Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-01 / 18. szám

SZATMARMEGY EI

TTív

ÖZLÖNY

Szomorú erkölcsi tanulság az is, hogy a nagytömeget izgatni, formálni lehet és a lelketlen vezetőket tüzön-vizen át követi, nem törődve a jövővel.

Tanulsága a sztrájknak az is, hogy az erőszak nem helyes fegyver a kenyéradóval szemben, de nem főleg az állammal szemben, mert ez az erőszaknak nem engedhet, külömben elveszti hatalmát, erejét.

A vasutasok egyöntetű és általános sztrájkja kezdetben imponált, rokonszenvet keltett, de később, midőn még akkor sem tartották szükségesnek munkába állani, a mikor már demonstrative czélt értek, ügyökre fordították az egész ország figyelmét, azt bizonyítja, hogy a mikor túlzásba mentek, már akkor nem volt semmi igazuk, a rokonszenvet ellenszenvvé változtatta át a makacsság.

A kormány helyesen tette, hogy nem engedett akkor, a midőn a jóakaratu figyelmeztetés hiába való volt. Az erőszak alkalmazása a rendkívüli körülmények, a legfőbb állami jólétért, megvolt engedve. De ezután csak az engesztelékenység, a feledés következhetik, mert külömben az állam is túlzásban fog menni hatalmával, mint a vasutasok tettek a helyzetének kizsákmányolásával.

Erre a megbocsátásra, engesztelékenységre annyival inkább szükség van, mivel nem szabad feledni az államnak azt, hogy egyetlen egy intézményünk volt csak, amely magyarosított, a hová elért, ott magyar lett a levegő, a szivérzése, a legridegebb nemzetiségi vidéken egyedül képviselte a magyar államot, nyelvet és érzést és ez a M. Á. V. volt.

És a sztrájknak bárminő nagy is az erkölcsi kára, hogy ez a legerősebb, legmagyarabb intézményünk, szervezetünk egy pillanatra ilyen tévútra tért, de azért nem szabad ezen állami szervezetünket megtörni, megalázni, mert ennek a következménye volna a legnagyobb károsodás, mivel faji szempontból a nemzetiségi vidéken, főleg Horvátországban a magyarság egyedüli képviselői elvesztenék tekintélyüket, az erőt azon misszióhoz, amit mindenütt teljesítettek eddig, a hova elért a magyar szárnyas kerék.

Vonjuk le kölcsönösen a tanulságot a nagy sztrájkból és béke legyen velünk !_______________________

Tárgysorozat.

Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának 1904. évi május hó 5-én tartandó rendes közgyűlésére.

1. Alispáni féléves jelentés. Fj.

2. Kereskedelemügyi miniszteri leirat az ecsedi lápon keresztülvezető törvényhatósági ut kiépítési czél- jaira engedélyezett államsegélynek egyszerre leendő folyósítása iránt felterjesztett kérelem megtagadása tárgyában. Fj.

3. Kereskedelemügyi miniszteri leirat a fehérgyarmat-beregszászi h. é. vasútvonalra megadott előmunkálati engedély meghosszabitása tárgyában. Fj.

4. Kereskedelemügyi miniszteri leirat nagybánya —alsófernezelyi h. é. vasútvonalra előmunkálati engedély megadása tárgyában. Fj.

5. Ugyanaz a tasnád-szántó—érmihályfalvi h. é. vasútvonalra előmunkálati engedély megadása tárgyában. F.j

6. Földmivelésügyi miniszteri leirat a tunyogi Szamos átmetszésen tervezett vashid segélyezése ügyében s ezzel kapcsolatosan mátészalka—nyíregyházai h. é. vasút részvénytársaságnak mint a tervezett mátészalka—fehérgyarmati h. é. vasút engedményesének kérvénye törvényhatósági segélyezés iránt. Fj.

7. Hevesvármegye átirata a hadköteles karben levőknek kivételes nősülési engedély megadása tárgyában. 1.

8. Csanádvármegye átirata a magyar nyelv jogainak megadása tárgyában. Fj.

9. Az üresedésben levő egy szolgabirói állás betöltése. Fj.

ból építették : a köteleknek a földgolyóról való lelógása biztosítva volt.

