Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-22 / 12. szám
SZATM ÁRMEGYEI KÖZLÖNY A villamvilágitás előnyei. ii. Az iparban. Mielőtt ezen fejezetet tárgyalnám, szükségesnek tartom felemlíteni, hogy a villamos világításnak egyik legnagyobb ellensége a gáz ; mely olcsóságánál fogva fölülmúlja azt, de amikor erőátvitelről van szó, a gáz ismét háttérbe szorul s az elektromotor lép az elsőségbe. Hogy fogalmat alkossunk a kettő közötti külömb- ségről ime itt közlöm : A gázvilágitásnál: 1 m3 (köbméter) gáz 32 fillér. Egy 45 gyertyás Auer égőnek kell 100 liter gáz. 100 liter gáz 3.2 fillér. 1 gyertya erősségű 3.2 : 45=0.071 fillér. A villamvilágitásnál: Egy 16 gyertyás izzólámpa 50 wattot fogyaszt másodperczenkint egy 1 gyertyás 3.12 wattot fogyaszt másodperczenkint. 1 hektowattóra ára 6 fillér. 0.031X6=0.186 fillér. Villamvilágitásnál 1 gyertyás óránként 0.186 fillér. Itt előtérbe jut azonban a villamos világítás tűzbiztonsága s veszélytelensége, mig a gázvilágitásnál ez utóbbi ép az ellenkezője. Térjünk azonban vissza az ipari a s ezzel a villamvilágitás előnyére használt elektromotorra. Az elektromotor jó tulajdonságának az lett a következménye, hogy ott, ahol villamos áram áll rendelkezésre és ahol ennek költségei nem túlságosak, minden más motort háttérbe szőrit. Mindjárt feltűnik az elektromotor igénytelensége úgy a kezelés, valamint a zajtalan járás és térszükséglet tekintetében, mert az elektromotor kezelése oly egyszerű, hogy közönséges munkás is végezheti s járása közben nem kíván szakértői felügyeletet, mint az a más motoroknál szükséges, térszükséglete meg oly kicsiny, hogy falikarra erősíthetjük. A házilag űzött kisipar pedig oly kis elektromotort igényel, mely a kisiparos lakásán felállítható, veszélytelen, kis helyet vesz igénybe és főleg bármelyik pillanatban üzembe helyezhető s viszont bármikor minden veszteség nélkül megállítható. Miután üzeme veszélytelen, azt bármely szobában is alkalmazhatjuk, s erre külön rendőri engedély nem szükséges, mivel az elektromotor nem esik hatósági ellenőrzés alá. Az a kisiparos, ki egyszer megpróbálta, hogy mennyivel több és pontosabb munkát lehet végezni szerszámgéppel, mint pusztán kézi szerszámmal, az belátja, hogy az előállítandó tárgyakhoz szerszámgépre van szúksépe. De tervében hamar megfeneklik, mert nem tudja, hogy a hő melyik mozgató elemét alkalmazza, mert pl. ha csak egyetlenegy varrógépet, köszörűt, vagy esztergát kell forgásba hozni, akkor e csekély munkaerőre nem lehet gázmotort vagy benzinmotort használni, mert az ilyen csakis nagyobb erőre alkalmas s az egyes gépek üzembe helyezése miatt egy motort beszerezni, ez még roppant költséges. Belátták ezt a kisiparosok már régen, de tenni nem tehettek semmit, de most, midőn a villamos világítást behozzák uj életre ébred a kisiparos és ezzel együtt lendül a munka kivitele is. Hogy Nagykárolyban még a mai napig nincs villamos világítás, azért minden ember önmagát vádolhatja, mert nincs benne az az erős elhatározás, hogy tervét megvalósíthassa. Miként egy várat csak a nép zömének együttes ostroma veheti be, úgy a villamos világítást is csak úgy lehet megvalósuláshoz közelíteni, ha a város minden egyes polgára — miként csak egy ember akarata lenne — kimondja a jelszót, hogy „akarjuk“. Úgy hiszem, ha Poprád, az addig alig 2000 lakossal biró város egy évi vonakodás után végre kivitte azt, hogy villamos világítása legyen, akkor kétségkívül mondhatjuk, hogy Nagykároly a majdnem 20000 lakossal