Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-23 / 43. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Városunkban (Szatmáron) e czélból a tanfolyam már teljes eredmény nyel szerveztetett s most az a czélja a vezetőségnek, hogy e háziipart vármegyénk területén is minél szélesebb körben meghonosítsa és elterjeszsze, mely czélból társulatunk vezetőnőire gondolt és az Önök szívességét, hazafias buzgóságát óhajtja igénybe venni. Október és esetleg november hó folyamán azért egy-egy hóra terjedő ingyenes tanfolyamot nyit városunkban, mely idő alatt Önök a hajháló készítését elsajátíthatják s községeikben vissza menve, a község önként ajánlkozó női részére szintén 1—2 hóra terjedő tanfolyamot tartanának s ez iparágat a községben meghonosítanák. Helyiségül esetleg az óvoda részére egész évre bérelt helyiség is felhasználható, fűtésről, világításról a község gondoskodnék. A községek eziránt a vármegyei törvényhatóság részéről fognak felhivatní. A tanfolyam vezetéséért Önök minden kitanitott munkás után, ki állandóan dolgozik, fejenkint 1 koronát kapnak és szabad idejében magának fizetésért dolgozhatik. A munkások felügyelete is Önökre bízatnék s ezen a czimen is szert tehetnek egy állandó mellékkeresetre. A vállalat ugyanis a beszolgáltatandó hálók után bizonyos százalékban részesítené Önöket, a mi havonként 40—50 koronára tehető. Egy tuczat hajháló (női hajdisz védésére szolgáló, hajból neccelt háló) pedig 80 fillérért váltatik be. Egy ügyes kis leány már az első hónapokban is képes naponkint 6 drb. hálót elkészíteni, 2 évi gyakorlat után pedig 1—D/2 tuczatot is. Tehát a legalacsonyabb számítás szerint is megkereshet egy család 3 leánygyermeke havonkint 36 koronát s a családfen- tartás nehéz munkájában szegény szüleiknek nagy segitségére lehetnek. Felhívom ezért Önök közül azokat, kik e tanfolyamon anyagi körülményeiknél fogva részt vehetnek (p. Szatmáron laknak vagy e hó alatt itt fentarthatják magukat), hogy Páskuj Imre kereskedő urnái (Deák-tér) mint a vállalat képviselőjénél egy levelező-lapon jelentkezzenek, valamint esetleges felvilágosításért és bővebb tájékozásért is, ő hozzá forduljanak, a ki igen szívesen ad választ, tanácsot és utbaigazitást. Egy kis kereset a téli hónapokban Önöknek is jól fog esni s a nemes czél, mely a legszegényebb néposztályt juttatja munkára, úgy sem használható gyermekeik révén a téli hónapokban is keresethez, megérdemli, hogy Önök a legmelegebben felkarolják s a részvételre a szülőket megnyerjék. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Károlyi István folyó hó 18-án a délutáni gyorsvonattal körünkbe érkezett. — Kristóffy József főispán f. hó 27-én egy néhány napra Budapestre utazik. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja báró Rud- nyánszky Dezső végzett joghallgatót közigazgatási gyakornoknak nevezte ki. — Közjegyzői iroda átvétele. A helybeli közjegyzői iroda átadását Csics Lajos kir. aljárásbiró már megkezdte. Az uj kir. közjegyző Nemestóthi Szabó Antal már letette az esküt a szatmári törvényszék előtt és működését f. hó 30-án megkezdi. — Kinevezés. Kormos Lajost, szatmári kir. adóhivatali tisztet a pénzügyminiszter a szilágycsehi adóhivatalhoz ellenőrnek nevezte ki. — Felhívás a szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt tagjaihoz. Tisztelt Elvtársak ! A jelen politikai viszonyok az országgyűlés újabb ülésszakának kezdetén úgy alakultak, hogy minden igaz magyar szivében komoly aggodalmat keltettek fel. A kormány bejelen— A trafikos leányhoz. — Úgy vártam már az ősznek érkezését, A forró nyárnak sírba tételén . . . És most, hogy itt van, fűzfa sípok szólnak S mint burján nő a sok-sok költemény . . . A versnek lába télviz