Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-24 / 21. szám
Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1903. évi 21-ik számához. Hivatalos rész. 11992—1903. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének folyó évi 422. bjkvi sz. a. kelt határozatával megállapított vármegyei tisztviselői nyugdijszabályrendeletet az azt megállapító közgyűlési határozat kapcsán azzal teszem közhírré, hogy az az elleni esetleges és a belügyminiszter úrhoz czimzett felebbezések az ezen közhírré tételt követő 8 naptól számított 15 napon belül hozzám nyújtandók be. Nagykároly, 1903. május 20. Nagy László, alispán Szatmárvármegye közönségének Nagykárolyban 1903. évi május ho 7. és következő napján tartott rendes bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 10967—1093. alisp. 422 — 1903. bjkvi sz. Olvastatott a belügyminiszter f. évi február 13-án 12479. sz. a. kelt leirata, melyben felhívja a vármegye közönségét, hogy a vármegyei tiszti nyugdijszabályrendeletet, minthogy az a fennálló törvényekkel ellentétben álló intézkedéseket is tartalmaz, vegye tárgyalás alá és a leiratban foglalt észrevételek értelmében módosítsa. Ezzel együttes elintézés alá vétetett a vármegyei tisztviselői nyugdíjalap részeseinek f. évi május hó 4-én tartott közgyűléséből felvett Jegyzőkönyv, mely szerint a módosított tiszti nyugdijszabályrendeleti javaslat bemutattatik. Véghatározat: A törvényhatósági bizottsági közgyűlés az állandó választmány javaslatával megegyezőleg elhatározta, hogy a belügyminiszter ur hivatok rendeletében foglalt rendelkezések figyelembe vételével a nyugdíj intézeti részesek által a nyugdíj intézmény életbe lépte óta szerzett tapasztalatok figyelembe vételével szerkesztett és bemutatott szabályrendeleti javaslatot egész terjedelemben elfogadja: mihez képest a vármegye tiszti-, segéd-, kezelő-, és szolgaszemélyzete, valamint azok özvegyei és árvái nyugdij intézetének szabályrendeletét megállapítja és erről az alispán a megállapított szabályrendelet 4 példánya kapcsán oly felhívással értesittetik, hogy a szabályrendeletet az 1886. évi XXI. t. ez. 7. §-a értelmében szabályszerűen hirdesse ki és jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjessze fel Kelt mint fent. Jegyzetté : Nagy Sándor, tb. vm. főjegyző. Szatmárvármegye tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzete, valamint azok özvegyei és árvái nyugdij - intézetének. I. A nyngdij-alap létesítése, czélja és részesei. 1. §• A vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíj- intézete czimén alap létesittetik azon czélból, hogy a vármegyei tisztikarban az 1870. : XLII. t.-cz., 1886. : XXL t.-cz. és az 1900. évi 1. t.-cz. rendelkezései alapján rendszeresített állomásokra megválasztott vagy állandóan kinevezett tisztviselő , segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet tagjai, nemkülönben azok özvegyei és árv^ái az ezen alapszabályokban megállapított feltételek beálltának esetén az alább meghatározott mérvű ellátásban, illetőleg nyugdíjban, végkielégitésben, vágj'neveltetési járulékban részesittessenek. 2- §A nyugdíjintézetnek feltétlenül és kötelezőleg részese a törvényhatóság minden választott vagy kinevezés alá eső és rendszeres fizetéssel javadalmazott tisztviselője-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének tagja, ideértve a törvényhatósági utbiztosokat is, kik a keresk. ügyi miniszter 1891. évi 35,284. sz. a. kelt intézkedésével jóváhagyott 24—1891. bjkvi sz. szabályrendelet 6. §-a értelmében a nyugdíjalapnak szintén részesei. A belügyminiszter 1896. évi 11,901. sz. a. kelt intézkedésével jóváhagyott 424—1895. bjkvi sz. vm. szabályrendelet értelmében állandóan alkalmazott és élethossziglan kinevezett 2 dijnok a belügyminiszter 1890. évi 19,987. sz. elvi jelentőségű határozata értelmében szintén részese a vármegyei tisztviselői nyugdíjalapnak. A főispán, alispán, aljegyző és szolgabirák mellett alkalmazott tisztiszolgák és utkaparók, mint nem állandóan alkalmazottak, a nyugdíjalapnak nem részesei. 