Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-08 / 10. szám
Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1903. évi 10-ik számához. Hivatalos rész. Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban 1903. évi február hó 13-án tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 15—0903. Bjkvi sz.Tárgy : A vármegyei árvaszék 31310—1902. Á. sz. előterjesztése a gyámoltak és gondnokoltak nyilvántartásai elkészitése és berendezése folytán szükséges nyomtatatványok költségeinek és a helyszínén bejegyzendő adatok eszközlésével járó kiküldetések alkalmával felmerülendő napdijak és útiköltségeknek fedezésére a vármegyei gyámpénztári tartalék alapból 8000 korona összegnek a vármegyei árvaszék rendelkezése alá bocsátása és Csanálos, Fény, Mező-Petri, Nagy- Majtény, Szaniszló és Vállaj községek gyámpénztári tartalékalapjaiból eme községek nyilvántartásai elkészitése és berendezésével járó költségeknek a vm.gyámpénztári tartalékalap javára leendő megtérittetése tárgyában. A vármegyei árvaszek előterjesztésének az állandó választmány véleményével egyezőleg, részben hely adatni, illetőleg a gyámhatósági felügyelet alatt álló kiskorúak és gondnokoltak nyilvántartásai elkészitése és berendezésével szükséges nyomtatványok költségeinek fedezésére a vármegyei gyámpénztári tartalékalapból 4000 korona összeg a 133400—1902. B. M. sz. alatt kibocsátott körrendelet és az 1877. évi XX. t. ez. 198. §-a értelmében a vármegyei árvaszék rendelkezése alá bocsáttatni, s eme összeg erejéig addig is, mig a nyomtatványok költségei végleg megállapíthatók lesznek, az árvaszék esetről-esetre a kiutalvá- nyozást eszközölni, egyszersmint az önálló gyám pénztárral biró: Csanálos, Fény, Mező-Petri, Nagy-Majtény, Szaniszló és Vállaj községekre vonatkozólag kimondatni határoztatott, hogy ezen községek gyám pénztári tartalékalapjaikból, ezen községek nyilvántartásai elkészitése és berendezésével járó köttségek a vármegyei gyámpénztári tartalékalapnak megtérítendők. Ellenben az előterjesztés azon részének, mely szerint a nyilvántartásokba a helyszínén bejegyzendő adatok eszközlésével járó kiküldetések napdijai és útiköltségeire is igénybe vétethessék a 4000 korona rendelkezési összeg — hely nem adatott. Ezen határozat a hivatalos hírlapban közzététetni és a netalán beérkezendő feleb- bezések, s iratokkal jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni, s jóváhagyó határozat leérkeztével a vármegyei árvaszék a szükséges intézkedés megtételére utasittatni határoztatott. Indokolás : Mert a vármegyei gyámoltak és gondnokoltak nyilvántartásai elkészítésével és berendezésével szükséges nyomtatványok költségeinek fedezésére a 133400—1902. B. M. sz. körrendelet a gyámpénztári tartalékalapot jelöli meg. Mert a vármegye területén fekvő 303 község nyilvántartásai elkészitése és berendezésével, úgy a községeknek jelentő lapok és ingóságokról szóló kimutatásokkal 3 évre leendő ellátásával oly nagy mennyiségű nyomtatvány beszerzése mutatkozik szükségesnek, hogy a költségek fedezésére, illetőleg részbeni előlegezésre a jelzett összeg valószínűleg igénybe lesz veendő : — igénybe nem vétel esetén pedig a tartalékalap javára maradand és mert a nyomtatványok költségeire 4000 kor. elegendőnek látszik. Mert Csanálos, Fény, M.-Petri, N. Majtény Szaniszló és Vállaj községek önálló gyámpénztári tartalékalappal birvan, a hivatok körrendeletből kifolyólag pedig a nyilvántartások elkészitése és berendezésével szükséges nyomtatványok költségei fedezésére a tartalékalap jelöltetvén meg, nem csak méltányos, de jogos is, hogy a vármegyei gyámpénztári tartalékalap javára eme községek nyilvántartásai elkészitése és berendezésével járó költségek megtéríttessenek. S tekintve, hogy az 1871 /VI—a—1903. B. M. sz. leirat szerint a községek kötelesek gondoskodni arról miszerint a 133400—1902. B. M. sz. rend. A 11. b) és c) pontjaiban említett adatok a nyilvántartásokba bejegyeztessenek, s e végből az árvaszéki elnök és nyilvántartónak a a községekbe kiszállniok nem kell és igy e czimen költségeik sem merülhetnek fel, az előterjesztés azon részének, hogy a kért 8000 korona rendelkezési összeg a nyilvántartásokba az adatok bejegyzésének eszközlésével járó kiküldetések napdijai és úti költségeire is állapíttassák meg, hely adható nem volt. Ezen határozat ellen 15 nap alatt Írásban, vagy szóval a vármegyei alispánnál felebbezés adható be. Miről Nagy László vármegyei alispán, a vármegyei árvaszék és a vármegyei l. ügyészség is értesittetnek. Kelt mint fent Nagy László, vármegyei alispán. Jegyzetté: Kozma Gergely, vm. tb. ülnök, IV-ed aljegyző. Szabályrendelet Szatmár vármegye törvényhatósági utbiztosainak és utkaparóinak szolgálati viszonyáról, minősítéséről és hivatalos teendőiről. (Folyt.) 