Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-28 / 35. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY összevert Bura Vaszil 17 éves legényt, aki később apja házánál pár órai szenvedés után meghalt. A csendőrök már el is fogták a tetteseket Dencsucs Vaszil és Onyika Grigor személyében, a kik hajnalban meglesték Burát és boszuból agyba-főbe verték. A tetteseket letartóztatták. A komorzáni hírhedt erkölcs csak nem akar megjavulni. — A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 31-én d. e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanács­termében választmányi ülést tart. — A nagyváradi lóversenyeket f. évi szép. 17. és 18-án tartják meg. — Gonosz tréfa. Némi nyugtalanságot keltett városunkban a f. hó 10-én elterjedt az a hir, hogy a Nagy-utczán több olyan fenyegető levelet találtak, a melyben jelezve volt, hogy másnap a népünnepély alatt tűz lesz a városban. A rendőrség utána nyomo­zott az esetnek és kitűnt, hogy csak mese a levelek elszórása, az egész csak éretlen mende-monda volt. Hihetőleg a Lövelde bérlőjének valamelyik ellensége terjesztette a fenyegető hirt. — Meghívó. Reszege községe az ovoda javára a községháza udvarán felállított sátorban 1904. évi szeptember hó 4-én vasárnap Batyu-bált rendez, melyre kívül czimzettet és kedves családját tiszte­lettel meghívja a rendezőség nevében : Sághy Gusz- távné úrnő, Sághy Szeréna, Sághy Rózsika, Krespay Szeréna, Krémer Magda. Belépti-dij személyenkint 1 kor., család-jegy 3 kor. Kezdete este 8 órakor. Tekintettel a nemes czélra, felülfizetéseket köszönet­tel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. — Azok a kereskedő tanoncziskolai tanulók, a kik a múlt 1903—1904. isk. év végével egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot nyertek és jogosultak, hogy felső osztályba léphessenek, javító vizsgálatot tenni, felszólittatnak, hogy ha a vizsgá­latra elkészültek, a folyó hó utolsó napjáig, augusztus 31-ig okvetlenül jelentkezzenek bármely napon reggel nyolcz órakor az igazgatónál, a kitől a vizsgálat idejéről értesítést nyernek. Az idejében nem jelent­kezők javító vizsgálatra többé nem bocsáttatnak. Hasonlóképen jelentkezzenek a jelzett időben azon kereskedő tanonczok is, a kik jogosultaknak tartják magukat, hogy valamelyik felsőbb osztályba lépje­nek, de jogosultságukat erre szolgáló iskolai bizo- nyitványnyal igazolni nem tudják, esetleg fölvételi vizsgálatra bocsáttatnak. A vizsgálatok díjmentesek. — Meghívó. A Szatmárvármegyei Gazdasági- Egyesület „Méhészeti Szakosztályáénak folyó évi junius 1-i rendes tavaszi közgyűlésén hozott határo­zatából kifolyólag felkérem t. Czimet : szíveskedjék méhészeti szakosztályunknak folyó évi szeptember hó 8-dikán d. e. lii 11 órakor Nagy-Bányán tartandó rendes őszi vándorgyűlését megjelenésével megtisz­telni s hogy az elszállásolás iránt idejében intézked­hessen!, becses elhatározásáról engem lehető sürgő­sen értesíteni. A szatmári vonat Nagy-Bányára d. e. 9 óra 25 perczkor, este 10 óra 42 perczkor érkezik, kérem tehát megérkezése idejét is tudatni velem a mellékelt levelező-lapon. Nagy-Bánya 1904. aug. 21. Méhésztársi üdvözlettel: Pataki Béla, a méhészeti szakosztály előadója. — Tudnivalók a kereskedő tanoncziskolai beira- tásokról az 1904—1905. isk. évre. Kereskedő tanoncz egyáltalában csak az lehet, a ki a 12-ik életévét már betöltötte, s ezt hiteles bizonyitványnyal igazolja. Mihelyt valaki, még ha csak próba időre is kereskedő tanoncz lesz, főnöke köteles őt az iskolába beíratni. Az iskola első osztályába csak olyan tanoncz vehető fel, a ki az