Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-24 / 17. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

Meghivás.

A „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ 1904. évi május hó l-én d. e. 10 órakor a vármegyei székház nagytermében évi

rendes lr:özg:3r“CHést

tart, melyre a tagokat meghívom.

Tárgysorozat.

1. Tisztikar választása.

2. Igazgató választmány választása.

3. Az 1903. évi számadás felett határozat hozatal s számadóknak a felmentvény megadása.

4. Az 1904. évi költségelőirányzat megállapítása.

5. A nagykárolyi főgimnázium ifjúság részére kitűzött pályadij kiadása felett határozat hozatal.

6. A nagykárolyi főgimnázium ifjúság részére újabb pályadij kitűzése.

6. A játéktársaság 1900, 1901. évi tulkiadásának kiutalása tárgyában igazgató választmány javaslata.

8. Szabó Albert indítványára a játéktársaság részére 1904. évre 200 korona megszavazása tárgyában igazgató választmány javaslata.

9. Esetleges indítványok.

Nagykároly, 1904. április 21-én.

Nagy László, elnök.

Meghívás

Felkérem a „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ igazgató választmányának tagjait, hogy 1904. április 30-án d. e. fél 12 órakor a vármegyei székház emeleti kistermében tartandó ülésen megjelenni szíveskedjenek.

Nagykároly, 1904. április 21-én.

Nagy László, elnök.

HÍREK.

— Személyi hir. Kristóffy József, vármegyénk főispánja f. hó 20-án a reggeli vonattal Budapestről székhelyére érkezett. — Gr. Károlyi István f. hó 18-án Budapestre utazott. — Pállik Béla f. hó 17-én városunkba érkezett, a hol tudvalevőleg nyári műterme van.

— A posta indulása. Úgy látszik a magyar állam kezd a szekérposta közlekedésre berendezkedni. A helybeli postahivatalból Piskoltra indítják a postát és ott veszik át a budapesti postaküldeményeket, ha tudniillik volna mit. így pénteken este 8 óra 15 perczkor megérkezett a postakocsi a helybeli posta- hivatalhoz, de minthogy Debreczen még nem kapta meg a budapesti postát,jóformán üresen. Szatmár- felé városunkból naponként este 9 órakor indul a szekérposta, Kismajtényban lovat vált s éjjeli 1 órakor érkezik Szatmárra. Szat m árról indul reggel 6 órakor ésr városunkba érzik d. e. 10 óra 50 perczkor.

— Áthelyezett állatorvos. A földtnivelésügyi miniszter Somogyi Mátyás szatmári kir. állatorvost Nyitrára, helyére pedig Páitos Samu állatorvost Temesrékásról Szatmárra helyezte át.

— Érettségi vizsgálatok A szatmári ev. ref. főgimnáziumban május 16—19-én lesznek az Írásbeli, junius 22-én és a következő napokon a szóbeli érettségi vizsgálatok.

— Az elmaradt napi lapok egy részét valószínűleg ma este 8 órakor kapjuk meg. Ugyanis a posta- igazgatóság értesítette a kir. postahivatalokat és igy a helybelit is, hogy ma Püspök-Ladányból óriási anyaggal indul a szekérposta. Miért is utasították a postahivatalokat, hogy ma pótfogatokról is gondoskodjanak, hogy az egész anyagot továbbíthassák. Tehát ez a szekérposta este 8 órakor itt lesz városunkban. Hogy hány napról elmaradt lapot hoz, azt még nem tudhatjuk. Hogy a postán a forgalom me ínyire összefog torlódni, mutatja az, hogy péntek d. e. 10 órakor Szatmárról megérkezett posta csak ajánlott levelet 500 darabot hozott városunkba.