3. §. A törvényhatósági utbiztos tartozik a szabályszerű képességi vizsgát letenni, mely alkalommal általa igazolandó, hogy: 1. — a magyar nyelvet szóval és írásban bírja és valamely tény állásáról szabatos jegyzőkönyvet képes szerkeszteni ; 2. az elemi szám és mértanból annyi ismerettel bir, hogy a négy műveletet tört és tizedes számokkal szabatosan végrehajtani, egyszerű sokszögek területét, továbbá hasábok és gúlák köbtartalmát kiszámítani képes ; 3. a méter-, hossz-, terület-, köb- és sulymére- teket ösmeri; 4. a rajzolásban annyi jártassággal bir, hogy kisebb terepek és építményekről hü rajzot készíteni képes; 5. kavicsolt utak íentartásánál előforduló munkák, nevezetesen az építéshez használni szokott anyagok főbb tulajdonait, a mészhabarcs és betonkészités módját továbbá a fa- és falkötések főbb szabályait ismeri, s hogy a fedő anyag minőségének, beágyazási módjának, s az utpláya rendszeres fentar- tási módjának ismeretével bir. Az utbiztosi képességi vizsgánál figyelembe veendők a fennállott közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter ur rendelete alapján a m. kir. állami utmesterek részére kiadott kézikönyvben az utak fenntartására és kezelésére nézve foglaltak, nem különben tárgyai a képességi vizsgának a közutak és vámokról szóló 1890-ik évi I. t.-cz.-nek az utmesterekre tartozó részei és az ez irányban kiadott törvényhatósági utasítások és szabályrendeletek. Az utbiztosi képességi vizsgát a vármegye alispánjának vagy helyettesének elnöklete alatt, a kerületi kir. felügyelőből, az építészeti hivatal főnökéből, a törvényhatósági közmunka és közlekedés ügyek előadójából vagy helyetteséből és a törvényhatósági bizottság által e végből 3 évenként választott egy rendes és egy póttagból álló bizottság tartja meg, megjegyeztetvén, hogy a törvényhatósági bizottság által választott póttag csak a rendes tag akadályoztatása esetén vesz részt a bizottságban. A vizsgáló bizottság a vizsgálat eredménye felett szótöbbséggel határoz, s arról jegyzőkönyvet vesz fel, melyben igazolja, hogy az illető ut- biztost képesítettnek találja-e, vagy sem, a képesített biztosnak pedig a vizsga letételéről a csatolt I. minta szerinti egy forintos bélyeggel ellátott bizonyítványt állít ki. A vizsga letételéért a vármegyei tisztviselői nyugdíjalap javára 8 korona az az nyolez korona fizetendő a vizsgázó által előlegesen. A vizsga szóbeli és Írásbeli, melynek letehetése iránt a kérvények az alispánhoz nyújtandók be. A Vizsga letehetése iránti kérvények a következő okmányokkal szerelendők fel : 1. a 22 éves életkor betöltését igazoló anyakönyvi kivonattal; 2. a magyar honpolgárságot és fedhetlen erkölcsi magaviseletét igazoló hatósági bizonyitványnyal; 3. a végzett tanulmányokat igazoló iskolai bizonyit- ványnyal. A vizsga határidejének kitűzése iránt az alispán határoz. A kir. utmesterek által letett képességi vizsga a vármegyében is érvénynyel bir; ily esetben azonban a kinevezett utibiztos kötelezhető, hogy a törvényhatóság területén levő és az 1890. évi I. t.-cz. alapján hozott szabályrendeletből pótvizsgát tegyen. 4. §. Minden esetben, midőn valamely utibiztos szolgálatának teljesítésében akár betegség, akár szabadságolás vagy más ok miatt akadályztatik, szabály- szerű helyettesítés szükséges. A helyettesítéssel rendszerint a szomszédos utibiztos bizatik meg, a kinek a helyettesítésből utazása alkalmával felmerülő fuvarköltségei az úti adó alapból megtéríttetnek, megjegyeztetvén, hogy az e czimen felszámítható összeg azonban az élvezett uti- átalánynál magasabb nem lehet. A törvényhatósági utibiztosoknak, az államépitészeti hivatal főnöke egy hétre terjedő szabadságidőt engedélyezhet, hosszabb időre terjedő szabadságidőt pedig az államépitészeti hivatal javaslatára, az alispán engedélyezhet. A törvényhatósági utibiztosnak székhelye az alispán előterjesztése alapján a kinevezési okmányban állapittatik meg, A szolgálati állomás felcserélését, valamint az áthelyezést az államépitészeti hivatal javaslatára az alispán rendeli el. (Folyt, köv.) Slriejtési hirdetmény. A vezendi gör. kath. egyház által építeni szándékolt iskola és tanítói lak 1001—1903. K. B. sz. