Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-14 / 24. szám

1 Nagykároly, 1903. junius 14. 2-áL szám. XXIX. évfolyam TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI és VE GYESTARTALMU HETILAP. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, SZERKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-m Egyes szám ára 20 filléi'. #=­Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk közönsége f. hó 12-én rend­kívüli közgyűlést tartott gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. Kevés számú bizottsági tag jelent meg a közgyűlésen és egy pár tár­gyat kivéve, minden vita nélkül letárgyalták a tárgysorozatba felvett ügyeket. A közgyűlés tárgysorozatából felemlítjük a következő ügyeket: Luby Géza interpellá- cziót intézett az alispánhoz az ev. ref. egyházi adóknak a közigazgatási hatóságok részéről késedelmesen történt behajtása miatt. Az alis­pán felvilágosító jelentését tudomásul vette a közgyűlés. A belügyminiszter elutasította Luby Géza és társai felebbezését, a melyet interpellácziójuk jegyzőkönyvbe nem vétele miatt adtak be, továbbá Böszörményi Emil és társai felebbe­zését a múlt évi júliusi rendkívüli közgyűlés határozatai ellen, végül N. Szabó Albert és társai felebbezését a közig, bizottsági tagok választása ellen. A közgyűlés a miniszter elu­tasító leiratait tudomásul vette. Nagy Sándor vármegyei bizottsági tag, tb. vármegyei főjegyző a következő indítványt terjesztett a vármegyei bizottsági közgyűlés­hez : „Mondja ki Szatmárvármegye közönsége, hogy II. Rákóczi. Ferencz nemzeti szabadságharcza 200 éves évfordulója alkalmá­ból ünnepet szentel, s az 1703. évi julius 14-iki tiszabecsi győzelem emlékezetére emlékoszlopot állít; utasítja e végből az alispánt, hogy az emlékoszlop költségeinek fedezetére gyűjtést indítva, intézkedjék, hogy az emlékoszlop a 200 éves évforduló napjára elkészíttessék és az évfordulón lelepleztessék“ ; Nagy Sándor előadó előadja, hogy az alispán megkereste Bereg és Ugocsa vármegyék alispánját s Szat­márnémeti sz. kir. város polgármesterét, hogy a jelzett töryényhatóságok a vármegyével együttesen ünnepeljék meg a Rákóczi em­lékét és együttesen állítsák fel az emlék­oszlopot a tiszabecsi győzelem emlékére, mire Ugacsa vármegye alispánja, és Szatmár­németi sz. kir. város polgármestere értesittették az alispánt, hogy örömmel csatlakoznak a közö­sen megtartandó emlékünnephez s a tiszabecsi győzelem emlékere állítandó emlékjel költsé­geihez hozzájárulnak, ellenben Bereg vármegye alispánja arról ertesitette az alispánt, hogy Bereg vármegye az e hó folyamán tartandó közgyűlésen fog ioglalkozni a Rákóczi szabad­ságharcza emlékezetének megünneplésével, s ennek folytán nincs oly helyzetben, hogy a Szatmár vármegye által rendezendő ünnepségen való részvétel iránt Ígéretet tehessen, azonban az alispán megkeresését a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé fogja terjeszteni. A közgyűlés az indítványt lelkesedéssel egyhangúlag magáévá tévén, egyhangúlag elhatározta, hogy II Rákóczi Ferencz nemzeti szabadságharcza 200 éves évfordulójának emlé­kére f. évi szeptember havában (előre látható­lag szeptember 13-án) ünnepet szentel, s a tiszabecsi győzelem emlékére Ugocsa várme­gye és Szatmárnémeti sz. kir. város törvény- hatóságával