Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1904. évi 46-ik számához. Folytatás a főlapról. móniumon előadják Gyurovits Erzsiké és Borodylrén. 8. Reviczky. Imakönyvem, költemény, szavalja Tóth Anna. 9. Isten hozzád . . . dal, előadja Filep Margit urhölgy, czimbalmon kiséri Reök Margit III. oszt. tan. 10. Teleki. A fenyőfa regéje, költemény, szavalja Rózner Rezsin. 11. Harzslinszky. A hajnal ébredése, daljáték, előadja a kar. 12. Chopin. Valse. Zongorán előadja Váczi Jolán. 13. Heine. A kevlári búcsú, melo­dráma. Szavalja Filep Erzsébet, zongorán kiséri Gyu­rovits Erzsiké. 14. Az Erzsébet jutalomdij kiadása. 15. Berlioz. Rákóczy induló. Zongorán előadják Gáspár Anna, Juhász Mária, Márton Mariska. Belépődíj : oldal­szék és az első két sor 1 korona, 3—5 sor 60 fillér, a többi sor 40 fillér. Tekintettel a nemes czélra a tisztelt szülők és közönség szives pártfogását kéri az igazgatóság. — Pártgyülós. A helybeli függetlenségi és 48-as párt végrehajtója bizottsága f. hó 10-én az ipartestület helyiségében értekezletet tartott, amelyenmegbeszélték a Szatmáron f. hó 23 án tartandó vármegyei pártérte­kezletet. Elhatározták továbbá, hogy függetlenségi kört fognak alakítani. — A Nagybánya—felsőbányái vasút megnyitása. A két testvérvarost Nagybányát és Felsőbányát össze­kötő h. é. vasút megnyitása, illetve műtanrendőri bajárása f. hó 9-én ment végbe. A hivatalos szemé­lyek Debreczentől Nagybányáig külön vonaton utaztak és Nagybányára d. e. 9 órakor érkeztek meg. Itt az állomáson az engedélyes és vállalkozók dús reggelivel fogadták az érkezőket. Ezután megindulta vonat a mű­tanrendőri bejárásra. A vonaton voltak Garády Sándor biztos, mint az eljárás vezetője, Tolnay Kornél üzlet­vezető, Szily Jenő felügyelő, Ellsz Ernő, Liptovszky Sándor főellenőr, Dr. Odor Imre titkár, Kacsó Károly kir. főmérnök, minta megyei közig, bizottság kiküldöttje, Harácsek László, a Szatmár—nagybányai h. é. vasút igazgató tagja, Lovris Gusztáv a Nagybánya—felső­bányái vasút igazgatóság elnöke és Hollós Jakab ig. tagja, — továbbá Gellért Endre polgármester, Egly Mihály főjegyző, Torday Imre tanácsos, dr. Herczinger, Schönher Antal, Csüdör János, Gróf Teleky Géza, Bay Lajos képviselő, Miskolczy Sándor, Neubauer Ferencz bányaigazgató, Dr. Szokoly Pál bányatanácsos, Stoll Gábor kir. közjegyző, Papp Sándor kir. táblai biró, Dr. Nagy Lajos, Imre Károly szerkesztő, Mol- csányi Gábor, Siegmeth Károly üzletvezető helyettes, Berényi Lajos főfelügyelő, Mándy Bertalan forgalmi főnök és végül Mándl, Révész és Czinner vállalkozók. A vonat az őrházaknál és állomásokon meg-meg állva, a részletes szemle megejtése után a csinos és szép fékvésü felsőbányái végállomásra érkezett. Itt a kül­döttséget ezernyi tömeg fogadta zajos éljenzéssel. A kiszállás után Felsőbánya város és vidéke közönsége nevében Farkas Jenő polgármester üdvözölte a kül­döttséget csinos beszéddel, a kinek Garády Sándor felelt röviden azt kívánva, hogy a vasút által a város emel­kedjék jólétben, vagyonosodásban. A beszédek elhang­zása után a bányász iskolai dalárda a Szózatot énekelte el, a mit a közönség levett kalappal hallgatott végig. Ezután a bizottság, az érkező vendégek, a kikhez Farkas Jenő polgármester, Szántó Adolf erdőigazgató, Műnnich Sándor tanácsos, Bay Károly rendőrkapitány és többen csatlakoztak, a nagy