Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-12 / 28. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmár vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 10-én tartotta julius havi ülését. Jelen voltak: gróf Hugonnai Béla főispán, mint elnök. Nagy László alispán, Kende Zsigmond, Domahidy Sándor, Böszörményi Sándor bizottsági tagok; Kováts Béla, Kemény Alajos, dr. Fekete Sámuel. Ilosvay Ferencz, Kacsó Károly, Nagy Sándor, Dénes Lajos és Almássy Ignácz szakelőadók. Jékey Zsigmond, Szuhányi Ödön, Balázsy József, Nagy Béla, Szentiványi Gyula és Isaák Dezső biz. tagok elmaradásukat kimentették. Az alispán havi jelentése szerint május hóról hátralékban maradt 660, junius havában beérkezett 2933 összesen 3593 ügydarab, amelyből hátralékban maradt 834 ügydarab. A bizottság elutasította a törvényhatósági állatorvos azon javaslatát, hogy Száraz-Berek, Sz.-Kóród, N.-Peleske, Kaak-Szent-Márton, Nagy-Palád, Józsefháza, Nagy-Kolcs, Lázári községek megfelelő vágóhidak felállítására köteleztessenek, továbbá hogy Amacz, Pató- háza, Pettyén és Zajta községekben a szarvasmarhák vágása egyáltalán eltiltassék. A kir. államépitészeti hivatal főnökének havi jelentéséből felemlítjük azt, hogy a múlt hóban befolyt 15026 korona 76 fillér útadó, hátralékban maradt 297965 korona 20 fillér. — Az ecsedi-lápon keresztül vezető és a gyűrtelek—fehérgyarmat—csekei törvény- hatósági közutak földmunkálatai legnagyobb részben elkészültek. A nagykároly—börvely—porcsalmai közut- nak és az ura—csenged elágazásnak közigazgatási pótbejárás tárgyát képező szakaszára vonatkozó tervek és ezzel kapcsolatban az egész közútvonalra vonatkozó költségvetések a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztettek. Nagy László alispán indítványára felir a bizottság a kormányhoz, hogy amennyiben az Avas 16 községének egyetlen táviró állomása sincsen, Avas-Újvároson keresztül Avas-Felsőfaluig létesítsen távírdát. A kir. pénzügyigazgató havi jelentése szerint befolyt junius havában 33011 korona 39 fillér egyenes adó, hátralékban maradt 2.050,070 korona 88 fillér. Összehasonlítva a junius havi befizetést a múlt év junius havi befizetéssel, a befizetés eredménye 25757 kor. 66 fillérrel kedvezőtlenebb. A pénzügyminiszter Szatmármegye több községében adórendezést fog eszközölni. Ezt egy bizottság teljesiti, melynek tagjai Nagy Tamás pénzügyi-titkár, Balika Sándor foldadónyilvántartási-biztos, Ajaky János számtiszt és egy Írnok. Ezen bizottság már julius 15-én kezdi meg működését Avasujvárosban s azután sorrendben és folytatólagosan még 107 községben teljesiti a rendezést. Nagy előnyére fog ez szolgálni úgy a községeknek mint egyesüknek, mert a birtokállapotoktól kezdve, a végleges Hátralékok pontos megállapításáig kiterjed ez az adó rendezés minden rendelendő kérdésre, sőt végül a szegényebb osztály hátralékainak részben esetleg egészben* való törlése fog eszközöltetni. A rendezés költségeit az államkincstár fogja viselni, a községek mindössze csak annyiban járulnak hozzá, hogy irodahelyiséget adnak. A bizottság által rendezett községeken kívül még számos községben a pénzügyigazgatóság még egyes tisztviselőinek kiküldésével hasonló rendezést fog teljesíteni s ezzel egy idő múlva sok panasz és végrehajtási nyomorúság fog megszűnni. Örömmel vesszük a pénzügyminisztériumnak üdvös