Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1904. évi 38-ik számához.

Folytatás a főlapról.

testvérei: özv. Báró Perényi Péterné szül. Újhelyi Ilona gyermekeivel, Újhelyi Tamás családjával, özv. Bánóczi Véges Gyuláné szül. Újhelyi Gizella leányával, valamint néhai Újhelyi Antal családja s számos rokonainak nevében fájdalomtól vérző szívvel jelentik a leggyöngé- debb s legjobb férjnek, legkedvesebb s leggondosabb atyának, szerető hű testvérnek s rokonnak. Tiszauj helyi Újhelyi Mihály nagybirtokos, szatmárvármegyei bizottsági tagnak élete 53-ik, legboldogabb házassága 2l-ik évében, hosszas és példás türelemmel viselt szenvedés után 1904. szeptember hó 13-án esteli 7 órakor történt gyászos elhunytét. A szeretett halott drága földi maradványai f. évi szeptember hó 15-én d. u. 2 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint fognak a vitkai családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise áldozatok a felejthetetlen elköltözött lelki üdvéért f. hó 16-án d. e. 10 órakor Vitkán és a kegyúri templomban Kopócs-Apátiban fognak az Egek Urának bemutattatni. Legyen csendes és boldog nyugalma 1 Áldott emléke örökre él szivünkben!

— Az Oláh Gotterhalte. A hazai románok abban akarják hagyni a passivitást s váltig erősitgetik, hogy ha bejutnak a parlamentbe, látni fogják a magyarok, hogy még sem olyan magyarfalók ők, mint a milyennek hiresztelték. Sőt akadt már olyan optimista magyar is, a ki hitelt adott az ámításnak és keresi a románok kedvét, keresi azokat az utakat, a melyen haladva létrejöhet a nagytestvériség. Hát ezek a hiszékeny magyarok szomorú tanulságot meríthetnek egy templomi ünnepélyen történtekből. Ugyanis a közelmúlt napokban szentelték fel vármegyénkben Apában az újonnan épített templom tornyára feltett keresztet, nagy ünnepségek között. Szép és lélekemelő ünnepélye lehet az ilyen nap a község lakosságának, a mely keservesen szerzett filléreiből uj házat emelt az Urnák s elérte azt is, hogy a befejezett kegyeletes mü tetejére feltehetik a szeretet tanának győzelmes jelvényét : a keresztet is. Csakhogy mire való az oláh pap a faluban ? Nem arra, hogy szeretetet hirdessen, testvériségre oktassa a népet, hanem fajgyűlöletre, a magyarok elleni gyűlöletre és ha erre nincs alkalom, legalább megmutassa a népnek, hogy 5 paczkázik a magyarokkal. Kieszelte tehát azt, — mert ki más eszelhetett volna ki ilyesmit — hogy a kereszt feltevésénél a hivek a román szövegű Gotterhaltét énekeljék. Ép ilyen joggal énekelhették volna a japán indulót is, ennek is ép annyi köze lett volna a kereszt feltevéséhez, de hát nekik a Gotterhalte csak azért kellett, mert mi magyarok nem szeretjük azt minduntalan hallani. Csakhogy a jólkieszelt csíny ezúttal nem sikerült, nem számítottak a magasban levő mesteremberekkel. Mikor ezek a szatmári mesterlegények meghallották a Gotterhaltét, kijelentették, hogy addig fel nem teszik a gömböt, rnig az uj román nemzeti dal el nem hallgat. A gömb csak fele útját érte el, tehát a legények kívánságának eleget kellett tenni. No de mikor helyen volt a torony gömbje, annál nagyobb erővel zenditettek rá a pópa etnberei a Gotterhaltéra. De a magasságbeliek, érsd alatta a magasban levő bádogos mestert Wéber János uramat, ismét lefőzték az okvetetlenkedő dákorománokat, mert a hazafias mester a szokásos pohárköszöntőt magyar nyelven mondta el ott a magasban, a kereszt tövében „Imádott magyar hazánkra, annak honszerető népére s egyedül azokra, a kik az igaz magyar hazafiakat szeretik.“ így főzték le a bádogos mester és legényei a bőrökben nem férő oláhokat. így lett a gyermekes csiny köznevetség tárgya. De azért szomorú jele ez az időknek, annak a vak gyűlöletnek, a melylyel egyes oláh papok minden iránt viseltetnek, a mi kedves, a magyarnak, s minden kedves előttük, még ha a Gotterhalte is az, a mi nekünk nem tetszik. De a legsajnosabb az egészben az, hogy az ilyen békességrontókkal senki sem bánik el amúgy magyar- miskásan csak . . . a bádogosok!