számban rendelkezé­sükre álló kocsikra ültek és a város fellobogózott utczáin át a városházához hajtattak. Itt az eljárásról jkvet vettek fel s ezután Garády Sándor a minisztertől nyert felhatalmazás alapján a vasutforgalomba helye­zésére az engedélyt élő szóval azonnal megadta, amit a jelen voltak élénk éljenzéssel és tapssal fogadtak. Déli 1 órakor a kaszinó nagytermében 80 teritékü bankett volt, a melyen gróf Teleky Géza először a a királyt éltette. Majd Farkas Jenő Hieronymi minisz­terre és Lang Lajos volt miniszterre emelte poharát ! Pap Márton gróf Teleky Gézát, Stoll Béla Tolnay Kornélt, Nagy Lajos Kacsó Károlyt, Dr. Szokol Pál Siegmeth Károlyt, Csausz István Hollós Jakabot és a vállalkozókat és Imre Károly a vendégeket éltette. — Emlékünnep, A nagykárolyi kath. legényegye­sület f. hó 20-án d. u. 6 órakor az egyesület helyisé­gében a következő műsorral Erzsébet emlékünnepet rendez. 1. Erzsébet királyné emlékezetére; szavalja: Gergely Mihály, egyleti tag. 2. Emlékbeszéd, mondja: Molnár Kálmán főgimnáziumi tanár. 3. A gödöllői erdő irta Pósa Lajos, szavalja : Lukács Mariska k. a. Az ünnepségre az érdeklődőket ezen az utón hívja meg az elnökség. — Az ecsediláp lecsapoló társulat f. hó u-én gróf Károlyi Gyula társulati elnök elnöklete alatt köz­gyűlést tartott, a melynek egyedüli tárgya a társulat közérdekűvé nyilvánítása iránti határozat volt. A köz­gyűlés az ez irányban előterjesztett javaslatot elfogadta. — A Kölcsey faggyugyertyája. Ez jutott eszünkbe most, mikor minden jel arra mutat, hogy a város elhelyezve a villany világítási vezetékeket, lámpákat, ivlámpát nem szánt a megyei székház elé. Nem értjük ezt a rövidlátó intézkedést. Hát a város szive, a székház, szemben vele a régi kaszinó nem érde­mel meg egy ivlámpát? Mert megyegyülések, vá­lasztások, esetleg képviselő választások, megyei ünnepségek alkalmával olyan forgalom központja lehet a székház tájéka, a melynek kellőleg leendő megvilágítását még rendőri szempont is kívánatossá teszi. Az ilyen fonák intézkedés mellett eszünkbe jut az, hogy mi volna ez a város, ha nem volna székhely? Nem jól veszi ki magát azért ez a kicsinyes takarékosság, főleg most, a mikor a vármegye közön­sége százezrekre menő költséggel renováltatta a székházat. Meg aztán a mellőzött épülettömb már azért is egy kis figyelmet érdemelne, mert úgy is a vármegyeház lesz a legnagyobb magán fogyasztó. Szóval ez az érthetetlen beosztás eszünkbe jut­tatja a nagy Kölcsey szatmári faggyugyertyájának a történetét. Az az egy gyertya, a mit sajnáltak Kölcseytől, a székhelybe került akkor. így növik ki sokszor magukat kicsinyes dolgok nagy jelentősé­gűvé. De hát ne vegyük tragikusan ezt a nevet­séges tapintatlanságot, hisz minden szentnek maga­felé hajlik a keze és azért nem jutott a székház elé nagyobb fény, mert a városháza elé kellett. — A villanyvilágítás f. hó 19-én veszi kezdetét, de egyelőre csak a közvilágítás, nehány napra rá azonban a magán lakásokban és üzlethelyiségekben is állesz adva a villanyvilágítás a használatnak. Lapunk mai száma időszerű tárczát közöl a villanyvilágításról Dr. Lúcz Ignácz, a tudós professzor tollából, a ki népszerű leírásban ismertette meg azt, hogy a villanyt mint értékesíti az ember mint világitó anyagot. — Nagybánya a szatmári szinikerületben. Festetics Andor gróf, a vidéki