Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-16 / 42. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1904. évi 42-ik számához.

Folytatás a főllapról.

letárgyalása, a melylyelaz alig egy-két bizottsági tagból álló közgyűlés minden vita nélkül gyors egymásutánban végzett. Ezen ügyek közzül felemlítjük a következőket :

Elfogadta a közgyűlés az 1905. évi házi és az 1905—1906. évi közúti költségelőirányzatot.

Tudomásul vették Udvarhely vármegye átiratát a Il-ik Rákwczi Ferencz hamvainak hazaszállításáért hódoló felirat intézése iránt, minthogy ezt a vármegye közönsége már előzőleg megtette.

Fölhívták az alispánt arra, hogy a legközelebbi közgyűléshez tegyen javaslatot Il-ik Rákóczi Ferencz arczképének megfestése iránt.

Augusztiny Gyula, Magyari András, Ringelhahn János Dezső állatorvosi oklevelét kihirdették.

Elhatározták névszerinti szavazással, hogy a vármegyei pénzkészletek elhelyezésére nézve a Nagykárolyi Takarékpénztárt, a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbankot, a Nagykárolyi Központi Takarékpénztárt és a Nagykárolyi Önsegélyző Népbankot jelölik ki.

Hasonlólag elhatározták, hogy a vármegyei gyámpénztár pénzkészletét gyümölcsözőleg a Nagykárolyi Takarékpénztárban, Önsegélyző Népbankban, Központi Takarékpénztárban és a Kereskedelmi és Iparbankban, továbbá a Mátészalkai Ipar és Kereskedelmi bankban, a Mátészalkai Takarékpénztárban, a Szatmári Termény és Hitelbankban, a Szatmári Kereskedelmi és Iparbankban, a Szatmári Gazdasági és Iparbankban, a Nagybányai Részvénytakarékpénztárban és a Szinérváraljai Takarékpénztárban helyezik el.

A közgyűlés a mérki bizottsági tag választó- kerület székhelyének Vállaj községbe leendő áthelyezését határozta el.

Helyt adott a közgyűlés Uj-Huta község az iránti kérelmének, hogy a község neve Zelestyére vál- toztattassék át, tekintettel a zelestyei virágzó üveggyárra.

A főispán Öméltósága Izik Vilrrios szolgabirót tiszteletbeli főszolgabírónak nevezte ki.

Az őszi közgyűlés a második napon déli 1 órakor a főispán lelkes éljenzése közt véget ért.

HI R E K.

— Személyi hir. Gróf Károlyi György, kerületünk országgyűlési képviselője f. hó 12-én a délutáni gyorsvonattal városunkba érkezett. — Papp József, Böszörményi Sándor, Jékey Zsigmond, Bay Lajos, Luby Géza és Luby Béla országgyűlési képviselők f. hó 13-án megfordultak városunkban és részt vettek a vármegyei közgyűlésen. — Kemény Alajos kir. pénzügyi tanácsos, kir. pénzügy igazgató, szabadságideje letelte után, a melyet a Balaton vidékén töltött, f. hó

12-én visszaérkezett és átvette a helybeli pénzügyigazgatóság vezetését. — Papp Géza, Szatmár szab. kir. város polgármestere f. hó 13-án megfordult városunkban, hogy a főispán látogatását visszaadja.

— Kinevezés- Az igazságügyi miniszter Balázsv Miklóst, a szilágysomlyói járásbíróság joggyakornokát a helybeli kir. járásbírósághoz aljegyzőnek nevezte ki.

— Esküvő. Ujfalussi Ujfalussy Lajos földbirtokos f. hó 12-én esküdött örök hűséget Szent-lványi Annuska kisasszonynak, Szent-lványi Gyula és neje Bernáth Berta úrnő kedves leányának, Apában. Az uj párt egyházilag Papolczy Zoltán apai ev. ref. lelkész adta össze, a polgári frigykötést pedig Rhédey István anyakönyvvezető eszközölte. Esküvő után az örömszülők apai kastélyában nagy lakoma volt. Boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez.