— Búcsú estély. A Debreczenbe áthelyezett Tóth Kálmán vasúti állomás főnöknek Debreczenbe való áthelyezése alkalmából a helybeli állomás tisztviselői és a távozó néhány barátja, társas vacsorára jöttek össze f. hó 16-án a helybeli indóház vendéglőjében. Kár hogy széles körben nem jutott tudomásra a búcsú estély megtartásának hire, mert akkor a távozó népszerű állomás főnök valamennyi barátja és tisztelője ott lett volna. De igy is voltak körülbelül 50-en és a bucsuzás igen bensőségteljes volt. Vacsora alatt csakhamar megindultak a pohárköszöntők. Elsőnek Balázs ellenőr a tisztikar nevében, azután Juhász Kálmán fütőházi tiszt a fütőházi személyzet nevében és Benkő altiszt, az altisztek nevében búcsúzott a távozótól. A városi társadalom nevében Hám József főgimnáziumi igazgató mondott meleg hangú beszédet, a melyre Tóth Kálmán elérzékenyülve mondott köszönetét, kérve baráit, hogy őt továbbra is tartsák meg emlékezetökben.

— Eljegyzés. Mártonffy Gyula a napokban jegyet váltott Lengyel Mariska kisasszonynyal, Lengyel József szinérváraljai földbirtokos kedves leányával.

— Mikor nincs lap. Szerda óta az orvosok a férfiakon s igy magukou is egy újfajta betegséget constatáltak. A baj unalmat eláruló ásításokkal kezdődött. Másnap a beteg nem találta sehol a helyét még a kaszinóban sem, amit az asszony örömmel vett tudomásul. A betegség további szimptómái a következők: az unalom idegességbe megy át s az agy nem normálisán működik, mert mind untalan hol a japánokkal, hol a vasutasok sztrájkjával foglalkozik és az egyik perczben igazat ad a vasutasoknak^ másikban pedig szeretné valamennyit elcsapni. Sajnos ez az uj betegség legjobban szerkesztőnkön tört ki, aki segíteni akart társai baján, híreket akart kapni a fővárosból, hogy valami külön számmal meggyógyítsa magát és társait. Minthogy azonbau hiába táviratozott, feleletet nem kapott, a telefonhoz pedig 1

hozzá nem jutott, szerkesztőnk betegsége azzal súlyosbodott, hogy az üzlet világot kezdte szidni, amely távírdát, távbeszélőt lefoglal olyan prózai dolgokért minő liszt eladás, élesztő megrendelés stb. a melyekért nem lehet megtudni azt, hogy a japánok nem verték-e tönkre azóta a muszkát ? Azóta nem Sarlay a fősztrájkoló lett-e Magyarország miniszterelnöke? Szerkesztőnk baján végül a tegnapi napon némileg csilapitott egy pár homeopatikus adagu távirati és telefou labdacs.

— Dalestély. Mint jeleztük is már, dalegyesületünk május 7-én dalestélyt rendez. A műsor már össze van állítva és igen gazdag, változatos. — A műsor szerint Márton Margitka kisasszony szaval, Wimmer Mariska kisasszony és Pazuchanits Mariska kisasszony zongorán játszik, Ilosvay Margit kisasszony czimbalmozik, Pap Emil bariton szólót ad elő, Békefi Pál hegedű tanár hegedű szólót játszik Réthy László karnagy zongora kísérete mellett és végül a dalegyesület ad elő 3 énekszámot. Az uj alelnök dr. Vetzák Ede mindent elkövet a siker érdekében és hisszük, hogy fáradozásait közönségünk tömeges megjelenésével fogja jutalmazni.