együttesen emléket állít, s az ezzel járó ünnep előkészítésére az alispán elnöklete alatt bizottságot küld ki, megbízván a bizottságot, hogy az emlékje! költségeire gyűjtést eszközölve, az emlékjel felállítása és az ünnep előkészítése iránt Ugocsa vármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város törvényható­ságával együttesen, a nagykárolyi Kölcsey- Egyesület és a szatmári Kölcsey kör közre­működése mellett, a szükséges intézkedése­ket tegye meg, s eljárása eredményéről a leg­közelebbi vármegyei bizottsági közgyűlés elé tegyen jelentést, hogy az ünnep végleges nap­jának és az emlékjel leleplezési határide­jének és programmjának megállapítása iránt a szükséges intézkedés megtétethessék; az alis­pánt pedig utasította, hogy az emlékjel költség- vetését elkészíttetve, az emlékjel mely ponton leendő felállítása iránt a legközelebbi közgyű­léshez tegyen jelentést, hogy a közgyűlés határozhasson arra nézve, hogy a gyűjtés utján remélhető összeg tekintetbe vételével mennyi­ben járuljon az emlékjel felállitási költségeihez. Az ünnepély rendező bizottsága tagjainak megválasztottak : a főszolgabirák és polgármes­terek, továbbá Kende Zsigmond, Palczer Ernő, N. Szabó Antal. Dr. Adler Adolf, Révész János, Dr. Vetzák Ede, Dr. N. Szabó Albert, Nagy Dezső, Bortnyik György, Balika Miklós, Kondor Sándor, Sántha Kálmán, Thury Zsig­mond, Nagy László nagyari, Bónis Károly, Barla Károly, Balla Gábor, Bay Miklós, Bor­nemissza Áron, Ifj. .Péchy László, Gulácsy Tibor, Papp József, Kormány Bertalan, Nagy Ottó, Majos Károly, Jékey István, Kaufmann Jenő, Kacsó Károly, Jékey Zsigmond,Luby Gyula, Izik Vilmos, Dr. Böszörményi Emil, Luby Géza, T A R C Z A. Levél anyámnak. Üdvözlégy te csöndes Mater Dolorosa Kivirit, kihajt még nekünk is a rózsa. A kiért kezedet feltörte a munka, A kiért sok éjét virrasztál lakunkba, A kit felneveltél imával az ajkon : Üdvözöllek te bús, csöndes, öreg asszony ! Boldog a te fiad — erős már a lelkem Benne vagyok im a kenyér küzdelemben. Imádom az eszményt, azt a mi szent, égi: Feledve a múltak bánatos régei. Tövis koszorúdat lefonom fejedrül; Helyébe az égből áldás, béke lendül . . . Csak ügyelj, vigyázz, ha rossz, zimankós nappal. Küzködöl a nehéz, tengersok dologgal . . . Burkold jól magad be édes anyám lelkem, Megérezné fiad itt az idegenben : Hogy a láz, betegség kóros ágyba szegzett, 8 nem vehetném rólad le a sok keresztet, Nem varázsolhatnék mosolyt ajkaidra, Nem akadna senki, a ki ápolgatna. A ki álmaidba délibábot hintne, Édes jó lelkedről gondot ellegyintne, Oh vigyázz magadra ... hiszen uj az élet, A múlt annyi árnya az égbe enyészett ; Feltűnik a hajnal, a jövőbe látok, Házikónk körül majd rózsák, gyöngyvirágok. Szivünk aprádonkint majd az üdvbe vész el, Benne a szeretet, a melegség fészkel. Kevés lesz a dolgod, pihenés a léted : Megóvlak a vésztől erős hittel téged ! És a kit az Isten a szivemnek rendel, Ugy-e szereted majd óvó szeretettel. Én leszek a fiad, ő lesz a te lányod : Átdaloljuk ezt a napfényes világot. A szeretet virraszt kicsi házikónkba : Üdvözlégy te áldott Mater Dolorosa! Fliesz Henrik.