— Üdvözlés. Rapaics Radót, a földmivelésügyi minisztérium újonnan kinevezett államtitkárát, az ecsediláp lecsapoló társulat nevében, mint a ki egyik kezdeményezője volt a láp szabályozásának, Péchy László műszaki tanácsos táviratilag üdvözölte kineveztetése alkalmával, a melyre az államtitkár szívélyes választ küldött.

— Eljegyzés. Dr. Rooz Elemér vármegyei tb. t. járásorvosi lapunk munkatársa, tegnap váltott jegyet Szepessi Paulával Dr. Szepessi Arnold sátoraljaújhelyi városi főorvos leányával. Gratulálunk !

— A vármegyei központi inségügyi bizottság f.

hó 14-én tartotta alakuló ülését Kristóffy József főispán elnöklete alatt. Ez alkalommal a főszolgabírók és polgármesterek jelentései alapján megállapította a bizottság azon munkálatokat a melyek a részben termény, részben takarmány hiány miatt szűkölködő lakosságnak munkával való ellátására kitüzendők. Egyúttal kimondta általános elvgyanánt azt is, hogy ajándék- képeni segélyezést csak a legvégsőbb esetben és csak munkaképtelenek részére hozhat javaslatba. A nyújtandó munka keretébe felvette azon utakat, a melyek jelenben a kereskedelemügyi miniszter hatáskörében már munkába vannak és tovább folytattatnak. Ilyenek a Nagybánya—m.-szigeti állami, a Gyűrtelek—fehér- gyarmat—csekei és a lápi törvényhatósági utak, valamint a Nagykároly—-kaplonyi ut földmunkálatai. Ezeken kívül a lakosságnak munkával és szállítással való ellátása czéljából kijelölte a bizottság: l.a beruházási kölcsön terhére, a) a Nagykároly—érendrédi, b) a Szatmár—szinérváraljai közutat; 2. a vármegyei útépítési programmba felvett utak közül, az építési sorrend megváltoztatásával, a) a Nagybánya—tőkés—garbó- naczi, b) a Szatmár—erdőd—krasznabéltek—ákosi törvényhatósági ut építését; 3. az állami Ínséges segély alapra, a) az Ombód—hirfp—páczafalusi viczinális, b) a Nagykároly—domahidai közdűlő ut építését, c) a Remetemező—ujhutai viczinális ut végleges kiépítésére 10 ezer korona segély nyújtását, d) a Pribékfalva környékén elterülő mocsárok kiszárítását (ezt a földmivelésügyi miniszter által nyújtandó segély terhére), e) a N.-somkut— fehérszéki és f) Gyökeres—jóházai viczinális utak építését. Ezek után kimondta a bizottság, hogy a N.-károly—mátészalka—csapi és Szatmár—bikszádi h. é. vasutak sürgős építése is az Ínségesek munkával való ellátására fog szolgálni. Végre az államépitészeti hivatal főnökét a bizottság utasította, hogy a lápi útnak Nagykárolytól kezdődőleg kőpályával leendő ellátása iránt a kereskedelemügyi miniszterhez sürgős felterjesztést tegyen. A polgármestereket és főszolgabirákat pedig utasította, hogy mikor a terménybeli stb. segélyezés szüksége beáll, azonnal tegyenek előterjesztést. A mint ezekből látszik, a vármegyei inségügyi bizottság megtette mindazon előintézkedéseket, a melyek a netalán beálló Ínség enyhítésére szükségesek.

— Esküvő. Róth István Lajos, a helybeli Önsegélyző-Népbank pénztárnoka, a napokban tartotta esküvőjét Kovács Ida kisasszonynyal Zilahon. Boldogság kisérje frigyüket!

