Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY 1532—1902. végreh. szám. Árverési hirdetmény. A f. évi deczember 23 ára kitűzött árverés hatályon kívül helyezésével alulirt bírósági végre­hajtó az 1881. évi LX.t.-ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróság 1902. évi V 625. sz. végzése követ­keztében Herczig Miksa javára llosvay Aladár ellen 203 kor.96 fillér s jár. erejéig 1902. évi aug. 20-án foganatosított kilégitési végrehajtás utján le- és felül­foglalt és 2165 koronára becsült következő ingósá­gok u. m. : házibutorok stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbiróság 1902. évi V.,625—4. sz. végzése folytán 203 kor. 96 fill, tőkekövelés, ennek 1901. évi szeptember hó 1 napjától járó 5°/0 kamatai és eddig összesen 55 kor. 30 fillérben biróilag már megállapított, valamint a még felmerülendő költségek erejéig Nagykároly- ban a piacz téren leendő eszközlésére 1903. évi január hó 9-ik napjának d. u. 2 órája határidőül kitüzetikés ahhoz a venni szándékozók oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek, készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat má­sok is le és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.- ez. 102. § értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykároly 1902. évi decz. hó 7. Bakó Bálint, kir. bir. vhajtó. 6857—1902. tk. szám. Árverési hirdetmény. A nagykárolyi kir. járásbiróság mint telek­könyvi hatóság közhirré teszi, hogy Konrád László érmihályfalvai ügyvéd által képviselt Szász Józsefné szül. Szőke Ágnesnek Szőke Mihály érkörtvélyesi lakos ellen folytatott végrehajtási ügyében 75 kor 28 fillér és jár. kielégítése végett a szatmárnémetii kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. járásbiróság) terüle­tén levő Ér-Körtvélyes községi 258. sz. tjkvben A + 326. hrsz. alatt foglalt jószágtest a hozzá tartozó legelő illetőséggel a csanálosi árvapénztár utóajánlata folytán Ér-Körtvélyes község házánál 1903. évi január hó 16 án d. e. 9 órakor birói árveré- s en újabban el fog adatni. 2. Kikiáltási ár 922 korona; 115 korona 50 fil­léren alul az ingatlan eladatni nem fog. 3. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképos ér­tékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bánatpénznek előleges elhelyezéséről kiállított el­ismervényt átszolgáltatni. Nagy-Károly, 1902. nov. hó 30. A kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság. Csics, kir. aljbiró. Árverési Hirdetmény* Alulírott község elöljárósága ezennel köz­hirré teszi, hogy a község tulajdonát képező vásárvám jövedelem 1903. évi január hó 1. napjától kezdődőleg 6 évre, vagyis 1908. évi deczember hó 31-ig terjedő időtartamra Nagy-Palád község házánál 1903. évi február hó 3-ikán d. e. 10 órakor nyil­vános árverésen a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatni fog. Az árverési feltételek a nagypaládi kör­jegyzői irodában a hivatalos órák alatt bármi­kor megtekinthetők. Nagy-Palád, 1902. deczember 28. Reich Miksa, Törő László, jegyző. 1-—2 biró. 6931—1902. tk. sz. Hirdetmény. Mező-Terem, Yezend, Portelek községnek tkvi betétei az 1886.: XXIX.,1889 XXXVIII, és az 1891.: XVI. t ez. értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak át­adatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé : 1. hogy mindazok, kik az 1886. : XXIX t.-czikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889.: XXXVIII. t.-czikk 5. és 6 §-aiban és az 1891, XVI. t.-czikk 15. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889.: XXXVIII. t.-czikk 7. §-a és és az 1891.: XVI. t.-czikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutatják, e végből törlési keresetöket, azok pedig, akik va­lamely tehertétel átvitelének az 1886.: XXIX. t.-cz. 22. §-a, illetve az 1889.: XXVIII. t. czikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket 6 hónap alatt, vagyis 1903. évi junius hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi ha­tósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosz- szabbitható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, a ki időköz­ben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat. 2. hogy mindazok, akik az 1886.: XXIX. t.