idejében, Lefagy, miként kökény, ha dér csípi . . . De jó Pegázom felnyergelve immár S önhöz versem galoppban elviszi . . . És átugorva boltjuk küszöbfáját Poétikusan egy nagyot nyerit . . . S lakkczipője piczinyke sarkához Leteszi hő szerelmi rímeit . . . Ha ez se használ, versem szép leánya, Halál leszen sőt menyasszonyom Elszívom majd trafikja sok szivarját S rövid szivar fog nyílni síromon . . . (közben megáll). Tamás: E rim rakásnak roppant szelleme Ezer költőnek jól elkellene ! De most egy csókot, csókot szaporán, Hadd faljam le a méznek bíborán . . . Tilla: (felpattanva). Ha sok dalodban piros ajkamat Mézzel kened, neked a méz kell csak, Úgy menj, kotródj, te csúf, a kas felé . . . Tamás: (Tillára czélozva) Voltam, de megcsípett nagyon a méh 1 Tilla : (Bosszúsan, pózzal) Hát méh vagyok ? Akkor fullánkomat Is érezd, ám épségben a fogad, Tudom, maradni nem fog . . . Tamás : (Tillára czélozva) Nem hiszem! tette a parlamenti házszabály revízióját, melynek lényege hogy a pénz- és véradót bizonyos határidőn belül meg kell szavazni a képviselőháznak. Ezzel a nemzeti ellenállás képessége Bécscsel szemben végképen megtöretik, az alkotmányos ellenőrzés a parlament részéről illuzoriussá tétetik s ezredéves alkotmányuknak egyik legerősebb oszlopa megdöntetik. Az elenzéki pártok a kormány ezen akcziója ellen már bejelentették tiltakozásukat. Ámde a kormány annyira szükségesnek tartja ezt a revíziót keresztül hajtani, hogy idődőtt. házfelosztás utján is kész azt kierőszakolni a nemzet kezéből. Ha ugyan a nemzet le fog mondani a jelen kormány kedvéért lcgvitálisabb alkotmányos jogairól. Ily körülmények között elérkezett az ideje annak, hogy vármegyei függetlenségi pártunk ez alkotmány jogi kérdésben megnyilatkozzék s már most jóelőre fölemelje tiltakozó szavát alkotmányunk sérelme ellen, egyszersmind készüljön, szervezkedjék a minden órán bekövetkezhető házfeloszlatás folytán beálló újabb választásokra. A vármegyei szabadelvű párt szervezkedik, mert közelben látja az időt, mikor síkra szállhat ellenünk. Nekünk sem szabad tétlenül maradnunk. Elveink köteleznek, hazánk jövendő jóléte teszi kötelességünkké, hogy függetlenségi és 48-as eszményeinknek minden kerületünkben győzelmet szerezzünk. Fölhívom ezért és fölkérem pártunk összes tagjait, hogy november hó 23-án d. e. 10 órakor Szatmáron, a Károlyiház nagytermében szervezkedő pártgyülésre megjelenni szíveskedjenek. Szükségesnek tartanám, ha minden község legalább pár megbízottat küldene a gyűlésre, ha a szervezkedést minden községre kiter- jedőleg eszközölhetnők. Fölkérem pártunk lelkes tagjait, hogy községeikben e felhívást minél szélesebb körben terjeszszék s minél számosabb polgártársainkat nyerjenek meg a megjelenésre. — Hazafias üdvözlettel vagyok Budapest, 1904. okt. 15. Luby Géza, vármegyei pártelnök. — Szüret. A helybeli szőlőskertben f. hó 19-én tartották meg az idei szüretet. Az időjárás, a mely még pár nappal előbb szép volt, nem kedvezett a szüretelőkuek, mert hideg esős idő volt egész nap s igy csak az a rósz borgazda örvendett az esős időnek, aki örvend annak a közmondásnak: nagy csizma, bő szüret, mert jobban ereszt a nedves gerezd. De azért egyes helyeken még az idő zordsága sem rontotta el a jókedvet és vígan mulattak a szüretelők. Mennyiségileg nagyon is közepes a bortermés, de minőségileg nagyon jó. — A Nagybánya Felsőbánya közötti vasút mag nyitása. Tolnay Kornél debreczeni üzletvezető, Ericz Ernő főfelügyelő, a forgalmi osztály főnöke, Czinner mérnök és Kiss Béla mérnök f. hó 15-én d. e. 10 órakor az uj vasúton egy géppel és egy szalon kocsival Felsőbányára utaztak, megvizsgálták az egész pályát és abban állapodtak meg, hogy szorgalmas munka