóval egy oly közhasznú könyv jön forgalomba, melynek különösen minden kereskedő és iparos hasznát veheti. A naptár a legújabb adatok nyomán lesz összeállítva. — Minden kereskedő és iparos saját érdekében el ne mulassza hirdetését feladni ezen naptárba, mely egy teljes éven forog közkézen. Hirdetési árak: Egy egész oldal 12 K, egy fél oldal 6 K, egy negyed oldal 4 K, egy nyolczad oldal 2 K. Megbízásokat a „Szabadsajté“ nyomda vesz fel Szatmáron. — BlICSU. Mindazon jó barátaim és ismerőseim, kiktől eltávozásom alkalmával személyesen búcsút nem vehettem, fogadják ezúton Isten hozzádomat- Nagykároly, 1904. nov. hó 24. Dipold Kálmán. — Nagy szenzácziót keltő találmány az Unicum fémtisztitószer, mely az eddig forgalomban levő összes fémtisztitószereket teljesen felül múlja. Az Unicum feltalálója Szabó Ákos budapesti lakos városunk szülötte. Az Unicum minden takarékos háziasszonynak igazi gyöngye és minden háztartásnál nélkülözhetetlen szer. Különösen ajtó és ablak kilincsek, gombok, foganytyuk stb. mindennemű konyhaedények tisztítására, bárminő fémből legyenek is azok. Továbbá evőeszközök, (ezüst alpacka, china vagy uj ezüstből) ha még*oly lekopo és össze karczolt is, Unicum mai tisztítva örökös uj fényt kapnak. Nem eléggé ajánlható vadászfegyverek és revolverek tisztántartására, különösen a fegyver csövek rozsda mentesítésére utolérhetetlen szer az Unicum. Tűzoltó felszerelések tisztántartására a legalkalmasabb. Az Unicum külömböző nagyságú üve gekben jött forgalomba es minden üveg használati utasítással van ellátva. Üvegenként 20, 40 és 60 fiüérért kapható a készítő Szabó Ákosnál Budapesten V. kér. Dráva utcza 10. sz. Viszont elárusítók nagy kedvezményben részesülnek. A lapunk mai számában közölt hirdetést ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Rózenberg Sámuel helybeli szakképzett czipő-raktáros lapunk mai számában közölt hirdetésére felhívjuk olvasó közönségünk szives ügyeimét. — A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zeneműfolyóirat most megjelent XI. évfolyam 22. füzete a következő szép zenemű újdonságokat közli: 1. „Banzáj“ ! nagy japán győzelmi induló Sattelmair Eugentől. II. Weisz Vilmos „Ne nyúlj hozzám“ — „Ruha mich nicht an“ dalrománcz, magyar-német szöveggel. A közkedvelt kotta folyóirat minden füzete gazdag tartalommal jelenik meg — s hozza a legszámottevőbb, csakis nagysikerű zenemű újdonságokat Havonta két 10—10 kóta oldalt tartalmazó füzet, negyedévben 6 füzet előfizetési ára 3 korona. Egyes füzet 60 fillér. Az eddig megjelent 276. füzetről tartalom jegyzék ingyen és bérmentve! Most indult meg a legolcsóbb czimbalom havi füzeta „Czimbalom Otthon“, a legújabb nóták, dalok, kupiék és tánczok gyűjteménye, szerkeszti Erdélyi Dezső. Egy-egy füzet ára 60 fillér. Havonta két füzet jelenik meg ! Az eddig megjelent 12. füzet tartalom mutatóját levelező-lapon tett rendeletre készséggel küldi: Klökner Ede zeneműkiadóhivatala Budapest, Vili. József 24/11. CSARNOK. Meghalt egy ember Nem sirt senki sem, amikor Kerner Florist temették. A gazdasszonya és néhány hivatalbeli kollegája kisérte ki utolsó útjára, koszorút a halottas kocsi tetejére a temetkezési vállalkozó adott, miután nem akadt szerető szív, jó barát, akinek eszébe jutott volna a temetés obiigát díszét a koszorút megadni. Sivár őszi idő kedvezett a temetés hangulatának, a szürke égboltozatról lanyhán permetezett a hideg eső s a kollegák szidták a csúnya, rosszindulatú időjárást, amely a temetés alkalmából nekik náthát fog okozni. Mikor leeresztették a koporsót a sírba, felkerekedett egy hideg keleti szél, végigsüvöltött a temető fonnyadt cziprusain, száraz eczetfáin, az emberek borzongva húzódtak a kőkeresztek mögé és hangosan szidtak a sivitó szelet — ez volt Kerner Flóris halotti danája. Tompán, részvétlenül zengték: „Elmegyek a sírba“, azután a Miatyánkkal végezték fokozott sebeséggel s hant hantra esett a koporsó felett, néhány