színészet országos felügyelője azon ajánlatot tette, hogy Eperjes helyett Nagybánya lépjen be a szatmári szinikerületbe. A nagybányai szinügyi bizottság legutóbb tartott ülésében nem tar­totta czélszerünek ezt a beosztást, mivel a színtársulat csak husvét után, avagy nyáron mehetne Nagybá­nyára, a mely időszak már nem alkalmas a színi előadásokra. Azért a szinügyi bizottság azon módo­sított tervet ajánlja elfogadásra, hogy a színtársulat a téli szatmári szezon alatt hetenként 1-szer 2-szer párhuzamosan Nagybányán is tartson előadásokat. Mi részünkről ezt a tervet nem tartjuk kivihetőnek, a mennyiben a szatmári társulat sohasem oly erős, hogy egyszerre két helyen is tarthatna előadásokat. Legjobb lesz azért, ha Nagybánya belép a színi kerü­letbe, mert a szatmári téli szezon úgy is olyan hosszú, hogy annak csak előnyére fog szolgálni az, ha tavasszal egy hónappal megrövidítik és igy a társulat ezt az időt, avagy még ezen felül egy hónapot Nagybányán tölt­het el, esetleg minthogy csak deczember 1 én kezdő­dik a téli szezon Szatmáron,a társulata szeptember és novemberi időszakot használhatja fel a nagybányai előadásokra. Csak igy lesz a szinikerület életképes. — Esküvő. Tájerling János vendéglős helybeli lakos f. hó 3-án vezette oltárhoz néhai Kern Ignácz és Szabó Lajosné született Ruszka Rozália leányát, Máriát. — Elgázolt gyermek. A napokban Huszti János mezőpetrii lakos szekere elgázolta a gazda fiát, a 6 éves Józsefet. A holttestet felbonczolták és megindították a vizsgálatot. — Halálozás. Faludy György vármegyei volt dijnok f. hó 8-án élte 55-ik évében városunkban elhunyt. — Megszökött végrehajtó. Fodor Károly, fehér- gyarmati járásbirósági végrehajtó a napokban eltűnt Fehérgyarmatról családostul együtt. A megejtett vizs­gálat kiderítette, hogy az illető hivatalos pénzeket sik­kasztott el. Hogy mennyire rúg az eltűnt pénz, azt csak a részletes vizsgálat fogja megállapítani. — Szalmafonó-tanfolyam. Közhírré teszem, hogy a földmivelési miniszter ura debreczeni kereskedelmi és iparkamara felügyelete alatt a városban ingyenes szalmafonó-tanfolyamot rendez, melyf. évi november hó 12-én nyílik meg s öt hónapig tart. A tanulási idő naponta d. e. fél 9-től 12-ig s délután 2-től 5-ig tart. A tanfolyam czélja az, hogy a nép leánygyer mekei télen, amikor a mezőgazdasági munka szüne­tel, olyan egyszerű és könnyű házi ipart tanuljanak ki, melynek nyers anyagát ők maguk könynyen meg­szerezhetik s a melyből való készítményeket, úgy magát a szalmafonatot, mint a belőle varrott kalapot bármikor könnyen értékesíthetik és igy a téli idő­szakra magukat kenyérkereső munkával elláthatják; A tanfolyam öt hónapos tartamra van tervezve, mely idő alatt a tanulók a szalmafonás minden nemét, valamint a szalmakalapkészités minden munkáját elsajátíthatják. A tanfolyam tanítási eszközeiről, a tanulók számára szükséges különféle nyers anyagok­ról, a tanfolyam vezetőjének havi fizetéséről s a szükséges felügyeletről a földmivelési miniszter ur és a kamara gondoskodik. A munkák, melyeket a növendékek a tanítási idő tartama alatt készítenek, az ő tulajdonukat fogja képezni s azokat a tanfolyam bevégzése után tetszés szerint értékesíthetik. A múlt évi tanfolyam növendékei meghatározott egységárban készíthetnek az idei tanfolyam számára a vezetőnő által kívánt fonatokat s munkáikhoz