intézkedését és különösen figyelmébe ajánljuk a közigazgatási hatóságoknak a rendezés ügyének lelkes és hathatós támogatását. A kender. Az év elején szóltam a lapban arról, minő haszonnal jár a gazdaközönségre nézve e textil ipari növény tenyésztése, közelitő adatokkal is iparkodtam ezt bebizonyítani, s ennek kapcsán fölvetettem azt az eszmét, hogy tekintettel az ecsedi láp s környékének talajviszonyaira, a mezőgazdaság csekély jövedelmezőségére, honosittassék meg a kender termelés, s állítsanak az érdekeltek ezzel egybekötve egy kenderki- készitő telepet fel. Az igazat megvallva nem mertem remélni akkor, hogy szavaim esetleg visszhangra találnak, de ha nem is ennek következményeként, mégis jóleső érzéssel olvastam a hirt, melyből értesültem, hogy immár e téren is történt kezdeményezés. Vármegyénk alispánja, ki nem elégedve meg a szigorú hivatalos teendőkkel, nagy tapintattal a szociális kérdések megoldására is kiterjeszti figyelmét, s szerencsés keze működését napról napra látjuk, mondom az alispán ur, felismerve a dolog nagy hord- erejét, értekezletre hívta össze a megye érdekeltjeit, melyben megvitatták a kendertermelés nagybani meghonosítását s esetleg egy kikészítő telep felállításának kérdését. Legyen szabad nekem itt ismét felhozni pár adatot, a melyek első sorban a gazdaközönséget érdeklik. Ismétlés is lesz benne, de aktulissá válván a dolog nem tartom feleslegesnek ezt az ön- czitálást. Tehát lássuk először is a termelést magát. A kender jó porhanyó kövér nitrogéndus földet kíván, olyat a minő a Bácskát leszámítva, ma talán leginkább az ecsedi lápon található fel. Hisz az évtizedek során ott felhalmozott növényi részek legfőbbkép ezt gyarapították. Ha tehát ilyen kitűnő termőföld mellett a kendertermés középátlagát vesszük, a határok 40 m. mázsa és 120 közt vannak, vagyis 80 métermázsát kát. holdankint; ennek értékesítési ára pedig 3 k. 60 f. és 4 k. közt változik mázsánkint, vagy is 300—360 korona lenne holdankint a föld nyers hozadéka, a mi mindenesetre nagyobb összeg, mint a mostani kultur növényeinket elérhető maximum. Sőt Földes budapesti tud. egyetemi tanár nemzetgazdaság tanában olvastam egy adatot erre nézve, s ő 400 koronánál is nagyobb összeget említ nyershozadék gyanánt, pedig ez mindenesetre megbízható. A művelés és megmunkálás egyszerű volta is ajánlja a termesztés meghonosítását. Meg kell itt említenem még azt a körülményt, hogy az első egy két évi hozam nem igen fogja elérni az általam említett értéket, de ez természetes is. Tudtommal e vidéken még nem próbálkoztak a kender, len nagybani termesztésével, s igy azok az apróbb, de lényeges fogások, a melyektől függ a termés eredmény mennyiségben és minőségben, ismeretlenek lesznek. így ki kell tapasztalni a földmunka nagyságát, hányszor szántsanak alá, milyen mélyen, minő sürü legyen a vetés, s mikor történjék az, szóval ezek oly kérdések, melyek függenek a talajtól, éghajlattól, s melyekre a praxis ad feleletet. A kérdés másik része, a kikészitő telep felállítása, jövedelmezőség tekintetében szintén teljesen életképes vállalat. A kóróból 10—15 % kócot nyerünk, a melynek értéke kilónkint 1 és 2 korona között van, úgy hogy a 4 koronás kóróból 15—30 korona értékű kócot nyerünk. Feleslegesnek tartom bővebben fejtegetni itt a jövedelmezőség kérdését, beszélnek a fenti adatok