-cz. 16. és 18. §-ainak eseteiben, — ideértve az utóbbi §-nak az 1889.: XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban fog­lalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulaj­donjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1903. évi junius hó 30 ik napjáig bezá­rólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog, 3. hogy mindazok, akik az 1. é3 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog ará­nyának az 1889.: XXXVJ1I. t-ez. 16. § a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintet­ben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a tlkvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1903. évi junius hó 30-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támad­hatják meg. 4. Minthogy a Vezend községbeli 474/a -498. hr. sz. ingatlanokra vonatkozólag a tkvi betéteinek szer­kesztése tárgyában a m. kir. igazságügyminiszter 1901 évi 26925. 1. M. sz. a. az 1889.: XXXVÍI1. t.-cz. 35.§.5. pontjában nyert felhatalmazás alapján elrendelte, hogy azokkal a tkvi birtokrészletekkel ne azok a kataszteri birtokrészletek, amelyik azoknak helyraj­ziig megfordított sorrendben felvett és számozott tkvi térkép szerint megfelelnek, hanem azok azono- sitandók, melyek a helyes sorrendnek megfelelően létezett birtokállapot szerint a tjkvi birtokrészleteket képviselik és a betéttervek ezen azonosítás alapján készítendők, a birtokrészletekre bejegyzett nyilván­könyvi terhek pedig a betétszerkesztéskor azokra a részletekre viendők át, melyek az illető tulajdonos részére a helyesbítőig foganatosított azonosításhoz képest jegyeztetnek be ; —• ennélfogva mindazok a tkvi érdekeltek, a kik a tkvi betéteknek ekként tör­tént szerkesztése által nyilvánkönyvi jogaikat bármi tekintetben sértve vélik, felszólittatnak, hogy e rész­ben felszólalásukat a tkvi hatósághoz intézve 1903. junius 30. napjáig szintén adják be, mivel elleneset­ben az említett bejegyzés véglegesnek tekintetvén, a betétek ebbeli tartalma csak a 3. pontban meghatá­rozott módon és ugyanott megállapított jogkövetkez­ménynyel támadható meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egy­szersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a tkvi hatóságnál átvehetik. A nagykárolyi kir. jáxásbiróság mint tkvi ható­ság 1902. évi deczember hó 5-én. Csics Lajos, 3—3 kir. járásbiró. 15956—1902. P. sz. Hirdetmény. A szatmárnémetii kir. törvényszék köz­hirré teszi, hogy az Ecsedi-láp lecsapoló társulatnak Pettyén község érdekelt birtokosai ellen kisajá­títási kártalanítás iránt indított ügyében az eljárás megkezdésére határnapul 1903- évi január hó 13. napjának d. e. 9 óráját Pe tyén községbe és oda a községházához kitűzte, ezen időre és helyre a társulat jogtanácsosát., az összes érdekelteket, valamint a távollevők vagy ismeretlen tartózkodásnak részere hivatalból kinevezett gondnok, dr. Harcsár Géza ügyvéd szatmári lakost az eljárás vezetésével megbí­zott dr. Fekésházy Gyula kir. törvényszéki biró elé a törvényes következmények terhe alatt és azon figyelmeztetéssel idézi meg, hogy az érdekeltek elmaradása a kártalanítás felett hozandó érdemleges határozatot nem gá­tolja, és hogy az egyéni külön értesítés vagy a tárgyalásról való elmaradás miatt iga­zolásnak helye nincs. A szatmárnémetii kir. • törvényszéknek 1902. évi deczember hó 6-án tartott üléséből. Pászkán Sándor, 3—3 jegyző. minden ház mellé és házi kertjeinkben. Erre azonban nem minden sző­lőfaj alkalmas, (bár mind ku;zó teimésze ü) mert m gxobbrésze ha megnő is, lermast rém hoz, ezért sokan nem értek el erecményt ed­dig. Hol lugasnak alkalmas ,a oka! ültettek, azok őven el átják házukat az egesz sző őérés idején a legkitűnőbb muskataly és más édes szőlőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly báz, mely­nek fa a mellet' a legcseké.yebb gon­dozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kertek­nek. kerítésennek stb. a legremekebb dísze anélkül. hogy legkevesebb helyet is el oglalna az egyábbre használható részekből Ez a leghábidalosabb gyümölcs, meri minden evben terem. "'■A fajok ismertetésére vo atkozó színes 'énynyo- matu kafalosus bárkinek ingyen és bérmentve küldetik meg. aki címét egy levelezőlapon tudatja. ÉrmelMkl első s/ölSoltrnvtelep Nagy-Kágyn, u. p. Székelyhid. Köhögés és rekedtség ellen nincs jobb a RÉTHY-féle pemetefű-czuűorfiánáL bevásárlásánál vigyázzunk és határozottan RÉTHY-félét kérjünk, m vei sokhaszontalan utánzata van. — ■ _ Egy doboz ára 60 fillér. ■■ = Csak RÉTHY-félét fog adjunk el! 7— 10 Oh jaj ! x Megfojt ez az átkozott köhögés! Köhögés, rekedtség és elnyálkásodás ellen gyors és biztos hatásúak Egger mellpastillái, az étvágyat nem rontják és kitűnő Ízűek. Dobozza I korona és 2 korona. Próba-doboz 50 fillér. Fő- és szétküldést raktár : ,Nádor4 gyógyszertár Budapest VI., Váczi-körut 17. Kapható Nagykárolyban: Báthory István, Fitos Ferencz, Gyurovits Gyula, Hahn János, Nagy- Doboson Stépán László urak gyógyszertárában. 12—26 Éljen! Egger mellpastilla csak- hamr meggyógyított.

Next

/
Thumbnails
Contents