valamint a ka- lapvarrási és vasalási képességük tökéletesítéséhez igénybevehetik a tanfolyam helyiségét és munkaesz­közeit. Akik az ingyenes tanítás jótéteményében részesülni akarnak, beiratás végett jelentkezhetnek a városházánál a közigazgatási jegyzőnél folyó hó 11- én, pénteken délelőtt. A tanfolyam fentartása, szak­avatott vezetővel való ellátása, gépekkel és munka­eszközökkel való felszereléssel anyers anyagok, fonatok stb. beszerzése tetemes áldozatba kerülnek s ennek fejében megkívánják a fentartók, hogy a nép gyer­mekeinek kenyérkereső munkára való kinevelése ered­ményes legyen, vagyis hogy a tanfolyamra felvendő növendékek szorgalommal, buzgósággal és jómagavi­selettel lássanak a tanuláshoz. A tanfolyam helyisége Atilla-utcza 3. sz. alatt lesz, a megnyitás november 12- én, szombaton d. e. 11 órakor történt s a tanítás november 14-én, hétfőn reggel fél 9 órakor veszi kezdetét. Nagykároly, 1904. november hó 4-ón. Deb­reczeni István polgármester. — Lélekemelő ünnepély fog lefolyni folyó hó 13- án vagyis ma délután 3 órakor a városháza nagy­termében. Ekkor fog megtörténni a szegény gyerme­kek téli ruhával valló ellátása, mely czélra a szük­séges összeget városunk nemeslelkü hölgyei, élén gróf Károlyi lstvánnéval annyi szeretettel és buzgalom­mal gyűjtötték össze. Az ünnepélyen jelen lesz gróf Károlyi Istvánná is s a részvételre a nőegylet választmányi és rendes tagjai, a kézimunkák teljesí­tésében közreműködők, valamint az érdeklődők ez meg e vezetők eile mállását, akárcsak a kereskedő a a posztó hosszát méterrel. Oersted is a vezetőket tanulmányozván, a közben 1820-ban meglepő felfedezést tett, a mit azonban csak Ampére használt ki alaposan; de a mi aztán az elek­tromosság gyakorlati alkalmazásának addig nem is sejtett lendületet adott. Áramot vezető sodronyt tart­ván véletlenül a nyugvó mágnestű fölé; azt látta, hogy ez egyensúlyi helyzetéből kitér. Felfedezte tehát az elektromos áram hatását a mágnesre. Később aztán és csakhamar azt is felfedezték, hogy ha lágy vasrudat elszigetelt vezetővel csavarnak többszörösen körül s ebbe áramot bocsátanak, a rúd azonnal mágnessé válik. Az aczélrud lassabban, de aztán állandóan is, mágnes marad. Az ilyen mágneseket pedig elektro­mos mágneseknek hívják. Közel volt a gondolat, hogy eszerint viszont meg a mágnes zárt vezetőben áramot létesíthet. Megpró­bálták és úgy volt. Zart vezetőhöz közelitett mágnes hatására abban pillanatnyi áram keletkezik ; a mágnes eltávolításakor pedig megint pillanatnyi, de ellenkező irányú: Ha azonban a mágnest a nyugvó vezető előtt, vagy a mi mindegy, a vezetőt a nyugvó mágnes előtt, alkalmas módon, teszem fel, viz- vagy gőzgép alkalma­zásával, gyorsan ide s tova mozgatjuk, a pillanatnyi áramok oly sebesen követik egymást, hogy folytonos árammá összegeződnek és minden czélra használha­tók. Jobban mint a telepek áramai, mert egyenletes mozgás mellett, egyenlő erősök is maradnak; mig amazok, a mint a kémiai hatás természetszerűleg gyengül, magok is gyengülnek. Ez okból, de azért is, mert igy kényelmesebb és olcsóbb, ma már rendsze­rint igy állítják elő az áramokat. Nálunk is igy, gőz­géppel mozgatva a mágnes előtt a vezetőt. A készülék neve pedig: dinamoelektromos gép. A gondolat gondolatot szül. Ha a mekánikai mozgás mágnessel kombinálva elektromosságot létesít, felmerült