Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

szatmArmegyei KÖZLÖNY megyébe leendő átkebelezése iránt, ezen feliratra ér­kezett-e válasz ? Az alispán azt válaszolta, hogy még válasz nem érkezett s ezért a legczélravezetőbb az volna, ha a hitközség hozzá egy kérvényt ad be, akkor kérdést intézhet ez irányban a minisztériumhoz. — Szatmáron tisztviselői választás volt f. hó 12-én. Ekkor töltötték be a gazdasági tanácsosi és első és másod aljegyzői állást. A gazdasági tanácsosi állásra heves küzdelem után, Bartha Kálmánt válasz­tották meg 41 szavazattal, Szegedy Antal 38 szava­zata ellenében. Egyhangúlag első aljegyző lett Papp Zoltán és szótöbbséggel másod aljegyző Demkó Sándor. — Főgymnasiumunk Deák Ferencz ünnepélye. A tegnapi napon Deák ünnepélyt tartott a helybeli fő- gymnasium ifjúsága. Délelőtt 9 órakor nagymise volt a templomban és d. e. 10 órakor szépszámú közönség jelenlétében társadalmi ünnepély volt a Tornacsarnokban a következő programmal. 1. Induló „A drótos tót“-ból, előadta a főgymnasiumi zenekar. 2. Deák Ferencz aranymondataiból nehányat előadott Jakab Tibor VII. o. t. 3. Himnus Erkeltől, énekelte a főgymnasiumi énekkar. 4. Deák Ferencz élete és pályája, irta és felolvasta Mátyásy Jenő VIII. o. t. 5. A béke hárfája Sidney Smithtől, zongorán előadta Adler Ernő Vili. o. t. 6. Deák Ferencz, Szász Károly tói; előadta Kosa Lajos VII. o. t. 7. Részlet a Lohengrin operából, quintett, előadták: Kompolthy Béla VI., Rupprecht Béla VI., Mangu Gyula V., Nagy Gábor Vili. o. t. és a karmester. 8. Deák Ferencz emlékezete, pálya­dijat nyert óda, irta Suták Ignácz Vili. o. t., előadta Páskádi János Vili. o. t. 9. Szózat Egressy Bénitől, énekelte a főgymnasiumi énekkar. 10. Emlékbeszéd, tartotta Kontraszti Dezső, a történelem tanára. A program minden egyes száma sikerült volt és sokat tapsolt a közönség. De a legnagyobb hatást tette Kontraszti Dezsőnek, a történelem ezen hazafias tanárának em­lékbeszéde. Az egész beszédet áthatotta a magyar liberális felfogás és lángoló hazaszeretet érzése, a mely méltó viszhangot keltett a hallgatóságban. Az ilyen történelmi tanár kezében nem féltjük az ifjúság hazafias nevelését. — Beigtatás. Klacskó István tanárt a helybeli kath. legényegyesület másodelnökét saját kérelmére a püspök felmentette az elnöki tisz tviselésétől és helyette elnöknek Haunstädter József főgymnasiumi tanárt nevezte ki másodelnöknek. Az uj elnököt f. hó 11-én tartott közgyűlésen iktatták be hivatalában. Lőrincz Gábor egyesületi elnök méltatva a leköszönt másodelnök érdemeit, üdvözölte az uj másodelnököt, a ki erre rövid szavakban szép programmot adott. Az ifjúság részéről Tóth József és Mann Gusztáv mon­dottak üdvözlő beszédet az uj elöljáróhoz. — Szüret. Értesittetik a hegyközség közönsége, hogy a hegyközségi közgyűlés a szüret napját október hó 22-ik napjára tűzte ki. E körülmény oly figyel­meztetéssel hozatik a birtokosság tudomására, hogy a szabályrendelet 82. §-a alapján 100 koronáig bün­tethető azon birtokos, ki a közgyűlés által megálla­pított szüretuap előtt leszüretelue. Nagykároly, 1903. október 11. Reszler Simon, hegybíró. — Czirkusz. Schmiedt és Társa igazgatók tár­sulata tart előadásokat f. hó 12-től kezdve a nagy piacztéren felállított, vízmentes ponyvával fedett czirkuszban. A társulat kitűnő erőkkel rendelkezik és érdemes arra, hogy a közönség megnézze mu­tatványait. Még csak ma és hétfőn lesz előadás. — Hivatalos órák változása A helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál a hivatalos órák f. hó 15-től kezdve megváltoztak. A nyári idény alatt reggel 7 órától déli 1 óráig egyfolytában tartott hivatalos órák helyett délelőtt 8 órától 12-ig és délután 2—5-ig tartatik meg a hivatalos idő. — A villanyvilágitási ügyben ismét egy lépéssel előrehaladtunk. Nevezetesen Hollós József kir. mér­nök, miniszterileg kirendelt szakértő már beküldte a polgármesterhez Hoffman Tivadar főgépész által a gázgenerátorok ellen irt czikkelyre válaszát s igy a két ellentétes nézetet megbeszélés tárgyává teszik. — Szüret. Érkörtvélyesen a szüret folyó hó 20-án kezdődik ; a midőn ezt a nagyérdemű közön­ségnek tudomására hozzuk egyszersmind szolgáljon figyelmeztetésül mindazoknak, kik bor szükségleteiket innen szokták beszerezni, hogy az idén kitűnő borra számíthatnak. — Értesítés. A nagykárolyi gazdasági ismétlő­iskolába a beiratások az ág. hitv. ev. iskola helyisé­gében (lutheránus iskola) az 1903—1904-ik tanévre október 17-én veszi kezdetét s tart 18-án, 21., 24,. 