biró város, mostan immár két éve halogatja, de végre itt is a villamos világítást behozzák. Előbb említettem az elektromotort s most itt közlöm azok árait : Ezen táblázatot azért közlöm, hogy az érdeklődők szemmel kísérhessék, hogy melyik a legjobb és legolcsóbb eszköz az erőátvitelre. Megjegyzem, hogy a beszerzési árban úgy a gáz, mint az elektromotornál a legmagasabb értéket vettem, mert a legjobb motorok árai ezek. E táblázatból kitűnik, hogy habár a gázzal való erőátvitel a legolcsóbb és ép azért hasonlítottam össze a gázmotorral s üzemköltségével, mégis a villamos átvitel sokkal czélszerübb és egész 4 lóerőig olcsóbb is, mint a gázzal való átvitel. Itt azonban tekintetbe kell venni a gázmotor beszerzési árát és azt, hogy ha teszem fel eszterga- padot hajt és most centrirozni (központosítani) kell a tárgyat, akkor a gázmotort nem lehet megállítani, mert ez hátrányos lenne a munkaidőre és ez idő alatt szinte fogyaszt gázt, akkor belátjuk, hogy itt csakis a villamos motort (elektromotor) használjuk, melyet czentrirozás alatt meg lehet állítani anélkül hogy a legkevesebb munkaveszteség lenne. Azonkívül a berendezési költség kamatvesztesége, mert pl. egy 5 lóerejü elektromotor majdnem háromszor olcsóbb, mint a gázmotor. Nagy előnye még az elektromotornak az, hogy a térszükséglet roppant kicsiny, mi ez is egy főkövetelmény. Egy 10 (H. P. lóerő) lóerejü gázmotor helyszükséglete 4.5 m2, mig egy 10 lóerejü elektromotor térszükséglete 0.756 m2, tehát majdnem 7-szer oly nagy hely kell a gázmotornak, mint az elektromotornak, sőt a pozsonyi kiállításon a Ganz és Társa czég által kiállított elektromotorok még kisebb méretekre szorítkoztak. Holländer Oszkár Meghívó. A ,.Nagykárolyt Vivő- és Torna-Ciub“ tagjai, a club folyó évi márczius hó 22-én vagyis ma vasárnap délelőtt 11 órakor a régi kaszinóban megtartandó V. évi rendes közgyűlésére tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Jelentések tárgyalása. 2. Számadások megvizsgálására 3 tagú bizottság kiküldése s a felmentvény megadása. 3. Az 1903. évi tagságdij meghatározása. 4. Az évi költségvetés megállapítása. 5. Indítványok. 6. Az igazgató-választmánynak (elnök igazgató, titkár, pénztáros, ügyész, szertáros, orvos és 8 választmányi tag) és 4 választmányi póttagnak a legközelebbi rendes közgyűlés időtartamáig való megválasztása. Az alapszabályok értelmében a személyes kérdések titkos szavazással döntetnek el. Nagykárolyban, 1903. márczius hó 17-én. Péchy László, Bubregh Béla, elnök. titkár. HÍREK. — Személy hir. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja e hó 20-án a délutáni gyorsvonattal Budapestre utazott. — A vármegyei állandó választmány április hó 7-én délelőtt 10 órakor ülést tart. Tárgy : a múlt évi zárszámadás s más ügyek előkészítése. — Rendkívüli közgyűlés. A törvényhatóság április 7-én délelőtt 10 és fél órakor rendkívüli közgyűlést tart. — Figyelmeztetés. A közigazgatási bizottság áprilisi ülése nem 10-én nagypénteken ; hanem 7-én délelőtt 11 órakor lesz. — Márczius 15-ét városunkban is méltóan ünnepelték meg, a szabadság nagy napjához méltó ünnepségek között. Délelőtt voltak az istenitiszteletek a különböző hitfelekezetek templomaiban. Ezek kezdetüket vették reggeli fél hét órakor a helybeli statu-quo izraelita templomban, a hol Fürth Ferencz főrabbi megható imát mondott. Kilencz órakor a róm. kath. templomban volt mise, a melyen megjelentek a hatóságok tagjai s a tisztviselőikar, a honvédség. Palcze’r Ernő házfőnök, kormánysegéd