— Téli ruha szegény gyermekeknek. Az a jótékony- czélu. mozgalom, a mely gróf Károlyi Istvánné védnöksége alatt indult meg, már is szép eredményt ért el. Ugyanis egy néhány urinő, akiknek legnagyobb része az oltáregyesületnek tagja, elhatározta, hogy gyűjtés utján 10 — 12 szegény gyermeket fog téli ruhával ellátni. A gyűjtést mindén házalás, zaklatás nélkül eszközölték és csakis önkéntes adományokat fogadtak el és mégis elérték azt a szép eredményt, hogy ma már 48 gyermeket láthatnak el meleg téli ruhával ebben az Ínséges időben. A nemes buzgólkodóknak már több mint 500 korona áll rendelkezésükre. Városunk polgármestere is 100 koronával járult a város nevében az adományokhoz. Ezen kívül több helybeli urinő és leány önként vállalkozott egyes ruhadarabok és fehérnemüek elkészítésére. A jótékony női bizottság hetenként üléseket tart Péchy Lászlóné vezetése alatt, akinek nagy része van a mozgalom sikerében. A

— De ki mondja, hogy ne halljon meg itt?

Az öreg rábámult az örményre :

— Hogy érted ?

— Adja el s én beírom a kontraktusba, hogy halála napjáig benne lakhat.

— Hm.

Az öreg éppen az nap kapott levelet az unokájától. Azt irta a kölyök, hogy pénzre van szüksége, sok pénzre. Ez jól jött.

— Hát csináljunk egyezséget! mondotta. Te fizetsz most nekem ötszáz forintot, aztán minden hónapban, a mig élek húsz forintot, majd minden héten küldesz nekem három kupa málé-lisztet s én oda adom neked a házamat, de úgy, hogy benne lakjak holtom napjáig, neked adom a kertet, a határban tiz hold szántómat és azt az erdőrészt, a melyik az enyém.

Az örmény majdnem hogy a levegőben ugrott örömében. Mindjárt be is ment a felső házba és megírta a kontraktust. Az öreg feltette az okulárét és elolvasta. Szórul-szóra úgy volt, a hogy ő mondta. Az örmény lefizette az ötszáz forintot, sőt mindjárt megtoldta húsz pengő forinttal, az első hónap rátájával s aláírván közösen a szerződést, hazament s elküldte természetben az első hétre szóló fizetési részletet, a lisztet is.

Otthon pedig megelégedetten dörzsölte kezeit Áspis és diadalmasan dünnyögte maga elé:

— Most már enyém minden. A vén szamár nem éri már meg a jövő tavaszt.

III.

Áspis az utolját járta. Az orvosok ott sürögtek forgolódtak körülötte, három is, hírneves orvostanárok, akiket Pestről hozatott. Áspis érezte, hogy neki már befellegzett. Hiszen nem csoda, lehetett tán vagy

hetven éves már. Az orvosok ott tanácskoztak körülötte és azt mondták nagy a veszedelem, mert Áspisnak rossz az epéje és a mája. És Áspis gondolkozott. A gondolkozás volt az élete és elgondolta, hogy ime meghal úgy, hogy még sem az övé körülötte minden. Az a ház, a nagy tornáczos épület a főutczán még mindig nem az övé. Harminsz év előtt vette mega GácsiTamástól s annyit fizetett érte az alatt, hogy Pesten akár négyemeletes házat vehetett volna már ezért a pénzért. De hiába! Az a Gácsi csak nem akar meghalni. Már kilenczven éves talán és esze ágában sincs elbúcsúzni a világtól. — Áspis feljajgatott az ágyában. Tisztán érezte, hogy ha ő meghal most, hát azért a Gácsiért hal meg. Ez a harmincz esztendős várakozás rontotta el az epéjét és a máját. Áspis fölorditott. Az orvosok aggódva szóltak rá: — Csak csendesen, csendesen ...

Levelet hoztak. Ki küldte? Gácsi Tamás. — Ne bántsa! — mondták az orvosok. — Ne olvassa el. Önnek nem szabad olvasni.