-£S*s§k§l­A hazai rög1. i. Kun Aba, egy szép bíborvörös őszi alkonyon arra eszmélt, hogy nincs egyfityinge sem. Ez a bíbor­vörös őszi alkony egy feke:e délutánt követett : az őszi méting egy fekete délutánját, amelyen Paroli, a nemes félvér, Kun Aba de Kun végső reménysége, jó ötödik gyanánt száguldott el a bírói páholy előtt. Gavallérosan letörni stkkal nagyobb művészet, mint gavallérosan élni. Kun Aba ebben is méltónak mutatkozott nevéhez. A végzetes verseny után haza­hajtatott. Otthon átöltözött, a komornyikjával meg- beretváltatta magát, pár csepp parfume de Lys-t ön­tött a színes battiszt-zsebkmdőre. Azután szokása szerint felment a klubjába. Nyugodtan, mintha misem történt volna, járta végig a fényes termeket. Pilla­rezdülés nélkül állta ki a kiváncsi és csodálkozó pillantások kereszttüzét, a mtlyek mind azt látszottak kérdezni: — Nini, hát még mindg talpraállott volna. A színházban is mutatkozott, pompásan vacsorá­zott, majd ismét hazatért a nyolezszobás lakásba, a melyet egymaga lakott. Ott leült a szecessziós stílben faragott mahagoni-iróasztalhcz és belemélyedt a szá­madásaiba. Egy félóra múlva tudta, hogy a mai vesz­teség kiegyenlítése után, ha a birtokot és a verseny- istállót értékesíti, marad még összesen hat ezer forintja. — Épen elég egy első osztályú temetésre — mormogta magában keserűen. Ezzel elővette a pompás hatlövetűt és sokáig farkasszemet nézett a hideg csőfekete szemével. De hirtelen mást gondolt. Egy gyors mozdulattal bedobta, a gyikos fegyvert az íróasztal fiókjába és igy kiáltott fel: — Ami elég egy tisztességes temetésre, elég lesz talán egy uj élet megteremtésére is ! II. Pár hónap múlva a new-yorki Gulyás-avenűnek uj szenzációja volt. A kevésszámú elsőrangú étkezők legelsőjében egy feketeszemü, karcsú, halavány fiatal­ember zokogtatta egy csomó barna fiú élén a száraz fát. Az ifjú művész volt a javából. Ujjai alól egy­forma tökéletességgel törtek elő a vad szenvedély, a siró bánat, az édes gyönyörűség szívig ható hangjai. Megjelenésének előkelősége, modorának kifogástalan­sága pedig igazolták a nagyhangú plakátokat, a melyek a városrészt eláiasztották: HOTEL GREENWAY GRÓF KUTI ABA a magyar mágnás vezetése alatt NAGY ZENEKARI HANGVERSENY Gulyás-avenü 36. Az egész West-End, az előkelő milliárdosok ne­gyede felkereste a szerény Gulyás-avenűt, hogy az uj csillagot ünnepelje. A „magyar mágnás“ nem sokáig maradt a Hotel Greenwayban. Csakhamar egy első­rangú impresszárió vette pártfogása alá, aki óriási Music-Hallt bérelt a részére. Ide dűlt New-York népe és a karcsú, halvány fiatal embernek garmadával hul­lott lába elé az arany és babér. Körülrajongták, ünne­pelték, hódoltak neki és a dicsőség isteni italától mámoros művész már csak mint egy álomra gondolt vissza arra az időre, amikor messze túl az oczeánon kaszinói tag, első gavallér és az ősi abai birtok tulaj- donosa volt. De azért szive mindig fájón dobbant meg, Remek kivitelű fényképnagyitások! Síetnagyságu meUüép 9 f rt 80 kr. i*"'1 9 frt 80 kr. Vidéki megrendelések a legnagyobb figyelemmel teljesüléinek 1896. »F~ KITÜNTETVE SZAKKIÁLLÍTÁSON! 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hirnóYü fényképészete Nagykárolyban. 40-52 W MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA! Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi stb. csoportfényképek a szokott természethü, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól.

Next

/
Thumbnails
Contents