25., 28. és 31-én. A beirás mindenkor délután 2 órától 4 óráig tart. November hó 1-én a tanítás kezdetét veszi. Felhivatnak a szülök, gyámok s cselédtartó gazdák, hogy 12 évet betöltött s 15 évet még be nem töltött gyermekeiket, gyámoltjaikat s cselédjei­ket múlhatatlanul beírassák s pontosan feljárassák. Nagykároly, 1903. okt. 9. Nagy Sándor, igazgató-tanitó. — Felhívás. Alólirott, mint lrsik Ferencz ur kereskedő, nagykárolyi lakos megbízott ügyvédje tisz­telettel felkérem az 1902. évben alapítani tervezett „Gazdasági néptakarékpénztár részvénytársaság“ igen tisztelt alapitóit, hogy folyó évi október hó 24-én, szombaton délután 4 órakor Nagykárolyban a „Pol­gári Olvasókör“ nagytermében az ezen pénzintézet alapításával felmerült költségekre vonatkozó elszámolás és a költségek felosztása czéljából tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Kelt Nagykárolyban, 1903. okt. 15. Dr. Vetzák Ede, ügyvéd. •— Meghívó. A kaplonyi róm. kath. ifjúság az iskola javára 0903. év október 25-én, vasárnap, a nagykorcsma helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez. A rendezőség: Mák István, Hága Ágoston, Tyukodi Márton, Czumbil Mihály. Belépődíj: Személy­jegy 1 K, családjegy 3 K. Kezdete délután 4 órakor. Tekintve a jótékonyczélt, felülfizetések köszönettel fogadtatnak. — Állatzárlat. Városunkban a sertésvész meg­szűnt ugyan, de a mennyiben ragadós száj- és köröm­fájás miatt a vásár zár alatt van, a zárlat feloldásáig sertések sem hajthatók fel a vásárra. — Kérelem a n. é. közönséghez. Tisztelettel kérem a n. é. müveit közönséget, hogy miután Felső- fernezelyen iskola könyvtárt létesítettünk, küldjön kiki tehetségéhez mérten egy-egy jó hazafias könyvet avagy egy-két jó élczlapot, a melyek e lapok hasábjain nyug­tázva lesznek. A szives adományok Albu László tanító czimére küldendők. F.-Fernezely u. p. Alsó- Fernezely Szatmármegye. — Nántün a szüret október 20-án veszi kezde­tét. A termés nem le§z sok mennyiségileg, de minőség tekintetében kitűnő. Nántünek vasúti állomása Alsó-Szopor. — Temetés. Megemlékeztünk lapunk múlt szá­mában Szálkái Gyula haláláról. Most mátészalkai leve­lezőnk a következőket írja. Társadalmi és közéletünket súlyos veszteség érte e hó 8:án Szálkái Gyula, a minden szép és nemes ügyért lelkesedni és áldozni tudó, rokonszenves férfiú halálával. Egy év előtt támadta meg kedvencz társadalmi működése szín­helyén a polgári kaszinóban, melynek mindhalálig elnöke volt, a romboló kór. Megbénította a daliás alakú, életvidor, mindég jó kedvű, valóságos bohém kedélyű férfit, ki élte delén, mint erős tölgy még sok időt remélhetett. Egy év óta senyvedt élőhalottként szegény Szálkái Gyula remélve a felgyógyulást. Ám jött helyette, éppen mint a betegség váratlanul orvul — a halál. A temetésen megnyilvánult impozáns részvét mutatta meg, hogy mily mértékével birt a közszere­tetnek. Alig belátható tömeg felekezet rend és rang- külömbség nélkül lepte el a nagy terjedelmű gyári udvart meghatva szomorúan. Mindenki érezte, hogy nem közönséges ember, nem tuczat alak az, a kit a ravatal takar. Mikor Grünbam M. rabbi a fájdalomtól illetett reszketeg hangon elmondta az ő rövid, de szép imájában, hogy mily ember volt Szálkái Gyula : a fájdalom sajgó könyeket váltott ki a szemekből. Hangos zokogássá fakadó volt, midőn Gerő Henrik gyári főkönyvelő sírástól