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy a kereskedelemügyi miniszter urnák folyó évi február hó 10-én 7999. sz. a. kelt intézkedésével nyert megbízás folytán a szamos-jobbparti érdekeltség czéljaira Matolcs község határában szükségelt és a kisajátítási összeírásban 1-—6. sorszámokkal jelölt, Nábrád község határában szükségelt és a kisajátítási összeírásban 1—359. sorszámokkal jelölt és Keér-Semlyén község határában szükségelt és a kisajátítási összeírásban 1 —110. sorszámokkal jelölt területek kisajátításainak az 1881. évi XLI. t.-cz. alapján leendő foganatosítása érdekében tartandó tárgyalásra folyó évi márczius hó 26-ik napja Matolcs községbe, márczius hó 27. és 28-ik napja Keér-Semlyén községbe, márczius hó 30. és 31-ik és esetleg április hó következő napjai Nábrád községbe a községházához oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy a tárgyalás mindenkor délelőtt 9 órakor a kisajátítási összeírás sorrendjében fog megtartatni, mely eljárásra a vármegyei közigazgatási bizottság képviseletében dr. Schönpflug Richárd vármegyei közigazgatási bizottsági tag elnöklete alatt Tóth Mór patóházai lakos, vármegyei bizottsági tag és Szegedy Antal darnói lakos, vármegyei bizottsági tag bizottsági tagokul és Komoröczy Jenő győrteleki lakos, vármegyei bizottsági tag bizottsági jegyzőül a mai napon fenti szám alatt kelt határozattal egyidejűleg megbizatván, ezen intézkedéssel egyidejűleg a kisajátítási összeírás és tervrajz egy-egy példánya az 1881. évi XLI. t.-cz. 34. §-a értelmében oly utasítással küldetett meg Matolcs, Nábrád és Keér-Semlyén község elöljáróságához, hogy azokat a tárgyalást megelőzőleg a község házánál 15 napi közszemlére tegyék ki, s erről és a tárgyalás idejéről az érdekelt feleket a helyi szokásokhoz képest haladéktalanul értesítsék. Miről érdekeltek az 1881. évi XLI. t.-cz. 36. §-a értelmében azzal értesittetnek, hogy az elrendelt kisajátítási eljárásnál jogában áll minden tulajdonosnak a kisajátítási terv ellen s minden telekkönyvi érdekeltnek a felajánlott ár ellen felszólalni s kifogását jegyzőkönyvbe vétetni és ennek elmulasztása azon jogi következménynyel jár, hogy a nem nyilatkozókra nézve úgy a kisajátítási terv, mint a felajánlott ár végleg megállapítottnak és általuk elfogadottnak fog tekintetni, s a megjelenés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Kelt Szatmárvármegye közigazgatási bizottságának Nagykárolyban, 1903. évi február hó 26-án ülésen kívüli intézkedése alapján. Nagy László, 1—3 alispán, mint h. elnök. felépítésének biztosítása czéljából folyó évi márczius hó 15-ik napján d. u. 1 órakor a vezendi gör. kath. iskolában nyilvános árlejtés tartatik, melyre az áriejteni szándékozók tisztelettel meghivatnak. Tervek, költségvetések és feltételek a lel- készi hivatalban megtekinthetők. Vezend, 1903. márczius 3. Bics Demeter, 1—1 ________________________egyházi tőgondnok. Na gykárolyban a Kishajduváros-utcza 4 szám alatt levő, 2 szoba, konyha, kamara, istálló, kocsiszín és bolthelyiséggel biró lakház előnyös feltételek mellett azonnal eladó Értekezni lehet özv. Rákóczy Mihályné tulajdonosnővel ugyanott. 2—3-Szölőlugast ültessünk minden ház mellé és házi kertjeinkben. Erre azonban nem minden szőlőfaj alkalmas, (bár mind kui zó teimésze ü) meri n.ig^ obbrésze ha megnő is, termest nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt eddig. Hol lugasnak alkalm s a okát ültettek, azok t őrén eliátjá; h izukat az egész szőlőérés idejen a legkitűnőbb muskatály és más édes szőlőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly ház, melynek fa a mellett a legcsekélyebb gondozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek. kerítéseknek stb. a legremekebb dísze anélkül hogy legkevesebb helyet is el oglalna az egyabbre használható részekből Ez a leghálada.osabb gyümölcs, mert minden evben terem. "~)A fajok ism-rtetésére vo atkozó színes íénynyo- matu katalógus bárkinek ingyen es bérmentve küldetik meg, aki elmét egy levelezőlapon tudatja. ,'> Érmellékl első szőlSfilty^nytelep Nagy-Kágya, n. p. Stékplyhid.