mellett, az pj vasút október 3l-én megnyitható. Erre nézve a terv ma az, hogy 31-én d. e. 9 órakor kölön vonattal érkeznek Szatmár felől a hivatalos egyéniségek Nagybányára, innen 10 órakor lesz az indulás, Felsőbányán bankett s onnan 5 órakor vissza jönnek a vonattal. Az ünnepély után november 1-én fogják a nagyközönség számára a vonatot átadni. — Nagybányától Felsőbányáig a személyjegy ára lesz III. osztályon 30 f. II. oszt. 44 f. I. oszt. 80 fillér. — Bányavétel. A kapnikbányai Róta bányát az angoloktól megvette 300,000 koronáért az első erdélyi bányatársulat, a mely a bányát ismét üzembe veszi. — A budapesti gabona tözde árzárlatainak a piaczaikon leendő kifüggesztése tárgyában a földmi- velésügyi miniszter a következő hasznos rendeletet adta ki : A m. kir. kereskedelemügyi miniszter urköz- benjárásom folytán a mezőgazdasági termelők, főleg pedig a kisgazda közönségnek a budapesti gabona tőzsde árzárlatai felől minél szélesebbkörü gyors és megbízható tájékoztatása érdekében elrendelte, hogy a Tilla : (Bosszúsan, pózzal) No ezt se mondta nékem senkisem ! Megállj gonosz, papucsba tartalak ! Tamás : De én sem leszek mindig hallgatag! Tilla: (Bosszúsan pózzal) Fésű helyett a körmömet kapod ! Tamás : (Tillára czélozva) Nem viselek majd hosszú hajzatot! Tilla : (Bosszúsan pózzal) Kabát helyett, a hátad porolom ! Tamás : (Tillára czélozva) S a taktust rímbe én korbácsolom ! Tilla: (Bosszúsan, pózzal) Az asztallábhoz foglak kötni én! Tamás : Kszantippe hozzád angyal, te szirén ! (Nagy szünet) (Egymásnak hátat fordítanak) Tilla: (végre lassacskán Tamás mögé megy, vállán átdugja fejét és édesden mondja) : És mindennap . . . elsózom ... a levest . .. Tamás: (Hirtelen megfordul, megöleli, megcsókolja Tillát, nagy hévvel): Igen ! Igen ! Mindennap tedd meg ezt! JV. B. tőzsdei árzárlatok az ország összes posta távirdai állomásaival hetenkint háromszor hétfőn, szerdán és szombaton) a távirda állomás ajtaján, kapuján vagy hirdető tábláján való kifüggesztés végett táviratilag közöltessenek. Hogy ez a gazdaközönség érdekeire kiváló jelentőséggel biró intézkedés minél szélesebb körben érvényesülhessen, kívánatosnak találtam, hogy ezek az árjegyzések ne csak távirda állomásokon, hanem a gabona vásárok valamely alkalmas helyén is kifüggesz- tessenek, azonfelül pedig azokban a vásártartó községekben, a hol posta-távirda állomás nincsen, a tőzsdei ártudósitás a járási központból közigazgatási utón hasonló czélból közöltessék. A m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg felhívom tehát a t. törvényhatóságot, hogy a tőzsdei árjegyzéseknek posta- távirda állomással biró városok és községek gabona piaczainvaló kifüggesztése iránt mielőbb intézkedést tegyen, a hol pedig a vásártartó községben posta-távirda állomás nincsen, ezek értesítése czéljából utasítsa a járási közigazgatási közegeket, hogy a járási székhely posta- távirda állomására érkező árjegyzéseket levonásokra, esetleg sokszorosítva, az illető községeknek a gabona piaczon való kifüggesztés végett küldjék meg. Ha a vármegye távbeszélő hálózattal bir, értesítés önként érthetőleg ennek felhasználásával történhetik. — A „Nagykárolyi Kör“ f. hó lö-ikén este 8 órakor tartotta X-ik évi alakuló közgyűlését Budapesten, a Potzmann-féle vendéglőben (VIII., Üllő-út 6. szám). Hegedűs Ignácz Becsky István szünidei elnök nevében és megbízásából üdvözölte a szép számban megjelent tagokat s a kör X-ik évi alakuló gyűlését ünnepélyesen megnyitotta. A választások ezután Wagner Rudolf korelnök vezetésével megkezdődtek s csakj nem az összes tisztségeket egyhangúlag töltötték be. Ember József köri tag ajánlatára a kör egyhangúlag Csilléry András IV. éves orvostanhallgatót választotta