— Halálozás. Meinig Arthur műépités —• kinek tervei szerint a Károlyi István gróf palotája épült — f. hó 13-án délután fél három órakor rövid szenvedés után Budapesten elhunyt s ma délután fog örök nyugalomra tétetni. Béke poraira !

— Tűz Nagymajtónyban. Folyó hó 13-án d. e. V2 11 órakor a helybeli rendőrség telefon értesítést kapott, hogy Nagymajtényban tűz ütött ki s egyben a tűzoltóság segélyét kérték. A tűzoltóság azonnal kivonult s az egybesereglett lakosság segélyével sikerült a tüzet annyira lokalizálni, hogy csak egy ház és csiir esett a tiiz martalékául. A tűz a szomszédos házba is belekapott, de azt sikerült eloltani. Tűzoltóságunk csak d. u. öt órakor tért vissza.

— Vizsgálati fogság. Reiter Lajos helybeli kereskedő csődbe jutott s hamis bukás miatt vádat is emelt ellene az ügyészség. Minthogy pedig a vizsgálóbíró idéző végzését nem lehetett neki kézbesíteni, mert

megszökött s a hírlapi idézésre sem jelentkezett, a vádtanács kiadta ellene az elfogatási parancsot. Ennek folytán a szatmári rendőrség Reitert a napokban elfogta s a bíróság elrendelte ellene a vizsgálati fogságot.

— JÖVŐheti műsor. Vasárnap; Asszonyregiment, Operette. Hétfőn: Obrenovics Sándor Szerbia királya, zóna előadás. Kedden: Katalin, operette, Kőszeghy Aranka jutalomjátéka. Szerdán : Pillangó csata, vígjáték. Csütörtökön : Lotti ezredesei, Komái Margit a társulat primadonnájának jutalomjátéka. Pénteken: Tavasz, operette, zóna előadás. Szombaton : újdonság „Görbe nap“, énekes bohózat.

— Tenyészbaromfivásárlás a földmivelésügyi kormány részére. Tallián Béla fölmivelésügyi miniszter értesítette a „Baromfitenyésztők Országos Egyesületiét, hogy a baromfitenyésztés továbbfejlesztésénél a f. évben cserekiosztásra szükséges tenyészbaromfiak bevásárlására 70.000 K.-át engedélyezett és a tenyésza- nyag bevásárlásával ezen egyesületet bízta meg. A „Baromfitenyésztők Országos Egyesülete“ ezen tenyész- anyagot első sorban a f. évi október hó 1—3-áig Miskolczon rendezendő országos baromfikiállitás és te- nyészbaromfivásáron a szükséghez képest egyesületi

3—4 tagból alakított s ezen közreműködésre felkért bizottságok által fogja eszközöltetni, ennélfogva a kiállításon kiállított tenyészbaromfiak a tényleges érték szeiint fognak megvétetni, a kinek tehát eladni való baromfia van, leghelyesebben cselekszik, ha azt a mis- kolczi országos baromfikiállitásra küldi el.

— Uj vasáru-üzlet. Róth Lipót helybeli vaskereskedő (Hadnagy Ignácz újonnan épült házában) lapunk mai számában foglalt hirdetésére felhívjuk a t. közönség figyelmét.

— Ellopott ló. Bak István hadadi gazda a múlt vasárnap négy lóval hajtott be városunkba, de csak hárommal távozott. Ugyanis kissé bele talált nézni az üveg fenekére s ily állapotban négy lovát kifogva, a kiskárolyi hid mellett tanyát ütött. A négy lovat a szekeréhez kötötte, ő maga pedig lefeküdt a szekérbe s mig a berugottak nehéz, de boldogálmát aludta, valami lókötő megsokalta, hogy a boldog álmodónak négy lova van, neki pedig égy Sincs, a négy közül egyet ellopott. A felébredt gazda azután keservesen látta, hogy ló volt, ló nincs. Az ismeretlen tettes ellen a rendőrségnél panaszt emelt.