mondta az ünnepi misét fényes segédlet mellett. Mise végén elénekelték az Isten áldd meg a magyart. Az ev. ref. templomban 10 órakor vette kezdetét az istenitisztelet nagy közönség jelenlétében. Nagy Lajos s. lelkész szép beszédben méltatta a nap jelentőségét. — Ezenkívül társadalmilag négy helyen is ünnepséggel hódoltak a szabadság napjának. Így a főgimnasiumi ifjúság Kölcsey Önképzőkörében d. e. 10 órakor volt az ünnepély, a helybeli tornacsarnokban, szép számú közönség előtt. A derék ifjúság változatos müsoru ünnepet rendezett, a mely kezdetét vette az ifjúsági énekkar által előadott Burcsata indulóval.Ezután a kör elnöke Papp György VIII. o. t. megnyitó beszédet mondott. Majd az énekkar adta elő a Hymnuszt és Kosa Lajos Vl.o.t. szavalta Dalmadynak Szabad haza czimü költeményét. Felváltotta ezeket egy trio, a melyet Preisz Miklós hegedűn, Brandsch Gyula cellon és Csiiléry Ferencz zongorán adtak elő köztetszés között. A nap jelentőségéről felolvasást Brandsch Gyula Vili. o. t. tartott, hatásosan. Igen tetszett a Csiiléry Ferencz Vili. o. t. által zongorán előadott Hymnus é3 Szózat sadalom fejlődésében, megújulásában annál a természeti és gazdasági erők jóval hatékonyabbak. Manapság a szocziológia alapkérdéseit tekintve, két nézet küzd egymással. Az egyik szerint az emberi társadalomban az ok és okozat törvénye ép úgy megállapítható, mint a természetben. Azt a módszert tehát, mely a kozmikus tünemények magyarázatában oly bámulatosan eredményesnek bizonyult, teljes joggal lehet alkalmazni a társadalmi tünemények magyarázatánál is. Más szóval, a szocziológia csak olyan természettudomány, mint akár a fizika, akár a biológia. Ezt a nézetet vallják pedig egyképen úgy a Marx, mint a Spencer követői. Hogy a társadalmi tünemények valóban törvényeknek, az okság törvényeinek vannak alávetve, a másik nézet is elismeri, de erősen hangoztatja, hogy a társadalmi tünemények sokkal bonyolultabbak lévén a természetieknél, azokra nézve olyan feltétlen törvények, mint a természeti tüneményekre vonatkozók, meg nem állapíthatók, hanem csakis a czél és eszköz szempontjából fogadhatók el, még csak nem is teljes biztosságu szabályok. A kik ezt a nézetet vallják, Lavrov, Paul Barth, Rudolf Stein körül csoportosulnak. Marx szociológiája sokkal magasabb fokon áll a Comte énál. Ő azonban e tant még nem nevezte szocziologiának, hanem gazdasági máteriálizmusnak. Ennek értelmében a társadalomban a gazdasági viszonyok kérlelhetetlen törvényszerűsége uralkodik, s a társadalom fejlődésének irányát a mindenkori gazdasági viszonyok szabják meg; az ember értelmiségének pedig e törvényszerűséggel szemben vajmi csekély szerep jut. Csakhogy ez a felfogás olyan egyoldalú, mint a Comte-é. Ez a szellemi, az a gazdasági tényező kizárólagos uralmát hirdeti a társadalmi életben ; pedig kétségtelen, hogy minden kornak van gazdasági és szellemi fejlődése, mig maga a társadalmi fejlődés e két tényező kölcsönhatásának eredménye. Herbert Spenczer szerint a társadalom a világban lévén, a mint ez, úgy fejlődik az is. Az embert és társas életét a természettől elválasztani nem lehet, s azért azzal összefüggésben kell vizsgálni. Szerinte a társadalom a növekedésnek, alakulásnak, hanyatlásnak épen olyan jelenségeit mutatja, mint az egyéni szervezet, s a társadalom és az ezt alkotó egyének orgá- nizmusai egymáshoz mindenben hasonlítanak. Felfogása tehát a társadalomról biológiai, s csak következetesen jár el, mikor az egyéni organizmusra vonatkozó