Áspisnak kigyult a zöldfényü szeme. — De ezt elolvasom!

Vájjon mi lehet benne ? Mit akarhat ? Hátha fölbontja a szerződést, vagy azt írja: — Holnapra meghalok !

Elolvasta. Ez volt benne írva : — Hallom, beteg vagy. Jó egészséget kívánok. Látod én már ötven esztendeje beteg vagyok, de még élek. És nem is halok meg. A mi családunkba száz évig élnek az emberek. Szervusz? Áspis hátra esett az ágyában és rögtön meghalt. Epeömlésben.

ttí f . szegény gyermekek ruháinak kiosztását a jövőhól-ső napjaiban fogják eszközölni a városháza tanácstermében, gróf Károlyi Istvánné jelenlétében. Isten áldása kisérje a jótékony mozgalomban fáradozó úrnők munkáját és az önkéntes adakozók bőkezűségét.

— Közgyűlés. Az ecsedi-láp lecsapoló társaság folyó hó 11-én délelőtt 10 órakor tartotta közgyűlését a városháza nagytermében, gróf Károlyi Gyula társulati elnök elnöklete alatt, melyen az összes szavazatoknak több mint fele — 800 szavazat — volt képviselve. Az elnök a megjelentek üdvözlése után a gyűlést megnyitván, elnöki előterjesztésében jelezte, hogy a m. kir. államvasutaknak hozzájárulási összege 14,500 koronában lett megállapítva. A közgyűlés azonban ezen összeget nem tartotta kielégítőnek s elhatározta, hogy ez ellen a m. kir. közig, bírósághoz felebbezést intéz. Az igazgató-főmérnök jelentésében az 1904. évi munkálat elhaladásáról, továbbá a pénztár állapotáról számolt be. Felemlítette a lápi tüzet, mely még a folyó évben is pusztított, mely azonban már nem veszélyes. Sajnosán emlékezett meg, hogy az ártéri adóhátralékok folyton szaporodnak, miért is azon indítvány merült fel, hogy a társulat járulékai ne közadók módjára szedessenek be, hanem azokat saját hatáskörében, saját közegei által eszközöltesse. A közgyűlés ezen indítványt elvben elfogadta s elhatározta, hogy a részletes terv kellőleg megállapítva, a legközelebbi közgyűlés ele terjesztessék. Ugyancsak a főmérnök jelentése kapcsán a napdijasok és gátőrök részére 8 hónapra terjedő időre illetményeiknek 20%-áig terjedő drágasági pótlékot sza\ aztak meg. A főmérnök jelentését egész terjedelmében helyeslőleg vették tudomásul. Az 1903. évre vonatkozó számvizsgáló bizottsági jelentést tudomásul vették s számadók részére a felmentvényt megadták s az 1904. évi számadások megvizsgálására Dr. Schön- pflugRichárd, Toóth Sándor és Komoróczy Jenő tagokból- álló bizottságot választottak meg. — A Szamos jobbparti érdekeltség által a nábrádi szakaszon épített töltés ügyében a társulat részéről beadott felebbezés elutasittatván, tudomásul vétetett. Az alispán a Kis- majtény—csengerbagos—csenged viczinális ut érdekeltségébe a társulatot is bevonta. A keresk. miniszter az alispán határozatát megsemmisítette s a társulatot felmentette. A társulati tisztviselők fizetésrendezése ügyében úgy döntött, hogy 1904. évre fizetésük 20%-át drágasági pótlék czimen szavazta meg, 1905. évi január l-től pedig nyugdíjalapba is beszámítandó 20%-nyi korpótlékot szavazott meg, mely 15 évi szolgálat után újabb 20%-kal növekedik. — Az 1905. évi költségvetést 1.566,302 kor. 52 fillér bevétellel, 1.559,000 kor. kiadással egyhangúlag elfogadták. A nyugdijbizottság jelentésének tudomásul vétele után a Gyene Zsigmond lemondásával megüresedett árvíz- védelmi bizottsági tagsági helyre Domahidy Viktort választották meg. A Tiszavölgyi társulat 1905. évi közgyűlésére megbízottakul gróf Károlyi Gyulát, gróf Tisza Istvánt, Domahidy Sándort és Péchy Lászlót küldték ki. Végül tárgyalás alá vétetett Szatmarvár- megye alispánjának átirata a lápon létesítendő viczinális úthálózat tárgyában. Az érdekelt községeknek elsőrangú és fontos érdeke a lápi úthálózat kiépítése s épen ezért ezen kérdés igen sürgős megoldásra vár. Ezen ügyben a közgyűlés a vármegye főispánjához egy sürgős kérvényt intézett, mely kedvező elbírálásban részesült s a lápi-út ügyében a rendes őszi vármegyei közgyűlés lesz hivatva határozni. Miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Jékey Mór és Reök Gyula felkérettek, elnök a közgyűlést berekesztette.