perez múlva készen állt a sirdomb, jelezvén, hogy itt egy ember fekszik és feküdni fog még legalább harmincz esztendeig, miután ezen idő leteltével, a törvény értelmében a sírok felásatnak, hogy uj halottaknak adjanak helyet. Sietve mentek el az emberek a temetőből és Kerner Flóris, amint magánosán élt egész életében, magánosán maradt künn a temetőben is. Egyedül. Vak sötétség vette körül odalent a föld mélyén a tetemet, a szemeket, melyek, amig láttak, a boldogtalanság keserű könnyeit sirták, a szivet, amely mig dobogott, egyebet se tudott csak fájni és epekedni. Jobb Kerner Flórisnak odalent. Esteledik. Az eső elállt, a felhők oszladozóba vannak s a nap, mint a végét érző nyájas öreg ember mosolyogni próbál a szomorú őszi világra. Egyik másik kereszt halavány aranyos fényben csillog, a temető félelmetes magányában ez a csillogás jól esik a szemnek, mutatja, hogy itt sem szűnt meg egészen az élet. Egy asszony közeledik a frissen hantolt sirdomb felé s amikor odaért, térdére roshadt és sirt. Sűrűn hullnak a könnyei, Kerner Florist mégis megsiratja valaki. Egy asszony, aki szerette a halottal. Huszonöt év előtt együtt barangoltak a kisvárosi temetőt övező szőlőskertekben, kéz a kézben, szem a szemben és bár nem mondták, hogy szeretik egymást, néma beszédjükből megértették, hogy egymáshoz tartoznak. Flóris akkor szegény diákember volt, aki leczke- adásból meg a gimnáziumi szerzetes tanárok asztaláról élt, miután jó tanuló volt és néhai atyja, aki vagyonos polgára volt a városnak, annak idején kegyes alapítványt tett a szerzet javára. De azért Kerner Flóris bízott magában, bízott a jövőben, erős volt a karja, a lelke s az élettel való birkózást semmibe sem vette. A lány, egy vagyonos kereskedő egyetlen gyermeke, szerette Flórist, ez volt a jövője, a vágya, az akarata. Flóris, amikor tisztába jött azzal, nogy a szive Annuskáé, tisztában volt már magával is, a jövőjével is. Azon a napon, amikor először csókolta meg a leányt, gyönyörű, nagyszerű álmai, amelyekkel a jövőt maga elé képzelte, mint egy varázsütésre szertefoszlottak és egy csendes, meleg, kis házitüzhely köré csoportosultak. Nagyság, pénz, csillogás, vezérszerep — sok gyönyörű vágyairól lemondott az Annuska fekete szemei kedvéért — minél hamarább feleségül birni őt, ez lett szivének egyetlen óhajtása. S a helyett, hogy Pestre ment volna tovább tanulni, idehaza maradt a kis városban, hivatalt vállalt, hogy mindig Annuskája közelében maradhasson. Három év múltán kinevezték egy kis hivatalba, amelynek jövedelméből szerényen el lehet tartani egy családot. Első dolga volt beállítani az öreg vászonkereskedőhöz s megkérni a leánya kezét. Annuska atyja nagyot nézett az első perezben, aztán a szeme közé nevetett Kerner Flórisnak. — Hát mit gondol öcsém uram ! Azért taníttattam a leányomat az apáczáknál, azért költöttem háromszáz vég vászon árát franczia nyelvre, zongorázásra, hogy egy városi Írnoknak adjam a leányom ? Nem ettem gombát. Az ilyen szegény ördögnek, mint maga, öcsém, varróleány kell, vagy éppen tanítónő, aki segíteni tud az urának a keresetben. Nem úri lány kell magának, aki szerencsétlennek érzi magát ha padlót kell súrolni. így igy, öcsém uram! Isten hírével. Kerner Flóris úgy ment ki az öreg vászonkereskedő boltjából, mint akit valami nagy bunkóval fejbe ütöttek. Vége az élete reményének. Arra, hogy megtagadják tőle az Annuska kezét, soha nem is gondolt. Ügyan maga körül látott már sok hasonló dolgot, a kartársai kisebb nagyobb szerelmi hajótörései megismertették vele az érem másik oldalát is, de ő Annus- kát egy kiválasztott más lénynek, a maga szerelmét pedig egy oly hatalomnak tartotta, amelynek mi sem állhat az útjában. S most belátta, hogy ő is csak úgy járt, mint sok szegén}' ördög, aki olyan kocsiba kapaszkodik, amelyik nem veszi fel. Aznap este beszélt Annuskával, aki hideg volt hozzá és zárkózott. Amint Flóris elment, az apa maga elé czitálta a lányát