helyettem. Csak egy dolog az, a mire kiáltó szóval kell felhívnom a figyelmet, a mely, ha egy kis önzés lesz az érdekelt birtokosokban, mégpedig hasznos önzés, a mely első sorban saját maguknak használ, meg a köznek is, mondom ez, már nagyban megkönnyíti a terv megvalósítását. Ez a dolog pedig a földmivelés- ügyi miniszter ur legújabb leirata, melyben az ország gazdasági egyesületeit értesíti, hogy azok a szövetkezetek, vállalatok és részvénytársaságok, a melyek a modern követelményeknek megfelelő és a földmivelési miniszter által szakértőileg megállapított üzemképességü kender, vagy lenkikészitő telepet létesítenek, s kötelezik magukat, hogy a telep üzemképességének megfelelő mennyiségű kórót előre megállapított minőség szerint emelkedő legkisebb áron beváltanak : a berendezési és építkezési költségek összegének 50 százalékáig terjedő, de legfeljebb 75,000 korona állami kamatmentes kölcsönt kaphatnak, rendkívül előnyös visszafizetési feltételek mellett. Ha az üzletrészek felét kisgazdák jegyzik, ez a segély 50, ha pedig három negyedét, 60 százalékra emelkedhetik. Egy kikötése van csupán a miniszternek, hogy a berendezésekhez szükséges gépek magyar ipartermékek legyenek. íme a megvalósítás majdnem a kezünkben van, csak meglegyen az érdekelt részen is a kellő energia. Ma azonban már ennek a hiányától sem félek, olyan kézben van a kezdeményezés, a mely nem szokott félbenhagyni valamit, hanem szívós kitartással egész dolgot produkál. Első lépés lenne ez ama messzemenő szociálpolitikai műben, melyet az „Ecsedi láp társulat“' kezdeményezett, melynek vezetői belátván, hogy a nyert óriási terület helyes értékesítése csak mezőgazdasági ipar segítségével lehetséges, már meg is tették a kezdő lópóoeUet ea irányban így árjuk p.l majd. hogy a megye legjobb magyar népe nem megy másfele kenyeret keresni, hanem itthol a megye területén belül találja meg az édes hazát, a mely ápol. Schöberl, mérnök. Meghívó a „Szatmár vármegyei kizségi és körjegyzők egyletéinek 1903. évi julius hé 15-én d. e. 10 órakor Szatmáron a „Károlyi ház“ szálló termében tartandó rendes kizgyülésére. Táigyak : 1. A községi és lörjegyzők ügykörébe utalt teendők és jegyzői javadilmak rendezése iránti felirat. 2. Központi egylet lörlevele az ügyviteli szabályok felőli vélemény nyilvánítása végett, a vármegyei tisztviselők egyletébe való belépés feletti határozat. 3. Zala vármegye jegyzői egylet emlékirata. 4. Központi gyűlésre képviselők választása. 5. Beadandó indítványok. Kismajtény, 1903. julius 4-én. Bodoky Béla, egyleti elnök. HÍREK. — Személy hír. Gr. Hupnnai Béla főispán holnap reggel Szatmárra megy át, a onnét Budapestre utazik este. — Dr. Jászi Viktor, adebreczeni jogakadémia tanára a szülői háznál városnkban tölti szünidejét. — A Rákóczi ünnep renező bizottságát az alispán julius hó 15-ére d. e. 9 órár Szatmárnémetibe értekezletre hívta egybe, mely aalommal az emlék költségvetése fog tárgyalás alá véteti. Az alispánnak az ünnepélyen előadandó költemény megírása iránti megkeresésére Ilyés Bálint orszxgyülési képviselő értesítette az alispánt, hogy a Rmczi ünnepélyt előkészítő s a rendező bizottságna. iránta megnyilvánult nagybecsű bizalmát hálás kösinettel vette, s annak megfelelni hazafias kötelességnek tartja, annyival inkább, mert szükebb érteleiben vett szülőföldje, kedves