— Magyar tiszteket a hadseregnek. Vármegyénk főispánja felhívta lapunkat, hogy csináljunk propagandát azon eszmének, hogy a közös hadsereg magyar csapatai magyar honos tisztekkel elláttassanak. A felhívásnak készséggel eleget teszünk s felhívjuk a szülők és a magyar ifjúság figyelmét arra, hogy a közös hadsereg katona akadémiáiban és reáliskoláiban az 1904—J905-iki tanév kezdetén nemcsak az 1897. évi XXII. t. ez. által rendszeresített 250 magyar alapítványi helyet fogják betölteni, hanem a páyázati hirdetmény azon alapítványi helyre is kifog terjedni melyeket a törvényhozás, a véderő vita folytán, még ezúton fog rendszeresiteni. Most aztán az volna a világcsufsága, hogy amidőn évekre terjedő obstrukezió folyt a hadsereg megmagyarositásáert, akkor most, midőn annyi sok alapítványi hely vár betöltésre, a magyar ifjúság nem mutatna fokozottabb hajlamot a katonai pályára és ezen alapítványi helyekre pályázó nem akadna teljes számban. Buzdításul közöljük azért a honvédelmi miniszternek az ifjúsághoz intézett felhívását, a mely igy szól: Felhívás! Mindnyájunk hő óhaját képezi, hogy a magyar katonák magyar tisztek által képez- tessenek ki s azok által vezettessenek a harezba. Ezen hő óhajtás most teljesülhet, mert a közös hadsereg nevelőintézeteiben magyar honos ifjaknak annyi hely van biztosítva, amennyi a magyar csapatoknak magyar tisztekkel való ellátására szükséges ; a nagy számú magyar állami alapítványi helyek pedig a szegényesebb sorsú ifjak számára is megnyitják a katonai intézeteket. De hogy tényleg meglegyen a kellő szánni magyar tiszt a közös hadseregben, ahoz a társadalomnak s különösen a magyar ifjúságnak támogatása is szükséges. Hozzátok fordulok tehát magyar ifjak lépjetek rá ezen tágas útra, melyet számotokra építettünk, hogy a közös hadsereg tiszti karába bejuthassatok, foglaljátok el a számotokra fentartott helyeket, vigyétek be a hadseregbe magyar hazafiságtokat, — nem ellenzi azt senki, — egyesítsétek azt a magyar nemzet hagyományos Király és Dinastia hűségével s legyetek szeretett hazánknak és a monarchiának erős védői s koronás Királyunk hü katonái. A honvédelmi minszter,

— Szekérposta. A vasutasok sztrájkja folytán szünetelvén a vasúti közlekedés, szerda reggeltől kezdve nem érkezett posta városunkba, legfeljebb Erdőd, Nagysomkut vidékéről és az a posta a mely a közeli vidékről jön szekerem — A közlekedési kormányzat, mikor már több napon át tartott a vasúti sztrájk, hogy legalább a levélpostát továbbíthassa, a primitiv szekérpostához fordult. — így a helybeli postahivatal a múlt pénteken Piskoltra küldött egy postakocsit, a hol átvették a Budapestről szekér postán érkező leveleket és péntek este 8 órakor megérkeztek azok a helybeli kir. postahivatalhoz. Ha ez még sokáig igy tart, beköszönt ismét a dilizsánszok poetikus utazási rendszere. És mert a dilizsánsz nagyon hasonlít az omnibuszhoz, eszünkbe juttatja ez a Komócsy versét:

Vágtat az omnibusz,

Az az lassan halad,

A városligetben

Gesztenyefák alatt.

így fogunk mi is haladni ezentúl a tengelyen, a dili- zsánszon.

— Próbabál. Endrédi városunkban előnyösen ismert, és kedvelt tánezmester növendékeinek ez idei próbabálját folyó évi május l-én tartja meg a Polgári Kaszinó nagytermében. A sziupadon előadandó műsor a következő: 1. Rózsa balett, élőképpel, gö- rögtüz világítással. 2. Magyar magántáncz. 3. Hortobágyi csikós táncz. 4. Gavotte. 5. Hátszegvidéki kalugyer. 6. Udvari négyes. 7. Japán polka. Ezt követik az estély folyamán a rendes társas tánezok. Belépti-jegy: Felnőtteknek 2 korora, tanuló-jegy 1 korona. A tiszta jövedelem a polgári leányiskola házi pénztára javára fordittatik, miért is a nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri az igazgatóság.