és szigorú prédikácziót tartott neki. — Neveltettelek, taníttattalak, jólétben nőttél fel és most egy koldusé akarsz lenni. Tudod-e mi az : nyomor és szegénység? Bűn és szégyen! Tudod mi az, amikor lotnposan, kopottan kell az utczán járni és minden mulatságtól, szórakozástól tartózkodni! Tudod-e mi az: fütetlen szoba, rossz ebéd, vacsora, amely után éhesen kelsz fel az asztaltól? Nohát ennek az életnek mégy neki, ha annak a szegény kis írnoknak a felesége leszel. Ha hozzá mégy, tőlem ne számíts támogatásra, mert nekem még három gyermekem van, akikről gondoskodnom kell. A te könnyelműségednek ők az áldozataivá nem lehetnek. És beszélt még neki- sokat az öreg vászonkereskedő a szegénységről a nélkülözésről, az örömtelen életről, ami rá várna Kerner Flóris oldalán. Annuska engedelmes szófogadó lány volt. Elhitte amit az apja mondott és sírva ígérte tneg, hogy letesz szerelméről. És ezt meg is mondta Kernek Flórisnak. — Isten áldja meg kisasszony, szólt Flóris s ezzel sarkon fordult és távozott. Nem mondta a leánynak, hogy miatta hagyta félbe pályáját, melyen talán nagyra vihette volna. Nem tett szemrehányást, csendesen elment s otthon keserves sírással dűlt le az asztalra. Azóta nem beszélt a leánynyai. Mikor férjhez ment az Annuska a járási orvoshoz, Kerner Flóris az napon nagy murit csapott a pajtásaival, elitta a két havi fizetését, részeg volt egy hétig, azután kijózanodott és azóta nem is mulatott többet. Csendes, mogorva ember lett belőle, asszonyfélével szóba sem állt. Szürke egyhangúságban teltek el napjai. A dolgát óra pontosságával végezte el s a pajtásai csak azt a változást észlelték rajta, hogy nem tudott többé mosolyogni. Húsz év múlt el igy s az agglegény végre meghalt. Doktorok azt mondtak szélhüdés, a háziasszonya, Galambosné azonban megesküdött rá, hogy a szive fájdalma ölte meg. Mert nem bírta felejteni a járási orvosnét. A selyembe öltözött szép úri asszony pedig most ott sir keservesen az elhagyott sir fölött. Annuska boldogtalan volt örök élétében, kötelességét híven teljesítette, de mióta asszony lett, nem tudta mi az öröm, mi az édes csók. Kijött a temetőbe, a férfi sírjához, akit szeretett s miközben sűrűn hullottak könnyei, aggódva nézett szét, nem látja-e valaki; . . . F. Ä. Jelen számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A ü D 1S Z JENŐ Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY. A nagyérdemű közönség saját érdeke hogy arany-, ékszer, ezüst- és óra szükségletét HALÁSZ NÁNDOR aranyműves, órás és ékszerésznél fedezze, ||p DERRECZEN, Piacz-utcza 24. sz. I wr szz .a. Kg) tartósságért és finomságért keességet vállal, arany-, ezüst-, ékszer- és órajavltásokat eszközöl. Up Arany-, ezüst- és ékszer-tárgyakban \ |óriási választék.! g) Tört aranyat és ezüstöt a legmagasabb napi áron veszek. ( By Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. S3 35a KOVÁCS GYÖRGY divatáruháza-s* NAGYKÁROLY ^ mM Z-ísoSA mm Karácsonyi vásár! Van szerencsém a helybeli és vidéki t. hölgyközönséget értesiteni, hogy deczember hó l-töl 1905 junuár hó 10-ig karácsonyi vásárt rendezek, dus- választéku raktáromon levő összes áruimat mélyen leszállított árakon árusítom el. Különösen íölemlitem az ez évről visszamaradt gyapjú, Sßlyfiffl és mosó kfilméimfit, tájékozásul az alul tölsorolt kelmék áraira különösen fölhívom a t. hölgyközönség b. figyelmét. Szives pártfogásokat kérve maradtam teljes tisztelettel: SZovács 0-37-0x^37". SÉÉsi m&zÉ* m 120 czm. széles téli és nyári női ruhakelmék ... 35 krtól feljeb Blouse és ruha selymek . .65 „ „ Mosó bársonyok ....................65 „ „ 1 vég 82 czm. széles jóminőségü vászon .... 5 forintól félj. Mosó voilok......................17 krtól feljebb Ba tizok................................25 „ Mo só duschetek .... 35 „ m mm, Cosmanosi barchetek 30 , .... , 1 ----------- ---------- ' ” ” tNM l Raktáramon levő összes férfi ruha kelméimet gyári áron árusítom el. : i\