emlékű vármegyéje ketében lehet szerencsés e hazafias kötelességet teljithetni. Ilyés Bálint egyúttal kijelentvén, hogy rrgirandó költeményét saját maga óhajtja elszavaln; az alispán e szives készségéért köszönetét nyilvániita, s ez a körülmény az ünnepség lefolyására is ftmelőbb hatással fog lenni. Egyidejűleg az alispán Rákóczi ünnep alkalmából rendezendő bál és harrerseny előkészítése czéljából Szatmár s Ugocsa váiegye és Szatmárnémeti sz. kir. város ifjúságát jus hó 15-én délelőtt 10 órára Szatmárnémetibe a várháza tanácstermébe értekezletre hívta egybe. — Vivő akadémia. A „Nagárolyi Vivő és Torna ( Club“ f. hó 5-én tartotta vivóakémiáját a régi kaI szinó udvarán. Sajnos csak kisszámú közönsége volt az érdekes vivóversenynek, a melyben nem csak Benedek Sándor helybeli vivómester iskolájának tagjai vettek részt, hanem Debreczenből sőt Aradról is eljöttek többen, hogy a szép sportnak hódoljanak és emeljék az akadémia színvonalát. De hát ugylátszik közönségünknek nincs érzéke az ilyen nemes mulatság iránt, avagy a közönség jórésze már fürdőzni ment ? Akár mint történt, csak sajnálni tudjuk a tapasztalt részvétlenséget. Mint vendégek részt vettek a vivóversenyben Kölcsey Ákos, Móricz István, Hallóssy Ödön, Hajnal Dezső. Lang Ószkár, Benedek Gyula és Sándor, akik úgy a kard mint a vitőrvivásban remekül kezelték fegyverüket. Helybeliek csak dr. Schönpflug Richárd és Buttyán Ferencz vettek részt e versenyben, de szintén megállták helyüket. A közönség a műsor minden egyes száma után zajosan és hálásan tapsolt és éljenzett. Végül a jelenvolt hölgyek kiosztották a vivóakadémiá- ban részvettek közt azt az emlékérmet, a melyet a nagykárolyi nők gyűjtéséből készítettek ez alkalomra. Az emlékérem egyik oldalán babérszegély közt ez a felirás olvasható : Nagykárolyi Vivóakadémia. A nagykárolyi hölgyek emlékérme 1903. jul. 5. A másik oldalán egy vivóalak látható. A verseny befejezte után kedélyes vacsora és táncz következett. Reméljük, hogy ha jövőre még kedve lesz a helybeli Vivő Clubnak vivóakadémiát rendezni, nagyobb elismeréssel fog találkozni a közönség részéről. — Rákóczi bál és hangverseny A Szatmár városi és vidéki egyetemi ifjúság, — egy országos nevű iró és több műkedvelő közreműködésével, — II. Rákóczi Ferencz tiszabecsi győzelme emlékének költségeire augusztus hó 9-én Mikolában nagyszabású bált és hangversenyt rendez. A régi mikolai bálok a múlt század hetvenes éveiben híresek voltak. Reméljük, hogy vármegyei egyetemi ifjúságunk hazafias irányú mozgalma most is feleleveníti a régi mikolai bálok emlékét, s a fényes tánczmulatság szép jövedelmet is fog eredményezni. Ajánljuk az ifjúság mozgalmát követendő például. A rendező bizottságnak sikerült védnökéül Nagy László alispánt megnyerni. A rendező bizottság élén Császy László tanárjelölt van. — Képviselő testületi közgyűlés. N.-károly város képv.