Az idő már éjfélre járt. Barinkay tanár ott ábrándozott szerény karosszékében. Ábrándozott a sikerről, a jótéteményről, melyet embertársai és egyáltalában a világ érdekében tesz. Buzgó és hü segítőtársa, a titok másik letéteményese, a mérnök pedig csak görnyedezett az asztal fölött s minden egyes vonal meghúzása után. megelégedetten, büszkén tekintett alkotó barátjára. A dicsőség koronája lebegett mindkettőjük fölött. Sugarai bevilágították a könyvekkel és rajzokkal teletömött dolgozó-szobát, a kampós rendszer örök emlékül bölcsőjét, szülőhelyét. Fénye mintha a szoba üvegburko- latu menyezetéből kiáramló világitó fényt is legyőzte volna. Mintha máris megszűnt volna az emberiség helyért való versengése és a létért, vagy nem létért való kéttségbeesett dulakodása Talán egy nagy, nevezetes kor hajnalhasadása volt ez ? . . .

A „Világköztársaság“ elnöke, mindjárt az említett kihallgatás után intézkedett a Barinkay-féle találmány sürgős nyélbe ütése iránt. Lázasan folyt a munka mindenütt. A felügyeletet maga az elnök vezette s az ő oldalán ott volt látható mindenütt a kampós-rend- szer föltalálója.

A kötélvárosok nem is egész esztendő alatt már készen várták lakóikat. Az utolsó kötelet 4881 év már- czius 4-én eresztették le s adták át rendeltetésének. Nevezetes nap volt ez a világtörténelemben. A nagy ünnepélyen, melyet Barinkay tanár tiszteletére rendeztek, a mindenség összes bolygóinak fiók köztársasági elnökei megjelentek. Az érkező vendégségtől úgyszólván koromsötét lett volna a lét, ha világításról nem gondoskodtak volna, igy azonban pazar látványt nyújtott a mindenünnen előrepülő emberek világitó tömkelegé. Az összes bolygóktól páros korlátot vontak a földig. Csak igy volt lehetséges valamiképen is a rendet fenntartani. A Fiastyukról négyezer tagból álló és az érdekesség kedvéért óriási biztosíték árán a

10. Az 1902. évi házipénztári zárszámadás. Fj.

11. Alispáni előterjesztés a mérk—ecsed—győr- teleki útszakasznak a törvényhatósági úthálózatba felvétele ügyében. Fj.

12. Alispáni jelentés a vármegyei tisztviselői nyugdij-alap 1903. évi tulkiadásainak fedezete iránt. Fj.

13. Alispáni jelentés a tiszabecsi Rákóczi emlékmű számadása ügyében. 1.

14. Abauj-Torna vármegye közönségének átirata a katonai lószükségletnek közvetlenül a tenyésztőktől való beszerzése ügyében a földmivelésügyi miniszterhez intézett feliratának támogatása iránt. 1.

15. A vármegye tisztviselői nyugdij-alap 1903. évi számadása. 1.

16. A vármegyei muzeum és könyvtár 1903. évi számadása. 1.

17. A vármegyei muzeum és könyvtár 1904. évi költségvetése. I.

18. A vármegyei muzeum és könyvtár 1903. évi állapotáról szóló jelentés. 1.

19. A marhalevelek kezelése és kiállítása dijainak szabályozása iránt alkotott községi szabályrendeletek. 1.

20. A községi állategészségügyi pénzalap 1903. évi számadása. 1.

21. A ménvizsgálati díjalap 1903. évi számadása. 1.

22. A vármegyei ebadó-alap 1903. évi számadása. 1.

23. Elemi és árvízkárosultak 1903. évi számadása. 1.

24. A tiszabecsi Rákóczi emlék-alap 1903. évi számadása. 1.

25. A Szamos-jobbparti érdekeltségi alap 1903. évi számadása. 1.

26. A Tisza-balparti milotai partvédőmüvek 1903. évi számadása. 1.

27. A halászjegy alap 1903. évi számadása. l.|

28. Belügyminiszteri leirat a nagypeleskei körjegyző fizetés emelése ügyében. 11.

29. Sályi község képviselő-testületének határozata a pénzkezelői állás megszűnése tárgyában. 11.

30. Csanálos község képviselő-testületének a jegyzői lakás mellékhelyiségének kibővítését megtagadó határozata. 11.

31. Ököritó község képviselő-testületének a Szat- már—mátészalkai vasút építéséhez leendő hozzájárulás tárgyában kelt határozata. 11.

32. Nagykároly r. t. város képviselő-testületének a városi közkorházban alkalmazott ápolónők fizetésének rendezése tárgyában hozott határozata. 11.