— A gencsi tüzkárosultak javára az országban vagy a megyében való könyöradomány gyűjtést — tekintettel arra, hogy a f. évben igen sok tűzeset volt az országban — a belügyminiszter nem engedte meg.

— Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy Nagykároly város I., II., III., IV és V kerületbeli választóinak névjegyzéke a képviselőtestület által kiküldött választmány által kerületenként külö-külön össze- állittatván, a névjegyzékek 1904. év szeptember 17.,

18., 19., 20., és 21-ik napjain a városházánál a köz- igazgatási kiadóhivatalban közszemlére ki lesznek téve s azok a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők s azokra vonatkozó észrevételek 1904. év szeptember

22., 23.,24., 25. és 26. napjain polgármesternél terjeszthetők elő. Nagykároly, 1904. szeptember hó 14-én. Debreczeni István, polgármester.

— A legolcsóbb lap. Nemcsak a legolcsóbb, de egyben a legjobb szépirodalmi, képes hetilap a „Képes Családi Lapok“, mely már 26 éve fennáll. A „Képes Családi Lapok“-nak most uj szerkesztője és tulajdonosa van, Gárdonyi Ignác vette át, ki hatalmasan megjavította a lapot. A „Képes Családi Lapok“ most szebb, jobb mint volt, de ára most is negyedévenkint csak 3 korona. Minden uj előfizető egy szép regényt kap ajándékba. A lap felelős szerkesztője tovább is -Csillag Máté maradt. Kérjen mindenki mutatványszá-.

mot a kiadóhivataltól, Budapest, VI., Ó-utcza 12.

— A ragadós állati betegségek állása a f. hó

6-án kiadott állategészségügyi kimutatás szerint vármegyénkben a következő : Lépfene : fehérgyarmati Kérsem- jén, mátészalkai Mátészalka, Nagyecsed. Veszettség: szatmári Lippó. Ragadós száj- és körömfájás: erdődi Oroszfalu 2 u. ; szinyérváraljai Válaszút 3 u., Veresmart 3 u. Juhhimlő : fehérgyarmati Kisnamény 1 t. Rühkór. csenged Porcsalma ló ; fehérgyarmati Fülesd ló; mátészalkai Parasznya ló; szatmári Kispalád ló Udvari ló; szinyérváraljai Avasfelsőfalu ló; Bulyánháza ló,- Tartolc ló, Felsőbánya ló. Sertésorbáncz : Fehérgyarmati Czé- génydányád 10 u., Kisar 5 u., Majtis 1 t. Sertésvész: csenged Szamosbecs; erdődi Hirip, Rákosterebes 11

u., Szinfalu 4 u., Tőketerebes ; mátészalkai Ópályi;

nagykárolyi Csanálos, Csomaköz 1 t. Domahida 2 u., Kaplony 1 t. ; szatmári Adorján, Batizvasvárl 1 t., Egri 4 u., Kishódos 6 u., Kiskolcs, Mikola 2 u., Nagypeleske 5 u., Ombód 5 u., Pálfalva, Sárköz, Szárazberek 10 u., szinyérváraljai Avasujfalu 2 u. Avasfelsőfalu 3 u., Iloba 5 u., Mózesfalu 2 u., Ráksa 7 u., Remetemező, Vámfalu; Nagykároly 3 u. 1 t.

— Üvegnemüek szállítása Az érdekeltek figyelmét a debreczeni kereskedelmi és iparkamara ezennel felhívja a Magyar Királyi Alamvasutak igazgatósága által közzétett árlejtésre. Verseny tárgyát képezi: az 1905 évben szükséges üvegnemüek szállítása. Az ajánlatok 1904. év szeptember hó 29. napján déli 12 órájára benyújtandó a Magyar Allamvasut anyag és leltár beszerzési osztályánál Budapest. Andrássy ut 75 sz. Bánatpénz 5%: Elhelyezendő : A m. á. v. Budapesti főpénztáránál Andrássy ut 75 sz. Bővebb felvilágosítást az érdeklődők a kamaránál vagy az árlejtést kiíró hatóságnál nyerhetnek.