megszaggatott hangon remek be­szédben elbúcsúzott a gyári személyzet atyai jóakarójától. Ennek elhangzása után feltették a halottat a gyász­posztóval bevont négy lovas gyászkocsiba, hogy a ki oly agilis sokoldalúkig hasznos tagja volt városának, körülvigye a város négyszögén ki az utolsó statióra, honnan nincs többé visszatérés. A gyászkocsi tele volt aggatva szebbnél-szebb koszorúkkal, a következő feliratokkal: Szeretett főnöküknek — tisztviselők. Fe- ledhetlen barátunknak — Mándy Géza és neje. A legjobb Gyula bácsinak — Csato Ilonka és Klein Margit. Hála jeléül — a gyári munkások. Szeretett elnöküknek — a polgári casinó. Mátészalka város közönsége — Bandi, Palkó, Pista, Anna. Ilosvay Endre főszolgabíró teljes hivatali díszben jelent meg, mintegy jelentvén, hogy mindnyájunk részéről a legmagasabb fokú tisztelet illette meg Szálkái Gyulát. — Régi pénz. Alsó-Fernezelyen másfél kilónyi ezüst pénzt leltek szilva szedés' közben a kertben. A pénz darabok az 1760—-80 iki évből származnak. Be­szállították a kir. adóhivatalba. — A Köszvényhalála. A számtalan szer között mely csuz és köszvényes bántalinak ellen ajánltatik, legjobbnak és felülmulhatatlannak bizonyult a törvé­nyesen védett Halápi féle „Restaurator“, mert már rövid használat után a fájdalmat nemcsak enyhíti hanem gyógyítja is, a nélkül hogy nagy pénzbeli áldozatot igényelue, mert egy doboz ára csak l K 60 f. Határozottan megérdemli nevét mert csodálatos rövid idő alatt a legsúlyosabb beteget restaurálja. Készítője Halápi Frigyes gyógyszerész az „apostolhoz“ Budapest, József körút 64 sz. — A bérmentesítés nélkül vagy elégtelen bér­mentesítéssel postára adott levélpostai küldemények portóösszegeinek lerovására kiadott portójegyek tár­gyában a kereskedelmi miniszter a következő rendeletet adta ki: A rendszeres érték kezelés érdekében és hogy a közönség a levélpostai küldemények után a kézbe­sítés alkalmával fizetendő postadijak (postaösszegek) iránt mindenkor kellőleg tájékozva legyen, — elhatá­roztam, hogy a kir. posta (távirda) hivatalok a bér­mentesítés nélkül, vagy elégtelen bérmentesítéssel postára adott levélpostai küldemények (levelek, leve­lezőlapok, nyomtatványok, keresztkötésü küldemények, áruminták és üzleti papirok) után beszedendő portó- összegeket folyó évi november hó 1 -tői kezdve portó­jegyekben rójják le, illetve a portóösszegének megfelelő értékű portojegyeket ragasszanak fel magára a bér- mentesitetlen vagy elégtelenül bérmentesített levélpostai küldeményre. E czélra 1, 2, 5, 6, 10, 12, 20, 50 fill., és 1 korona értékű portójegyeket bocsátottam ki. — Ezek a portójegyek lypografiai nyomásban, vizjegy- gyel ellátott vékony fehérpapiron és enyvezett hátsó- részszel, fűzöld szinü képnyomással és fekete szinü értékszámokkal 26 milliméter széles és 22 milliméter magas csipkézett szélű alakban vannak kiállítva. A vizjegy rajza a papiros ivekben egymásba fonódó közöket ábrázol, azok közepén a magyar korona ké­pével. — A portójegyek 23 milliméter széles és a 19 és fél milliméter magas képe egy vonallal határolt fekvő hossznégyszöget ábrázol, közepén tojásdad vonal által határolt fehér mezővel. A négyszög és a tojásdad alakú mező közötti részt magyaros jellegű ékitményes és szalagdiszitmények töltik ki, melyekből a kép felső részén a „Magyar kir. posta“ alsó részén pedig a „Fillér“ szavak fehér alapon a kép zöld színében tűnnek elő. — A tojásdad alakú mezőbe az érték­számok testes arab számjegyekkel fekete színben vanrtak belenyomva. —- A portójegyeket postai kül­demények bérmentesítésére felhasználni nem lehet és azok kizárólag a postai kezelésben, a beszedett levélportóösszegek lerovására és elszámolására szol­gáljanak. Ezeket tehát a közönség részére elárusítani, I vagy a közönségtől fizetésképen, postadijak lerová­sára, vagy becsei élésére elfogadni, a posta (táv.) hiva­taloknak szigorúan tilos. Folyó év november 1-től kezdve a közönség csakis azon portóösszegek