33. Giródtótfalu község képviselő-testületének ingatlan bérbeadása tárgyában hozott határozata. 11.

34. Nagymajtény község képviselő-testületének, a róm. kath. iskolában szervezett 4-ik tanítói állás segélyezése tárgyában hozott határozata. 11.

35. Nagymajtény község kéviselő-testületének a róm. kath. iskolai tanítók részére lakbér illetmény megállapítása tárgyában hozott határozata. 11.

36. Nagykároly r. t. város képviselő-testületének a Nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasúthoz leendő hozzájárulás tárgyában eddig hozott határozatának módosítása tárgyában kelt határozata. 11.

37. Józsefháza község képviselőtestületének az apaállatok beszerzése tárgyában hozott határozata. 11.

38. Rápolt község képviselő-testületének ingyenes népkönyvtár létesítése tárgyában hozott határozata. 11.

39 Rád László körjegyző felebbezése a jegyzői nyugdijválasztmány 24—1903 számú határozata ellen. 11.

40 Nyirmegyes község képviselő-testületének ingatlan bérbeadása tárgyában kelt határozata. 11.

41 Fehérgyarmat község képviselő-testületének a községi jegyző és biró terhére tett összeg elengedése tárgyában kelt határozata. 11.

42 Nagykároly r. t. város képviselő testületének a módosított pecsét czimer és czimer leírás megállapítása tárgyában kelt határozata. 11.

múzeumokból kibérelt, petroleumos fáklyákkal fölszerelt bandériumot küldöttek az ünnepélyre.

Az óriási emberóczeán mellett már-már a kötélvárosok befogadó képessége kicsinek bizonyult. Minden egyes kampón két, három repülőgép is szorongott.

Az ünnepély este hat órakor kezdődött. A világköztársaság elnöke elfoglalta egyszerű, de méltóságos trónusát. Szájába dugta a hangtovábbitó lemezecskét, melynek segélyével minden egyes szava, még a köhin- tése is, a legkisebb megerőltetés nélkül az egész min- denséget beharsogta. A nép néma csendben figyelt. A kötélvárosok himbálóztak, kampói recsegtek az óriási tehertől és az elnök beszélni kezdett :

— Polgárok ! Bolygóim képviselői! Egy ember föltalált valamit, aminek egyszerűségén és meglepő csodálatosságán mindenki elámult. Emberek ! Bolygóim képviselői! Éz a lángész, ez a föltaláló, ez a Barinkay Gáspár megmentette a világot, megmentette a Földet. Ujongjatok ! Ujongjatok az ő tiszteletére és a mi közös örömünkre . . . !

Még be sem fejezte szavait, a nép ujongott, tombolt . . . S egyszerre, mintegy villámcsapásra, az öreg, a megvénhedett Föld abbahagyta a saját tengelye körül való unalmas forgását ... Az iszonytató, háromszoros terhet tartó kötelek dallamosan kígyózva ereszkedtek lefelé, magukkal ragadva a Földet is, amely egy pillanat alatt már a világűr feneketlen fenekére zuhant . . . Eltűnt.

Egy régi bolygóval kevesebb lett e világon, néhány százmillió emberrel kényelmesebb lett az élet és Barinkay Kampós Gáspár nemcsak, hogy elvesztette népszerűségét, de a 4881. évre neki jósolt Nobel-dijat sem kapta meg.

D

43 Krasznabéltek község képviselő-testületének a kántori földek után fizetendő ártéri költség fedezése tárgyában 11.

44 A magyarországi bortelmelők és borkereskedők országos szövetségének átirata a m. kir. kormányhoz intézett feliratuk támogatása tárgyásan. 11.

45 Avasujváros község módosított szervezési szabályrendelete. 11.

46 Réztelek község képviselő-testületének ingatlan átengedése tárgyában hozott határozata 11.

47 Vámfalu község képviselő-testületének ingatlan szerzése tárgyában kelt határozata. 11.

48 Király-Darócz község képviselő-testületének ingatlan bérbeadása tárgyában kelt határozata. 11.

49 A szakaszi körjegyzőséghez tartozó községek pótszervezési szabályrendeletei. 11.

50. Németh F. közigazgatási tanfolyam hallgató segély iránti kérvénye. II.

51. Demcsak Imréné községi szülésznő felebbezése Porcsalma község képviselő-testületének határozata ellen. 11.

52. Kisar község képviselő-testületének a szervezési szabályrendelet módositásátmegtagadó.határozata. 11.

53 A m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség jelentése az 1901. és 1902. évi községi számadásokról. 11.

