Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-22 / 21. szám

szatmArmegyei közlöny

Kivándorlás, visszavándorlás és telepítés illetve parczellázás.

Nem hiszem, hogy lenne fontosabb és gyorsabban megoldandó kérdés Magyarországon, mint a kivándorlás és visszavándorlás ügye és az ezekkel szoros összefüggésben levő telepítési illetve parczellázás! kérdés. Sőt ma már azt hiszem határozottan lehet állítani, hogy e három fontos közigazgatási életünkre nagy horderővel biró kérdés megoldása másképen nem is képzelhető el, mintha mindhárom kérdést egyszerre és együttesen nem intézik el az arra hivatott szakkörök. Egyik a másik nélkül meg nem oldható, mert sem a kivándorlás megakadályozása, illetve redukálása, sem pedig a visszavándorlás elősegítése másképen, mint a telepítés, esetleg parczellázás utján keresztül nem vihető.

Aki utánna járt és kutatta a kivándorlás okát, az arra a meggyőződésre kellett hogy jöjjön, hogy a kivándorlók 65—70 százalékát nem a megélhetési kényszer viszi Amerikába, mint a 80-as években és a 90-es évek elején, hanem a földéhség és a hirtelen meggazdagodási vágy, amely különösen a törzsgyökeres magyarság körében lépett fel ijesztő mértékben. A megélhetési viszony csak a tótságot kényszeríti Amerikába, de ma már ott sem oly rosszak a viszonyok, hogy a munkabíró férfiak tízezrei kénytelenek lennének elhagyni hazájukat, mert a tót vidéken a beözönlött amerikai pénz következtében teljes jólét uralkodik és a földértéke hihetetlenül megdrágult és a tótság kezd lejebb húzódni a magyar lakta vidékre, ahol hihetetlen magas összeget fizet egy-egy katasztrális hold szántóföldért, amelyet Amerikába kívánkozó magyar családoktól vásárol össze.

A nemzetiségek által leginkább lakott vármegyékben, mint például Zemplén, Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros vármegyékben a kivándorlás a teljesen jobb módú magyar lakosság körében uralkodik, mig a szegény és teljesen vagyontalan orosz nép otthon marad és műveli terméketlen, kopár földjét, amely pedig nem adja meg neki még a mindennapi kenyeret sem. És mégis marad. Szántja, veti a mostoha földet; a magyar haza földjét. Nem fogja el a kapzsiság ördöge, hanem izzad idehaza, verejtékkel áztatja kopár földjét és marad idehaza.

A vagyonos magyar nép pedig megy Amerikába, idejének nagy részét lenn tölti a bányákban, magába szívja az egészségtelen levegőt, szerez pár garast, s ha hazajön, itthon mindenféle egészségtelen tanokat hirdetve, maga is betegen, kerüli a munkát és lesz szocziálista vagy munkakerülő a szerint, a mint könnyebben jut kenyérhez A legveszedelmesebb méreteket az utóbbi időben a kivándorlás a dunántúli és Duna-Tisza közén fekvő vármegyék lakosai között öltött, akik a magyarságnak úgyszólván szine-javát képezik és a hol pedig a megélhetési viszonyok a lakosságra nézve nem olyan kedvezőtlenek. A démon azonban itt is felkereste őket, ígért nekik mindent és ezek a boldogtalan emberek mindent készpénznek véve, eladogatják kis birtokukat, házukat, vagy szőlőjüket

is inkább szomorúságával, mint szenvedélyességével ragadta meg az embert.

Neki is, mint Jókainak hosszú életet adott az Isten. Látta, mint vergődik kábultságából a levert nemzet s óriás csizmákat öltve halad a modern kultúra felé. De ő nem tudta magát jól beletalálni ebbe az uj világba. Arany János idegennek érezte magát a góz és villamosság korszakában, az aszfalt helyett többre becsülte a végtelen magyar róna porát és sarát, a kaczér paloták helyett a kerttel övezett falusi házikót.

Jókai fiatal maradt élete végéig. Nagy lelke, amely telve volt tudással és érzéssel felszívta az újat s a legutóbbi tiz-tizenöt év óta irt müveiben a modern élet kereteibe illeszkedett bele. Ezek a müvek is éppen olyan gyöngyei az irodalomnak, mint a régiek voltak.

Ugyanaz a szerény, ideálista, becsületes, álmodozó jellem maradt Jókai Mór, mint amikor nemes hevétől elragadtatva 48-ban a forradalmi párthoz csatlakozott. Hitt az emberekben, hazájának jövőjében s az Istenben. Hitt és neki volt igaza.