említett bizonyítványon kívül még hiteles bizonyítványt mutat fel arról is, hogy az elemi iskola hat osztályát, vagy a középiskola két első osztályát sikeresen elvégezte. Ilyen bizonyítvány hiányában a tanoncz az iskola előkészítő osztályába vétetik fel ; kivéve ritkább eseteket, a mikor felvételi vizsgálat alapján felsőbb osztályba is bocsátható. Az ilyen uj tanuló ezen két bizonyítványon kivül még orvosi bizonyitványnyal azt is tartozik igazolni, hogy himlő ellen ujraoltatott. Az iskolába már eddig is járt tanulók­nak, hogy valamelyik megfelelő osztályba folytatólag fölvétessenek, ezekre a bizonyítványokra nincsen szük­ségük. Be kell azonban a beiratáskor feltétlenül mu- tatniok azt az Értesítőt aláírva a főnök által, a mit az iskolától a múlt isk. év végén kaptak. Ezeken kivül még a beírás előtt köteles minden tanoncz az iskola godnokánál öt hónapra a tandijt befizetni, s ugyancsak tőle magának Ellenőrzési könyvet szerezni. Ezen könyv második lapjának rovatait a főnök sajátkeziileg kitölti és aláírja, s a tanoncz a beíráskor az igazga­tónak, — mert különben föl nem vehető, — úgy ezt, mint a tandíj befizetéséről szóló nyugtatványt szinte bemutatja. Egyébként mindig a főgimnázium iparos tanoncziskolai rajztermében s mindennap délelőtt 9—lO óra között a beírások a következő rendben fognak eszközöltetni: beíratnak szept. 2-án és 3-án az elő­készítő vagy az I-ső osztályba lépők. Szept. 6-án a Il-ik és szept. 7-én a Ill-ik osztályba lépők. A rendes tanítás megkezdésének idejéről a tanulókat a beírás alkalmával értesíti az iskola. — Gondatlanságból okozott halál. F. hó 17-én Kányaházán a községházánál megjelent Varcsák Mária 18 éves hajadon, valami ügyes-bajos dolgában. Amin! a lány az ajtón bekerült, Stefucz Alexa rendőr tréfá­ból előfogta egy éjjeli őrnek a fegyverét, a hajadonra czélzott, a ravaszt elhúzta s a kivételesen töltött fegy­ver elsülvén, a lövés a lány halálát okozta. — Zeneestély. Fátyol Jószef zenekarával fürdői körútjáról haza érkezett, és minden héten kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap a központi kávé­házban zene-estélyt tart. — Az ágost. hitv. ev. egyházközség hat osztályú osztatlan elemi iskolájában a tanulók fölvétele f. év szeptember 1-én, 2-án, 3-án és 5-én, mindenkor ' délelőtt 8—12 óra között, az iskolai helyiségben fog eszközöltetni, a rendes tanítás pedig szeptember 6-án, reggel 8 órakor veszi kezdetét. Azok a szülők vagy gyámok, a kik gyermekeiket vagy gyámoltjaikat ebbe az iskolába óhajtják járatni, felszólittatnak, hogy azokat az említett időben fölvétetni el ne mulasszák, nemcsak azért mert az elkésve jelentkezőket a ható­ság a miniszteri rendeletek értelmében köteles meg­büntetni, hanem azért is, mert az iskolába a tanu­lókat csak korlátolt számban lehetvén fölvenni, a késedelmezők annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy fölvehetők többé nem lesznek. A rendes beirási idő leteltével, tanuló csak iskolaszéki külön enge­déllyel vehető fel. Azok a tanulók a kik az iskolába első ízben lépnek, kötelesek törvényes korukat anya­könyvi hivataltól ingyen és bélyegtelenül kapható s erre a czélra szolgáló bizonylattal igazolni. A más iskolákból jövők ezen kivül kötelesek még bemutatni az eddigi iskolázásukról szóló bizonyítványaikat, hogy megállapítható legyen az osztály, amelybe fölvehetők. A fölvétel és tandíj első félévi részlete a beírás alkalmával fizetendő. — Beiratkozás. A helybeli orth. izr. elemi nép­iskolánál az 1904—1905-ik tanévre a beiratkozás aug. 30-tól szeptember 5-ig délelőtt 8—11-ig, délután 2—4 óráig az iskolahelyiségben