a kérdés : nem létesithet-e mekánikai munkát, mozgást, a mágnessel kombinált elektromosság ? De igen is. Ezt is felfedezték. S hány és hány hajtó­munka- és más gépet tart ma már az elektromosság üzemben! Ezek az elektrodinamo gépek, s ezekhez számíthatók a telegráf, a telefon és a jelző készülékek is. Ismeive a tárgy ki nem meríthető gazdagságát, meg a laptárcza szűk terét, csak nehezen tudtam magamat elhatározni, mind ennek megírására. De a szerkesztő erőltette. Az hitte, hogy most az elektro­mos világítás bekövetkeztekor, kötelessége ezzel olva­sóinak „kedveskedni“. Ha a kifárasztás kedveskedés, czélt ér. A kik azonban nem igy fogják fel, vessenek a szerkesztőre. Én is kifáradtam, de olybá képzelem magamat, mint a gyermek, a ki felmászott a fára, hogy annak odvából a madárfiakat kiszedje s addig addig kotorá­szott abban, mig végre keze a nyilasba szorult. Az én kezem is szorul, de végre is csak kikeli húznom, s ha aztán abba még egy madárfiók is kerül, már csak kiveszem ebből a sajna vén fából. Még csak nehány szót tehát és pedig ugyancsak néhány olyan szóról, a mik nálunk most, az elektro­mos világítással kezdenek forgalomba jönni. Ezek az „ampére“, a „volt", a „watt“. Sokan kérdik, hogy mi csodák azok ? Sőt a mint élczelődnek, még a fel­ügyelő bizottságot is megkérdezték már, az meg nem akarja megmondani, hogy mi. Hát kérem, ezek is elektromos mértékek ; igy nevezve azért, hogy Ampére, Volta, Watt nevei nagy érdemeikért, a nem tudományos életben is meglegye­nek örökitve. A vezetőn, tehát valamely lámpán is keresztül haladó áram lehet erősebb vagy gyengébb. Akkor 1 ámpérnyi, ha az áram az ezüstnitrát oldatból másod­perczenként 1418 milligram ezüstöt választ ki, vagy a vízből perczenként 10 köbczentiméter durranó gázat. Az am pér tehát az áram erősségének mértékegysége. A vezető vagy a lámpa két végét, a melyik egyikén az elektromosság be — a másikán meg ki- megyen, szinte sarkoknak hívják. Hogy az áram legyőzze a lámpa ellentállását, hogy az egyik sarktól a másikig jusson, bizonyos munkát kell végeznie, s ez függ a lámpa anyagától, szerkezetétől, az áram erős­ségétől s nagyban a két sarkon lévő elektromosság feszültségének különbségétől. Ezen feszültségkülömb- ség, másként elektromotoros erő mértékegysége a volt, akkor, ha a lámpa ellentállása 1 ohm, s az áramerős­sége t ampér. A Westhon elem elektromotoros ereje L0189 volt. Végre az 1 volt sarkfeszültség mellett, az 1 am­pér erős áram erőkifejtése 1 volt. A volt tehát a tényleges erőkifejtésnek a mérték egysége. Ennek hatásaként a vezetékben annyi hő fejlődik, amennyi másodperczenkint 0236 gramm viz hőmérsékletét 1 fokkal emelné. Természetesen ezek mind s még mások is, tudományos mértékek, s csak olyanoknak valók, a kik az elektromosság tanát és az abba vágó számítá­sokat alaposan ismerik. Mivel pedig a közönséges kezelő személyzettől ezt megkövetelni nem lehet, szer­kesztettek az elektromosság mágnesező hatására alapított olyan mérő eszközöket is, melyek az ampé- reket, voltokat, közvetlenül mutatják. Olyan formán készülnek ezek, mint a rugós sulymérlegek, össze­hasonlítás utján az igazi; azemeltyüs pontos mérleggel. Annyit is érnek, mint ezek. Kezdetben lehetnek pon­tosak ; de aztán gyengülnek, hibásan mulatnak és nem megbízhatók. Dr. Lúcz Ignácz.

Next

/
Thumbnails
Contents