54 Kölese község képviselő-testületének ingyenes népkönyvtár felállítása ügyében hozott határozata. 11.

55 Avasfelsőfalu uj községházára vonatkozó 11-ik pótkölségvetés. 11.

56 A mátészalkai mértékhitelesítő hivatal haszonbérbeadási lügye. 11.

57 Mátészalka község képviselő-testületének ingatlan eladása iránt hozott határozata. 11.

58 Kányaháza község 1991. évi megfelebbezett birói számadása. 11.

59 Pösner Mihály kérelme Sárköz község 1897— 1900. évi számadásainak felülviszgáltatása iránt. 11.

60 Pap Juonné kérvénye Ráksa község 1901 évi számadásából kifolyólag terhére irt összegek törlése iránt. 11.

61 Felsőbánya város erdőkezeléséről szóló szabályzat. 111.

62 Az erdődi kórház-alap számadása. Fj

63 A Czerjék-féle sikasztási-alap 1903 évi számadása. Fj

64 A nagysomkuti kórház-ahp 1903 évi Fj

65 A Szatmármegyei kórház-alap 1903 évi számadása. Fj

66 A V20/2 székház javitási-alap 1903 évi számadása. Fj

67 Az U/20/0 vasúti hozzájárulási-alap 1903 évi számadása. Fj

68 Az idegen pénz-alap 1903 évi számadása Fj.

69 A millineum-alap 1903 évi számadása. Fj

70 A Közmüvelődési-alap 1903 évi számadása. Fj.

71 A nemesi pénz-alap 1903. évi számadása. Fj.

72. A vármegyei szegény és inséges-alap 1903. évi számadása. V.

73. A községi segély-alap 1903. évi számadása. V.

74. A betegápolási pótadó-alap 1903. évi számadása. jll.

75 A vármegyei szabályrendelet-alap 1903. évi számadása. 11.

76 Az állattenyésztési-alap 1903. évi számadása. 11.

77 Az erdőőri alap 1903. évi számadása. 111.

78 Az erdőfelujitási-alap 1903. évi számadás. 111.

79 A mátészalkai Schvartz Jakab alapítvány 1903. évi számadása. 111.

80 A csengeri Máyer Salamon alapítvány 1903. évi számadása. 111.

81 A Mandel Spiz alapítvány 1903. évi számadása. 111.

82 Az iskola mulasztók alapjának 1903. évi

8Í5 A körorvosi fizetési-alap 1903. évi számadása és töbrendbeli községi számadás.

H I K E K.

— Személyi hir. Kristóffy József főispán a múlt szerdán a gyorsvonattal Budapestre utazott, a honnét holnap tér vissza székhelyére. — Debreczenni István polgármester április 25-én kocsival Szatmárra utazott s ott a villamtelepet megtekintette és megkötötte Dr. Sereghy Bélánéval a helybeli villanytelep elhelyezéséhez szükséges telek megvételére vonatkozó szerződést.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Mező Károlyt a helybeli pénzügyigazgatóság mellé beosztott számvevőségi számellenőrt, számvizsgálónak nevezte ki. Gratulálunk !

— Kinevezés. Kristóffy József vármegyénk főispánja Dr. Nemestóthi Szabó Albert ügyvédet vármegyei tiszteletbeli aljegyzővé, N. Szabó István helybeli és Barkóczy László sümegi tiszteletbeli szolgabirákat pedig dijas gyakornokokká nevezte ki.

— Figyelmeztetés. A nagykárolyi Kölcsey Egyesület ma délelőtt 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését, amelyre a tagok figyelmét ismételten felhívjuk.

— Meghívás. Felkérem a vármegye múzeumi bizottság tagjait, hogy a folyó évi május hó 3-án délután négy órakor a vármegyei székház nagy- teimében tartandó múzeumi bizottsági ülésen az

1903. évi jelentés tárgyalása, az 1903. évi zárszámadás megvizsgálása, az 1904. évi költségvetési előirányzat megállapítása, az olvasószoba berendezése, az

1904. évi államsegély kérelmezése és az 1903. évi államsegély ügyében kelt országos múzeumi és könyvtári főfelügyelőségi leirat közlése végett tartandó bizottsági ülésen megjelenni szíveskedjenek. Nagykároly, 1904. ápril 26. Nagy László, alispán.

— Névnapok. A névnapok megünneplése általános szokássá vált városunkban. De hát úgy van az nálunk is, hogy a jó emberek sietnek meggra-