— Gyászeset. Br. Luzsénszky Katalin f. ho 20-án városunkban élte 77-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult testvérhuga volt néhai br. Luzsénszky Lajosnak, a ki közkedvelt volt a megyei körökben. — Az agg bárónő élte utolsó napjait nagy szegénységben élte le, kézi munkájával keresve kenyerét.

— Hegyközségi gyűlés volt folyó hó 17-én. A

gyűlés Lendek Pál vendéglőst abbeli kérelmével, hogy a szőlőskertben vendéglőt nyithasson, elutasította. — Tudomásul vették azon körülményt, hogy a városi képviselő-testület jóváhagyta a múlt évi számadásokat, Végül megbízták a hegybírót, hogy az olasz borvámkedvezményes behozatala ellen egy tiltakozó kérvényt szerkeszszen és azt adja át támogatás végett a kerület országgyűlési képviselőjének, Károlyi György grófnak.

n

— Megégett gyermekek. Siket Gábor porteleki lakos Juliánná nevű 4 és fél éves leánya f. hó 14-én gyufával játszván, ruhája tüzet fogott, minek folytán égési sebeiben vasárnap kiszenvedett. A hullát f. hó 16-án Bodó György kir. aljárásbiró mint vizsgálóbiró jelenlétében dr. Cukor Lajos járási orvos és dr. So- mossi Ignácz fogházorvos bonczolták fel. A vizsgálatot a gondatlan szülők ellen megindították. — F. hó 19-én Részegén hasonló szerencsétlenség történt. Ugyanis ifj. Lung Györgynek 5 éves Demeter nevű fiacskája társaival gyufával babrált és a játszópajtások meggyujtották ruháját, minek folytán a szegény gyermek oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy azokba bele halt. Az orvos-rendőri vizsgálatot dr. Cukor Lajos járásorvos és N. Szabó István tb. szolgabiró teljesítették. A vizsgálatot ez ügyben is megindították.

— A húsárak és a kissütemények. Általános a panasz, hogy a hús rósz, roszszul van megmérve, méreg drága, a pék sütemények pedig kicsinyekjés élvezhetőnek. Megpendítették a másik lapban már azt is, hogy jó volna a városnak próbahusvágatást eszközölni. De hát ez nem vezet czélra, mert azelőtt vagy 12—14 évvel megpróbálkozott a város a próbavágatással és az eredmény az volt, hogy még többe került egy kiló hús, mint a hogy a mészárosok adták. Hiába, mindennek meg van a maga módja. E helyett én egy másik eszmét pendítek meg. Nálunk most 56 krajezár egy kiló hús, és a jövő hó elején már 60 krajezár lesz, tehát olyan nagy árat követelnek a husért, hogy maholnap egy 4—5 tagból álló család teljesen nélkülözni lesz kénytelen a húst, mert 1 és fél kiló húst számítva egy napra, havonként e czimen 54—60 koronát kellene kiadni. Minthogy pedig a közel vidéken, p. o. a szomszédos Csanálos községben 40 kr egy kiló hús, indítványom az, hogy több család szövetkezve, innét lássa el husszükségletét. A fogyasztási adó 1 kiló után 2 és fél kr, a behozatal is bele fog kerülni vagy 2 krba, s igy ha mindezt hozzászámítjuk, legfeljebb 44—45 krba kerül egy kiló hús. Tehát olcsóbb és a mi fő, jobb húshoz jutunk. A pékeket pedig legyen szives a hatóság megrendszabályozni. (Beküldetett.)