besze­désére tekintse a posta (táv.) hivatalokat illetve a kézbesítő levólhordókat följogosítottaknak, a melyek bérmentesitetlen, vagy elégtelenül bérmentesített levél­postai küldeményekre fölragasztott megfelelő portó- jegygyel vannak kiróva, az ily jegyek nélkül követelt portó megfizetését pedig tagadja meg és a levél bori tékát (a küldemény burkolatát, keresztszalagját) küldje be bérmentesitetlen levélben bármely posta táv. igaz­gatósághoz. Budapest, 1903. szeptember 25. A miniszter megbízásából: pt. elnökigazgató hely. Nádor sk. pt. főigazgató. Könyvismertetés, „Borászati Lapok“ zsebnaptára az 1904. évre. Irta: Dr. Drucker Jenő a „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületéinek igazgatója. A szőlészeti szakirodalomban alig van még egy munka, mely sokoldalúság, tartalom bőség, a gyakorlati élet minden igényének kielégítése tekinteté­ben azzal a könyvecskével versenyezem képes volna, mely fenti czimmel most hagyta el a sajtót. Ez a könyvecske nélkülözketlen tanácsadója minden szőlő­termelőnek vagy pinczetulajdonosnak, melynek szám­talan fejezete megadja minden szőlészeti kérd ésre, mely a zöldasztalnál vagy a szőlőbeu vagy pin özé­ben felmerülhet, a rögtönös és talpraesett feleletet. Ez a kis zsebkönyv több mint 300 oldalra terjedő szövegrészében egész könyvtárt tartalmaz dióhéjban foglalva. Ismerteti a szőlőre és a borra vonatkozó összes törvényeket rendeleteket, elvi jelentőségű határozatokat, tárgyalja mindazokat az állami,törvény- hatósági és társadalmi szervezeteket és intézményeket, melyek a szőlészetre és borászatra vonatkoznak, tudatja azokat a kedvezményeket, melyeket szőlő- termelőink igénybe vehetnek. De a gyakorlati élet sokoldalú szükségleteinek megfelelően ismerteti az összes munkákat és védekezési eljárásokat, melyek szőlők telepítésénél és fentartásánál alkalmazandók, minthogy a borkészítés és kezelésre, borpárlat, cognac, iirmös, pezsgő stb. előállítására vonatkozó gyakorlati útmutatások, mind elég terjedelmesen olvashatók benne. A könyvecske utolsó részét képező jegyzék- napló módot nyújt a szőlőbirtokra vonatkozó ese­mények, teljesített fizetések, elért bevételek, leltár, borkészlet stb. bevezetésére mi által a szőlő és pincze pénz- és áru forgalma örökittetik meg. Ezen köny­vecskében, mely immár ötödször ismét bővebb és az idő haladásához képest mődositott tartalommal és az eddiginél is díszesebb kiállításban hagyta el a sajtót, állandó és megbízható tanácsadóra talál minden szőlősgazda. A könyvecske, mely a „Borászati Lapok“ kiadásában (Budapest, IX. Üllői-ut 29.) jelent meg és bármely könyvkereskedés utján megszerez­hető, külön jegyzékkönyvvel, táskával és ironnal van ellátva. Ára bérmentes küldéssel 3 korona 20 fillér. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A D D 1S Z JÉNÖ. Laptulajdonos: ROTH KAROLY. HIRDETÉSEK: LAKOS ÉS GÁL okleveles mérnökök magán mérnöüi irodája SZATMÁR, Battyányi-utcza 1. szám alatt van. 4—? IKZörözés­Alólirottnak egy drb 2 éves, barnáspej kancza csikója, két hátulsó lábán kesely, homloka hosszas hóka, továbbá egy drb 1 éves, szintén barnáspej szinü kancza csikója, hátán csikkal, folyó hó 14-én a börvelyi közlegelőről eltévedt. Megtalálója kéretik alól­irott tulajdonost értesíteni, kitől illőjutalomban részesül. Börvely, 1903. október 16. 1—1 Huszár-Virág Lajos. Éppen most jelent meg a „Borászati Lapok“ Zsebnaptára az 1904. évre. Irta : dr. Drucker Jenő a „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének* igazgatója és a „Borászati Lapok“ felelős szer­kesztője Minden szőlősgazdának nélkülözhet­lek mert mindent tartalmaz a mit a gyakorló szőlősgazdának tudnia kell­Ára díjmentes küldéssel 3 kOF. 20 fii - Igen díszes, tartós kiállítás. Terjedelmes jegyzék napló, notesz, táska és irón mellékelve. Kapható a „BOFáSZati Lapok“ kiadó- hivatalában, (Budapest, IX. Üllői-ut 25.) és min­den könyvkereskedésben. 1—3

Next

/
Thumbnails
Contents