meg elnökének, mint a ki a kör érdekében kifejtett több évi munkálkodásával rászolgált arra, hogy a kör őt tisztelje meg ezen állással. Csilléry meghatottan mondott köszönetét a kör megtisztelő bizalmának e nyilvánításáért s átvette a választások további vezetését. A hivatalnoki kar többi tagjait eképen választották meg: Alelnök lett: Hegedűs Ignácz III. éves joghallgató; főjegyző : Bodnár Lajos II. éves bölcsé- szettanhallgató; pénztáros: Sz. Jordán Emil III. éves joghallgató; aljegyző: Papp György II. éves joghallgató ; könyvtáros: Kovács József 111. éves orvostanhallgató, valamennyi egyhangúlag. Ellenőrré Cukor István III. éves orvostanhallgatóval szemben 1 szavazattöbbséggel Wéber Jenő III. éves bölcsészettanhallgató választatott meg. Bizottsági rendes tagok lettek: Friedl István, Griszhábér István, Mercs László és Thanhoffer Géza; bizottsági póttagok: Taub Mihály és Wagner Rudolf. A választások megejtése után Csilléry András mondotta el elnöki programmját s főczéijául tűzte ki az alapszabályoknak már annyira szükségessé vált revízióját. Majd Hegedűs Ignácz alelnök megható szavakkal emlékezett meg Erdei László köri tag elhunytáról s azt indítványozta, hogy a kör jegyzőkönyvben örökítse meg elhunyt tagjának emlékét s intézzen a vezetőség átiratot az elhunyt szüleihez ez utón fejezve ki részvétét a szerető gyermek kora sirbaszállta fölött. A kör alelnöke ezen indítványát egyhangúlag elfogadta s ezzel az ülés véget ért. — Ismeretlen örült. Folyó hó 15-én este fél 9 órakor a Szatmár felöl érkező vonattal a helybeli állomásra egy ismeretlen elmebajosnak látszó férfi érkezett. A rendőrség a magos, pofa szakállas, jó öltözetű egyént, mert már a vasúton is gyanúsan viselkedett, mint őrültet beszállította a városházára, ahol az őrszobában, mielőtt még orvosi segélyben részesült volna hirtelen elhalt. Nem találtak nála semmiféle írást, igazolást, legfeljebb személyazonosságának megállapítására az szolgálhat, hogy drap Folytatása a mellékleten. Poézis és való Somoserdő, 1904. október hó. Tisztelt szerkesztő ur! Engedje meg, hogy igy háborgatom e levelemmel, de az ős^i hulló sárga levelek oly poétikusan hatnak keblemre, hogy bennem a szunnyadó költér felriad és írásra serkent, holott tudom, hogy levelem csak akkor olvasná el, ha mint hajdan Mohamedet Gábor arkangyal, a szerkesztő urat pedig egy vármegyei hajdú kényszerítené az elolvasásra. (Megtehetnék mellékfoglalkozáskép, úgyis emelték a fizetésöket). A sok hulló falevelek a múltkor ötlöttek a szemembe egy járdán, a mely úgy telepergett hulló falevéllel, hogy ha annak tömege mindenkit — még az uczaseprőket is — olyan költői emphazisbe ejtené, mint engem, úgy a t. szerkesztő urnák nem kellene télire fára költeni, volna fűtni való vers elég. Azonban ezt megakadályozták a villamos szerelő urak, a kik még augusztuban úgy megkoppasztgatták az utmenti fákat, hogy egyik másik utczán járva a fák — pardon csak a fák törzseinek — alakja önkénytelen az orosz-japán harczteret juttatja eszembe. Este szinte borzadva járok arra, mert egyik másik fán (az alakja után) szinte egy-egy, a szélben himbálódzó embert vélek látni. De az is csak az elpusztithatlan költői vénát mutatja bennem, hogy a fák már most abba a sorba viszik vissza emlékezetemet, midőn még a statárium járta. Csakhogy már most annyival szelídülni látom a törvény szigorát, hogy a felfüggesztetteket a madarak infesztálásától megakarja óvni, ezért telefon és villanydrótokból valóságos madárhálót szőtt a város fölé. Ezen a múltkor elgondolkozva, annyira fellelkesültem, hogy ódát is Írtam a „Megkoppasztott akácz- hoz.“ (És miért is ne? ha Baróti Szabónak szabad volt a diófához odázni.) Kezdődik pedig igy az ódám :