— Szalmafonó házi ipar kiállítás. Földmivelés- ügyi m. kir. miniszter ur intézkedése folytán Nagykároly városban 1903. évi november 3-ik napján létesített és a város által támogatott, szalmafonó házi ipari tanfolyam ezen tanévre befejezést nyert. E tanfolyam vezetésére kiküldött szaktanitónő, a növendékeknek tanított munkákat, mintegy 670 drb kalap és különféle kivitelű szép tárgyakat Nagykároly r. t. város közgyűlési termében 1904. évi április 23. és 24-ik napján (szombaton és vasárnap) egész nap kiállítja,, melynek megtekintésére az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívom. A kiállított tárgyak legnagyobb része eladó. Nagykároly, 1904. ápril hó 15. Debreczeni István, polgármester.-- Hirdetmény. A hegyközségi szabály 27. §-a értelmében felhívom a hegyközség birtokosait, hogy a cserebogarak pusztítását a Iegerél.yesebben teljesítsék, mert azon birtokos ellen — kinek gyümölcsfáin cserebogarak tömegesen találtatnak, a rendőr- hatóság utján kihágási eljárás lesz folyamatba téve. A cserebogár csak a korai reggeli órákban, vagy borús nappali időben pusztítható eredményesen úgy hogy azok a fáról lerázatnak. Nagykároly, 1904. április hó 21. Reszler Simon, hegybíró.

— Nagybánya város ujonczjutaléka. A Nagybánya városi 1903-ik évi ujonezozás április hó 18. és 19. napjain tartatott meg Nagy Sándor tb. vármegyei főjegyző elnöklete alatt. Nagybánya város a közös hadsereg részére 29 ujonezot, a honvédség részére pedig 9 ujonezot volt köteles kiállítani, melyre beso- roztatott a közös hadsereg javára fentálló 7 jóba- vétel beszámításával 29 közös hadseregbeli ujonez, és a honvédség javára fentálló 2 jóbavétel beszámításával 9 honvéd, és a póttartalékhoz 3 ujonez.

— Csoda számba megy azon rendkívüli jó hatás, melyet a csuz és köszvényes bántalmakban szenvedők érnek el a hires Zoltán-féle kenőcs használatával. Oly betegek, kik már 15—20 év óta szenvedtek és fürdőket s különféle szereket használtak, e szer néhány- szori alkalmazása áltál gyógyultak meg. — Üvegje 2 korona Zoltán Béla gyógytárában, Budapesten.

— Rendelet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. törvényezikk 3. §-a alapján a belügyi és földmivelésügyi miniszter urakkal, illetve a horvát-szlavon-dalmát bán úrral egyetértőleg a hivatali elődöm által múlt évi junius hó 13-án 28559. szám alatt kibocsátott II. A. 1) pontjához kiegészitéskép, annak r) alpontja gyanánt a következő rendelkezést fűzöm : r) Az 1898. évi XIII. törvényezikk alapján alakult ipari és gazdasági hitelszövetkezetek közül, valamint a hasonló czélu és hasonló keretekben működő egyéb ipari és gazdasági előleg és hitelegyletek közül azok, a melyeknél az üzleti tevékenység kizárólag a vasár és ünnepnapok néhány órájára szorítkozik, a melyek tehát köznapokon egyáltalán nem állanak a közönség rendelkezésére és a melyek nem rendelkeznek saját állandó személyzettel, vasárnapokon nyitva tarthatók, s a rendes üzletmenettel járó összes teendőiket végezhetik. Megjegyzem azonban, hogy ez a rendelet nem vonatkozik nyersanyag-beszerző, fogyasztó, vagy egyéb rendes üzletvitellel foglalkozó szövetkezetekre vagy szövetkezeti raktárakra, sem pedig hitelnyújtással hétköznapokon is foglalkozó, tehát rendszeres üzletvitellel biró hitelszövetkezetekre, vagy hitelegyletekre. Budapest, 1804. évi április 8-án. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter.______________________

Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva

Felelős szerkesztő: B A U D 1S Z JENŐ _ Laptülajdonos: ^ 0 T H K A^R 0 LJf. __

Mé

rnöki munkálatok végzésére (minden nemű építmények tervezésére is) ajánlkozik Gál Jenő (ezelőtt: Lakos és Gál) okleveles mérnök műszaki irodája Szatmár, Battyány utcza 1. sz. 9 — ?