Nem hiába, hogy ő élt legtovább a triászban ; a legtöbbet közöttük ő dolgozott. Mint regény és drámairó, költő, újságíró és politikai szónok szédületesen nagy és sokoldalú munkálkodást fejtett ki. Nem volt a napnak egy órája, melyet ébren töltve, fel ne használt volna. Ha nem irt, szőlőt és rózsákat ültetett. Isten áldása volt az életén.

Babérból s anyagiakból is neki jutott a legnagyobb rész, nemcsak a munkából. De sem az egyik, sem a másik nem volt kellő megjutalmazása az ő világraszóló munkálkodásának. S ha a hálás nemzet milliókat rakott volna a lábához, ezzel sem rótta volna le a tartozását.

Jókai ezerszer többet adott hazájának, s polgártársainak, mint ezek neki.

Sírba dőlt a nagy triász, a héroszok elmúltak.

K. L.

és mennek egy idegen, ismeretlen világrészbe szerencsét próbálni. Az állam álljon elő egész tekintélyével és vessen gátot a kivándorlásnak, amig nem késő.

A birtokokat, a mit eladnak, vegye meg az állam és telepítse le reájuk az Amerikából visszavándorolt egyéneket, akik földhöz jutva, talán itt maradnak a hazai rögön.

Üdvös dolog lenne, ha a kormány a parczellá- zásra is több gondot fordítana. Például az olyan nagy birtokot, amely 2400 kath. holdnál nagyobb és ha nem egy határban is fekszik, nem engedné egy bérlőnek kiadni, hanem a 2400 holdnál nagyobb területet kisgazdáknak adnák bérbe. így lehetne a földműveléshez szokott és ahhoz értő polgárságot itthon tartani és megélhetéséről gondoskodni. A földbirtokosnak mindegy,_akár egy embertől kapja a bérösszeget, akár száztól. Ő meg nem rövidül, sőt sok esetben sokkal jobban jön ki és azonfelül a haszna még az is, hogy a közteherviselésnél a község lakosai is könnyebben és nagyobb mértékben képesek kötelezettségeiknek, minden megerőltetés nélkül eleget tenni.

Így azután elejét lehet venni a most uralkodó állapotoknak, hogy vannak községek, ahol a férfi népségnek csak az örege és apraja van itthon, a munkásbiró elem pedig Amerikában hajszolja a jó szerencsét.

Az államkormányzat vegye a kezébe az ügyet és a társadalomnak jut a feladat, hogy az államot ebben a fontos és nehéz feladatában magyar emberhez illő hazaszeretettel támogassa.

Ez most a legégetőbb seb, ezt hegesszük be legelőször is. k ö

9803 — 1904. sz. Szatmárvármegye főispánja.

Meghívó*

A vármegye törvényhatósági bizottságának tagjait a vármegyei székház nagytermében folyó évi május hó 26-án délelőtt 11 órakor tartandó

rendkívüli közgyűlésre

van szerencsém meghívni.

Hazafias üdvözlettel:

Nagykároly, 1904. május hó 15-én.

Kristóffy József, főispán.

Tárgysorozat:

1. Nagykároly r. t. város képviselőtestületének határozata villamos telep létesítésének költségeire kölcsön felvétele tárgyában II.

2. Nagykároly r. t. város képviselőtestületének határozata a villamos telep czéijaira szükséges telek megvétele tárgyában. II.

3. Alispán! előterjesztés a kéményseprésről és kéményseprési iparról alkotandó vármegyei szabályrendelet tárgyában. II.

4. Mátészalka, Szamosszeg, Nagy-Dobos, O-Pályi, Fábiánháza, Nyir-Csaholy, Nagy-Ecsed, Olcsva, Olcsva-Apáti és Börvely községek képviselő-testületének határozatai a Nagykároly —Mátészalka—csapi h. é. vasút segélyezése czéljából felveendő kölcsön tárgyában. II.

5. Vitka község képviselőtestületének hason tárgyban hozott Rácz Ferencz körjegyző által megfelebbezett határozata. II.

6. Isaák Elemér és társai felebbezése a rozsályi községi biró választás ellen. II.

7. Dr. Vetzák Ede indítványa Nagykárolyban felállítandó kir törvényszék ügyében. II.

8. Király-Darócz község ingatlan eladás használati felosztása és szabályrendelet módosítása. II.

9. Belügyminiszter leirata a vármegyei gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában ; névszerinti szavazással hozandó határozat. III.