3. §. A nyugdíjalap létesitéséhez : I. minden jelenleg szolgálatban állok, úgy az ezután vármegyei szolgálatba lépők, megválasztatásuk vagy kineveztetésük alkalmával kötelesek rendszeresített egy évi fizetésüknek (ide nem értve a lakbért, utazási, lotartási és irodaátalányt) 5 azaz öt °/o-ával a nyugdíjalaphoz járulni; II. fizetésük továnbi öt %-ával kordij czimén járulnak a nyugdíjalaphoz azok, kik a nyugdíjintézet megalakitása, vagy abba való belépésük alkalmával 40 korévüket meghaladták ; III. minden magasabb illetménybe lépéskor, ide értve az esetleges személyes és fizetési pótlékot is, az illetők 1 évi fizetési többletük 25 azaz huszonöt °/o-át a nyugdíjalapba fizetni kötelesek. A nyugdíjalapba folynak továbbá: IV. a tisztviselőkre esetleg kirovandó bírságpénzek ; V. a nctaláni alapítási járulékok és adományok ; VI. a vármegye közönsége által a belügyminiszter 1900. évi 99,113. sz. intézkedésével jóváhagyott 461 — 1900. bjkvi sz. közgyűlési határozat értelmében mindaddig évenkint kivetendő s a közadók módjára behajtandó l°/o pótadó, mig az erre befizetett összeg a kamatok hozzászámitása nélkül a Négyszázezer koronát el nem éri, kivételével Nagykároly, Nagybánya és Felsőbánya városoknak, amelyeknek adója után ugyanazon arányban lU% pótadó vettetik ki. Ezen hat pont alatti járulékokból alakított nyugdíjalap az intézet alaptőkéjét képezvén, nyugdíjazásra csakis ezek kamatai fordíthatók. 4- §• A 3. §. I., II. és III. pontja alatti törzsjárulékok az illetők fizetéséből a nyugdíjalap javára 24 havi egyenlő részletekben vonatnak le. 5. §. Az egyszeismindenkori törzsjárulékokon felül állandó járulékképen a vármegyei szolgálatban levő és abban újra megválasztott egyének a rendszeres évi fizetés, valamint esetleges személyi és fizetési pótlék 2 azaz két %-át tartoznak a nyugdíjalapba befizetni, mely járulék a fizetőktől havonkénti részletekben vonatik le. II. A nyudijalap kezelése. 6. §. A nyugdíjalap vagyona felett a nyugdij választmány véleményének meghallgatásával a belügyminiszter felügyelete mellett kizárólag a törvényhatósági bizottsági közgyűlés rendelkezik. Az alap ügyeit a nyugdijválasztmáoy intézi el. 7- §A nyugdíjalapot kezelő választmány elnök, jegyző, vármegyei t. főügyész és 8 választott tagból áll, kik közül négyet a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, négyet pedig a nyugdijintézeti tagoknak az alispán által minden 6 évben a tisztujitás után összehívott rendes közgyűlése választ. A kezelő választináy elnöke az alispán, vagy ennek akadályoztatása esetében a főjegyző, vagy ennek akadályoztatása esetében az árvaszéki elnök. Az időközben elhalt vagy leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, illetve a nyugdijintézeti tagoknak a 13. §. értelmében egybehívott rendkívüli közgyűlése választ. Az 1902. : III. t.-cz. értelmében a vármegyei központi számvevői teendők ellátására hivatott és a nagykárolyi m. kir. penzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnöke a nyugdijválasztmány üléseire mindig meghívandó, ki is a szakmájához tartozó kérdésekben véleményt mond, szavazati joggal azonban nem bir. Az előadó és jegyzőkönyvvezető jegyzőt a törvényhatósági aljegyzők közül az alispán rendéül ki. 8. §. A fentebbi szakaszban elsoroltakból álló 11 az az tizenegy tagú választmány feladata: I. Előterjesztést tesz a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek, hogy az alap vagyona mely pénzintézetnél, illetve