történik. Kéretnek a t. szü­lők, hogy tanköteles gyermekeiket a mondott időben haladéktalanul beírassák, mert a halasztgatással nemcsak a rendes előadás megkezdését és gyermekeiket a hala­dásban gátolják, hanem a városi hatóságnak sok fáradtságot és maguknak kellemetlenséget okoznak. — Vajda Jenő, helybeli előnyösen ismert keres­kedőnek lapunk mai számában foglalt hirdetésére felhívjuk a t. közönség figyelmét. CSARNOK, Bonbon. A történeti igazság az volt, hogy Winter János urat megszerette a főnöke felesége. Winter János ur bankhivatalnok volt s hogy valaki egyáltalán belésze- retett, ez olyan eléggé föl nem kecsülhető tény volt életében, ami talán születése óta nem esett meg vele. A főnök felesége egy alkalommal felkereste az urát az irodájában a mikor végig ment a hivatalszo bákon, a lorgnettjét egy pillanatra rajta felejtette Win­ter János uron. — Ki ez az ember! — fordult ekkor az asszony az urához, a rettegett bankigazgatóhoz. — Senki ! — felelt kurtán a férj. — De Frédi ! mondotta sértődötten a bankigaz: gatóné ő nagysága. Micsoda felelet ez ! Ha én kér­dezlek ? — Hajh, úgy ? Hát kérlek hogy is hívják csak ? Ejnye izé . . . — Türelmetlenül pattintott az ujjával. A hivatal­szobában riadtan néztek a tisztviselők ama sarok felé, ahol Winter János ur dolgozott. Az arczizmaikkal, a szemöldökükkel nógatták és intettek neki, hogy az igazgató ur beszélni óhajt vele, Winter János ur azon­ban úgy bele volt merülve a munkába, hogy nem vett észre semmit. A bankigazgató ur végre is hozzá lépett és ka­ronfogva alantasát, bizonyos iróniával mondta : — Bemutatom izé . . . hogy is hívják ? . . . a feleségemnek. — Winter János vagyok ! hebegte ijedten Winter János ur. Az asszony újra fölemelte a lornettjét és meg­kérdezte : — Csak Winter János és semmi más ? Oh dehogy ! védekezett Winter János ur, két ke­resztnevem van. Winter Nepumuk János. A bankigazgató ur bosszankodva fordult el, de az asszony éppen erre való tekintettel, felséges főhaj­tással jegyezte meg : — Ez egészen arisztokratikusan hangzik. Az arisztokratáknak is több keresztnevük van. Ugy-e Frédi ? — Igen, igen ! — mondotta bankigazgató ur tü­relmetlenül. Az asszony sértődötten nézett újra a férjér e aztán nyomatékosan mondta: — Winter Nepumuk János ur igen jól nevelt embernek látszik, tehát meghívom holnaputánra hozzánk zsurnapom van, Winter Nepumuk János ur, a viszont­látásra ! És bájos mosollyal lebegett el az irodából. * * * Winter ur két éjszakán keresztül nem aludt sem­mit az izgalomtól. Mi lesz vele ? Mit fog csinálni azon a zsuron ? Ez járt örökösen a fejében. Amellett a kollégái is egyre nyugtalanították. A kollégái irigyel­ték a Winter János ur nagy szerencséjét és egyre biztatták : — De aztán vigyáz magadra ! Ha ügyes leszel, megalapíthatod a szerencsédet egész életedre. Járj kedvébe az igazgatónénak, mondj szellemes bókokat, amellett ne légy alkalmatlan az igazgató urnák. — Szegény Winter János ur szerette volna ha sohasem mutatták volna be az igazgatóné Ő nagysá­gának. Már arra is gondolt, hogy e nevezett napon beteget jelent és nem megy el a hivatalba sem. De nem volt hozzá bátorsága. Szerencséje is volt, mert az igazgató ur, mikor délelőtt végig inspicziálta a hi­vatalos szobákat, leereszkedő kézmozdulattal üdvö­zölte Winter János urat és félig barátságosan, félig szigorúbb hangon kiáltotta neki : Aztán Winter ur, tegyen eleget a nőm meghívá­sának ! Ezt a figyelmeztetést, úgy látszik, az igazgatóné Ő nagysága rendelte meg. Este pedig Winter János megjelent a zsuron. — Winter Nepomuk János ur,§mondotta a zsur vége