10. Vármegyei alispán jelentése a vármegyei számadási ágazatok naplózárlatai szerint mutatkozó pénzkészletnek pénzintézetnél gyümölcsöző elhelyezése iránt, névszerinti szavazással hozandó határozat ügyében. III.

11. A vármegyei székházépítésre felveendő kölcsön ügye. Fj.

HÍREK.

— Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog pünkösdi ünneplést kívánunk.

— Személyi hir. Kristóffy József vármegyénk főispánja folyó hó 19-én a déli vonattal Budapestre utazott, a honnét a jövő szerdán érkezik vissza székhelyére.

— Pünkösdi istentiszteletek. A róm. kath. templomban : folyó hó 22-én reggel 9 órakor ünnepélyes szentmise, utána szentbeszéd, délelőtt 11 órakor csendesmise, délután 3 órakor litánia; 23-án reggel 9 órakor ünnepélyes szentmise, utána szentbeszéd, délelőtt 11 órakor csendesmise, délután 3 órakor litánia Mindkét napon reggel 6 órától este 6 óráig szentségimádás. — Az ev. ref. templomban : Pünkösd első napján délelőtt prédikál: Asztalos György lelkész, ágendázik : Újlaki Miklós segédlelkész, d. u. prédikál:

Lukács Mihály tanító. Pünkösd másod napján d. e. prédikál : Újlaki Miklós segédlelkész, d. u. prédikál : Lenkey Lajos tanító.

— Legfelsőbb kihallgatás Ő felsége a király május 15-én általános kihallgatást adott a budai várban, a melyen gr. Károlyi Istvánná palotahölgyet fiával gr. Károlyi György cs. és kir. kamarással, kerületünk országgyűlési képviselőjével együttesen fogadta.

— Zászlószentelés. Szép ünnepélyre készül a Nagykárolyi Oltáregyesület. Junius hó 12-én fogja Meszlényi Gyula szatmári püspök megbízásából az egyesület gyönyörű kivitelű, 800 koronás, remek hímzésű zászlaját fölszentelni Pemp Antal szatmári kanonok. A zászlóanyai tisztet Károlyi Istvánná grófné vállalta el kész örömmel az egyesület kérésére. A zászlószentelésen az Oltáregyesület téli hangversenyén szerepelt hölgyek — mintegy 18-an — lesznek a koszorús-lányok, a kik vőfélyeik kíséretében csoportosulnak a fölszentelendő zászló körül. A fölszentelést megelőző szentmise alatt Demidor Ignácz főkapitány és a polgári leányiskola növendékei énekelnek Láng Margit és Diczig Ádám or- gonakisérete mellett, a szentbeszédet Varjas Endre oltáregyesületi igazgató mondja. Este pedig a Polgári Kaszinó termeiben előkelő szereplők s a Dalegyesület közreműködésével igen szép müsoru estély lesz, a melyet táncz követ Fátyol muzsikája mellett. Az estélyre külön meghívókat' nem bocsát ki az egyesület. Visszaemlékezve az Oltáregyesület ritka sikerű téli hangversenyére, hasonló szép eredményt jósolunk e most jelzett ünnepségnek is. Az 1 koronás belépődíj mellett megtartandó estély részletes műsorát jövő számunkban adjuk. Egyben jelentjük, hogy az egyesületnek az ország egyik legelőkelőbb czégénél készült zászlaja pár napon át Pucser Károly kirakatában lesz megszemlélhető.

— Névnapok. Folyó hó 16-án János napján raeggratulálták barátai és ismerősei Czimmermann János főgymnasiutni tanárt és Nonn János kereskedőt.

— Záró ünnepély. A helybeli főgimnasiumi Kölcsey önképzőköre tegnap délután 4 órakor tartotta záróünnepélyét a tornacsarnokban szépszámú közönség jelenlétében, amely az ügyesen összeállított műsor minden egyes számát lelkesen megtapsolták. A műsor a következő volt: 1. Induló, Linka Camillótól; előadta a zenekar. 2. Tetemrehivás, Aranytól ; előadta Serly Ferencz Vili. o. t. 3. A csalogány felelete ; énekelte az énekkar. 4. Magyar népdalcsoport; czim- balmon előadta ,Berczik Béla VI. o. t. 5. Rongyos koldus, Katona Árpádtól ; előadta Jakab Tibor Vll. o. t. 6. Quintett Mendelsolmtól; előadták : Kompolthy Béla VI., Mangu Gyula V., Rupprecht Béla VI., Nagy Gábor VIII. o. tanulók a karmesterrel. 7. Czigánykar Wéber K.-tól; előadta az ének- és zenekar. 8. A remete, Berzsenyitől; előadta Müller Miksa VI. o. t9. Utazás a hómezőkön, Eilenbergtől ; zongorán elő. adták : Báthory József és Pintér Nándor II. o. tan.