mely értékpapírokba helyeztessék el, vagy egyébként miként gyümölcsöztessék. Az alap vagyona gyümölcsözés végett csak magyar állampapírokba, az állam által kamataikra nézve biztosított értékpapírokba, magyar földhitelintézeti záloglevelekbe és jóhitelü pénzintézetekbe helyezhető el; magánfeleknek kölcsönképen bármely biztosíték mellett sem adható ki. II. Az ellátásért, nyugdíjazásért, végkielégítésért, avagy a nyugdij megváltásáért folyamodók kérvényeinek veleményes jelentés végett a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé való terjesztése. III. Az ellátást, vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatására emelt panaszokra nézve véleményt nyilvánít. IV. A nyugdíjalap múlt évi állapotáróü az állampénztártól és a számvevőségtől beszerzett adatok alapján a nyugdíjalap múlt évi állásáról szóló kimerítő jelentésnek a vármegyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé való terjesztése s annak utján közhírré tétele. V. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhangú szavazatnál a szavazás a jegyzőkönyvbe névszerint iktatandó be. VI. A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. VII. Érvényes határozat hozatalra az elnökön kívül legalább négy tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges. A szavazat egyenlő megoszlásának esetében az elnök szavazata dönt. 9. §. A vármegyei bizottsági közgyűlésnek az 1896. XXVI. t. ez. 45. §-ában felsorolt ügyekben hozott határozatai ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak, minden más ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen pedig a belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. 10. §. Az alispán, mint a választmány elnöke, képviseli a nyugdij alapot és a választmánj’t a hatóságok és magánosokkal szemben, kitűzi a választmány és a közgyűlés határnapját s a napirendre kerülő tárgj'a- kat, összehívja a választmány üléseit, s minden tisztujitás után a nyugdíjintézet összes részeseiből álló rendes, s az esetleges rendkívüli közgyűléseket, a gyűlésen elnököl. Ezekből folyólag minden folyamodvány az alispánhoz nyújtandó be s minden esetleges indítvány a gyűlés előtt neki jelentendő be. Az alispán felelősség terhe mellett utalványozza az alap kezeléséből netán felmerülendő költségeket s beutalványozza az alapot illető járulékokat és jövedelmeket. Ő írja alá a hitelesített jegyzőkönyvet s minden a választmány és közgyűlés nevében kiadott iratot. Az alap vagyonára vonatkozó pénztárvizsgálat tekintetében az alispán az 1902. évi III. t. ez. 9. §. értelmében jár el, bármelyik választmányi tag kívánatéra azonban köteles az alispán az idézett t. ez. I 9. §-ának második bekezdésében érintett jogával élni I és szükség esetén a továbbiak iránt megfelelően ! intézkedni. Az alispánt akadályoztatása esetén a főjegyző helyettesíti. 11. §• A jegyző - vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnal kell aláíratni. Az 1902. évi III. t. ez. értelmében a vármegyei központi számvevői teendők ellátása hivatott számvevőség jelentése és az ülések alkalmával felvett jegyzőkönyvek alapján összeállítja a nyugdíjalap minden mozzanatát magában foglaló, a tavaszi vármegyei bizottsági közgyűlésen előterjesztendő évi jelentést. 12. §. Az alapot az 1902. évi III. t. ez. értelmében a nagykárolyi m. kir. állampénztár kezeli; az alapra vonatkozó számadások a 122000 B. M. 1902. számú rendelet értelmében az alispánhoz beterjesztetvén, ez által a választmánynak bemutatandók. 