— Tűzálló-anyag szállítása 9092—1904. Az érdekeltek figyelmét a debreczeni kereskedelmi és iparkamara ezennel felhívja a Magyar Kir. Állami vasgyárak közp. Igazgatósága által közzétett árlejtésre. Verseny tárgyát képezi: az állami vasgyárak 1905 évi. tűzálló-anyag szükségletének szállítása. Az ajánlatok 1904. év szeptember hó 21. nap déli 12 órájáig benyújtandó nevezett igazgatóságnál, Budapest, Kőbányai ut 21. sz. A bánatpénz összege : 5 %. Elhelyezendő: ugyanott. Bővebb felvillágositást az érdeklődőknek a kamara hivatala, vagy az árlejtést kiíró hatóság ad.

CSARNOK.

Vázlat.

Az éjjeli kávéház egy kerek márványasztalánál hárman ülnek együtt. A három szereplő a következő:

1. A nagy iró. Negyven esztendős férfi. Túl van már mindenen. Ambicziok nem izgatják, a dicsőség vágya nem hevíti. Nem akar egyebet, mint eleget ke- keresni ahhoz, hogy egy jó szivarra és néha napján egy pohár pezsgőre fussa; és ez tűrhető mértékben sikerül neki. Tapasztalataiból természetesen a cziniz- mus életfilozófiáját szűrte le; a nőkről különösen megvan a véleménye. Népszerű sohasem volt, hanem van a „gourmeth“ között bámulóinak egy köre, amely őt a legkiválóbbak közé sorozza. Mi sem természetesebb, minthogy ő maga is a „gourmeth“ e csoportjába tartozik. Világ megvetésének egyik szimptómiája, hogy akárhányszor megfordul az esemény színhelyéül szolgáló éjjeli kávéházban és a hasonló helyeken. Külsején, semmi művészi: tetőtől talpig angolos, angol szakkó, czipő és kalap, tövig nyírt haj, angolos bajusz. Az irót csak az arczának érdekes halványsága és szelíd világfájdalmat tükröző szemei árulják el. Egyébiránt kitünően van konzerválva. Még nem hízik, a fekete bajuszával, hibátlan fogsorával még mindig szép legény.

2. A dekadens filozófus. Majdnem innen van a nagykő ruság mesgyéjén. Az, mit virágnyelven zöldnek szokás nevezni, de már volt ideje a saját filozófiai rendszerének a kiépítésére, amelyet csodálatos bőbeszédűséggel sőt elokvencziáival tud hirdetni és védelmezni. Sokat tanult és majdnem ugyanannyit tud is; csakhogy mindezt zavarosan rendszertelenül. Néhány czikke bizonyos feltűnést keltett. Irodalmi körökben eleinte kinevették, de addig agitált, lármázott, vitatkozott, amig rezignáltan belenyugodtak, hogy komolyan kell venni. A szerelemről és különösen a szabad szerelemről egész külön elmélete van. A nőket persze lenézi és azt hiszi, hogy egész objektiv szemmel szemléli őket, ennek azonban élénken ellentmond az, hogy éjszakái javarészét az orfeumkávéház- ban tölti, sőt a filozófiából is legjobban érdekli az, ami a kis nőkkel van összefüggésben. Megjelenése keresetlen elhanyagolt.

Lili. Egy egyszerű kis leány. Hivatalos czime: bufféhölgy.

Éjfél rég elmúlt, de az asszonyos, máfványfalu helyiségében még élénk élet pezseg. A közönség ugyan már megritkult és csak azok ülnek a szomszéd asztaloknál, akik meggyőződésből mulatnak; ám a czi- gány fáradhatlanul huzza az édes érzékiségben fuldokló angol nótákat, a pezsgős palaczkok durrognak és rövidkabátos pinczérek izgatottan futkosnak.

Az iró és a filozófus nyugalmasan kavarják a teájukat, amikor Lili uszályos selyemben odalép hozzájuk. Megkezdődik a csevegés.

Lili: Szervusztok fiuk 1 Mit isztok ?

Az iró : (hideg fölénnyel): Szervusz pipi 1 Amint látod teát!

Lili: (miután letelepedett): Teát? Hát az a langyos viz is ital ? Mindenesetre én is iszom egy teát.

Az iró csönget és előkelőén megrendeli a teát.

Lili (miközben a teát szürcsöli): Enni akarok valamit!

Újabb csöngetés. Lili rendel egy hideg rosz- böföt, egy zsardinettót és egy csomó kuglert és csakhamar belemerül az étkezés gyönyöreibe.

A filozófus (a gúny egy árnyalatával): Mindig ilyen jó étvágya van kisasszony!