10. Rakóczy zászlója, melodráma Prónai-Szentgálytól; szavalta Páskádi János VIII., zongorán kisérte Adler Ernő VIII. o. t. 11. Magyar népdalcsoport; előadta a zenekar. 12. Jelentés a Kölcsey-Önképzőkör XIII. évi működéséről; irta és felolvasta Hornyák Sáudor Vili. o. t. főjegyző. 13. Búcsú az iskolától, Silchertől : énekelte az énekkar. 14. Rákóczy-induló; előadta a zenekar. Ilyen sikerült záró ünnepélyt rég hallottunk. Mert nemcsak a műsor volt változatos de annak előadása is olyan szabatos és sikeres volt, hogy a közönség nem győzte eléggé dicsérni. A záró ünnepélyen Hám József főgymn. igazgató tartott tartalmas beszédet az ifjúsághoz.

— Vizsgatétel. Dr. Szabó Jenő zilahi p. ü. fogalmazó-gyakornok Budapesten a fogalmazói szakvizsgát szép eredménnyel letette.

— Eljegyzés. Rósner Dezső helybeli kereskedő a napokban eljegyezte Fried Janka kisasszonyt Bogyoszlóról.

— A budapesti utolsó verseny napon, a nyeretlen kétévesek versenyében, dij 3000 korona, távolság 1000 méter, gr. Károlyi István (Somosi ménes) Rózsabimbója elsőnek érkezett be.

— A helybeli villanyvilágítás telepének építését már megkezdték A város az építést házilag eszközli.

— A nagykároly—mátászalka—csapi vasút építését minden valószínűség szerint folyó év augusztus havában megkezdik. Ugyanis az engedményes Gre- gersen czég a napokban terjesztette be az építési terveket a kereskedelemügyi minisztériumhoz s igy rövid idő alatt megtartják az engedély kiadását megelőző tárgyalást.

— Óvónői kinevezések. A szatmármegyei Széchényi társulat igazgatósága már megállapította a nyári menhelyvezetőinek névsorát. A/ egyes községekbe kinevezett óvónők névsorh a következő : A.-Fernezeiy Gébéi Hona, A.-Homoród Szűcs Anna, A.-Kapnik Dőri Bella, Amacz Imre Juliska, Angyalos Szombathy Gizella, Apa Szerdahelyi Julia, Atya Molnár Teréz, Avasfelsőfalu Ingük Jánosné, Barlafalu Szeizer Ilona, Batiz özv. Bodon Istvánné, BotpaládjTolnay Viktorné, Börvely Kiss Eszter, Csegöld SepsiFerenczné, Cseke Thoma Julia, Csenger Geiger Ilona, Cs.-bagos Gulden Erzsébet, Cs.-ujfalu Makiári Zsófia, CsomakÖz Stampfl Vilma, Dengeleg Lenkeiné Dán Julia; Dobra Csernus Viktória, Ér-Endréd Kántor Károlyné, Ér-Körtvélyes Nagy Ida, Fábiánháza Répái Teréz, Gebe Szincsero Gizella, Genes Bene Kálmánná, Géres Szabó Erzsébet, Gilvács Jassik Etel, Gyöngy Fekete Mórné, Győrtelek Kotnoroczi Anna, H.-lápos Joanovits Margit, Hirip Eszényi Erzsébet, Hodász Bányai Giza, Homok Bugyi Andrásné; Hosszufalu Czinczás Mártonná, lriny Tar Róza, Istvánéi Nagy Irma, Jánk Beniczki Zsig- mondné, Jármi Kurdi Erzsébet, Józsefháza Heinrich Julia, Kányaháza Koós Berta, Keér özv. Jurásné,

a földkerekségén is tüzesre izzítják most a levegőt, kisebb a veszedelem, amely egy forradalmi ostrom alatt fenyeget, mint az a tespedés, amely évezredeken keresztül megfekszi az emberiséget,

Ha ideig-óráig a forradalmi állapot társadalmi rendetlenségnek is előidézője, de nyomában uj élet és fejlődés képes társadalmi rend lép, amely triss erővel uj virágzásba borítja a mindenséget és uj májusi hajnalt dérit a világra.