— Gyászeset.Mint részvéttel értesülünk, Hegedűs József, Károlyi István gróf jószágigazgatója f. hó 9-én rövid szenvedés után a fővárosban 66 eves korában elhunyt és temetése f. hó ll-én ment végbe a rokonok és ismerősök igaz részvéte mellett. A megboldogult kellemes úri ember volt, a ki mig városunknak volt lakója, mint jószágigazgató, közügyeink iránt is érdek lődött Károlyi István grófnak kedves embere volt. Béke poraira!

— Agárverseny. A szatmármegyei agarász egyesület elegy agár-versenyét Mátészalkán 1904. évi október 29-én és következő napjain tartja meg. Programm : Október hó 28-án este 10 órakor közgyűlés a Hungária szállodában. Október 29-én reggel 8 órakor gyülekezés a Hungária szálloda előtt. Október hó 29-én d. u. 3 órakor egy futamu trapp-verseny kettős fogatok részére. Október hó 29-én d. u. 6 órakor társasebéd a Hungária szállodában. Október hó 30-án d. u. 1 órakor az agár-verseny terénumán agarász egyleti tagok részére agarász lovaikon vadász-verseny és 2 órakor sik-verseny. Dijak: Agár-verseny: 1-ső dij 400 korona, készpénz és tiszteletdij: 2-ik dij: a tétek fele. Úgy a trapp, mint a vadász-verseny dija tisztelettárgy az első és 2-ik fogat, illetve ló részére. 3-ik ló tétit menti. Sikverseny-dija 1-ső ló a tétek összege, 2-ik ló a tétit menti. Tétek: Az agár-versenyre tagoknak 10 korona nem tagoknak 20 korona. A trapp- vadász- és sikversenyre külön-külön 10 korona. Nevezési határidő : Az agár-versenyre október 27-én d. u. 5 óráig Fehérgyarmaton és 28-án este 10 óráig a Hungária szállodában a titkárnál. Trapp-versenyre október 29-én d. e. 10 óráig a titkárnál a Hungária szállodában. A vadász- és sik-verseny re 29-én este 10 óráig a titkárnál a Hungária szállodában. Általános szabályok : I. Trapp-verseny távolsága körülbelül 4000 méter, sikverseny távolsága körülbelül 1500 méter. II. Csakis egyleti tag fogata indulhat, csakis egyleti tag által hajtható. III. Trapp-verseny országúton és idő ellen lesz futva, úgy a vadász mint a sikversenyben csakis egyleti tag lova futhat, csakis egyleti tag által lovagolható. IV. A vadász- és sikversenyben csakis oly ló indulhat a mely október 29-én legalább két nyúl után futott.

— Jótékonyczélu mulatság Nagy-Bányán. Vasárnap este Nagybányán igen sikerült mulatságot rendeztek a szegény gyermekek felruházására. A mulatságnak