-testületé ma d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy : A husvágási szabályrendelet ’ módosítása. A közfogyasztásra levágandó sertéseknek sertés vágóhídon leendő vágatásának elrendelése. A szatmárme- gyei gazdasági egyesület kérelme a szatmári kertészeti kiállításon Nagykároly város részére külön építendő helyiség építési költségeinek részbeni fedezésére 300 korona kiutalása, s dijak kitűzése iránt. A debreczeni közúti kerületi felügyelő megkeresése a Csúcsa—nagy- károlyi állami ut Nagykároly város belterületén átvonuló szakaszának kőburkolattal ellátása költségeihez hozzájárulás iránt. — Külön ünnep. Úgy látszik a vármegyei függetlenségi párt a tiszabecsi Rákóczi ünnepet külön akarja megünnepelni a mit a következő felhívás igazol: Függetlenségi polgárok! Szatmárvármegye f. hó szeptember 13-án emlékoszlopot állít II. Rákóczi Ferencz- nek, 1703. julius 14-ki tiszabecsi győzelme 200 éves évfordulója alkalmából. Rákóczi a lángoló hazaszeretet, önfeláldozás, a magyar nemzeti érzés élőképe, az ő emléke a forrás a miből a hazafiui lelkesedést meriti minden magyar ember. Ő tanította meg a nemzetet, hogyan kell sikeresen küzdeni a zsarnokság ellen, megfékezni a labancz hadat. S midőn az áruló kéz kifacsarta kezéből a fegyvert, fejedelmi vagyont, fényt, boldogságot utasított vissza és egy nemzet élő lelkiismereteképen állt őrt hosszú éveken át a számkivetésben is. Az ő emlekezete volt a fáklya, melynek világánál a sötétben tapogatózó nemzet megtalálta az utat az 1848-hoz. Vármegyénk nagy szerepet játszott a Rákóczi szabadságharczában, híven támogatta őt. A tiszabecsi győzelemnél tűnt fel fényes pályájának hajnali csillaga, és ragyogó nappá fejlődve Majténynál hanyatlott le. Bármit csinál is a hivatalos hatalom, bármint ünnepel, Rákóczi emléke első sorban a függetlenségi párt-é. Ez ünnep nem múlhat el pártunk részvétele nélkül. A rendező-bizottságban ajánlottam, hogy a leleplezéshez hívják meg az országos függetlenségi pártot, és a megnyitó beszédre hívják meg Thaly Kálmánt vagy Eötvöst Károlyt, ellettem utasítva. Ha tehát pártunk jeleseit Thalyt Eötvöst kizárják az ünneplésből, megfosztják a fölszólalás jogától, az ünnepély fényét, országos jelentőségét apasztják csak, de nekünk kötelességünk állást foglalni, szervezkednie visszaélés ellen. Kötelessége minden függetlenségi községnek képviseltetni magát az ünnepélyen ! Tömörüljünk pártunk országos vezéreinek hátamögé, a kik mint pártunk vendégei fognak ott megjelenni, hirdetni elkobozhatlan jogainkat a Rákóczi emlékének megölésénél. Az ünnepély emelése czéljából a Szatmár- megyei függetlenségi párt nevében bronzkoszorut helyezzünk a szobor aljára következő felírással „II. Rákóczi Ferencz emlékének a Szatmármegyei függetlenségi párt." Vasúton érkezendő országos képviselőinket ünnepélyesen fogadva sorakozzunk az e czélra készítendő Rákóczi zászló alá és a fenti érczkoszorut úgy helyezzük a szobor talpazatára. Az ünnepély részleteit minden községgel tudatni fogjuk. Annyit azonban előre is jelzek, hogy pártunk minden egyes tagjának lehetővé akarván tenni az érkezendő pártvendégekkel a személyes érintkezést, olcsó közebédet rendezünk Tiszabecsen, estére pedig olcsó belépti díjjal függetlenségi tánczmulatságoi. A költségek fedezésére a selyemzászló és a bronzkoszoru árára nézve kérjük községe és ismerősei körében az alábbi gyűjtő-ivet közölni. Nem kívánunk nagy összeget, a kinek nem telik, adjon filléreket. A gyűjtés bevégezte után kérem a gyűjtő-ivet és a begyült összeget elküldeni Nagy- tiszteletü Thury Zsigmond úrhoz Kisarba, a fehér- gyarmati függetlenségi párt elnökéhez, azon egyének neveivel, a kik a közebéden résztvenni kívánnak. Kérem tudatni postafordultával, számíthatunk biztosan községi küldöttségnek megjelenésére. Budapest, 1903.