13. §. A hat évenkénti tisztujitás után tartandó rendes közgyüiésen kívül a nyugdíjalap részeseit rendkívüli közgyűlésre csak azon esetben hívja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagságnak betöltése vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenként meghívja, kijelölvén a tárgyat, mely felett határoznia kell. A szavazás mindenesetben titkos és csak személyesen gyakorolható, érvényes határozat hozatalra legalább a tagok felének jelenléte s azok általános szótöbbsége szükséges. Ha a nyugdij szervezet részeseinek fele a közgyűlésen meg nem jelennék, az újból összehívott közgyűlésen a megjelentek számokra való tekintet nélkül érvénj'esen határozhatnak. A nyugdíjalap tiz részesének írásban beadott kérelmére az alispán rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik. 14. §• A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökön kivül két jelen volt, de nem választmányi tag küldetik ki, kik a jegyzőkönyvet aláírják. III. Nyugdíjazási illetőleg ellátási szabályok. 15. §. Nyugdíjazásnak, illetőleg ellátásnak van helye: I. Ha az 1878. január 1-től számítható 10 évi szolgálat után. a) a vármegye szolgálatában álló egyén elaggu- lása, betegség, testi, vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné válik s ezen indokból felmentését maga kérelmezte, vagy felmentését a nyugdíjra jogosító szolgálati idő betöltése után a a vármegye közgyűlése a belügyminiszter 1888. évi 36208. sz. a. kelt intézkedésével jóváhagyott 15—1888. bjkvi számú szabályrendelet szerint jogérvénj’esen elrendelte ; b) ha a hatósági szervezés következtében állomása megszüntettetik ; c) ha a tisztviselő közválasztás alkalmával állomásából kimarad. II. Ha a vármegye szolgálatában álló egyén az alábbi §. értelmében beszámítandó 40 évi szolgálati idő betöltése után nyugdíjaztatását önmaga kérelmezi, valamint akkor is, ha a 65-ik életévét betöltötte s nyugdíjaztatását kérelmezi. Ez esetben akár saját kérelmükre, akár felettes hatóságuk kívánatéra szolgálatképtelenségük külön megállapítása nélkül is nyugdíjazhatok, s ez esetben végleges nyugalomba helyezendők. 16. §. Ha a vármegye szolgálatában álló egyének valamelyike hivatalos eljárás közben szenvedett baleset folytán válik szolgálatképtelenné, ha beszámítható szolgálati ideje még 10 évre nem terjed is : ő, illetőleg özvegyei és árvái ugyanazon ellátásban részesitendők, mint ha már 10 évet szolgált volna, ha pedig beszámítható szolgálati ideje a Í0 évet meghaladja, akkor az ellátás kiszabásánál szolgálati évéhez további 3 év számítandó. Ugyan ily tekintet alá esnek a megyénél állandóan alkalmazott orvosok, a kiknek szolgálati képtelenségét vagy hálálát járványnál történt alkalmaztatásuk okozta. 17. §. A nyugdíjazás, illetve ellátás mérvének alapját a beszámítható szolgálati idő és a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés képezi. 18. §. A szolgálati idő azon részesekre nézve, kiket az 1877. évi tisztujitás szolgálatban talált, vagy a kik a tisztujitás alkalmával választattak meg vagy neveztettek ki, az 1878. év január 1-ső napjától számit, azon részesekre nézve pedig, kik később léptek vármegyei szolgálatba, megválasztatásuk vagy kineveztetésük,illetve az eskületételnek napjától számítandó. 19. §. Nem rendszeresített (p. o. dijnok) vármegyei állomáson töltött oly szolgálat, a mely a beszámítható vármegyei szolgálatot, ha közvetlenül megszakítás nélkül is megelőzte, az ezen nyugdíjalapból való ellátás nál, illetve nyugdíjazásnál semmi körülmények közt tekintetbe nem vehető. A 2. §. értelmében nyugdijintézeti részesekül elismert 2 állandóan kinevezett dijnok, dijnoki minőségben eltöltött szolgálati ideje azonban beszámítható. Másrészt a rendszeresített állomáson ideiglenesen ; vagy próba időre, de eskü letétel mellett töltött szolgálat, ha az később állandóvá válik, az ellátás vagy ! nyugdíjazás alapjául beszámítandó, de köteles az illető helyettesítésének idejére fizetésének az 5. §-ban említett 2°/0-ját a nyugdíjalap javára befizetni.