biológiai tudomány módszerét alkalmazza a társadalom vizsgálatára. A jövőre nézve pedig azt hiszi, hogy a mai kényszeresen alapuló katonai állam lassankint átalakul ipari állammá, a melynek lényege az önkéntes együtt működés. Spenczer tanítványai — s a magyar szocziolo- gusok nagyrészt ezek közül valók, — a mester elméletét tovább fejlesztették, de olykor bizony túl is hajtották, bár szívesen elismerjük néha sok zseniá- litással. Erre nézve legyen elég csak Méray Horváth „Szocziologia“ czimü tanulmányára utalnunk. Átolvasva ezt, szinte elképedve látjuk magunk előtt az óriási és elő organizmust, a társadalmat. Bármennyire megkapó is azonban a fejtegetés, egy mégis szeget üt a gondolkodó fejébe. Orgánizmus az ember is az ő szerveivel. A szerveknek nincsen öntudatok, a szervezet, az ember pedig öntudatos. A Spenczerféle iskola szerint orgánizmus a társadalom is, s ennek szervei, a mint Méray olyan meggyőzően fejtegeti az emberek. Ámde itt meg a szerveknek van öntudatok, mig a szervezet maga öntudatlan. Hogyan egyeztethető ez össze? Vagy olyan orgánizmus-e a társadalom, mint a növény ? öntudat nélkül. Csakhogy a növény szervei is öntudatlanok, s aztán Spenczerék a társadalmi orgánizmust egyenesen az emberihez hasonlítják. Vagy talán a társadalom még csak csecsemő korát éli, még nincs öntudata, de majd az is megjön ? Milyen könnyen lehet ezen az utón a Belamyféle szocziálistikus regények útvesztőjébe jutni. De úgy a Marx, — mint a Spenczer-iskola szo- cziológiája ellen nyomosabb okok is hozhatók fel. Mindkettőből hiányzik az egyéni elem, az öntudatosan cselekvő egyéniség náluk csak korlátozott alakjában, a természeti és gazdasági viszonyoktól való függésében jelentkezik, s ép azért szocziologiájuk nem tud számot adni az emberi szellem pozitív társadalomalakitó munkájáról. Mindkettő a társadalmi életetet csak az ok és okozat szompontjából vizsgálja és nem ismeri el, hogy a társadalmi életben czélok és eszközök is működhessenek. És épen ezen hiányosság terelte aztán uj irányba a szocziológia kutatásokat. Úgy a Marx, mint Spenczer tagadja, hogy a társadalom alakulását az emberi akarat irányíthatja, s igy az egyik elmélet is a másik is fatalizmusra vezet; a modern iskola pedig ezt a felfogást, mint az emberi szellemre lealázót elutasítja. Elismeri a gazdasági és természeti tényezők néha szinte legyőzhetetlen befolyását a társadalom alakulására, de a körül jogot követel az emberi szellemnek és akaratnak, az egyéni közreműködésnek is. Amaz czélokat tűz ki, a melyeket el akar érni, s eszközöket keres, talál is nem egyszer azok elérésére. Ennek a modern szocziologiának főbb képviselőit már említettük. Végezetül, a mit talán annak elején kellett volna tennünk, okát akarjuk adni ezen hézagos czikkely keletkezésének is. Az olcsóbb osztályok feltűnő előnyomulása, s az azok iránt érzett általános rokonszenv nálunk is előtérbe hozta a társadalmi kérdéseket, a melyek már-már fontosabbak kezdenek lenni minden más kérdésnél, s a melyeket fitymálva figyelembe nem venni, vagy épen letagadni végzetes is lehetne sokakra nézve. Semmiképen sem felesleges azért, ha azokat bárcsak apró pénz alakjában, lapunkban is, forgalomba hozzuk. Kivált a mikor e lapnak egyéb jelzői között éppen a „társadalmi“ áll első helyen, s a mikor látjuk a nagy tájékozatlanságot a társadalom mibenléte felől, a mely tájékozatlaság daczára is azonban, társadalmi kérdésekről — a mint már Spenczer is panaszolta, mindenki ítélkezik. JDr. Luc« Ignác«.