felé egy nagy legyezőpálma mögött az igazgatóné Ő nagysága Winter Jánosnak — szereti ön a Kugler- bonbont ? Meg kell jegyeznem, hogy ekkor már olyan vidám volt a hangulat az igazgató Ő nagysága zsurján, hogy senkisem törődött azzal, hogy a ház úrnője a nagy salón sarkában levő legyézőpálma mögött tart sereiét Winter János úrral. Mellesleg az igazgatóné Ő nagy­sága éppen egy darab Kugler-bonbont vett a pompás ajkai közé, amikor a fenti kérdést intézte Winter Já­nos úrhoz. Winter János egy kicsit bambán nézett a főnöke feleségére, aztán pedig határtalan tisztelettel felelte : — A Kugler-bonbont ? Oh, azt nagyon szeretem ! Az igazgató Ő nagysága ekkor odatartotta ki­pirult arczát Winter János ur elé és ajkait összecsu- csoritva, csábos hangon mondta: — Akkor hát megkínálom . . . — Winter János ur megrettenve nézeti az igaz­gató 0 nagyságára. Egy kicsi piros szájat látott maga előtt, amelynek szélei megrezdültek, de Kugler-bonbont sehol sem tudott fölfedezni. Mert azt a Kugler-bonbont, amelyet az igazgatóné Ő nagysága a vakító kis egér­fogai közt mutogatott, ugyan hogy is tartotta volna Winter János ur elajándékozhatónak ? És éppen ezért, hogy az igazgatóné O nagysága ne jöjjön zavarba, Winter János ur szeretetreméltó udvariassággal mondta : — Köszönöm. Azt hiszem tévedtem. Én nem szeretem a bonbont. * * * Vasárnap délelőtt az igazgató ur a hivatalban behivatta magához Winter János urat. — Winter ur 1 — mondotta szigorúan — ön a feleségem tegnapi zsurján valami nagy szamárságot követett el. Mi volt ez? Winter János ur hebegett. — Igazán nem tudom, igazgató ur ! — No, csak erőltesse meg a memóriáját ! A feleségem nagyon haragszik magára. Már pedig belát­hatja, hogy ily körülmények közt mi nem lehetünk jó barátok ! Winter János ur kétségbeesetten törte a fejét, mig végre bizonytalanul nyögte ki: — Nem tudom, hogy mi lehet az oka ? Ha talán nem az, hogy azt mondtam Ő nagyságának, hogy én nem szeretem a Kugler-bonbont . . . — Hopp! Látja ez nem lehetetlen. Az asszo­nyok furcsák. Lehet, hogy ön ezzel a kijelentéssel vonta magára a nőm neheztelését. Hiába, asszonyi szeszély . . . Éppen ezért, ha azt akarja, hogy köztünk is rendben legyen minden, tegye jóvá a hibáját. Meg­engedem, hogy most elmenjen! a feleségemhez és kérjen bocsánatot tőle. Annál is inkább, mert ha ha­ragszik valamiért, rendszerint migrain-je van, ezt pedig én is megszenvedem. Szóval menjen barátom.Azonnal! Jelentse ki ünnepélyesen, hogy igenis maga szereti a Kugler-bonbont. Hogyne szeretné ? Csak ügyesen ! Winter János ur bambán nézett az igazgató urra és elment — bocsánatot kérni. P. J. Jelen számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő iBÁODISZ JÉNO Laptulajdonos: ROTH KAROLY. 2nT 37-ilttér. (E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő.) Felhivás. Folyó évi julius hó 24-én Tasnád-Szántón elalkudtam két kazal szénámat egy nagykárolyi gazdálkodó úrnak, oly feltétellel, hogy az al­kutól számítva egy hét alatt árát kifizeti s a felfogadott szekeresekkel elszállittatja ; minthogy az illető vevő, kinek neve előttem ismeretlen, ezideig sem jelentkezett a széna átvételéért, ezúton hívom fel, hogy szén hirdetmény meg­jelenésétől számított három nap alatt vegye át a megalkudott szénát s árát fizesse ki, ellen­esetben a szénát bárkinek eladom. Tasnád-Szántó, 1904. augusztus 21. Jónás József. Stlérnöüi munüálatoü végzésére (mindennemű építmények tervezésére ajánlkozik GÁL JENŐ (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök műszaki iro­dája : Szatmár, Battyány utcza 1. sz. 10—?

Next

/
Thumbnails
Contents